Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám
Ipari parkok a nemzetgazdaságban Magyarországon az ipari parkok, a létrehozásukat elősegítő fejlesztési programról szóló 1996-os döntés, majd a szervezett program 1997-es indítását követően gyors fejlődésnek indultak. A fejlődés mennyiségi növekedést jelentett, kihasználva a kedvező gazdasági konjuktúrát és Magyarország kedvező befektetési megítélését. Az ipari parkokba települő vállalkozások többségükben kis és közepes méretű vállalkozások. Az ipari parkok gazdasági teljesítménye - a betelepült vállalkozások jellegénél fogva, természetes módon - jobban ki van téve a nemzetközi tőke pozitív, vagy éppen negatív hatásainak. A parkok fejlődése a 2001-2003-ban bekövetkezett visszaesés időszakában csökkent ugyan, de nem tört meg. Az ipari parkok betelepítésének felgyorsítása nemzetgazdasági szempontból is igen fontos cél. Elérése úgy lehetséges, ha a szolgáltatások színvonala, kínálata jelentősen bővül. A logisztikai, az informatikai és innovációs szolgáltatások színvonalának növelése biztosíthatja a parkokba betelepült cégek fejlődését, valamint befektetői vonzerejük növelését is egyben. Napjainkra az ipari parkok nemzetgazdasági szerepe igen jelentős, bár egyes régiókban betöltött szerepük eltérő arányú. 2004. év végéig 166 ipari terület nyerte el az „Ipari Park” címet, amelyek közül három: Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkja elnyerték az „Integrátor Ipari Park” címet is. 2003. év végén 141 ipari parkban volt betelepült cég, összesen 2443 vállalkozás működött az ipari parkokban, a parkokban foglalkoztatott összlétszáma 139. 263 fő volt. 2003-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipar teljes értékesítési árbevételének 23, 1 %-át, valamint az ország ipari exportárbevételének 28, 0%-át. Ez ipari parkok meghatározó gazdasági súlyát jelzi. A jelenleg "Ipari Park” címmel rendelkező 166 park központi, folyamatos, szervezett ellenőrzése már régóta várat magára. Felülvizsgálatuk elengedhetetlen, hiszen jelenleg a parkok fejlettségi szinte meglehetősen széles skálát mutat. másik rádió 93,6 - „Rock & Roll reggelire!” Hétköznap reggel 06-10: Nagy Feró és a kis Barbi! Budaörs legyen a Új, funkciójában egyedülálló városházát épít Magyarország leggazdagabb települése, Budaörs. Az 1, 7 milliárd forintba kerülő komplexum egyszerre lesz helyi és térségi közigazgatási központ, valamint a helyi polgárok közéleti, kulturális centruma. A terveket Vágó Csaba, a polgármester kabinetfőnöke mutatta be. 2004-ben Budaörsön látványos városfejlesztést indított el a város önkormányzata. A fejlesztés szlogenje: „ A város élni kezd". A fejlesztés rengeteg útépítést, sok új intézmény kialakítását vagy felújítását jelenti. Ezek közül az egyik, a régi - még a hetvenes években épült és annak minden stílusjegyét magán őrző - Városháza felújítása és bővítése. Ez egy - alapterületében látványosan megnövelt - épület lesz. A város önkormányzata kinőtte azt a teret, amiben idáig dolgozott, számos olyan irodája üzemelt, melyet a város központjától, a központi épületektől távolabb kellett elhelyezni a helyhiány miatt. Mostantól az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal irodái egy házban kapnak helyet, az ügyeiket a polgárok egy helyen tudják majd intézni. Másfelől az épület maga is egy metafora, metaforája annak a közösség példa r gi önkormányzási projektnek, amit maga az önkormányzat mögöttes tartalomként megálmodott. Olyan belső aulákat, nyitott tereket hoztunk létre, ami az átláthatóságot szimbolizálja. Az épület alkalmas lesz olyan közösségi rendezvények lebonyolítására, amelyek a hivatali időszak után szerveződnek, így ilyenkor a városé, a város kulturális rendezvényeié lesz maga az épület. Indul a Budapesti Közlekedési Szövetség Lapunk, az Agglomeráció tavaly októberben, hosszabb cikkben számolt be a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) terveiről. Decemberben a Szövetség tényleges működését megindító dokumentumok aláírás megtörtént. A várható rövid távú változásokat Réthelyi József, a BKSZ elnöke foglalta össze olvasóinknak: Évek óta érezhető a szüksége annak, hogy Budapest és az agglomeráció tömegközlekedési rendszere átláthatóvá és az utazók számára átjárhatóvá váljék. A BKSZ megalakulása az aktuális kormány és a főpolgármester aláírására várt. Első lépésként, azok az utasok, akik helyközi bérletet vásárolnak a HÉV-re, a vasutakra, vagy a Volánbusz járatára, azok kedvezményes budapesti belső bérletet fognak ehhez kapni, ha igénylik. Ennek ára számukra tíz százalékkal olcsóbb lesz, mint a BKV mindenkori havi bérlet ára. Nem a teljes bérlet lesz tíz százalékkal olcsóbb, csak a budapesti összhálózati belső bérlet! Ugyanakkor ezzel az újfajta belső bérlettel Budapesten belül utazhatnak a vonaton, a BKV járatain és a Volánbusz autóbuszain egyaránt. Drágulnak az autópálya-díjak Az autópálya díjak változásáról Pásztor Zoltán az Állami Autópályakezelő Rt sajtófőnöke tájékoztatta az Agglomerációt. Jövőre tizenöt-tizenkilenc százalékkal emelkednek az autópálya díjak Magyarországon. Ezt két komponens határozza meg, egyrészt a hat százalékos éves infláció, másrészt az úthálózat hosszának kilenc százalékos bővülése. Nagyon fontos változás az is, hogy a legnehezebb tehergépjárműveknek, a tizenkét tonna felettieknek új díjkategóriát kell bevezetnünk, ezt számunkra egy Európai Uniós irányelv írja elő. Ebben a kategóriában, kamionok részére egy napos matricát is kell biztosítanunk, pontosan azért, hogy az autópályák mellett lévő településeket mentesítsük a nehéz-tehergépjármű forgalomtól. Az autósok számára megmarad a négynapos matrica, ezt ősztől tavaszig kedvezményesen, a nyári hónapoknál olcsóbban lehet majd megvásárolni. másik rádió 93,6 - Az átvitt értelem Hétfő 19-21: Múlt, jelen, jövőnekünk, rólunk, értünk Csütörtök 23-24: Holdvilág - kis éji beszélgetés