Százhalombattai Hírtükör, 2001 (14. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 1. szám

4. oldal Népszámlálás februárban• Tudnivalók a közlekedési Az Országos Statisztikai Hivatal szakmai irányításával február 1 -je és 21 -e között kerül sor a népszámlá­lásra, a természetes személyek és lakások általános összeírására, amelyet az 1999. évi CVIII. törvény ír elő. Az OSH az összeírás népszerűsítését kérte szerkesztőségünktől, amelyet szívesen teljesítünk, hiszen érdekes anyagot bocsátottak rendelkezésünkre a népszámlálások történetéről. Összeírások az egyetemes történelemben: Közel még a karácsony, a míto­szokkal teli, legjelesebb keresztény ünnep, Jézus születésének napja. Az evangéliumokban arról is szó esik, hogy ezen a napon rendelte el Augusztusz császár Judea nép­ének összeírását. De az első nép­­számlálásokat sokkal korábban, az emberi civilizáció kezdetén végez­ték. Az első történelmi emlékünk a népesség számbavételéről i.e. 2238-ból, Kínából származik. Ekkor adatokat gyűjtöttek a termőföld mi­nőségéről, a termények mennyisé­géről, a mezőgazdaság fejlettségé­ről is. Hasonló összeírásokat vé­geztek az ókori Indiában, Egyip­tomban és a görög városállamok­ban. A régmúlt korokban az állami és egyházi vezetők elsősorban adózási, birtokigazgatási és katonai célok miatt rendelték el az összeírá­sokat. A mai fogalmaink szerinti nép­­számlálások ősének a Római Biro­dalom területén adózási és katonai célokból elrendelt, ismétlődő ösz­­szeírások tekinthetők. Ezek első­sorban a szabad polgárok számba­vételére irányultak, de az ingó és in­gatlan vagyontárgyak között szere­pelt a rabszolgák számbavétele is. A történelmi adatok szerint i.e. 443- tól rendelték el az időnkénti össze­írásokat a római hatóságok. A nép­­számlálást végző személyeket cen­zoroknak, az összeírásokat pedig cenzusoknak nevezték, a kifejezé­seket máig is használja a korszerű statisztika. A kora-középkori összeírások túlnyomórészt nem az adott terület népességének teljes számbavétel­ét célozták, hanem annak csak egy töredékét érintették, az adófizetők­re, a katonaköteles korú férfiakra, vagy az egyes uradalomhoz, püs­pökségekhez tartozó népességre vonatkoztak. Nagyobb arányú ösz­­szeírásokat a XVI. században vé­geztek a német fejedelemségek­ben, majd Amerikában a XVII. szá­zadban. Az első statisztikai célú népszámlálást 1665-ben végezték a kanadai Quebec államban. Európában az első statisztikai jellegű összeírást 1794-ben végez­ték Svédországban, amikor Finnor­szág svéd fennhatóság alá került. Az USA-ban 1790-ben rendelték el az első hivatalos, általános nép­­számlálást. A hazai népszámlálok történetéről: Magyarországon 1870-ben, a ki­egyezés után végezték el az első, statisztikai jellegű összeírást, ame­lyet az 1868-ban létrehozott Ipari­ és Kereskedelmi Minisztérium sta­tisztikai szolgálata végzett. A szakirodalom szerint népszám­lálást végeztek 1784 és 1787 kö­zött, amelyet korábban Mária Teré­zia rendelt el. A királynő 1780-ban bekövetkezett halála miatt fia, II. Jó­zsef végeztette el a népszámlálást. Ám a király 1790-ben meghalt, így az összegyűjtött anyag feldolgozá­sa és reformjaival kapcsolatos hasznosítása elmaradt. II. Lipót császár az 1790-ben összehívott országgyűlésen rendeletet alkotott az időnkénti népszámlálás elvégzé­séről, ám a XIX. század első felé­ben az összeírások csak részben történtek meg. A forradalom és sza­badságharc bukása után a nép­­számlálásokat elsősorban katonai érdekek motiválták, de halasztha­tatlanná vált egy újabb összeírás a háborús veszteségek felmérésére. Ferenc József császár 1857-ben rendeletet hozott a korábbiaknál kö­rültekintőbb népszámlálásról, ám a megfelelő végrehajtási utasítások hiányában az összeírás nem hozta meg a várt eredményt. Az 1867-es kiegyezés reményt nyújtott arra, hogy Magyarország állam- és közigazgatásában önálló, saját érdekeket szolgáló összeírási rendszert lehessen megalapozni. Az 1870-es összeírást már a Nép­számlálási Bizottság irányította, majd 1874-ben az országgyűlés megalkotta az első statisztikai tör­vényt. Kedvezően hatott az 1893- as cigányösszeírás, az 1895-ös ál­talános mezőgazdasági számbavé­tel és a gyakorlattá vált állami anya­könyvezés. Az 1900-as millenniumi össze­írás már teljes sikerrel zárult. Az 1910-es évtizedben nem volt alka­lom sem a statisztikai munkák, sem a népszámlálási előkészítés fej­lesztésére - elsősorban a háború miatt. Az 1920 áprilisában elrendelt összeírás kevés segítséget nyújtott a háborús veszteségek felmérésé­re. Kedvezőtlenül hatott az ország szűkös anyagi helyzete is, holott Európa fejlett államaiban már lehe­tőség nyílt az adatok gépi feldolgo­zására. Az 1941-es népszámlálás feldolgozása sem volt teljes körű, így azok kellő ismereteket adó pub­likálása elmaradt. Különös hangsúlyt kapott az 1949-es összeírás propagandája, hiszen a háború okozta szenvedé­sek, a zűrzavar közeli emlékként élt még az emberekben. Ezért az OSH szolgálatba állította az országosan elterjedt rádiózást, a sajtót és a film­híradót. A népszámlálási módsze­rek már sok tekintetben megfeleltek az ENSZ nemzetközi ajánlásainak. Az 1970-es népszámlálásnak el­sősorban az 1968-as gazdasági re­formot követő változásokat, ezek népességre gyakorolt hatását kel­lett feltárnia. A tíz év utáni 1980-as összeírás már differenciáltabb ké­pet adott a társadalmi átrétegező­­désről, a lakosság életmódjáról, hi­szen négy évvel korábban megala­kult munkabizottságba, az érdekelt tárcák is delegáltak képviselőket. Az eredményeket összevetették a korábban megalakult Népesség­nyilvántartó Hivatal adataival, és bebizonyosodott, hogy az ÁNH hasznos szerepet nyerhet a nép­­számlálás területi előkészítésben. A rendszerváltó, 1990-es nép­­számlálást az előző években vég­zett mikrocenzusok előzték meg, amelyeket a korszerűbb, összeírás­technikai módszerek kipróbálása indokolt. (Folytatjuk) -Szaniszló­ * Akciók a Ritmus Áruházban Kabátok gyermek, női, férfi méretekben kötött pulóverek, sapkák, sálak, kesztyűk, csiz­mák, bakancsok minden méret­ben 20-40 % engedménnyel! BUDMIL szabadidőruhák 20 % engedménnyel! Téli vásár!!! PUMA, KILLTEC, BUDMIL cipők 20-30 % engedménnyel BUDMIL pulóverek, mellények 3.990 forint! Maradék függönyök, dekor­­anyagok, sötétítők 30-50 % en­gedménnyel! CREDIGEN BANK gyorshitel ügyintézés helyben, kedvező feltételekkel akár egy forint előleg befizetésével már kezes nélkül is. Ingyenes házhozszállítás Ér­den, Százhalombattán, Tárno­kon, Diósdon! SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ügyintézésről VEZETŐI ENGEDÉLY: Első állandó vezetői engedély ese­tén: Vizsga igazolás (A közle­kedési felügyelet küldi a terüle­tileg illetékes Önkormányzat Okmányirodájának); személy­­azonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági igazolvány; 4.000 forint illetékbélyeg. Csere esetén: Érvényes or­vosi igazolás; régi vezetői en­gedély; személyazonosító iga­zolvány; lakcímet igazoló ható­sági igazolvány; 4.000 forint il­letékbélyeg. Elvesztés esetén: Ideiglenes: Érvényes orvosi igazolás; 1.500 forint illetékbélyeg; sze­mélyazonosító igazolvány; lak­címet igazoló hatósági igazol­vány. Ideiglenesből állandó (60 nap): 4.000 forint illetékbélyeg; személyazonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági iga­zolvány. ÁTÍRÁS: Forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzs­könyv is); személyi igazolvány; eredeti adásvételi szerződés; érvényes eredetiség vizsgálat; felelősségbiztosítás az új tulaj­donos nevére; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cé­geknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illeték­­bélyegben, 10 Ft/cm3 átírási il­leték. ALVÁZCSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzs­könyv is); érvényes eredetiség vizsgálat; alváz származását igazoló iratok, számlák, (kül­földről behozott esetén: vám­papír, külföldi számla); megha­talmazott esetén meghatalma­zás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbé­lyegben (amennyiben régi típu­sú a forgalmi engedélye); 4.000 forint illetékbélyegben (ameny­­nyiben új típusú forgalmi enge­déllyel rendelkezik). MOTORCSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzs­könyv is); érvényes eredetiség vizsgálat; műszaki vizsgalap, amennyiben a típus vagy a cmvil nem egyezik; motor származá­sát igazoló iratok, számlák, (külföldről behozott esetén, vámpapír, külföldi számla); meghatalmazott esetén meg­hatalmazás. Cégeknél a fentie­ken kívül még: cégbírósági be­jegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a forgalmi enge­dély); 4.000 forint illetékbélyeg­ben (amennyiben új típusú for­galmi engedéllyel rendelkezik). SZÍN-, LAKCÍM- NÉVVÁL­TOZTATÁS: Személyi igazol­vány; forgalmi engedély (régi tí­pusnál új típusra történő csere meghatalmazott kötelező); esetén meghatalmazás. Cé­geknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illeté­kek: 8.000 forint illetékbélyeg­ben (amennyiben régi típusú a forgalmi engedélye); 4.000 fo­rint illetékbélyegben (amennyi­ben új típusú forgalmi enge­déllyel rendelkezik). MŰSZAKI VIZSGA BE­JEGYZÉSE: Személyi igazol­vány; forgalmi engedély; hátsó rendszámtábla, megtisztított ál­lapotban; meghatalmazott ese­tén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbíró­sági bejegyzés; aláírási címpél­dány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a for­galmi engedély); 4.000 forint il­letékbélyegben (amennyiben új típusú forgalmi engedéllyel ren­delkezik; 350 forint csökken műszaki címke ára). ELSŐ FORGALOMBAHE­­LYEZÉS (első forgalmi enge­dély): Személyi igazolvány; gépjár­mű vásárlását igazoló számla; műszaki vizsgalap; felelősség­­biztosítás; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cé­geknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illeté­kek: 8.000 forint illetékbélyeg­ben. Rendszám ára (típustól függ): 350 forint csökken mű­szaki címke ára, 10 forint/cm3 átírási illeték. FORGALOMBÓL IDEIGLE­NES KIVONÁS: Személyi iga­zolvány; forgalmi engedély; hátsó rendszámtábla­­ az ér­vénytelenítéshez; meghatal­mazott esetén meghatalmazás. Illetékek: 1.500 forint illetékbé­lyegben. Visszaváltásnál, ha régi típusú forgalmi engedélye van 8.000 forint illetékbélyeg­ben; ha új típusú forgalmi enge­délye már van 1.500 forint ille­tékbélyegben. FORGALOMBÓL VÉGLEG KIVONÁS: Személyi igazol­vány; forgalmi engedély (ha új típusú a törzskönyv is); hátsó rendszámtábla­­ az érvénytele­nítéshez; meghatalmazott ese­tén meghatalmazás. Illeték­mentes. FORGALMI ENGEDÉLY CSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély; meghatal­mazott esetén meghatalmazás. Illeték: 4.000 forint illetékbé­lyegben. Amennyiben régi típu­sú a forgalmi, akkor azt kötele­ző új típusúra cserélni, akkor annak ára illeték: 8.000 forint il­letékbélyegben. FORGALMI ENGEDÉLY PÓTLÁS: Személyi igazolvány: a helyszínen ír egy nyilatkoza­tot. Illeték: 4.000 forint illeték­­bélyegben. Amennyiben régi tí­pusú a forgalmi veszett el akkor azt kötelező új típusúra cserél­ni, akkor annak ára. Illeték: 8.000 forint illetékbélyegben. "

Next