Százhalombattai Hírtükör, 2001 (14. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-10 / 1. szám
4. oldal Népszámlálás februárban• Tudnivalók a közlekedési Az Országos Statisztikai Hivatal szakmai irányításával február 1 -je és 21 -e között kerül sor a népszámlálásra, a természetes személyek és lakások általános összeírására, amelyet az 1999. évi CVIII. törvény ír elő. Az OSH az összeírás népszerűsítését kérte szerkesztőségünktől, amelyet szívesen teljesítünk, hiszen érdekes anyagot bocsátottak rendelkezésünkre a népszámlálások történetéről. Összeírások az egyetemes történelemben: Közel még a karácsony, a mítoszokkal teli, legjelesebb keresztény ünnep, Jézus születésének napja. Az evangéliumokban arról is szó esik, hogy ezen a napon rendelte el Augusztusz császár Judea népének összeírását. De az első népszámlálásokat sokkal korábban, az emberi civilizáció kezdetén végezték. Az első történelmi emlékünk a népesség számbavételéről i.e. 2238-ból, Kínából származik. Ekkor adatokat gyűjtöttek a termőföld minőségéről, a termények mennyiségéről, a mezőgazdaság fejlettségéről is. Hasonló összeírásokat végeztek az ókori Indiában, Egyiptomban és a görög városállamokban. A régmúlt korokban az állami és egyházi vezetők elsősorban adózási, birtokigazgatási és katonai célok miatt rendelték el az összeírásokat. A mai fogalmaink szerinti népszámlálások ősének a Római Birodalom területén adózási és katonai célokból elrendelt, ismétlődő öszszeírások tekinthetők. Ezek elsősorban a szabad polgárok számbavételére irányultak, de az ingó és ingatlan vagyontárgyak között szerepelt a rabszolgák számbavétele is. A történelmi adatok szerint i.e. 443- tól rendelték el az időnkénti összeírásokat a római hatóságok. A népszámlálást végző személyeket cenzoroknak, az összeírásokat pedig cenzusoknak nevezték, a kifejezéseket máig is használja a korszerű statisztika. A kora-középkori összeírások túlnyomórészt nem az adott terület népességének teljes számbavételét célozták, hanem annak csak egy töredékét érintették, az adófizetőkre, a katonaköteles korú férfiakra, vagy az egyes uradalomhoz, püspökségekhez tartozó népességre vonatkoztak. Nagyobb arányú öszszeírásokat a XVI. században végeztek a német fejedelemségekben, majd Amerikában a XVII. században. Az első statisztikai célú népszámlálást 1665-ben végezték a kanadai Quebec államban. Európában az első statisztikai jellegű összeírást 1794-ben végezték Svédországban, amikor Finnország svéd fennhatóság alá került. Az USA-ban 1790-ben rendelték el az első hivatalos, általános népszámlálást. A hazai népszámlálok történetéről: Magyarországon 1870-ben, a kiegyezés után végezték el az első, statisztikai jellegű összeírást, amelyet az 1868-ban létrehozott Ipari és Kereskedelmi Minisztérium statisztikai szolgálata végzett. A szakirodalom szerint népszámlálást végeztek 1784 és 1787 között, amelyet korábban Mária Terézia rendelt el. A királynő 1780-ban bekövetkezett halála miatt fia, II. József végeztette el a népszámlálást. Ám a király 1790-ben meghalt, így az összegyűjtött anyag feldolgozása és reformjaival kapcsolatos hasznosítása elmaradt. II. Lipót császár az 1790-ben összehívott országgyűlésen rendeletet alkotott az időnkénti népszámlálás elvégzéséről, ám a XIX. század első felében az összeírások csak részben történtek meg. A forradalom és szabadságharc bukása után a népszámlálásokat elsősorban katonai érdekek motiválták, de halaszthatatlanná vált egy újabb összeírás a háborús veszteségek felmérésére. Ferenc József császár 1857-ben rendeletet hozott a korábbiaknál körültekintőbb népszámlálásról, ám a megfelelő végrehajtási utasítások hiányában az összeírás nem hozta meg a várt eredményt. Az 1867-es kiegyezés reményt nyújtott arra, hogy Magyarország állam- és közigazgatásában önálló, saját érdekeket szolgáló összeírási rendszert lehessen megalapozni. Az 1870-es összeírást már a Népszámlálási Bizottság irányította, majd 1874-ben az országgyűlés megalkotta az első statisztikai törvényt. Kedvezően hatott az 1893- as cigányösszeírás, az 1895-ös általános mezőgazdasági számbavétel és a gyakorlattá vált állami anyakönyvezés. Az 1900-as millenniumi összeírás már teljes sikerrel zárult. Az 1910-es évtizedben nem volt alkalom sem a statisztikai munkák, sem a népszámlálási előkészítés fejlesztésére - elsősorban a háború miatt. Az 1920 áprilisában elrendelt összeírás kevés segítséget nyújtott a háborús veszteségek felmérésére. Kedvezőtlenül hatott az ország szűkös anyagi helyzete is, holott Európa fejlett államaiban már lehetőség nyílt az adatok gépi feldolgozására. Az 1941-es népszámlálás feldolgozása sem volt teljes körű, így azok kellő ismereteket adó publikálása elmaradt. Különös hangsúlyt kapott az 1949-es összeírás propagandája, hiszen a háború okozta szenvedések, a zűrzavar közeli emlékként élt még az emberekben. Ezért az OSH szolgálatba állította az országosan elterjedt rádiózást, a sajtót és a filmhíradót. A népszámlálási módszerek már sok tekintetben megfeleltek az ENSZ nemzetközi ajánlásainak. Az 1970-es népszámlálásnak elsősorban az 1968-as gazdasági reformot követő változásokat, ezek népességre gyakorolt hatását kellett feltárnia. A tíz év utáni 1980-as összeírás már differenciáltabb képet adott a társadalmi átrétegeződésről, a lakosság életmódjáról, hiszen négy évvel korábban megalakult munkabizottságba, az érdekelt tárcák is delegáltak képviselőket. Az eredményeket összevetették a korábban megalakult Népességnyilvántartó Hivatal adataival, és bebizonyosodott, hogy az ÁNH hasznos szerepet nyerhet a népszámlálás területi előkészítésben. A rendszerváltó, 1990-es népszámlálást az előző években végzett mikrocenzusok előzték meg, amelyeket a korszerűbb, összeírástechnikai módszerek kipróbálása indokolt. (Folytatjuk) -Szaniszló * Akciók a Ritmus Áruházban Kabátok gyermek, női, férfi méretekben kötött pulóverek, sapkák, sálak, kesztyűk, csizmák, bakancsok minden méretben 20-40 % engedménnyel! BUDMIL szabadidőruhák 20 % engedménnyel! Téli vásár!!! PUMA, KILLTEC, BUDMIL cipők 20-30 % engedménnyel BUDMIL pulóverek, mellények 3.990 forint! Maradék függönyök, dekoranyagok, sötétítők 30-50 % engedménnyel! CREDIGEN BANK gyorshitel ügyintézés helyben, kedvező feltételekkel akár egy forint előleg befizetésével már kezes nélkül is. Ingyenes házhozszállítás Érden, Százhalombattán, Tárnokon, Diósdon! SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ügyintézésről VEZETŐI ENGEDÉLY: Első állandó vezetői engedély esetén: Vizsga igazolás (A közlekedési felügyelet küldi a területileg illetékes Önkormányzat Okmányirodájának); személyazonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági igazolvány; 4.000 forint illetékbélyeg. Csere esetén: Érvényes orvosi igazolás; régi vezetői engedély; személyazonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági igazolvány; 4.000 forint illetékbélyeg. Elvesztés esetén: Ideiglenes: Érvényes orvosi igazolás; 1.500 forint illetékbélyeg; személyazonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági igazolvány. Ideiglenesből állandó (60 nap): 4.000 forint illetékbélyeg; személyazonosító igazolvány; lakcímet igazoló hatósági igazolvány. ÁTÍRÁS: Forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzskönyv is); személyi igazolvány; eredeti adásvételi szerződés; érvényes eredetiség vizsgálat; felelősségbiztosítás az új tulajdonos nevére; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben, 10 Ft/cm3 átírási illeték. ALVÁZCSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzskönyv is); érvényes eredetiség vizsgálat; alváz származását igazoló iratok, számlák, (külföldről behozott esetén: vámpapír, külföldi számla); meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a forgalmi engedélye); 4.000 forint illetékbélyegben (amenynyiben új típusú forgalmi engedéllyel rendelkezik). MOTORCSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (ha új típusú, akkor a törzskönyv is); érvényes eredetiség vizsgálat; műszaki vizsgalap, amennyiben a típus vagy a cmvil nem egyezik; motor származását igazoló iratok, számlák, (külföldről behozott esetén, vámpapír, külföldi számla); meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a forgalmi engedély); 4.000 forint illetékbélyegben (amennyiben új típusú forgalmi engedéllyel rendelkezik). SZÍN-, LAKCÍM- NÉVVÁLTOZTATÁS: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (régi típusnál új típusra történő csere meghatalmazott kötelező); esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a forgalmi engedélye); 4.000 forint illetékbélyegben (amennyiben új típusú forgalmi engedéllyel rendelkezik). MŰSZAKI VIZSGA BEJEGYZÉSE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély; hátsó rendszámtábla, megtisztított állapotban; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben (amennyiben régi típusú a forgalmi engedély); 4.000 forint illetékbélyegben (amennyiben új típusú forgalmi engedéllyel rendelkezik; 350 forint csökken műszaki címke ára). ELSŐ FORGALOMBAHELYEZÉS (első forgalmi engedély): Személyi igazolvány; gépjármű vásárlását igazoló számla; műszaki vizsgalap; felelősségbiztosítás; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Cégeknél a fentieken kívül még: cégbírósági bejegyzés; aláírási címpéldány; bélyegző. Illetékek: 8.000 forint illetékbélyegben. Rendszám ára (típustól függ): 350 forint csökken műszaki címke ára, 10 forint/cm3 átírási illeték. FORGALOMBÓL IDEIGLENES KIVONÁS: Személyi igazolvány; forgalmi engedély; hátsó rendszámtábla az érvénytelenítéshez; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Illetékek: 1.500 forint illetékbélyegben. Visszaváltásnál, ha régi típusú forgalmi engedélye van 8.000 forint illetékbélyegben; ha új típusú forgalmi engedélye már van 1.500 forint illetékbélyegben. FORGALOMBÓL VÉGLEG KIVONÁS: Személyi igazolvány; forgalmi engedély (ha új típusú a törzskönyv is); hátsó rendszámtábla az érvénytelenítéshez; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Illetékmentes. FORGALMI ENGEDÉLY CSERE: Személyi igazolvány; forgalmi engedély; meghatalmazott esetén meghatalmazás. Illeték: 4.000 forint illetékbélyegben. Amennyiben régi típusú a forgalmi, akkor azt kötelező új típusúra cserélni, akkor annak ára illeték: 8.000 forint illetékbélyegben. FORGALMI ENGEDÉLY PÓTLÁS: Személyi igazolvány: a helyszínen ír egy nyilatkozatot. Illeték: 4.000 forint illetékbélyegben. Amennyiben régi típusú a forgalmi veszett el akkor azt kötelező új típusúra cserélni, akkor annak ára. Illeték: 8.000 forint illetékbélyegben. "