Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Korszerű finomítót szeretnék vezetni Folytatás az 1. oldalról - Tervez-e személycseréket vagy egyéb szerkezeti változáso­kat? - Előbb a kérdés második ré­szére válaszolnék. A változások főbb keretei már októberben ki­alakultak. A korábban önálló Du­nai, illetve Tiszai Finomító egyet­len integrált Feldolgozási szerve­zetben működik majd tovább. Személycseréket nem terve­zek, a vezetők kinevezése rész­ben már megtörtént, szakmai fel­készültségük megfelel, és remé­lem, hogy közösen eredménye­sen működő rendszert fogunk ki­alakítani. Természetesen rugal­masabb gondolkodásmódot vá­rok el tőlük a változó körülmé­nyeknek megfelelően. - Az átalakuló szervezet gond­jai mellett két finomító vezetésé­vel bízták meg. Mennyire nyo­masztja Önt az ezzel járó felelős­ség? - Valóban, nagy felelősség, hi­szen csak az eszközérték 100 milliárd forint nagyságrendű. Amellett az ország energetikai el­látásában is meghatározó ez a fe­lelősség. Úgy hiszem, tudatában vagyok ennek, persze megijedni, vagy egyáltalán félni sem szabad, hiszen görcsösen nem lehet dol­gozni. De nem fogom lebecsülni a felelősség súlyát.­­ Miként határozná meg vezetői tulajdonságait? - Számomra a legfontosabb ér­ték az ember. Ennek tudatában olyan vezetővé kell válnom, aki az adott területen dolgozó mun­katársaknak lehetőséget teremt arra, hogy saját képességeiknek legjavát nyújthassák. Őszinte, nyílt párbeszédre törekszem, hi­szen nekem is könnyebb a dol­gom, ha a munkatársaim sikere­sek. - Eredetileg 2000 végére ter­vezték a késleltetett kokszoló üzembe helyezését, de fél évvel csúsztatták a beruházást, és be­szélik , hogy még később kerül sor az átadásra... - A híresztelések alaptalanok. A múlt év elején, amikor a kőolaj ára a mélyponton volt, nemcsak a MOL Rt, hanem neves külföldi olajtársaságok is lassították beru­házásaikat. Júniusban elkészül a hidrogéngyár, szeptember 30-án a Claus 5 üzem, az év végén ke­rül sor a HDL üzem átalakítására, és 2001. június 30-án üzemelni fog a késleltetett kokszoló üzem. Tartani fogjuk ezt az ütemtervet. - Mikorra várható a kenőolaj- és bitumenüzem áttelepítése Battára Komáromból, illetve Zalá­ból? - A MOL Rt stratégiájának ki­alakításakor született ez a dön­tés, és mindkét üzem áttelepíté­sének költséghatékonysági okai vannak. A DKV-s időkben már fel­merült egy multinacionális céggel történő vegyesvállalat létrehozá­sa, amely kenőanyagokat gyártott volna. Jól előkészített alapokkal rendelkezünk, de szükséges len­ne, hogy a kenőolajgyártásban komoly szakmai háttérrel rendel­kező komáromi szakemberek Százhalombattán folytassák munkájukat. A zalai kőolajmezők kimerülő­ben vannak, az alapanyag felét már Battáról szállítottuk. Jelentős költséget takaríthatunk meg, ha Battára telepítjük a bitumengyár­tást. Egyébként mindkettő 2002- ben kerül városunkba. - Milyen rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel kezdi igazgatói munkáját? - Rövid távon, szeretném sike­resen integrálni a két finomítót, remélem, a negyedév végéig si­kerül munkatársaimmal megolda­ni ezt a feladatot. Az állandó változások idején nehéz hosszú távra tervezni. Ta­valy még úgy gondoltam, 2001 nyaráig a maradékfeldolgozó pro­jekten dolgozom... Ha rajtam mú­lik, - hadd legyek lokálpatrióta, persze a tiszait sem feledve - olyan battai finomítót szeretnék vezetni, amelyik Európa egyik legkorszerűbb egységévé válhat. Befejezésül: Talán még, nem késő, hogy a Hírtükör minden ol­vasójának sikerekben gazdag új évet kívánjak.­­Szaniszló­ Dr. Benedek László képviselő úrnak az előző Hírtükörben a kitüntetések kap­csán leírt gondolataihoz szeretnék rövi­den hozzászólni. Hosszú évekig a kép­viselő-testületben anélkül, hogy hivata­losan döntöttünk volna róla, íratlan sza­bálynak tartottuk politikai meggyőző­déstől függetlenül, hogy a testületi ta­goknak városi kitüntetést nem szava­zunk meg. Néhány év óta mégis megtört a jég, kizárólag a szocialista párt képvi­selői, két fő, és egyenként két alkalom­mal, összesen négyszer, pénzjutalom­mal járó városi kitüntetést vettek át. Ami­kor e témában legutoljára felvetődött egy újabb képviselő városi kitüntetésé­nek kérdése, az akkor még koalíciós partner erre úgy reagált, hogy helyi ren­deletet kezdeményezett, és vitt át a tes­tületen, amelynek értelmében képviselő városi kitüntetésben nem részesülhet. Én magam is azok közé tartozom, akik nem támogatták azt, hogy a város­sá nyilvánítás 30. évfordulójára új kitün­tetéseket alapítsunk, és ezekre bárki szabadon tehessen javaslatot. Ezen ál­láspontom okai: Agyhártyagyulladás Nincs ok a pánikra Meggyógyult és hazatért a kór­házból az a két százhalombattai fiatal, akik december közepén gennyes agyhártyagyulladást kaptak. Január első napjaira bi­zonyossá vált, hogy fertőzésü­ket nem adták tovább senkinek. A tizennégy éves fiú és a vele egykorú lány ugyanannak a Kalo­csán szolgálatot teljesítő kiskato­­nának az öccse illetve barátnője volt. Szinte bizonyos, hogy a haza­látogató fiatalembertől kaptak el fertőzést. A kalocsai nyilatkozatok szerint viszont Százhalombattán kezdődött a megbetegedések so­rozata. Ez már csak azért is lehe­tetlen - mondja dr. Katona Ildikó tiszti főorvos mert a laktanyából december 3-4-e körül jelentették az első gennyes agyhártyagyulladá­­sos eseteket, nálunk pedig decem­ber 14-én illetve 15-én derült fény ezekre. Az Országos Epidemioló­giai Központ jelentése is ezt igazol­ja. A fertőzés jellemzően szoros kontaktusban levő emberek között terjed, családon belül, vagy olyan zárt közösségben, mint például a katonaság. A hazalátogató kiskato­­nának egyébként csupán hőemel­kedése és enyhe légúti panaszai voltak. Az esetek többségében má­soknál is így zajlik le a betegség. Következményei nincsenek, de ha - akár tudtunk nélkül is - átesünk rajta, hosszú időre védetté válunk. A két szerencsétlenül járt általá­nos iskolai tanuló osztálytársai, családja és közvetlen baráti köre megelőző gyógyszeres kezelés­ben részesült. Mostanra lejárt az ún. inkubációs idő, ami azt jelenti, hogy ha megfertőztek volna valakit, az már kiderült volna. Az itt lakókból hihetetlen reakci­ókat váltottak ki az újságokban és tévécsatornákon nap mint nap megjelenő hírek. Akadt, aki azért telefonált a tiszti orvosi szolgálat­hoz, hogy zárassák be a tanuszo­dát, sokan követelték, hogy az egész várost oltsák be. A december első felében tapasz­talható vírusos betegséghullám egyébként mostanra csillapodni látszik. A rendelő­intézetben stag­nál illetve csökken a betegforga­lom. Ennek ellenére az országos ÁNTSZ - egy másik megye mellett - Pest megyében is elrendelte az influenzaszerű betegségek rend­szeres jelentését. Erre a megbete­gedések nagy száma miatt és azért került sor, mert Csepel-szigeten egy betegben kimutatták az influ­enza „A” vírusának jelenlétét. Ez a kórokozó volt felelős a tavalyi jár­ványért is. Aki akkor átvészelte, vagy védőoltást kapott, nem való­színű, hogy idén fertőződhet. Mivel az időjárás is hidegebbre fordult, dr. Katona Ildikó szerint nem várha­tó komoly járvány, de továbbra is azt tanácsolja, hogy aki teheti, kerülje a tömeget, aki beteg, ma­radjon otthon és feküdjön, öltöz­ködjünk rétegesen, együnk sok vi­tamint. A vastartalmú szereket azonban csak az egészségesek szedjék, mert az a kórokozókat is erősíti. - ck - Kitüntetés Nem tartom helyesnek, ha a jelenleg is szép számú városi kitüntetések fajtáit tovább gyarapítjuk, mert ezzel a kitünte­tések értékét csökkentjük. Gondoljunk csak bele, mekkora erkölcsi értéket kép­visel, ha sokan rendelkeznek kitüntetés­sel? A kitüntetés lényege, hogy a kiugró teljesítményeket díjazzák. Ha sok a ki­ugró teljesítmény, akkor az nem tekint­hető kimagaslónak, hanem átlagosnak. Az átlagost pedig szerintem ne állítsuk mintául. Dr. Benedek úr másik okfejtésével azért nem tudok azonosulni, mert ha közvetlenül mindenki tehet javaslatot, akkor hol marad működőképes társa­dalmunk lényege: a képviseleti demok­rácia. Az általa leírtakkal ellentétben hi­szem azt, hogy a mostani helyzetben is bármely városlakó tehet kitüntetésre ja­vaslatot. A csoda lényege: keresse fel a tele­pülésrészi, vagy pártlistás képviselőjét. Továbbmenve, a képviselő uraknak is keresniük kell a lakosság véleményét ilyen ügyekben is. Szerintem tehát nincs szükség új utakra, a meglévő régit kell jobban mű­ködtetni. Látszatra persze tetszetős az a javaslat, amit dr. Benedek képviselő úr is védelmébe vesz: a lakosság szóljon bele közvetlenül a helyi közügyekbe a kitüntetések kapcsán. Innét viszont még néhány lépés, és más ügyekben is ke­resztül vihető a szimpatikus ötlet. Egy idő múlva viszont joggal vethető fel a kérdés, szükség van-e önkormányzati képviselőre? Kell-e a képviseleti demok­rácia, vagy mindenki közvetlenül gyako­rolja a közügyek intézéséhez való ter­mészetes jogait? Emlékeztetőül: az ókori görög de­mokrácia az ebből fakadó anarchia mi­att bukott meg, mint társadalmi beren­dezkedés. Végezetül félreértés ne essék, híve vagyok annak, hogy a település életére, annak alakulására vonatkozó, hosszú távú kihatással bíró kérdésekben min­den polgártársunk közvetlenül nyilvánít­son véleményt. A kitüntetések kérdése viszont nem ezek közé tartozik. Vezér Mihály 3. oldal Jól sikerült a szilveszteri mulatság „Bállal kezdődik a millenniumi év” - adtuk hírül ’99. évi utolsó lapszá­munkban. Először rendeztek városi szilveszteri mulatságot a BMK-ban. A szervezők és résztvevők elmon­dása szerint siker koronázta az úttö­rő kezdeményezést. Délután 3 órától Csepregi Éva szó­rakoztatta a gyermekeket a színházte­remben a „Kölyökszilveszter” kereté­ben. Utána „generációváltásra” került sor, a nyugdíjasok foglalták el a nagy­termet, amelyre meghívták a város va­lamennyi klubját. A jó hangulatú kon­certen Lukács Tibor cigányzenekara muzsikált, fellépett Varga Katalin, vala­mint Páva János magyarnóta-énekes. A szilveszteri mulatság este nyolc órakor kezdődött a BMK aulájában és melléktermeiben. A mintegy száz va­csoravendéget Pintácsi Viktória (Szan­­dy nővére) és a Golden Rock Band szórakoztatta. A BBC ezredfordulós körkapcsolás részeként kapcsolták a Hősök terét is, ahonnan a nagyvilággal együtt tévén követhették nyomon a mulatozók a Forrás öt perces műsorát. Éjfél előtt a Városi Televízió adásában hallgathatták meg a résztvevők Vezér Mihály polgármester újévi köszöntőjét, éjfélkor a Liszt Ferenc Vegyeskar el­énekelte a Himnuszt. A koccintgatások, jókívánságok után a mulatozók a Főtér­re özönlöttek. A tűzijáték - sajnos - ke­véssé érvényesült a sűrű köd miatt. Szűcs Judit énekes visszamondta a fellépést, de ez nem igazán zavarta az ünneplőket, hiszen mintegy újabb száz mulatozni vágyó kapcsolódott a szil­veszteri buliba. Volt tombola, „lakodal­mas zene”, az Omega és Illés nosztal­gia számai váltották egymást. A mulat­ság hajnali négy órakor ért véget. A Liszt Ferenc Vegyeskar a kamara­teremben rendezte szilveszteri mulat­ságát. A budapesti fellépés után a For­rás a BMK galériájában ünnepelte a numerikus ezredfordulót, így aztán a szilveszterezők egy része négy óra után „bekéredzkedett” a galériába, ahol kivilágos­ kivirradtig folyt a mulat­ság. -Z­ Ellenfél hiányában... Nem lehetett elfelejteni, ahogy ült a színpadon, mosolygott ránk, és ját­szott, mint egy tökéletesen érett művész. Mindenkit megbabonázott. Pedig félszeg, szemüveges kamasz volt valójában. De csak akkor derült ki róla, amikor kilépett a reflektor­­fényből. Mindez a ‘93-as „Ki mit tud?” hattai elődöntőjén történt. Az akkor 14 éves Molnár Györgynek később, az országos válogatón fel­állva tapsolt a zsűri. Aztán kapott egy levelet, hogy ellenfél hiányában megszüntették a kategóriáját. Most 21 éves. Tavasszal egy háromna­pos versenyen 540 induló között nyerte el az Év hangszeres szólistá­ja címet. Nemcsak a szakmai zsűri ítélte a legjobbnak, a közönségdíjat is megkapta. Jelenleg minden ener­giáját leköti, hogy megszervezze élete első önálló koncertjét január 22-re, egy törökbálinti iskola dísz­termébe.­­ A ‘93-as érthetetlen kudarc után másfél évig nem harmonikáztam,­­ mert nemcsak az hajtott fordulóról fordulóra, hogy a televízió képer­nyőjére kerüljek. Nem bántam vol­na, ha veszítek egy jobb zenész mi­att, de szerettem volna, ha megmér­nek. Mégis folytattam, és elindultam a ‘96-os „Ki mit tud?”-on. Ismét kies­tem az országos válogatáson, ugyanakkor a televízióban olyan embereket láttam, akikkel előtte egyik döntőn sem találkoztam. Az egész versengés alatt azt éreztem, valójában nem az számít, ki mit tud. Nagyon sok tehetséges énekest és hangszerest láttam kiesni. Ott is­mertem meg azt a lányt, aki a kon­certemen is közreműködik majd. Most a külföldet járja. Itthon nem tud gyökeret ereszteni. - Mennyire jellemző, hogy tehet­séges zenészeink nem boldogulnak a hazájukban? - Azok keresnek sokat, akiknek nincs kockáztatnivalójuk a színpa­don. De én visszakérdezek: nem kellene nekünk is formálni egy kicsit azoknak az ízlését, akiknek ját­szunk? Nagyon fontosnak tartom a legigényesebb, művészi szintű elő­adást, de azt is, hogy tetsszen a kö­zönségnek, „vegyék meg”. Kaptam már versenyen olyan kritikát, hogy mosolygok, ahelyett, hogy a hang­szeremre koncentrálnék. Ha eljutot­tam egy olyan technikai szintre, hogy az már nem köt le, miért ne néznék a közönségre? Észreve­­szem, ha nem azt szeretnék hallani, amit játszom, és ilyenkor előfordul, hogy kilépek a tervezett műsorrend­ből. - Vannak példaképei? - Sokszor mondták, hogy „úgy nézel ki a színpadon, mint a Tabányi”, vagy „ha lehunyom a sze­mem, olyan, mintha a Tabányit hal­lanám”. (Tabányi Mihályt az ‘50-es években az ország legjobb zené­szének választották, harmonika ki­rálynak nevezték. Sztárvendégként lép fel Molnár György január 22-i koncertjén.­ Őt valóban a példaké­pemnek tartom, mert a közönség­nek játszik. Sokat segített nekem, a kapcsolatunk valódi barátság. De mindig arra törekedtem, hogy úgy játsszam el a darabot, ahogy én gondolom. - Mit vár ettől az önálló koncert­től? - A tavaszi siker után több televí­ziós műsorba is meghívtak. Koncer­teken gyakran a duplájára kell hosz­­szabbítani a rám tervezett műsor­időt, a közönség nem akar leenged­ni a színpadról. De alapvetően az a jellemző, hogy a műsorszervezők­nek eszükbe sem jut, hogy létezik ez a hangszer. Most én vagyok az országban a legfiatalabb harmoni­­kás. Ha nekem nem sikerül, mi lesz? A végén csak az elektromos gitár marad? Ebben a koncertben az lesz a különleges, hogy nincse­nek szponzorai. A ruhatártól a büfé­ig mindent magam szervezek, és a közreműködőktől a terembérletig mindent én fizetek. Teltház esetén nullszaldós lesz a vállalkozás. Hogy sikeres lesz-e, akkor dől el, amikor felmegyek a színpadra, és látom, mennyien ülnek a nézőtéren. Akkor fog kiderülni, kinek van igaza. Mert én évek óta mondom, hogy az em­bereknek igenis kell ez a zene. Czifrik A harmonika virtuózai című koncerttel kapcsolatban a következő telefonszámon lehet információt kérni: 375-636/

Next