Gödöllői Dombvidék, 2013 (4. évfolyam, 1-3. szám)

2013-02-01 / 1. szám

2013. február DOMBVIDÉK Merre halad az Angol-Magyar Középiskola Gödöllőn? Aktuális ez a kérdés mostanság, mert annyi változásról hallani az oktatásban, hogy kapkodjuk a fejünket. Az elmúlt évek­ben sok iskolabezárásról hallottunk, így természetes az a felfokozott érdeklődés, amely a szülők és diákok részéről meg­nyilvánul az Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola iránt, amely ebben a tanévben indult Gödöllőn. Iskolát alakítottunk ki egy elhagyott épületből, majd berendeztük, és jelen­leg teltházzal üzemelünk. - tájékoztat Galgóczi Ferenc, az iskola főigazgatója. Kistarcsán több évtizede működő kö­zépiskolát vett át az Angol Főiskolánk, majd áttelepítette Gödöllőre, mert a di­ákok többsége ebből a térségből való. - A gimnáziumi képzésben a már korábban hallottak mellett milyen változások várhatók? A gimnáziumi képzést angol módsze­rekkel fűszereztük és ezzel nagyon sok új lehetőséget adtunk diákjainknak. Legjelentősebb, hogy beindítottuk a 13. évfolyamot, ahol az OKJ képzéssel ösz­­szekapcsoltuk az angol főiskolai kép­zést, amely azt jelenti, hogy tanulóink egy tananyagot tanulnak és a végén két ország végzettségét kapják: angolt és magyart. Az angol képzés az angol főiskolai évekbe is beszámít, így az OKJ befejezé­se után még egy évet Budapesten tanul­va a diákok elvégezik az angol főiskolát és angol főiskolai oklevelet kapnak, me­lyet az egész világon elfogadnak. Ilyen egyedülálló lehetőséget csak az Angol- Magyar Gimnázium tud nyújtani. - Felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen magas a tandíj? A magyar átlagnak megfelelő, de a nálunk érettségizőknek még ez is fele­ződik. A nálunk tanulók felvételi nélkül kerülnek a Budapesti Angol Főiskolára, majd ösztöndíjjal mehetnek Londonba az utolsó év egyetemi képzésére. - Mitől népszerű az iskola? Eleinte találgattunk, hogy az angol módszernek, vagy a nemzetközi lehető­ségeknek köszönhető a népszerűség, de kiderült, hogy a diákok őszinte véle­ménynyilvánítási lehetősége az oka, amelyre az iskola tulajdonosa kétha­vonta, nyílt óra keretében ad lehetősé­get és azonnal orvosolja is a problémá­kat. Ezért jönnek évközben is folyama­tosan új diákok. Ma már tudjuk, hogy ta­nulóink viszik jó hírünket és az általuk elmondottak vonzóak mások számára.­­ A következő tanévben jelentősen változik a szakképzés. Ez mit jelent az Angol-Magyar Szakközépiskolánál? Egészségügyi képzésünk több évtize­des múltra tekint vissza. A térségben már csak nálunk van ilyen képzés, és a jövőben tovább erősítjük ezt a vonalat. Az oktatásnak a munkaerőpiacot és az emberek boldogulását kell szolgálni. A szakközépiskolai képzés mellett szak­iskolai képzéseket is indítunk az egész­ségügy területén, mert nem csak az or­vosokat, hanem az egészségügy szak­embereket is megbecsülik és anyagilag elismerik a világban. Nehéz megmondani, hogy a jövőben mely szakmákra lesz szükség, de az egészségügyiekre egészen biztos, így ér­demes erre a területre képezni. - A városban angol általános isko­la indulásáról hallani... A szülők több éve követelik, hogy az óvodában megkezdett angol képzést hasonló jelleggel folytathassák az isko­lában is a gyerekek. Megkezdődött ennek a szervezése, hogy ősszel indíthassuk az első osztályt. Célunk, hogy 6-24 éves korig egy iskola­típusba járjanak a diákok, és felvételi nélkül folyamatos legyen a továbbhala­dásuk egy nyugati típusú európai szintű iskolarendszerbe. A sok változás miatt csak az általános iskola első osztályát tudjuk beindítani a következő tanévben felmenő rendszer­ben, és azt követő évben a hatosztályos gimnáziumot is elindítjuk. Az első év­ben nyelvi előkészítőt jelent angolból, a következő években más kéttannyelvű képzést. Terveink és a visszajelzések alapján szép jövőt ígér az Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközép­­iskola Gödöllőn. Sebők Judit Szemetes zsákok városa Az új rendszerű hulladékgyűjtés látha­tóan megvalósult ez év kezdetétől. Az első benyomások vegyesek, amennyiben a szemetes sztrájk han­gulatát kívánjuk megidézni olyan régi európai kultúrvárosok megcélzásá­­val, mint Nápoly és Róma, úgy el­mondhatjuk nagy lépést sikerült ez irányba tenni. Persze, egyes Távol-ke­leti, afrikai országokban ez a minden­napok része, szóval nem kell elutazni a gödöllői polgárnak Indiába, Etiópiá­ba elég lesz, ha kilép az utcára. Az utak mentén eddig is hétszámra láthattunk műanyag zsákokat, melye­ket nem szállított el senki, ezek most új, színes elemekkel gazdagodnak. A megépített hulladékszigetek cser­nobili mementóként figyelmeztetnek az emberi tervezés, tudás, képesség korlátosságára, a természeti erőfor­rások fölösleges pazarlására, az uno­káktól kölcsönvett Föld szakadatlan pusztítására. Ráadásul a lebontás is energiát igényel, hulladékot termel. Összességében megállapítható, hogy a hazai önkormányzati rendszer SEM képes hatékonyan felhasználni a ren­delkezésre álló hazai és Uniós anyagi forrásokat. Jelen módszer várhatóan csökkenti a szelektíven gyűjtött anya­gok mennyiségét, tehát nagy pénzek elköltése után romlik a kitűzött cél, a környezeti terhelés csökkentésének le­hetősége is. Az ilyen szeméttelepi érzés nem emeli a város vonzerejét, a polgárok elégedettségét, ezért célszerű más megoldásban gondolkodni a szelektív hulladék gyűjtésében. Tóth Árpád 5. oldal Kettős mérce Gödöllőn A kettős mérce fogalmát akkor szokás használni, ha valaki vagy valakik egy­máshoz hasonló szituációktól eltérően ny­ilatkoznak vagy cselekednek. Gödöl­lőn is történnek ilyenek... 1. Az egyetemi uszoda elvi építési en­gedélyével kapcsolatban szerkesztősé­günk szeretett volna kérdéseket feltenni Mészáros Judit főépítész asszonynak, aki jelezte, hogy a jegyző asszony enge­délye szükséges a nyilatkozathoz. Meg­ígérte, hogy megkérdezi a főjegyzőt és visszahívja szerkesztőségünket. Mivel ez nem történt meg, másnap ismét felhív­tuk, de ekkor még nem kapta meg az en­gedélyt. Kérésünkre másodszor is meg­ígérte, hogy még aznap értesít bennün­ket. Ez a mai napig nem történt meg, a Szolgálat c. hetilapban azonban megje­lent egy vele készült interjú. Szeretnénk nem elfogultak lenni, de ehhez hasonló eset nem először fordult elő, ezért bátorkodunk kettős mércét említeni. 2. Az egyetemi uszoda kapcsán tör­tént, hogy egy önkormányzati képvise­lő szerint a környékén élők tiltakoznak a beruházás ellen a kiválasztott hely­szín miatt. Ezért a várható hatásokra hi­vatkozva a tervtanács elutasító állás­pontot fogalmazott meg az építkezés helyszínével kapcsolatban. Az építtető - tiszteletben tartva a várható hatósági határozatot - valószínű nem kezdi meg az építkezést, pedig pályázati támoga­tás forog kockán. Ezzel ellentétben lakossági tiltakozás ellenére is megépült a hulladékudvar a Körösi Csorna út végén. Pályázati pénz­re hivatkozva semmilyen visszalépést nem tett a városvezetés, és jogerős en­gedély nélkül is elkészült a beruházás a lakosság által igen sérelmezett helyen.

Next