Százhalombattai Hírtükör, 1999 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-13 / 1. szám
2. oldal A politika nem csak írott szabályokra épül Beszélgetés Magyar Bálinttal, az SZDSZ elnökével Az SZDSZ súlyos árat fizetett kormányzati szereplésért, de az önkormányzati választások sikere, valamint az, hogy a FIDESZ nem kívánja megvalósítani választási ígéreteit, azt jelzi, hogy létezik egyfajta űr a magyar politikai térben, amit a szabaddemokraták megerősödve be tudnak tölteni - fejtette ki január 8-án a Városi Televízióban Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. A volt kultuszminiszter villámlátogatása során nyilatkozott a VTV-nek. - Minden párt életében fontos szerepet töltenek be azok a gondolkodók, akik szimpatizálnak politikai értékrendjével. Mivel magyarázza, hogy az utóbbi időben megkopott az SZDSZ holdudvara ? - Annak ellenére, hogy a párt népszerűsége jelentősen csökkent, vezető személyiségei továbbra is a közvéleménykutatások élén szerepelnek. Tény, hogy a korábbinál szervezettebb, intézményesebb kapcsolatot kell kiépítenünk a liberálisan gondolkodó, véleményt formáló értelmiséggel, egyébként az elmúlt fél évben érzékelhető visszatérésük a párthoz. És itt nem a szűken értelmezett liberalizmusra gondolok, hanem azokra a normákra, amelyekre a fejlett nyugati demokráciák épülnek. A jelenlegi kormány számos intézkedése olyan irányba mozdítja el a politikai berendezkedést, amely sokkal inkább a tudjmani Horvátországot vagy a meciari Szlovákiát, a visszamaradottabb kelet-európai demokráciákat jellemzi. - Megtalálták-e a választ erre az újfajta politikai stílusra? - Nehéz a harcmodor kialakítása, mert a politika nemcsak írott szabályokra épül. Míg a mi kormányunk fontos gesztusokat tett az ellenzéknek, a jelenlegi parlamentben ennek épp az ellenkezője történik. A legsúlyosabb aggodalomra ad okot a háromhetenkénti ülésezés terve, mert nemcsak azt jelenti, hogy jelentősen lelassulna a törvényhozás, hanem úgy tűnik, a kormány értelmezése szerint a jogi szabályozás azt is lehetővé teszi, hogy a parlament elnöke vagy a FIDESZ eldönthesse, összehívja-e az országgyűlést a rendes ülésszakban vagy sem. - Milyen ellenlépéseket fontolgatnak? - A kérdés, hogy elég erős-e Magyarországon a demokratizmus intézményrendszere. De van egy másik kérdés, amire még nehezebb válaszolni. Ez pedig a kormány azon törekvése, amellyel megpróbálja az állam szerepét növelni, sokkal nagyobb mértékben beavatkozni az emberek magánéletébe, mint az indokolt lenne. Aggodalommal tölt el az adórendőrség felállításának terve, a drogtörvény, amely a fogyasztókat, magyarul az áldozatokat büntetné, és miután nem lehet több tízezer embert börtönbe zárni, a zsarolás lehetőségét rejti. Aggodalommal tölt el a nemzetbiztonsági intézmények jogkörének bővítése, és az a tény, hogy 11-ről 19 milliárdra emelkedő támogatásukkal ezek az idei költségvetés igazi győztesei. Alapvetőnek tartom a sajtó szabadságának megőrzését, amit szintén számos intézkedés, próbálkozás fenyeget. A „polgári” kormány lépései valójában a polgári viszonyok ellen hatnak. Az igazi kérdés azonban az, hogy az állampolgárok mikor kezdik el úgy érezni, hogy amit ígértek nekik, az nem erről szól. Az elkövetkező egy-két hónapban derül ki, hogyan valósulnak meg ezek az ígéretek. A kétszeres sőt négyszeres emelkedés helyett reálértékben nem nő az egészségügyi dolgozók bére, és ha összevetjük a pedagógusoktól elvont kedvezményeket, meg a fizetésemelést, kiderül, hogy a jól teljesítő, aktív dolgozó valójában vesztese a változásoknak. - Milyen feladatokat kell megoldania az SZDSZ-nek ebben az évben? - Meg kell mutatnunk, hogy erős liberális középpártként valódi tényezői lehetünk a politikai életnek. A helyünk, az érdeklődés az általunk képviselt értékek iránt adott. A mi felelősségünk, hogy meg tudunk-e felelni ennek a kihívásnak. - Ön szerint mit hoz 1999-es esztendő Magyarországnak? - Gazdaságilag megfelelő sínen van az ország, de ha folytatódik a belpolitikai hidegháború, ha a FIDESZ nem változtat azon a „fiatalos lendületen”, ami nem megszokott a fejlett demokráciákban, az a konfliktussorozatok fennmaradását jelentheti az országban. Ha az ellenzék „ledarálására” irányuló kísérlet helyett áttér a nyugodtabb párbeszédre, korrektebb viszony jöhet létre. ck Nagyvonalúan ünnepelt a város Több mint hatmillió forintot költött az önkormányzat karácsonyi támogatásokra és ünneplésre 1998-ban, tudtuk meg Dr. Pálfi Évától, az Ügyfélszolgálati és Hatósági Iroda munkatársától. Minden százhalombattai vagy ide járó bölcsődést, óvodást és általános iskolást ezer forint értékű ajándékcsomaggal lepte meg a város. Öszszesen 2766-ot osztottak ki a gyermekeket nevelő-oktató intézményekben. Hasonló ajándékcsomagot kaptak a közhasznú munkát végzők. Ezernyolcszáz forint értékű étkezési utalványt kaptak a Mozgáskorlátozottak Egyesületének, az óvárosi nyugdíjas klubnak, a dunafüredi nyugdíjas klubnak, a művelődési ház nyugdíjas klubjának valamint a Siketek és Nagyothallók Százhalombattai Klubjának tagjai, összesen 572-en. Kétszázhatvannégyen részesültek 6850 forintos pénzbeli támogatásban. Azok a nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, mozgáskorlátozottak, rendszeres szociális segélyben, rendszeres vagy átmeneti szociális járadékban részesülők, akik családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét, és akiket a polgármesteri hivatalban nyilvántartanak, december elején kapták meg a támogatást. Akiknek nem küldtek, de hasonlóan szűkös anyagi körülmények között élnek, december 11-ig kérelmezhették a segélyt. Az összesen 1,8 millió forint értékű karácsonyi pénzjuttatáson túl 4,5 millió forintot különítettek el a költségvetésben az ajándékcsomagokra, utalványokra, hozzájárulásra az intézményi ünneplésekhez, valamint a Battai Karácsony rendezvényre. ez Szakmai megbecsülés, újabb feladatok December végén megalakult az Országos Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, melybe a korábban megalakult Pest Megyei Kamara választmánya 22 főt delegált, közülük két fő, Szél Pál és Kiinga Péter százhalombattai. Szél Pál a Pest Megyei Kamara alelnöke, Kiinga Péter a kamarán belül működő Élőerős Vagyonvédelmi Bizottság elnöke - mindketten a Szamuráj 07 Kft munkatársai. Velük beszélgettem az új szervezetek megalakulásáról, a megyei szervezetben végzett tevékenységükről. - A szakmai kamarák elsősorban a szakmában dolgozók érdekvédelmére alakultak. Úgy gondolom, hogy érdemes felidézni azokat az időszakokat, melyek szakmánk fejlődésének fontos állomásai, hiszen e fejlődés volt az egyik motívum, mely előtérbe hozta a kamarák megalakításának szükségességét. Hazánkban 10-12 éve működnek őrző-védő társaságok, vállalkozások. Az első két-három évben minden jelentkezőnek megadták a működési engedélyt. Mint emlékezetes ebben az időszakban rengeteg volt az olyan bűncselekmény, amelyben egyes társaságok emberei is részt vettek valamilyen formában. Ennek az lett a következménye, hogy az őrző-védő tevékenység törvényileg szabályozásra került. Kezdetben iskolai végzettséghez, erkölcsi bizonyítványhoz kötötték az alkalmazhatóságot, a későbbiekben engedélyt adtak különböző Kft-eknek, hogy iskoláztassák embereiket. Az intézkedések hatására a szakmában foglalkoztatottak létszáma 15-20 %-kal csökkent. A következő állomást az 1996 elején megjelent BM törvény jelentette. A törvény elérte célját, véglegesen kiszűrte az e tevékenységre alkalmatlan elemeket. Növekedett a szakmai presztízs is, adottá váltak a szakmai kamarák létrehozásának feltételei. - mondta Szél Pál. - Ismereteim szerint a megyei kamarának egy elnöke és négy alelnöke van. Feltételezem, hogy az alelnökök szakmai munkamegosztás alapján tevékenykednek. Önhöz melyik terület tartozik? - Nagy örömömre a hozzám legközelebb álló: az oktatás, kultúra, sport és a biztonság. Ezek közül talán kiemelném az oktatás, a képzés és a továbbképzés kérdését. Ez az alapja annak, hogy iskolázott, jól képzett „minőségi” szakembereink legyenek. Az iskolázottságon nemcsak a BM által előírt három hónapos tanfolyamot értem, hanem a folyamatos továbbképzést, idegen nyelvek elsajátítását, a technikai felkészültséget, a kultúrált, jó megjelenés, fellépés elsajátítását. Ez hosszú folyamat, tapasztalatból is tudom, mivel a mi Kft-nkben megalakulásunk óta heti két órát fordítunk a továbbképzésre különböző (szakmai, sport, lövészet) foglalkozásokon. - Mi a feladata az Ön által vezetett bizottságnak? - kérdezem Kiinga Pétert. - A megyei kamarának hét bizottsága alakult. A mi bizottságunk, az Élőerős Vagyonvédelmi Bizottság külön szakágat jelent. Szerteágazó a feladat, hiszen minden kérdés a mi kompetenciánk, mely a szakmánkban az élőerővel kapcsolatos. - Mit jelent az Önök számára az, hogy küldöttként delegálták az országos kamarába? - Megtiszteltetést, szakmai megbecsülést, de egyben újabb feladatokat is. A 150 küldöttet a megyei kamarák vezetéséből választották. Szavazati joggal rendelkeznek, döntéshozó testületet alkotnak, mely a szakmai kamarák működésének, a működés szabályozásának meghatározója. Kling Ferenc SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szegfű Karácsony Gyermeküket egyedül nevelő anyák, kisnyugdíjasok és nehéz helyzetben lévő nagycsaládok, összesen hatvanhárman részesültek december 21-én a Szegfű Alapítvány összesen 370 000 forintos karácsonyi támogatásában. A DE Rt klubjában felállított két hosszú asztalra aprósütemény és ásványvíz került. A kis karácsonyfán felragyogott a csillagszóró, és rövid beszédek után kiosztották az öt-, hét- illetve tízezer forintot tartalmazó borítékokat. A meghívottak tapssal, és meleg szavakkal fejezték ki hálájukat. „Háziorvosoktól, a családsegítő központtól, a Vöröskereszttől és alapítványoktól érdeklődtünk, kiknek a helyzetét látják a városban leginkább nehéznek - mondta Németh Ernő, a kuratórium elnöke. Egy-egy családorvostól három-három személyre kértünk javaslatot, de legtöbbjük négy, öt sőt hat rászorulót jelzett. Nem volt egyszerű a döntenünk.” Az alapítványt 1991-ben hozták létre szocialista képviselők lemondva tiszteletdíjuk egy részéről. Azóta szokássá vált, hogy a mindenkori önkormányzat MSZP-s tagjai, illetve azok a külsős bizottsági tagok, akiket a párt helyi szervezete jelölt, egy - másfél havi díjukkal járulnak hozzá az alapítvány tőkéjéhez. A kuratórium évi 350-400000 forintot oszt szét a városban élő rászorulók között. Legnagyobb részét karácsonykor, de tavaly például év közben járultak hozzá a Forrás Együttes egyik táncosának útiköltségéhez. ‘98-ban először, magánszemélyek is támogatták az alapítványt, összesen 80 000 forinttal. Hála az önkormányzatnak, sokféle módon segíti a város az időseket, betegeket, elesetteket. A Szegfű Alapítvány karácsonyi ajándékának előnye, hogy sem kérelem sem indoklás nem szükséges hozzá. Czifrik Fűtik a Szent István templomot... A Hírtükör múlt év december 22-i száma tudósítást közölt a képviselőtestület legutóbbi üléséről. A cikk írója arról tájékoztatta a kedves olvasót, hogy „ismét az érvek és ellenérvek kereszttűzébe került a Szent István templom, amelynek fűtési díját nem tudja fizetni az Egyházközség...” A tényszerűség kedvéért szögezzük le, hogy nem a templom került az érvek és ellenérvek kereszttűzébe! Ami pedig a fűtési díjat illeti, azzal kapcsolatban is más a helyzet, mint amit a cikk sugall. Sürgősségi indítványomban nem kértem méltányosabb díjmegállapítást, a „méltányosság” kifejezést nem is használtam. Egyik képviselőtársam a sürgősségi indítvány sorai között „fűtési rendszer hiányosságait jelző közvetett utalást” olvasta ki, ami legfeljebb a fantázia szintjén volt lehetséges. Teljesen megalapozatlan a „diszkrimináció” jelző használata is, hiszen az legfeljebb politikai célokat szolgálhat. Másról van szó, kifejezetten szakmai kérdésről! Indítványomban immár másodszor tettem szóvá a Szent István templomnál kirótt fűtési díj elfogadhatatlan mértékét. Ennek az a lényege, hogy az alapdíj, amit az épület légtere után számítanak, mintegy hét-nyolcszorosa a hődíjnak. Bárki saját távhődíj-számlája alapján megállapíthatja, hogy az alapdíj a hődíjnak legfeljebb felét teszi ki. A problémát a díjképzés rendszere okozza. Az ebben rejlő tartalékok feltárására egy éve kezdeményeztem vizsgálatot, amely ugyan elindult, de később más irányba térült, s nem teljesítette a kitűzött célt. A képviselő-testület pedig elmulasztotta felülvizsgálni a nyilvánvalóan hibás díjképzés rendszerét. A TÁVHŐ Kft önkormányzati rendelet alapján - kétféle díjtételt alkalmaz: az egyik szerint az alapdíj a hődíj felét sem éri el, a másik szerint annak többszöröse. Ez szakmailag tarthatatlan, jogilag pedig teljesen megalapozatlan. A szolgáltatásnak ugyanis arányban kell állnia az ellenszolgáltatással! Tisztázandó tehát, hogy melyik alapdíj-mérték áll összhangban az ellenszolgáltatással? Egyesek előszeretettel emlegetik a templom elhibázott fűtési rendszerét és szemére vetik az Egyházközségnek, hogy „nem tett lépéseket a probléma megoldására”. Ez nem így van! Tudomásom szerint a templom korszerű padlófűtéssel van ellátva. Legfeljebb azt lehet kifogásolni, hogy a fűtést miért nem gázkazánnal oldják meg? Ám ez csupán okoskodás, hiszen a két fűtési rendszer egymásnak alternatívája kell legyen. Piacgazdasági körülmények között ugyanis elfogadhatatlan, hogy a távhő díja többszöröse legyen a gázfűtés díjának, hiszen ily módon elveszítené versenyképességét. Ezek után az a kérdés, ki mit vár az Egyházközségtől? A megoldás ugyanis nem az Egyházközségen múlik! Balla Károly önkormányzati képviselő Új vezetőség az MDF helyi szervezetében A Magyar Demokrata Fórum január 30-án tartja XIV. Országos Gyűlését Budapesten, mely egyben tisztújító közgyűlés is lesz, ahol elnököt, országos elnökséget, országos választmányt választanak a küldöttek. Ezt megelőzően már decemberben legtöbb helyen megtartották a helyi tisztújító közgyűléseket. A Százhalombattai Szervezet tisztújító közgyűlését december 17- én tartotta, ahol Horváth Lászlót elnöknek, Brunecker Jenőt és dr. Nagypataki Gyulát pedig elnökségi tagoknak választotta a tagság. MDF helyi szervezete