Gödöllői Dombvidék, 2013 (4. évfolyam, 1-3. szám)

2013-02-01 / 1. szám

2. oldal DOMBVIDÉK trén/ezze /meg, omfán... A köszvényről A köszvény már az ókori Egyiptomban ismert betegség volt, az időszámítás előtti 5. században élt Hippokratész már a gyógyításáról értekezett. Hamar észrevették, hogy a betegség valami­lyen módon a táplálkozással függ össze, mert miközben az éhező szegények és rabszolgák közt soha nem fordult elő, az elhízott gazdagok körében annál gya­koribb volt, így lett a köszvény a „kirá­lyok betegsége”. A köszvény egy anyagcsere-betegség. Bizonyos fehérjék nagy mennyiségben tartalmaznak úgynevezett purin báziso­kat. Ezeket a fehérjeelemeket a máj bontja le, a bontás végterméke a húgy­­sav. A húgysavat a máj a vérbe juttatja, a vérből pedig a vese választja ki a vizelet­be. Ha a vese nem képes olyan gyorsan kiválasztani a húgysavat, mint amilyen gyorsan azt a máj termeli, a húgysav vérszintje megemelkedhet. Bizonyos határokon belül a szervezet képes meg­birkózni ezzel, de egy határt túllépve a húgysav kiválik az oldatból és kristá­lyos formában kicsapódik. A leggyakoribb kicsapódási hely a láb öregujjának alapízülete. A kicsapódó húgysavkristályok néhány óra alatt gyulladást okoznak, óriási, elviselhetet­len fájdalom lép fel, mely pihenéskor, de főleg éjszaka még fokozódik is. Ezt hívják köszvényes rohamnak. A piros, duzzadt ízületre a beteg nem tud rálép­ni, a szokásos fájdalomcsillapítók nem használnak. Ha a beteg nem jut gyógy­szerhez, a panaszok akkor is néhány nap alatt lecsengenek. 7-10 nap múlva csak enyhe duzzanat emlékeztet a ször­nyű szenvedésre. Nemcsak az öregujj alapízülete gyul­ladhat be, előfordul a térd, könyök, vagy más ízületek érintettsége is. Any­­nyira jellegzetes azonban a láb betegsé­ge, hogy külön neve is van (podagra), sőt egyes nyelvekben ez a köszvénybe­tegség neve is (pl. az oroszban). Az ízü­leteken kívül más szövetekben is kicsa­pódhat a húgysav, pl. a bőrben kemény csomókat okozva, vagy a vesében húgy­savkövet alkotva. Két módon szenvedhet zavart a húgy­sav kiválasztás mechanizmusa. Vagy túl sok húgysav képződik, vagy a vese kivá­lasztása lassul meg. Mindkét esetben a szérum húgysavszint emelkedését ta­pasztaljuk. A köszvényes betegeket eltanácsoljuk a magasabb purintartalmú ételek fo­gyasztásától. Ilyenek a vörös húsok, belsőségek (máj, vese, velő, hurka szív, vér pacal stb.) In­kább fehér húsok fo­gyasztást javasoljuk (pl.: baromfi). Az alkoholtar­talmú italokról azt tart­juk, hogy a purin terme­lődést fokozza a májban. A sör mindkét szem­pontból veszélyes lehet. Úgy tűnik, csak a diéta tartása nem elegendő a húgysavszint emelkedés el­kerülésére. Ugyanis a purinbázisok 1/3- a származik a táplálékból, 2/3-a saját testfehérjéink lebontásának terméke. Akiknél a saját testfehérje bontása fel­gyorsult (például veseelégtelenségben, tumoros betegségben stb.), a húgysav szintje magasabb lehet. Előfordul, hogy a vese maga beteg, emiatt nem túlzott termelés esetén sem képes a megfelelő kiválasztásra. A magasabb húgysavszint nem jár feltétlenül köszvényes roham­mal, de a kockázata folyamatosan nő, és nő a vesekőképződés veszélye is. Manapság a magas húgysav szint és a köszvényes roham megelőzésére van­nak gyógyszerek. Ezek szedése, vala­mint a purin- és a szénhidrát diéta együt­tes betartása megelőzheti a rohamot. Ha mégis bekövetkezik, már erre is van gyógyszer, mely a fájdalmakat néhány óra alatt megszünteti. Ennek ellenére ér­demes megelőzni a rohamot, mert a gyulladás nem múlik el nyom nélkül: a porc károsodik, minél többször volt ro­ham, annál nagyobb maradandó kár ke­letkezik az érintett ízületben. I­r. László Gábor reumatológus, fizioterápiás szakorvos, manuáltera­­peuta. Rendel minden hétfőn a Szent István Egyetem C kollégiumában. Telefon: 06303857117 2013. február Az időjárás is kifáraszthat Nehéz munka, tartós fizikai, szellemi és érzelmi megterhelés után a fáradtság természetes dolog, ezért még nem megy senki orvoshoz. Az állandó, vagy gyak­ran és látható ok nélkül jelentkező fáradtságérzés azonban kóros lehet. Ha szervi ok kizárható, legtöbbször pszichés eredetre gondolunk. Ilyenkor erőt­lenséget, életuntságot, késztetés-hiányt, gyengeséget érzünk. Az időjárás-változásnak, a napsütésnek vagy éppen a borongós időnek az embe­ri pszichére gyakorolt hatásáról már régóta tudunk. A látható ok nélküli ki­merültség gyakran összefüggésbe hoz­ható az időjárási frontok és egyéb időjá­rás-változásokkor bekövetkező jelensé­gek emberi szervezetre gyakorolt hatá­saival is. Frontátvonuláskor, a légkör­ben bekövetkező hirtelen nyomás-, hő­mérséklet és egyéb változások folyama­tosan próbára teszik szervezetünk al­kalmazkodóképességét. A légköri folya­matok és a szervezetünk működésének összhangja is hozzájárulhat fáradtság­érzetünk, munkateljesítményünk ala­kulásához. A tartós, gyakori változékonyság ko­moly megterhelést jelenthet a szervezet számára; a szervezet nem tud megpi­henni, és egyre fokozottabban kifárad. Azt, hogy a szervezetünk mikor éri el a tűréshatárt, több tényező is befolyásol­ja, többek között a fizikai edzettsége, a táplálkozás minősége, a szociális, társa­dalmi helyzete. Ám sokat tehetünk, hogy minőségi ja­vulást érjünk el. A naponta végzett rendszeres mozgás, szabad levegőn el­töltött séta, de akár a reggeli órákban végzett tehermentes testmozgások is jó hatásúak. Általános tippek és trükkök, mit te­gyünk ha... Fáradt és álmos vagyok az időjárástól... Megfelelő összetételű tudatos táplál­kozással pótolni kell a felhasznált vita­minokat és ásványi anyagokat. Érdemes kúraszerűen C vitamint és Mg készít­ményt fogyasztani. A napi mozgás elen­gedhetetlen! Fáj a fejem... A napi humánmeteorológiai informáci­ókban lehet tájékozódni az aktuális ha­tásokról, egyes esetekben pl. a bors­menta tea, máskor inkább a zöldtea csil­lapíthatja a kellemetlen panaszokat. Ilyenkor kerüljük a fűszeres ételeket, al­koholos italokat, a koffeint. A gyermekem is szenved az időjárástól... A gyerekeknek meg kell tanulniuk az időjáráshoz alkalmazkodni, ezért aján­lott minden időben, minden időjárási helyzetben kitenni őket (persze megfe­lelő ruházatban) az időjárás viszontag­ságainak. A szürke, téli napok depresszióssá tesznek... Ha tudjuk, hogy „beborul” a hangula­tunk, akkor tegyünk ellene tudatosan! Például vegyük körül magunkat színes dolgokkal, együnk színes ételeket. A szabadban vagy zárt térben végzett rendszeres mozgással fo­lyamatosan szinten tudjuk tartani testünk és lelkünk kondícióját.

Next