2111 Szada, 2010 (8. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
2111 SZADA • ÖNKORMÁNYZATI HÍREK• Interjú Vécsey László polgármesterrel Tisztelt Polgármester Úr! Mielőtt belemennénk a szadai helyzet elemzésébe, elsőként had érdeklődjek arról, amiről mindenki beszél, miszerint Ön indul a tavaszi országgyűlési választásokon képviselő-jelöltként, de nem itt, hanem a 4-es, gödöllőinek nevezett körzetben. Szada a Gödöllői kistérséghez tartozik, földrajzilag és történelmileg is ide kapcsolódunk, csak a választási körzethatárok soroltak minket Dunakeszihez. Engem személyesen is rendkívül erős családi, baráti, munka és közéleti kapcsolat, tevékenység köt oda. Szada és Gödöllő sorsa sok tekintetben közös. Szadán és Gödöllőn szinte egyformán otthon érzem magam. Ezekből következően az ismertségem is jelentősnek mondható Gödöllőn. így alakult ki, hogy 2007-ben Orbán Viktor elnök úr felkérését elfogadtam, s harmadik éve végzem a választókerületi elnöki munkát. Nemrég részt vettem a felcsúti meghallgatáson, december végével pedig a FIDESZ-KDNP képviselő jelöltje lettem. Volt időm alaposan megfontolni, mérlegelni ezt a lehetőséget. Megvitattuk a szadai képviselő-testülettel és a polgármesteri tanácsadói testületemmel is. Mindkét csoport, sőt a hivatal részéről jegyző úr is támogatta elhatározásomat és felajánlották a segítségüket. Ilyen háttérrel, családomat és barátaimat is ideértve könnyű volt vállalni ezt az új feladatot. A képviselőség a polgármesterséggel, az önkormányzati munkával nem ellentétes, sőt bizonyos esetekben szerencsésen egészítik ki egymást. Sok vélemény szerint előnyös az ilyen helyzet, mert gyakorló polgármesterként az ember a törvényalkotás folyamatában már érzi, látja, annak a településekre gyakorolt hatását. Ugyanakkor országgyűlési képviselőként nagyobb eséllyel tudok lobbizni Szada és a gödöllői körzet érdekeiért. Biztos, hogy megsokasodnak a feladataim, de ilyen erős támogatással a hátam mögött bátran vállalhatom. Szadát soha nem fogom cserbenhagyni, ősszel természetesen indulok a polgármester választáson, s ha szülőfalum lakói ismét megtisztelnek bizalmukkal, akkor folytatni fogom a megkezdett munkát itthon is. A várhatóan hónapokon belül elinduló Zöld Híd hulladékgazdálkodási rendszer legutóbbi tanácskozásán, több polgármester az ellenőrzésének adott hangot. Miről van szó valójában? A szervezés és a beruházás nagyon elhúzódott, de most már szembe kell nézni a tényekkel. A 106 település egy olyan uniós programot hajt végre, amely a legszigorúbb EU-s környezetvédelmi előírásokat valósítja meg. Ezeket az előírásokat be kell tartanunk. Ez egy nagyon korszerű és nagyon drága technológia, csak az a baj, hogy éppen most, 2010-ben indítjuk el, akkor, amikor válság sújtja az országot. A lakosság teherbíró képessége lecsökkent, miközben át kell térnünk egy drága megoldásra. A magyar állam kivonult a rendszerből, beengedett külföldi óriáscégeket, akik hatalmas gödröket ástak és jóval kevésbé biztonságos lerakást vállalnak, érthetően alacsonyabb árakon, újrahasznosítás nélkül. Ezek a jelen lévő olcsóbb lerakási lehetőségek okozzák a feszültséget. Szadán évek óta szabályosan, engedélyezett lerakóba hordjuk a hulladékot, az árakat fokozatosan emeltük a valós piaci árak közelébe, de 2010-ben még mindig hozzá kell tenni az önkormányzatnak kb. 2 millió Ft-ot. Szadán így nagy meglepetés nem várható. Megértem ugyanakkor az aprófalvak elöregedett lakosságának a helyzetét, akik eddig térítés nélkül, vagy jelképes árakon jutottak hozzá ehhez a közszolgáltatáshoz, most pedig egyik napról a másikra egy jóval magasabb díjjal nézhetnek majd szembe. Nagy vita azonban nem lehet, a települések képviselő-testületei már évekkel ezelőtt megszavazták az összeget, ami időközben nem emelkedett, hanem a tervezetthez képest csökkent. A rendkívül szakszerű és környezetbarát hulladékkezelés rendszert pedig 50 %-ban az EU, 40 %-ban a Magyar Állam, 5 %-át egy pályázati összeg adta, s mindössze a maradék 5 %-ot fizették a települések. Ilyen minőségű rendszert, ennél kedvezőbb módon létrehozni elképzelni sem lehet. Hoszszabb távon az államnak be kell avatkoznia és büntetnie kell a környezet károsítását, ugyan úgy ahogy a szennyvíz esetén is teszik. Ez esetben majd eltűnnek az olcsó és környezetkárosító lerakók. Mindent összevetve, hosszú távon a leggazdaságosabb, legkorszerűbb megoldás történik, s Szadán a lakosságnak nem kell jelentős áremelkedésre számítania. Panaszkodnak az önkormányzatok a kiszolgáltatott helyzetükre. Szadának hogyan sikerül mégis eredményeket felmutatni. Igen, mi a magyar önkormányzatok átlagához képest jól állunk, de nálunk is gondok vannak. Sokat pályázunk és sikerült is néhány alkalommal nyernünk, így készült el a Kisfaludy utca, tavasszal pedig indulhat a Kossuth, a Petőfi utca, valamint a Margita térség úthálózatának a fejlesztése. Sikerült megépítenünk az Ipari Park és a Vasút utca közötti szakaszon a kerékpárutat. 2010 tavaszán kezdődik a Szociális Alap Szolgáltató épületének a felújítása, s mivel a településközpontra is nyertünk majdnem 100 millió Ft-ot, így a két fejlesztést összehangoltan tudjuk kivitelezni, a parkolási és a közlekedési helyzetet is figyelembe véve. Szító Marika emlékének tartoztunk azzal, hogy a tájház fejlesztése ügyében mindent megtegyünk, s a főépület, a kisépület és a támfal meg is újult. Várjuk a turisztikai nagyprojektünk elbírálását, amelynek eszmei gerince a Székely Bertalan Emlékév, Székely Bertalan halálának 100. évfordulója. Székely Bertalan lakóházát, a faluházat, és a tájházat szeretnénk fejleszteni ebben a pályázatban, amelybe még beletartozik a Rákos patak forrásvidékének a rendbetétele. Ugyancsak várjuk a szennyvíz pályázat értékelését, amely Veresegyház, Erdőkertes és Szada közös beadványa. Nyerés esetén, Szadán 600 milliós beruházás történik. A már említett Zöld Híd programban a térségben található 32, régen használt hulladéklerakó ártalmatlanítása is szerepel. Ennek keretében a szadai volt anyagbánya rekultivációja is megtörténik a Papgát pataknál. Nem örülünk azonban annak, hogy az iskola bővítésére és korszerűsítésére több alkalommal is hiába pályáztunk. Tudtunkkal itt, Budapest közelségében nem is várható újabb kiírás, holott szinte minden település ezzel a gonddal küszködik. Remélem, hogy egy sikeres kampányt követően az Országgyűlésben tudunk majd lobbizni, hogy ez a helyzet megváltozzon. Hasonlóan nincs pályázat egészségházra, pedig ezt is régóta várjuk. Látható, hogy csak magántőkéből nehezen indul el ez a fejlesztés, hiába lenne rá nagy szükségünk. 2010. JANUÁR