A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 2000
2000 / 1. szám
Az első érettségire készülve ... Szalagavató és zászlóátadás Vagy hát nem is az elsőre, hiszen ha a gimnáziumról van szó mindig a folytonosságot emlegetjük, mert az iskola egyik erőssége éppen a múlt, a hagyományok ápolásában van. Ez a tanév pedig évfordulókban igencsak bővelkedik. A jubileumi évszámok: 1, 50, 75 és 1000. A Szent István Egyetem az 1. évében jár (az „universitas” megalakulásával). De éppen 50 éve annak, hogy az Agrártudományi Egyetem Budapestről a Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának épületébe költözött. Az újraindult Premontrei Gimnáziumnak is jelképe az „1”, mert 1. szalagavatója volt március 4-én és az 1. érettségi vizsgája lesz május-júniusban. Az 1999/2000. tanév elején ünnepelte az iskola, hogy 75 évvel ezelőtt létesült a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma a Trianon után határokon kívül rekedt gimnáziumok pótlására. Az 1000-es szám természetesen az államalapítás millenniumát jelenti. A március 4-ei szalagavató bálon gyertyák lobogtak a színpadon, a felsorakozott XI. osztályosok mindegyikének egy-egy gyertya égett a kezében. Mit jelent a lobogó láng? Ünnepet, búcsút, áldozatot. Örömöt és szomorúságot. A gimnázium jelenlegi utolsó előtti évfolyamának diákjai köszöntötték az előttük járókat, a XII. osztályosokat. Mostantól az érettségiig jogosultak viselni a mellükre tűzött szalagot, két évszámmal: 1992-2000. Ezen az ünnepen vehette át a gimnázium az Öregdiák Egyesülettől, név szerint Polcz Iván főtitkártól a régi-új zászlót. A gyönyörű zászló egyik oldalával a múltat jelképezi, a premontrei gimnázium egykori címerével, a másik oldala a jelent és a jövőt, a mai gimnázium jelképével. Ez azonban önmagában hordja a folyamatosságot is, hiszen a régi gimnázium bejáratának homlokzata ilyen lépcsős kiképzésű, tetején a ma már nem látható földgömbbel és azon a kettős kereszttel. (Polcz Iván beszédét teljes terjedelemben közöljük) Ullmann Péter kormányzó perjel áldotta meg a nezedéktől nemzedékig hajló lobogót. Kérte a Mindenható Istent: „Segítsd tevékenységükben mindazokat, akik e zászló alá tartozva tanítanak vagy tanulnak ebben az iskolában. Áldd meg ezt a zászlót, legyen szimbóluma a mindenkori premontrei diákságnak, tanár és diák közti szeretetteljes emberi kapcsolatnak, és legyen jelképe minden időben egy igaz emberségre és hiteles kereszténységre nevelő iskolának.” Az ünnepelt XII. évfolyam nevében Hevesi Áron emlékezett: Mi léptünk be elsőnek a mostani gimnázium kapuján. A most átadott zászló utal az őrségváltásra, hiszen mindig a legfelső évfolyamé lesz. A jövő évi Szent Norbert ünnepen pedig már „öregdiákként” jelenhetünk meg. De hogy itt lehetünk, hogy végigjárhattunk itt nyolc osztályt, sokaknak köszönhetjük. Elsősorban Fényi Ottó atyának, aki nem csupán hitte, de véghez is vitte, hogy újra legyen premontrei gimnázium a városban. Bárdy Péter, a gimnázium igazgatója arról beszélt: különleges számok, dátumok, helyszínek találkozásában vagyunk, így együtt a múltat, a jelent és a jövőt képviseljük. Az ittenihez hasonlóan erős öszszetartozás érzését talán nem is minden iskola képes megadni. Akik évtizedekkel ezelőtt diákoskodtak, máig visszajárnak. Reméljük, hogy a mai iskola is méltó lesz diákjai hűségére. A jövő dönti el, hogy nekünk sikerült-e, Mécs László szavai szerint „vadócba rózsát oltani”, sikerült-e olyan pályát kijelölni számotokra, amelyen életeteket Krisztus szeretetében élhetitek. „Egyszer véget ér a lázas ifjúság” - énekelték a XII. osztályosok, miközben az előtérben egy vetítővásznon az iskolai évek alatt róluk készült fotók jelentek meg. „Nyolc éven át egy suliba jártunk . . .” S hogy ez az együtt töltött nyolc év mit jelent, talán csak évtizedek múlva ismerik fel igazán. Mikor még ismét és ismét találkozva megbizonyosodnak, hogy az ifjúság elszállhat, de a barátság, a szeretet, mely a közös alma materben alakult ki bennünk, nem múlik el soha. Nádudvari Anna és Bárdy Péter