Százhalombattai Hírtükör, 1999 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 1. szám

2. oldal A politika nem csak írott szabályokra épül Beszélgetés Magyar Bálinttal, az SZDSZ elnökével Az SZDSZ súlyos árat fizetett kormányzati szereplésért, de az önkor­mányzati választások sikere, valamint az, hogy a FIDESZ nem kíván­ja megvalósítani választási ígéreteit, azt jelzi, hogy létezik egyfajta űr a magyar politikai térben, amit a szabaddemokraták megerősödve be tudnak tölteni - fejtette ki január 8-án a Városi Televízióban Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. A volt kultuszminiszter villámlátogatása során nyilatkozott a VTV-nek. - Minden párt életében fontos szerepet töltenek be azok a gondolkodók, akik szimpatizálnak politikai értékrendjével. Mivel magyarázza, hogy az utóbbi időben megkopott az SZDSZ holdudvara ? - Annak ellenére, hogy a párt nép­szerűsége jelentősen csökkent, vezető személyiségei továbbra is a közvélemény­kutatások élén szerepelnek. Tény, hogy a korábbinál szervezettebb, intézménye­sebb kapcsolatot kell kiépítenünk a libe­rálisan gondolkodó, véleményt formáló értelmiséggel, egyébként az elmúlt fél év­ben érzékelhető visszatérésük a párthoz. És itt nem a szűken értelmezett liberaliz­musra gondolok, hanem azokra a nor­mákra, amelyekre a fejlett nyugati demok­ráciák épülnek. A jelenlegi kormány szá­mos intézkedése olyan irányba mozdítja el a politikai berendezkedést, amely sokkal inkább a tudjmani Horvátországot vagy a meciari Szlovákiát, a visszamaradottabb kelet-európai demokráciákat jellemzi. - Megtalálták-e a választ erre az újfajta politikai­ stílusra? - Nehéz a harcmodor kialakítása, mert a politika nemcsak írott szabályokra épül. Míg a mi kormányunk fontos gesztusokat tett az ellenzéknek, a jelenlegi parlament­ben ennek épp az ellenkezője történik. A legsúlyosabb aggodalomra ad okot a háromhetenkénti ülésezés terve, mert nemcsak azt jelenti, hogy jelentősen lelas­sulna a törvényhozás, hanem úgy tűnik, a kormány értelmezése szerint a jogi sza­bályozás azt is lehetővé teszi, hogy a parlament elnöke vagy a FIDESZ eldönt­hesse, összehívja-e az országgyűlést a rendes ülésszakban vagy sem. - Milyen ellenlépéseket fontolgatnak? - A kérdés, hogy elég erős-e Magyaror­szágon a demokratizmus intézményrend­szere. De van egy másik kérdés, amire még nehezebb válaszolni. Ez pedig a kor­mány azon törekvése, amellyel megpró­bálja az állam szerepét növelni, sokkal nagyobb mértékben beavatkozni az em­berek magánéletébe, mint az indokolt lenne. Aggodalommal tölt el az adórend­őrség felállításának terve, a drogtörvény, amely a fogyasztókat, magyarul az áldo­zatokat büntetné, és miután nem lehet több tízezer embert börtönbe zárni, a zsarolás lehetőségét rejti. Aggodalommal tölt el a nemzetbiztonsági intézmények jogkörének bővítése, és az a tény, hogy 11-ről 19 milliárdra emelkedő támogatá­sukkal ezek az idei költségvetés igazi győztesei. Alapvetőnek tartom a sajtó szabadsá­gának megőrzését, amit szintén számos intézkedés, próbálkozás fenyeget. A „pol­gári” kormány lépései valójában a polgári viszonyok ellen hatnak. Az igazi kérdés azonban az, hogy az állampolgárok mikor kezdik el úgy érezni, hogy amit ígértek nekik, az nem erről szól. Az elkövetkező egy-két hónapban derül ki, hogyan valósulnak meg ezek az ígéretek. A kétszeres sőt négyszeres emelkedés helyett reálértékben nem nő az egészség­­ügyi dolgozók bére, és ha összevetjük a pedagógusoktól elvont kedvezményeket, meg a fizetésemelést, kiderül, hogy a jól teljesítő, aktív dolgozó valójában vesztese a változásoknak. - Milyen feladatokat kell megoldania az SZDSZ-nek ebben az évben? - Meg kell mutatnunk, hogy erős liberá­lis középpártként valódi tényezői lehetünk a politikai életnek. A helyünk, az érdek­lődés az általunk képviselt értékek iránt adott. A mi felelősségünk, hogy meg tudunk-e felelni ennek a kihívásnak. - Ön szerint mit hoz 1999-es esztendő Magyarországnak? - Gazdaságilag megfelelő sínen van az ország, de ha folytatódik a belpolitikai hidegháború, ha a FIDESZ nem változtat azon a „fiatalos lendületen”, ami nem megszokott a fejlett demokráciákban, az a konfliktussorozatok fennmaradását jelent­heti az országban. Ha az ellenzék „le­­darálására” irányuló kísérlet helyett áttér a nyugodtabb párbeszédre, korrektebb viszony jöhet létre. ck Nagyvonalúan ünnepelt a város Több mint hatmillió forintot költött az önkormányzat karácsonyi támo­gatásokra és ünneplésre 1998-ban, tudtuk meg Dr. Pálfi Évától, az Ügyfélszolgálati és Hatósági Iroda munkatársától. Minden százhalombattai vagy ide járó bölcsődést, óvodást és általános iskolást ezer forint értékű ajándék­­csomaggal lepte meg a város. Ösz­­szesen 2766-ot osztottak ki a gyer­mekeket nevelő-oktató intézmények­ben. Hasonló ajándékcsomagot kap­tak a közhasznú munkát végzők. Ezernyolcszáz forint értékű étke­zési utalványt kaptak a Mozgáskor­látozottak Egyesületének, az óvárosi nyugdíjas klubnak, a dunafüredi nyugdíjas klubnak, a művelődési ház nyugdíjas klubjának valamint a Sike­tek és Nagyothallók Százhalombattai Klubjának tagjai, összesen 572-en. Kétszázhatvannégyen részesültek 6850 forintos pénzbeli támogatás­ban. Azok a nyugdíjasok, rokkant­­nyugdíjasok, mozgáskorlátozottak, rendszeres szociális segélyben, rend­szeres vagy átmeneti szociális jára­dékban részesülők, akik családjában az egy főre eső jövedelem nem ha­ladja meg a nyugdíjminimum másfél­­szeresét, és akiket a polgármesteri hivatalban nyilvántartanak, decem­ber elején kapták meg a támogatást. Akiknek nem küldtek, de hasonlóan szűkös anyagi körülmények között élnek, december 11-ig kérelmezhet­ték a segélyt. Az összesen 1,8 millió forint értékű karácsonyi pénzjuttatáson túl 4,5 mil­lió forintot különítettek el a költségve­tésben az ajándékcsomagokra, utal­ványokra, hozzájárulásra az intézmé­nyi ünneplésekhez, valamint a Battai Karácsony rendezvényre. ez Szakmai megbecsülés, újabb feladatok December végén megalakult az Országos Személy-, Vagyonvé­delmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara, melybe a korábban megalakult Pest Megyei Kamara választmánya 22 főt delegált, közülük két fő, Szél Pál és Kiinga Péter százhalombattai. Szél Pál a Pest Megyei Kamara alelnöke, Kiinga Péter a kamarán belül mű­ködő Élőerős Vagyonvédelmi Bi­zottság elnöke - mindketten a Szamuráj 07 Kft munkatársai. Velük beszélgettem az új szer­vezetek megalakulásáról, a me­gyei szervezetben végzett tevé­kenységükről. - A szakmai kamarák elsősorban a szakmában dolgozók érdekvé­delmére alakultak. Úgy gondolom, hogy érdemes felidézni azokat az időszakokat, melyek szakmánk fej­lődésének fontos állomásai, hiszen e fejlődés volt az egyik motívum, mely előtérbe hozta a kamarák megalakításának szükségességét. Hazánkban 10-12 éve működnek őrző-védő társaságok, vállalkozá­sok. Az első két-három évben min­den jelentkezőnek megadták a mű­ködési engedélyt. Mint emlékeze­tes ebben az időszakban rengeteg volt az olyan bűncselekmény, amelyben egyes társaságok embe­rei is részt vettek valamilyen formá­ban. Ennek az lett a következmé­nye, hogy az őrző-védő tevékeny­ség törvényileg szabályozásra került. Kezdetben iskolai végzett­séghez, erkölcsi bizonyítványhoz kötötték az alkalmazhatóságot, a későbbiekben engedélyt adtak kü­lönböző Kft-eknek, hogy iskoláz­tassák embereiket. Az intézkedé­sek hatására a szakmában foglal­koztatottak létszáma 15-20 %-kal csökkent. A következő állomást az 1996 elején megjelent BM törvény jelentette. A törvény elérte célját, véglegesen kiszűrte az e tevékeny­ségre alkalmatlan elemeket. Növe­kedett a szakmai presztízs is, adot­tá váltak a szakmai kamarák létre­hozásának feltételei. - mondta Szél Pál. - Ismereteim szerint a megyei kamarának egy elnöke és négy alelnöke van. Feltételezem, hogy az alelnökök szakmai munkameg­osztás alapján tevékenykednek. Önhöz melyik terület tartozik? - Nagy örömömre a hozzám leg­közelebb álló: az oktatás, kultúra, sport és a biztonság. Ezek közül talán kiemelném az oktatás, a képzés és a továbbképzés kérdé­sét. Ez az alapja annak, hogy isko­lázott, jól képzett „minőségi” szak­embereink legyenek. Az iskolázott­ságon nemcsak a BM által előírt három hónapos tanfolyamot értem, hanem a folyamatos tovább­képzést, idegen nyelvek elsajá­títását, a technikai felkészültséget, a kultúrált, jó megjelenés, fellépés elsajátítását. Ez hosszú folyamat, tapasztalatból is tudom, mivel a mi Kft-nkben megalakulásunk óta heti két órát fordítunk a továbbképzésre különböző (szakmai, sport, lövészet) foglalkozásokon. - Mi a feladata az Ön által veze­tett bizottságnak? - kérdezem Kiin­ga Pétert. - A megyei kamarának hét bizott­sága alakult. A mi bizottságunk, az Élőerős Vagyonvédelmi Bizottság külön szakágat jelent. Szerteágazó a feladat, hiszen minden kérdés a mi kompetenciánk, mely a szak­mánkban az élőerővel kapcsolatos. - Mit jelent az Önök számára az, hogy küldöttként delegálták az or­szágos kamarába? - Megtiszteltetést, szakmai meg­becsülést, de egyben újabb felada­tokat is. A 150 küldöttet a megyei kamarák vezetéséből választották. Szavazati joggal rendelkeznek, döntéshozó testületet alkotnak, mely a szakmai kamarák működé­sének, a működés szabályozá­sának meghatározója. Kling Ferenc SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szegfű Karácsony Gyermeküket egyedül nevelő anyák, kisnyugdíjasok és ne­héz helyzetben lévő nagycsa­ládok, összesen hatvanhárman részesültek december 21-én a Szegfű Alapítvány összesen 370 000 forintos karácsonyi támogatásában. A DE Rt klubjában felállított két hosszú asztalra aprósütemény és ásványvíz került. A kis kará­csonyfán felragyogott a csillag­szóró, és rövid beszédek után kiosztották az öt-, hét- illetve tízezer forintot tartalmazó boríté­kokat. A meghívottak tapssal, és meleg szavakkal fejezték ki hálá­jukat. „Háziorvosoktól, a családse­gítő központtól, a Vöröskereszttől és alapítványoktól érdeklődtünk, kiknek a helyzetét látják a város­ban leginkább nehéznek - mond­ta Németh Ernő, a kuratórium elnöke. Egy-egy családorvostól három-három személyre kértünk javaslatot, de legtöbbjük négy, öt sőt hat rászorulót jelzett. Nem volt egyszerű a döntenünk.” Az alapítványt 1991-ben hoz­ták létre szocialista képviselők le­mondva tiszteletdíjuk egy részé­ről. Azóta szokássá vált, hogy a mindenkori önkormányzat MSZP-s tagjai, illetve azok a külsős bizottsági tagok, akiket a párt helyi szervezete jelölt, egy - másfél havi díjukkal járulnak hoz­zá az alapítvány tőkéjéhez. A kuratórium évi 350-400000 forin­tot oszt szét a városban élő rá­szorulók között. Legnagyobb ré­szét karácsonykor, de tavaly például év közben járultak hozzá a Forrás Együttes egyik táncosá­nak útiköltségéhez. ‘98-ban elő­ször, magánszemélyek is támo­gatták az alapítványt, összesen 80 000 forinttal. Hála az önkormányzatnak, sokféle módon segíti a város az időseket, betegeket, elesetteket. A Szegfű Alapítvány karácsonyi ajándékának előnye, hogy sem kérelem sem indoklás nem szük­séges hozzá. Czifrik Fűtik a Szent István templomot... A Hírtükör múlt év december 22-i száma tudósítást közölt a képviselő­­testület legutóbbi üléséről. A cikk írója arról tájékoztatta a kedves olvasót, hogy „ismét az érvek és ellenérvek kereszttűzébe került a Szent István templom, amelynek fűtési díját nem tudja fizetni az Egy­házközség...” A tényszerűség kedvéért szögezzük le, hogy nem a templom került az érvek és ellenérvek kereszttűzébe! Ami pedig a fűtési díjat illeti, az­zal kapcsolatban is más a helyzet, mint amit a cikk sugall. Sürgősségi indítványomban nem kértem mél­­tányosabb díjmegállapítást, a „mél­tányosság” kifejezést nem is hasz­náltam. Egyik képviselő­társam a sürgősségi indítvány sorai között „fűtési rendszer hiányosságait jelző közvetett utalást” olvasta ki, ami legfeljebb a fantázia szintjén volt lehetséges. Teljesen megalapozat­lan a „diszkrimináció” jelző haszná­lata is, hiszen az legfeljebb politikai célokat szolgálhat. Másról van szó, kifejezetten szakmai kérdésről! Indítványomban immár másod­szor tettem szóvá a Szent István templomnál kirótt fűtési díj elfogad­hatatlan mértékét. Ennek az a lé­nyege, hogy az alapdíj, amit az épület légtere után számítanak, mintegy hét-nyolcszorosa a hődíj­nak. Bárki saját távhődíj-számlája alapján megállapíthatja, hogy az alapdíj a hődíjnak legfeljebb felét teszi ki. A problémát a díjképzés rendszere okozza. Az ebben rejlő tartalékok feltárására egy éve kez­deményeztem vizsgálatot, amely ugyan elindult, de később más irányba térült, s nem teljesítette a kitűzött célt. A képviselő-testület pedig elmulasztotta felülvizsgálni a nyilvánvalóan hibás díjképzés rend­szerét. A TÁVHŐ Kft­­ önkormányzati rendelet alapján - kétféle díjtételt alkalmaz: az egyik szerint az alap­díj a hődíj felét sem éri el, a másik szerint annak többszöröse. Ez szakmailag tarthatatlan, jogilag pe­dig teljesen megalapozatlan. A szolgáltatásnak ugyanis arányban kell állnia az ellenszolgáltatással! Tisztázandó tehát, hogy melyik alapdíj-mérték áll összhangban az ellenszolgáltatással? Egyesek előszeretettel emlege­tik a templom elhibázott fűtési rendszerét és szemére vetik az Egyházközségnek, hogy „nem tett lépéseket a probléma megoldá­sára”. Ez nem így van! Tudomá­som szerint a templom korszerű padlófűtéssel van ellátva. Legfel­jebb azt lehet kifogásolni, hogy a fűtést miért nem gázkazánnal old­ják meg? Ám ez csupán okos­kodás, hiszen a két fűtési rendszer egymásnak alternatívája kell le­gyen. Piacgazdasági körülmények között ugyanis elfogadhatatlan, hogy a távhő díja többszöröse le­gyen a gázfűtés díjának, hiszen ily módon elveszítené versenyképes­ségét. Ezek után az a kérdés, ki mit vár az Egyházközségtől? A meg­oldás ugyanis nem az Egyház­­községen múlik! Balla Károly önkormányzati képviselő Új vezetőség az MDF helyi szervezetében A Magyar Demokrata Fórum január 30-án tartja XIV. Országos Gyűlését Budapesten, mely egyben tisztújító közgyűlés is lesz, ahol elnököt, országos elnökséget, országos választmányt választanak a küldöttek. Ezt megelőzően már decemberben legtöbb helyen megtartották a helyi tisztújító közgyűléseket. A Százhalombattai Szervezet tisztújító közgyűlését december 17- én tartotta, ahol Horváth Lászlót elnöknek, Brunecker Jenőt és dr. Nagypataki Gyulát pedig elnökségi tagoknak választotta a tagság. MDF helyi szervezete

Next