Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-12 / 1. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÉVFORDULÓK - MILLENNIUMI TALLÓZÓ A Doni katasztrófa kezdete Ötvenhét évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a II. világháború keleti (szovjet) frontján elementáris erejű szovjet támadás érte a Don-kanyarban védelmi állásokat elfoglalt, közel 200.000 fős 2. magyar hadsereg egységeit. Az orosz csapatok a Don jobb partján lévő urivi hídfőből hatalmas tüzérségi előkészítés után indították meg offenzívájukat. A Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alá tartozó 2. magyar hadsereg a Don vonalát védte mintegy 200 kilométer hosszúságban. A magyarok részére a németek nem biztosították a megígért nehézfegyvereket; az utánpótlás lőszerben, üzemanyagban, élelemben és ruházatban sem volt megfelelő. Ilyen körülmények között kellett szembenézniük az ismeretlen orosz fél zordságával és a Don mögött ellentámadásra készülő szovjet csapatokkal. A német és a magyar hadvezetést váratlanul és felkészületlenül érte a szovjet támadás. A január 12-én Urivnál, majd január 14-én Scsucsjénál bekövetkezett roham két helyen is áttörte a magyar arcvonalat. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, a szovjetek túlsúlya azonban egyre inkább érvényesült. A súlyos hadihelyzetben a magyar hadvezetés tehetetlennek bizonyult, nem sikerült a németektől sem támogatást szerezni, sőt a német hadvezetés a magyarokat használta fedezéknek saját egységeik visszavonulásához. A magyar katonáknak sem a németek, sem Jány Gusztáv nem engedélyezte a viszszavonulást. Ebben az embertelen, halogató harcban a 2. magyar hadsereg iszonyatos veszteségeket szenvedett; a visszaözönlő vert csapatokat a kegyetlen, mínusz 30-40 fokos fagy is tizedelte. 1943. január 24-én a 2. hadsereg maradványai kiváltak az arcvonalból (bár a többi egységtől elvágott III. hadtest Oszlányi Kornél ezredes vezetésével még Voronyezs térségében küzdött). Ekkor adta ki Jány Gusztáv hadseregparancsnok a szégyenteljes napiparancsát: „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét.” Jány vezérezredes a saját katonáit becsmérelte, ami szokatlan egy hadvezértől. Kiadását semmi sem indokolta, hacsak az nem, hogy Jány a németek kedvében akart járni bármi áron. Jány Gusztáv napiparancsával ellentétben a 2. magyar hadsereg hősiesen küzdött, de a szovjet túlerővel szemben elvérzett. Ezt a helytállást már akkor is el kellett volna ismerni, és nem becsmérelni! A Don-menti csata a magyar hadtörténet legnagyobb emberáldozatot követelő ütközete, s egyben katonai veresége volt. Odaveszett csaknem az egész 2. magyar hadsereg: mintegy 70 ezren meghaltak, további 70 ezren fogságba estek vagy eltűntek, a hadfelszerelés 70-80 %-a elpusztult. A doni katasztrófában a további tragédiát az jelentette, hogy a Donnál harcoló és ott elesett magyar katonákat évtizedekig szégyenbélyeggel látták el, az eseményeket „agyonhallgatták”. Nem volt szabad emlékezni rájuk. De a történelem igazságot tett: 1990 óta már kopjafák, gondozott sírok és emlékművek őrzik a 2. magyar hadsereg doni harcainak színhelyein a magyar katonák emlékét. Mitták Ferenc Folytatás a 4. oldalról A MÁV menetjegy árai Százhalombatta - Kp. Déli pu. között. Egy teljesárú menetjegy 176 forintba kerül, diákoknak és közalkalmazottaknak 88 forint. A 26 év alatti utasok kedvezményesen 118 forintos jegyet válthatnak. A tényleges öregségi nyugdíjkorhatárt elért utasok 20 %-os kedvezményes, 141 forintos jegyet válthatnak. A korengedményes-, illetve rokkantnyugdíjasok nem részesülnek kedvezményben. A nagycsaládosok, sorkatonák és igazolt, tanfolyamra járó munkanélküliek 18 forintos jegyet válthatnak. A tanintézetből haza- illetve visszautazó diákok (igazolvány felmutatásával) 67 %-os kedvezményben részesülnek, 57 forintos jegyet válthatnak. A havi bérlet ára 7.700 forint, diákoknak 770 forint. Füzetjegy váltható 10 utazásra, a kedvezményes ár 1.410 forint. A MATÁV tarifák február 1-től növekednek, egyelőre ismeretlen mértékben.Szaniszló Mozimérleg Baljós árnyak Kevesebb az előadás, csökken a jegybevétel, a látogatottság is, bár az országos átlaghoz képest a battai mozi még mindig sokakat vonz. Annak ellenére, hogy technikája felújításra szorul, a közelben gombamód szaporodó multiplexek elszívó erejével pedig mindenki tisztában van. Városunkban az elmúlt évben a rajzfilm volt a sláger, no meg a Csillagok Háborúja első része - baljós árnyakért persze nem muszáj a jövőbe utazni. Tavaly 550 vetítésen mintegy 30 ezer látogató volt a BMK filmszínházában, a 8 milliós jegybevétel elmaradt a tervezettől. Csákits Mihály szervező-népművelő, a mozi vezetője ’97 óta csökkenő érdeklődést tapasztal, ez amúgy országos tendencia, bár az egy főre jutó látogatottság terén kategóriájának egyik legjobbja a hattai. De idén már csupán 350 előadás lesz, egy film a legritkább esetben megy egy teljes héten át, hódítanak a multiplexek, fel kéne újítani a hangtechnikát. A jelenlegi egyszerű sztereó helyét digitális rendszer venné át, illik tartani a lépést, 2,5 milliós beruházás, nagy szükség van rá. Minőség és kasszasiker - ez hiányzik, de nagyon. A már említett, kiváló ‘97-es évben több mint egy tucat produkció vonzott ezernél is több nézőt, ‘99-ben mindössze három. Baljós árnyak, Egy bogár élete, Múmia, az első ötben még két rajzfilm: Tarzan és Egyiptom hercege. Szóval a „családiak” mennek, ellentétben a filmművészeti sorozattal, akadt darabja, melyet le sem adtak, senkit sem érdekelt. Pénzügyek, egyebek: a tavaly év elejétől 300 forintos jegyárat csak a digitális hanggal emelnék újra, 2000-re 8,5 millió a bevételi terv, ez az előadásszám majd’ felezésével „érdekes” lesz. Csákits Mihály a várható siker függvényében dönti el a szakmai bemutatókon, melyik film jön, de abba már nincs beleszólása, hogy mikor (néha premierként, de általában jó egy hónap késéssel), sztárokkal is bukhatnak és buknak is bizonyos mozik, nehéz ügy. Előnytelen a hazai pálya: nemcsak mozi a mozi, sok értékes estét elvesznek a színháztermi rendezvények, ja és a vádak alól tisztázandó: a forgalmazó tehet arról, hogy feliratos vagy szinkronizált, hangos vagy halk a film, ez utóbbi a kópia hibája, sőt, azt sem szabad kizárólag az itteniek számlájára róni, ha a kiírtnál hamarabb ér véget a történet. Előfordulhat (és elő is fordult, saját tapasztalat), hogy az elvileg két órás mű hatkor kezdődik és háromnegyed nyolcra vége is, a játékidőt még a kiadás előtt állapítják meg, helyben bele nem nyúlnak, ez biztos. Egy-két perc lehet „battal”, ugyanis gyorsabb a lejátszó gép, gyorsabb, ez van. Lassú halál vár viszont minden kis mozira, így a miénkre is, ha technikája marad a régi. Autóval, de akár vonattal is húsz perc valamelyik központ, az akciós napokon nem is olyan hú de drága, s ott meg is süketülhet a nép. kántor A 13. HARCOS című izgalmas és feledhetetlen kalandos thriller Michael Crichtonnak, a nagysikerű Jurassic Park írójának, Halottevők című regényének filmváltozata. Crichton történeteiben gyilkos robotok, felélesztett dinoszauruszok, víz alatti szörnyek rémisztgetik a nézőt. Most 992-be visz el bennünket. A történet szerint titokzatos teremtmények, emberevő démonok tartanak rettegésben egy falut. Áldozataikat megcsonkítják s felfalják. Ahmed Ibn Fahland, néhány viking harcos élén felveszi a harcot az éjszaka homályából felbukkanó emberevőkkel. A hős arab szerepében Antonio Banderast láthatjuk. A sci-fi, kaland- és horrorfilm ötvözetet John McTieonan rendezte, aki olyan akciómozival tette híressé nevét, mint a Bruce Willis közreműködésével készült Drágán add az életed. (jan. 13-15. között 18 órakor). A PÁROSBAN A VÁROSBAN című filmvígjátékban a reklámszakembert (Steve Martin) kirúg Moziajánló ják, felesége (Goldie Hawn) a magánytól szenved. A középkorú pár New Yorkba utazik, ifjúságuk színterére, ahol számos mosolyogtató kaland után rádöbbennek: a középkorúak élete is lehet izgalmas és tartalmas, (jan. 14-15-én 20 órakor). Stanley Kubrick, a Mechanikus narancs, a Lolita, a 2001 Űrodiszszea, A ragyogás alkotója, a kortárs filmművészet legendás alakja a TÁGRA ZÁRT SZEMEK vágási munkálatainak befejezését követően hunyt el, s már nem érhette meg filmje premierjét. Utolsó alkotása Arthur Schnitzler Álomregény című írása alapján készült, s egy pszichológus házaspár furcsa kapcsolatát mutatja be. Bill és Alice (Tom Cruise és Nicole Kidman) házassága kezd megromlani, amikor az asszony látja, hogy egy fogadáson a férje két fiatal, szexis lánnyal enyeleg. Alice ezután bevallja, hogy nemrég lefeküdt egy szállodai portással, s a férfi ettől kezdve képzelete rabjává válik. A film eredeti címe (Eyes Wide Shut) is erre utal: e kifejezés az emberi tudat azon pillanatainak rögzítését jelenti, amikor az álom és a valóság ellenőrizhetetlenül összemosódik. Stanley Kubrick utolsó filmje, mely erogén zónáinkat veszi célba, közel két év alatt készült el. (jan. 20-án, 22-23-án 18 órakor). A József Attila Színházban nagy sikerrel játsszák Francis Veber: Balfácánt vacsorára! című vígjátékát a már „bevált” páros, Kern András és Koltai Róbert főszereplésével. A mozi-változatban, a DILISEK VACSORÁJÁ-ban Thierry Lhermitte és Jacques Vilieret alakítja a főszerepet. Rendezője a mű szerzője Francis Veber, aki számos népszerű film forgatókönyvét jegyzi (Magas, szőke férfi..., A bajkeverő, Négybalkezes, Jaguár) Weber vígjátéka 1999-ben több kategóriában nyert Cesar-díjat és csaknem tízmilliós nézőszámával magasan vezette a toplistát, (jan. 22-én 16.30-kor). Csákits Mihály Köztéri alkotások Munkás szobra Az Egészségügyi Intézmény előtt álló munkásalak talán a legellentmondásosabb „figurája” annak a furcsa történelmi panoptikumnak, amit kevés számú köztéri szobraink alkotnak. Arról, hogy miként került a nyolcvanas évek közepén a néhány évvel korábban átadott rendelő épület elé, megoszlanak a vélemények. Másként emlékszik Varga Imre, a korszak egyik legelismertebb szobrászművésze, és másként az akkori helyi vezetők, akik közreműködtek a szobor felállításában. Egy azonban biztos, akkor, amikor erre sor került, sokan vitatták az első ránézésre kohásznak tűnő alak megjelenését, nem értették, mit keres egy fémmunkás abban a városban, amely hőerőművéről és olajfinomítójáról vált híressé. Varga Imre, akit a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években több magasrendű állami kitüntetésben részesítettek, és akinek műveit ma is láthatjuk európai és hazai nagyvárosokban, meglepő dolgot állít a szoborról. Mint mondja, azt nem a munkásosztály modern szerepén való elmélkedés, hanem Dante Isteni színjátéka ihlette. Az eredeti, bronzból készült változat a Purgatóriumról szóló fejezet egyik jelenetének „költői értelmezése”. Ebben a bűnös szerzetest társai ólomkesztyűben és ólomköntösben tapossák meg. A büntetés önbüntetés is egyben, a szobor az emberi szenvedés, az önvád szimbóluma. Az alkotó emlékei szerint az eredeti szobrot - amely most is része óbudai állandó kiállításának - egy tárlaton látta meg valamelyik állami vezető - talán maga Aczél György -, és másolatot rendelt belőle, amit valamilyen fogadó csarnokba szántak. A másolat el is készült, a külügyminisztérium protokoll osztálya ki is fizette, ám a tervezett helyen mégsem állították fel. Ezért került végül - az alkotó szerint ajándékként - Százhalombattára, az akkori rendszer kiemelt iparvárosába. S hogy miért avatták a „Munkás szobrá’-ként? Varga Imre szerint egyszerűen azért, mert ebben az időben a köztéri szobroknak Magyarországon vagy Lenint vagy munkást kellett ábrázolni. Szekeres József akkori tanácselnök elképzelhetőnek tartja, hogy a művészt az említett irodalmi alkotás inspirálta, de - mint mondja - a város munkásszoborra adott megrendelést. Eredeti változatot ő nem látott, és nem is tudott róla, hogy létezik. Szerinte a rendelő előtti szobor ide készült. Varga Imre sokat gondolkodott rajta, hogyan is jelenítse meg a XX. század végének dolgozóját. A gipszből készült terveket a Képzőművészeti Lektorátus szakembereiből és politikai vezetőkből álló zsűri - aminek Szekeres József is tagja volt - a szobrász fővárosi műtermében tekintette meg, és itt választották ki azt a változatot, amit ma is láthatunk. Ez valójában egy mellszobor, a legnagyobb hangsúlyt a fej megformálása kapta, mert a modern munkásember valójában már az eszével - és nem a kezével, testével - dolgozik. Legalábbis így értelmezte akkor a művész, és ezzel az értelmezéssel fogadták el, valósították meg a terveket. A kivitelezésre egy bronzöntőműhellyel rendelkező cég kapott megbízást. A munkát - az akkor szokásban levő eljárás szerint - a Városi Tanács és a Képzőművészeti lektorátus közösen fizette ki. Vagyis nem ajándékba kaptuk a szobrot, állítja Szekeres József. Ólomkesztyűben szenvedő bűnös lélek vagy gondolkozó munkásember? Csaknem tizenöt éve áll kőtalapzatán. Sokszor észre sem vesszük, sietve keresztülnézünk rajta, mint az utca unalomig megismert tárgyain. Néha azonban sikerül magához vonzania tekintetünket, s akkor jönnek a kérdések feltartóztathatatlanul, és nem hagynak nyugodni: ki ez a kőből kinőtt figura, mire gondol és mért pont itt? Talán éppen örökre megőrzött titkai teszik vonzóvá a konok hallgatásba burkolózó, maga elé meredő alakot. -ez- 5. oldal