Százhalombattai Hírtükör, 2009 (22. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-15 / 1. szám
2. oldal Premier plán - Kovács Marianna Mindenkinek van saját meséje Nagyon szereti a gyerekeket. Mint mondja, gyakran szomorkodik is miattuk, mert látja a problémákat, és meggyőződése, hogy nagyon nehéz ma gyereknek lenni. Zaklatottá teszik őket a felnőttek, a nevelés sokszor nem egyéb, mint elvárások sorozata, a példaadás viszont hiányzik. Ezért is örül, hogy a Hamvas Béla Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában dolgozhat, ahol egy külön világ várja a gyerekeket. Kovács Marianna egy kis horvát faluban, Drávasztárán született. A horvát volt az anyanyelve, annyira, hogy amikor iskolás lett, nulladik órában tanulták a magyar nyelvet. Egyetlen gyerek volt a családban, a könyvekben talált társaságra. - Az általános iskola elvégzése után felvettek a budapesti szerb-horvát gimnáziumba. Kis közösség volt, nagyon jól éreztem magam, szerb és horvát tanárok tanítottak bennünket, családias légkörben. Egészen a délszláv háború kitöréséig fel sem merült senkiben, melyikünk szerb és melyikünk horvát, nem volt ennek jelentősége. Számomra most sincs különbség, és amikor valaki azt feszegeti, hogy horvátnak vagy magyarnak érzem-e inkább magam, azt válaszolom, kétkultúrájú, kétnyelvű ember vagyok, duplán kell megfelelnem és teljesítenem, hogy önmagammal elégedett legyek. - Milyen pályára készült? - Nagyon korán éreztem, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, de hosszú ideig nem mertem megfogalmazni, hogy tanár akarok lenni. A középiskolában a tanáraim beszéltek rá, hogy jelentkezzek Zágrábba, az egyetemre. Fel is vettek a szláv nyelvészet szakra, érdekes, éppen akkor éreztem meg, hogy a magyarságom éppen olyan fontos, mint a horvátságom. Gyakran utaztam, és amikor átléptem az országhatárt, a túloldalon magyarnak, ezen az oldalon pedig horvátnak tituláltak. Zágrábban nagyon jól éreztem magam az ottani Magyar Körben, a kint élő magyaroknak meg éppen mi, kint tanuló diákok jelentettük a kapcsolatot az anyaországgal. Most pedig életem fontos része, hogy mint a horvát kisebbség elnöke is, a horvát gyökerek ápolásán dolgozzak. Ez a kettősség soha nem okozott nekem problémát, és soha nem ért bántás emiatt. - Zágrábban végzett? - Még középiskolás koromban öszszebarátkoztam egy százhalombattai lánnyal, hét végén kiürült a kollégium, én nem utazhattam túl gyakran haza több száz kilométert, ezért gyakori vendég voltam náluk, így ismerkedtem meg az első férjemmel. Gergő fiam születése után átiratkoztam az ELTE-re, Budapesten fejeztem be az egyetemet. Azt követően a százhalombattai 1-es iskolában tanítottam szerbhorvátot és oroszt, de amikor kiéleződtek a szerbek és a horvátok között az ellentétek, úgy éreztem, lehet, hogy nem lenne szabad horvát létemre szerb gyerekeket tanítanom. Most már tudom, hogy rossz döntés volt, de akkor helyesnek tűnt. A városi könyvtárba mentem dolgozni, a felnőtt részlegre. -Jól érezte magát ott? - Nagyon hiányoztak a gyerekek és a tanítás, így amikor alkalom adódott, azonnal átmentem a gyerekkönyvtárba. A gyermekkönyvtári szakképesítést Jászberényben szereztem. Húsz éve tartom a könyvtárhasználati foglalkozásokat, minden óráját külön élvezem. Kezdettől fogva sokat meséltem a gyerekeknek, eleinte könyvből olvastam, de éreztem, hogy nem az igazi. Mindig az jutott eszembe, hogy annak idején a nagyszüleim nem olvasták, hanem elmondták a meséket, és az mindig nagy élmény volt. Ezért iratkoztam be a Hagyományok Házába, egy mesemondó tanfolyamra. Életem legjobb döntése volt. Olyan nagy mesélők tanítottak, mint a felvidéki Agócs Gergő, a vajdasági magyar Raffai Judit, vagy az ország mesélője, Berecz András. Felejthetetlen az első alkalom, amikor könyv nélkül meséltem a gyerekeknek, mert rájöttem, hogy amit korábban csináltam, az nem is mérhető ehhez. Ha a mesélő látja előadás közben a gyerekeket, észreveszi, amikor lanyhul az érdeklődés, valamit nem értenek, vagy éppen bővebben érdekelné őket egy részlet. A mesélésbe bele lehet szólni. Ettől lesz izgalmas, érthető és élő. - Milyen meséket szeretnek a gyerekek? - Elsősorban azokat, amelyet már ismernek. Élvezik, ha tudják, mikor mi következik, ha készülhetnek rá, várják a pillanatot, amikor például nagyot lehet nevetni a pórul járt farkason. Mindenkinek van kedvenc meséje, ami valamilyen módon jellemző rá. A mesékből alkotja meg a saját belső képeit, a saját ördögét, sárkányát, királykisaszszonyát. A százhalombattai gyerekek kedvenc meséje, amikor a farkas és a róka elmennek a lakodalomba, ahol a farkas leissza magát, végül a lakodalmas nép alaposan elveri. Mesélés közben derült ki, hogy a gyerekek nem tudják, mi az a lakodalom, nem tudják, milyen szokások kapcsolódnak hozzá, a többség nem kapcsolja össze az esküvővel, így ez egy lehetőség arra is, hogy különböző népszokásokról beszélgessünk. A kérdésre, hogy mit iszunk a lakodalomban, egyszer egy gyermek azt mondta, hogy whiskys colát, azóta ez szállóigévé nőtte ki magát, a gyerekek alig várják, hogy ehhez a részhez érjen a mese. Jártam Mosonmagyaróvár mellett egy kultúrházban, az ottani gyerekek erre a kérdésre azt válaszolták, hogy almabort. Nagyon fontos, hogy a mesét megcsonkítani nem szabad, kiszínezni, mai elemekkel élővé tenni viszont lehet. Van egy Fejér megyei cigány mesemondó, aki szenzációsan szövi bele a meséibe az iparosítást. A legbüszkébb arra vagyok, hogy a 17 éves Attila fiam elhívott az iskolájuk szalagavatójára mesélni. Jó érzés, hogy elismeri a munkámat. Minden mesélésemre elkísér a férjem és 8 éves Gábor fiam. Ők a támaszaim és a kritikusaim. Jelenleg a mezőföldi meséket kutatom és párhuzamosan horvát népmeséket is tanulok. - Mesedélutánokat, mesetáborokat tartanak a könyvtárban. Van ezzel olyan célja, hogy kineveljen egy mesélő generációt? - Egészen biztosan lesz a gyerekek között olyan, aki nagy mesélővé válik, vannak ösztönösen jó mesemondók. Egy tízéves lány például tájszólásban adott elő egy mesét a vers- és prózamondó versenyen, de annyira hitelesen, hogy én is azt gondoltam, arról a vidékről érkezett. Persze nem kell mindenkinek mesemondónak lenni, az is nagyon fontos, hogy legyenek meséhez szokott, értő hallgatók, akik ismerik a mese törvényeit és nyelvét. - A gyermekkönyvtárban kezdődik meg egy gyermek olvasóvá válása. Van-e erre valamilyen recept, hogy melyik könyvet kell a gyerek kezébe adni, amely aztán biztosan rabul ejti? - A legfontosabb, hogy bejöjjenek a gyerekek a könyvtárba. Sajnos, kevés szülő hozza el a gyerekét, a többség azért jön el először, mert a kötelező irodalmat keresi. Amikor bejön, akkor szembesül azzal, milyen óriási lehetőségek vannak nálunk: nemcsak olvasni lehet, hanem számítógép is van, társasjátékok, népszerű újságokat lehet kölcsönözni, vagy csak leülni a barátokkal beszélgetni. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az osztályfőnökök a nyolc év alatt legalább egyszer elhozzák a könyvtárba az osztályukat. Az ismerkedés után már maguktól is jönnek a gyerekek. - Kit mutasson be legközelebb a Hírtükör? - László Endréné Julikát javaslom. Csendes, nyugodt, mosolygós, aki ugyanakkor rengeteget dolgozik. Ő volt az elődöm a gyermekkönyvtárban, úgy tudta fogadni a betérőt, hogy az mindkettőjük számára ünnepnek számított. Olyan ember, amilyenné válni szeretnék. Szeretném, ha róla szólna legközelebb a Premier plán. Pável Melinda Szűrések önkormányzati dolgozóknak Míg a százhalombattai önkormányzat munkacsoportja egy több évre szóló, városi szintű szűrőprogramon dolgozik, százötven önkormányzati alkalmazott vehet részt különféle ingyenes vizsgálatokon január 13-án és 15-én. A Futabatta résztvevői már hozzászoktak az egészségvédők jelenlétéhez, és novemberben a képviselő-testületi ülés előtt is volt alkalom vérnyomásmérésre, vércukorszint-, testzsír- és testtömegindexmérésre. Az önkormányzat láthatóan igyekszik jó példát mutatni, ezért január második hetében a képviselők, az intézményvezetők és a köztisztviselők vehetnek részt átfogó szűrésen. Egyebek mellett az alábbi vizsgálatokat végzik majd el a szakemberek: vérnyomás, alsóvégtagi doppler vizsgálat, doppler index, nyaki főütőér vizsgálata duplex ultrahanggal, 45 év feletti nőknél csontritkulás mérés, érfal rugalmasság vizsgálata arteriográffal, valamint bőrgyógyászati vizsgálat. Cél az önkormányzati munkavállalók egészségügyi állapotának felmérése, javítása, a kockázati tényezők és az esetleges rejtett betegségek feltárása. A városi szintű szűrőprogram tervezetét januárban terjeszti a képviselő-testület elé a kidolgozással megbízott munkacsoport. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM a vuzuki anarnNáL 2009 ihnuhoiuuu: 20% induló moNOEuna? IGEN! FELETTEi' miTOINKflTr LEIM HZ TU! Sárbogárd Köztársaság út 147/a Tel : 25/518-011... 019, 25/50-80-80 Székesfehérvár, Alba Ipari Zóna Kaptár u.3. Tel: 22/51-52-53, 22/50-80-50 Olcsóbb lesz az intézmények fűtése Sikeres volt az Első Energia-beszerzési Önkormányzati Társulás (ENTAR) közbeszerzési eljárása, olcsóbban jutnak gázhoz öt település - köztük Százhalombatta - intézményei. A főváros VII., VIII., XV. kerülete, Pécel és Százhalombatta képviselői, valamint a nyertes vállalat (EMFESZ) minderről december 19-én számolt be budapesti sajtótájékoztatóján. Az EMFESZ már januártól vállalná a 10 százalékos ármérséklést, de az eddigi szolgáltatóval kötött szerződés felmondási ideje miatt csak áprilistól kaphatja olcsóbban a gázt a száz érintett önkormányzati intézmény. A százhalombattai intézmények többsége távfűtéses, de így is jelentős megtakarítást jelent a szolgáltatóváltás. Mivel évente mintegy 170 ezer köbméter gázt fogyasztanak az intézmények, a következő gázévben közel kétmillió forinttal lesz olcsóbb az intézményi gázszámla. Az EMFESZ a vele online szerződő lakossági fogyasztóknak 8 százalékkal adja olcsóbban a fűtőanyagot, mint a mostani szolgáltató. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az öt önkormányzathoz tartozó lakossági fogyasztók további 2 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben papír alapú szerződést kötnek az EMFESZ-szel. Az ENTAR január végéig megvizsgálja, milyen - a versenytörvénynek megfelelő - megoldással segítheti a lakosságot a papír alapú szerződéskötésben. Csökkentek a közműdíjak A januári árváltozások nem feltétlenül emelkedést jelentenek. Százhalombattán a SZÁKOM Kft szolgáltatási díjainak többsége csökkent. A távfűtés hődíja változatlan maradt, a szennyvízkezelési díj fél százalékkal emelkedett, az ivóvízdíj, a távhőszolgáltatás alapdíja, valamint a szemétszállítás költsége viszont csökkent. A cég közlése szerint az átlagosan tíz százalékos díjcsökkenést a kiadások mérséklésével és a tevékenység átszervezésével érték el. A hivatal üzemelteti az ebtelepet A százhalombattai Állategészségügyi Telep üzemeltetését 2009. január 1-jétől a SZÁKOM Kft. helyett a Polgármesteri Hivatal látja el. Továbbra is Németh László végzi az ezzel járó mindennapos feladatokat, tehát a városban megjelenő kóbor háziállatokkal, közterületen talált állati tetemekkel kapcsolatban 2009-ben is a 06- 30/444-8860-as telefonszámra lehet lakossági bejelentést megtenni. A befogott ebek ezentúl is a régi helyre, az Erőmű úton, az erőmű kapujával szemben levő telepre kerülnek - tájékoztatott a Polgármesteri Hivatal. 2008-as bruttó árak 2009-es bruttó árak változás mértéke Ivóvíz díj 273,6 Ft/m3 252 Ft/m3 8% csökkenés Szennyvízkezelési díj 232,8 Ft/m3 234 Ft/m3 0,5% emelkedés Távhőszolgáltatási alapdíj 39,48 Ft/légm3 31,08 Ft/légm3 21% csökkenés Hődíj 4160,4 Ft/GJ 4160,4 Ft/GJ 0% változatlan Szemétszállítási díj 2944,8 Ft/m3 2364 Ft/m3 20% csökkenés SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Batta-Invest Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Mérges István ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1560 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság út 7. Tel/Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Nyomdai munkák: Ringier Nyomda ISSN 0238-972 X