Százhalombattai Hírtükör, 2009 (22. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-15 / 1. szám

2. oldal Premier plán - Kovács Marianna Mindenkinek van saját meséje Nagyon szereti a gyerekeket. Mint mondja, gyakran szomorkodik is miattuk, mert látja a problémákat, és meggyőződése, hogy nagyon nehéz ma gyereknek lenni. Zaklatottá teszik őket a felnőttek, a nevelés sokszor nem egyéb, mint el­várások sorozata, a példaadás viszont hiányzik. Ezért is örül, hogy a Hamvas Béla Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában dolgozhat, ahol egy külön világ várja a gyerekeket. Kovács Marianna egy kis horvát fa­luban, Drávasztárán született. A hor­vát volt az anyanyelve, annyira, hogy amikor iskolás lett, nulladik órában tanulták a magyar nyelvet. Egyetlen gyerek volt a családban, a könyvekben talált társaságra. - Az általános iskola elvégzése után felvettek a budapesti szerb-horvát gimnáziumba. Kis közösség volt, na­gyon jól éreztem magam, szerb és hor­vát tanárok tanítottak bennünket, csa­ládias légkörben. Egészen a délszláv háború kitöréséig fel sem merült sen­kiben, melyikünk szerb és melyikünk horvát, nem volt ennek jelentősége. Számomra most sincs különbség, és amikor valaki azt feszegeti, hogy hor­­vátnak vagy magyarnak érzem-e in­kább magam, azt válaszolom, kétkul­­túrájú, kétnyelvű ember vagyok, dup­lán kell megfelelnem és teljesítenem, hogy önmagammal elégedett legyek. - Milyen pályára készült? - Nagyon korán éreztem, hogy gye­rekekkel szeretnék foglalkozni, de hosszú ideig nem mertem megfogal­mazni, hogy tanár akarok lenni. A kö­zépiskolában a tanáraim beszéltek rá, hogy jelentkezzek Zágrábba, az egye­temre. Fel is vettek a szláv nyelvészet szakra, érdekes, éppen akkor éreztem meg, hogy a magyarságom éppen olyan fontos, mint a horvátságom. Gyakran utaztam, és amikor átléptem az országhatárt, a túloldalon magyar­nak, ezen az oldalon pedig horvátnak tituláltak. Zágrábban nagyon jól érez­tem magam az ottani Magyar Körben, a kint élő magyaroknak meg éppen mi, kint tanuló diákok jelentettük a kapcsolatot az anyaországgal. Most pedig életem fontos része, hogy mint a horvát kisebbség elnöke is, a horvát gyökerek ápolásán dolgozzak. Ez a kettősség soha nem okozott nekem problémát, és soha nem ért bántás emiatt. - Zágrábban végzett? - Még középiskolás koromban ösz­­szebarátkoztam egy százhalombattai lánnyal, hét végén kiürült a kollégium, én nem utazhattam túl gyakran haza több száz kilométert, ezért gyakori vendég voltam náluk, így ismerked­tem meg az első férjemmel. Gergő fi­am születése után átiratkoztam az ELTE-re, Budapesten fejeztem be az egyetemet. Azt követően a százhalom­battai 1-es iskolában tanítottam szerb­horvátot és oroszt, de amikor kiéle­ződtek a szerbek és a horvátok között az ellentétek, úgy éreztem, lehet, hogy nem lenne szabad horvát létemre szerb gyerekeket tanítanom. Most már tudom, hogy rossz döntés volt, de akkor helyesnek tűnt. A városi könyv­tárba mentem dolgozni, a felnőtt rész­legre. -Jól érezte magát ott? - Nagyon hiányoztak a gyerekek és a tanítás, így amikor alkalom adódott, azonnal átmentem a gyerekkönyvtár­ba. A gyermekkönyvtári szakképesí­tést Jászberényben szereztem. Húsz éve tartom a könyvtárhasználati fog­lalkozásokat, minden óráját külön él­vezem. Kezdettől fogva sokat mesél­tem a gyerekeknek, eleinte könyvből olvastam, de éreztem, hogy nem az igazi. Mindig az jutott eszembe, hogy annak idején a nagyszüleim nem ol­vasták, hanem elmondták a meséket, és az mindig nagy élmény volt. Ezért iratkoztam be a Hagyományok Házá­ba, egy mesemondó tanfolyamra. Éle­tem legjobb döntése volt. Olyan nagy mesélők tanítottak, mint a felvidéki Agócs Gergő, a vajdasági magyar Raffai Judit, vagy az ország mesélője, Berecz András. Felejthetetlen az első alkalom, amikor könyv nélkül mesél­tem a gyerekeknek, mert rájöttem, hogy amit korábban csináltam, az nem is mérhető ehhez. Ha a mesélő látja előadás közben a gyerekeket, észreve­szi, amikor lanyhul az érdeklődés, va­lamit nem értenek, vagy éppen bőveb­ben érdekelné őket egy részlet. A me­­sélésbe bele lehet szólni. Ettől lesz iz­galmas, érthető és élő. - Milyen meséket szeretnek a gyere­kek? - Elsősorban azokat, amelyet már is­mernek. Élvezik, ha tudják, mikor mi következik, ha készülhetnek rá, várják a pillanatot, amikor például nagyot le­het nevetni a pórul járt farkason. Min­denkinek van kedvenc meséje, ami va­lamilyen módon jellemző rá. A mesék­ből alkotja meg a saját belső képeit, a saját ördögét, sárkányát, királykisasz­­szonyát. A százhalombattai gyerekek kedvenc meséje, amikor a farkas és a róka elmennek a lakodalomba, ahol a farkas leissza magát, végül a lakodal­mas nép alaposan elveri. Mesélés köz­ben derült ki, hogy a gyerekek nem tudják, mi az a lakodalom, nem tud­ják, milyen szokások kapcsolódnak hozzá, a többség nem kapcsolja össze az esküvővel, így ez egy lehetőség arra is, hogy különböző népszokásokról beszélgessünk. A kérdésre, hogy mit iszunk a lakodalomban, egyszer egy gyermek azt mondta, hogy whiskys colát, azóta ez szállóigévé nőtte ki ma­gát, a gyerekek alig várják, hogy ehhez a részhez érjen a mese. Jártam Moson­magyaróvár mellett egy kultúrházban, az ottani gyerekek erre a kérdésre azt válaszolták, hogy almabort. Nagyon fontos, hogy a mesét megcsonkítani nem szabad, kiszínezni, mai elemekkel élővé tenni viszont lehet. Van egy Fej­ér megyei cigány mesemondó, aki szenzációsan szövi bele a meséibe az iparosítást. A legbüszkébb arra va­gyok, hogy a 17 éves Attila fiam elhí­vott az iskolájuk szalagavatójára me­sélni. Jó érzés, hogy elismeri a munká­mat. Minden mesélésemre elkísér a férjem és 8 éves Gábor fiam. Ők a tá­maszaim és a kritikusaim. Jelenleg a mezőföldi meséket kutatom és párhu­zamosan horvát népmeséket is tanu­lok. - Mesedélutánokat, mesetáborokat tartanak a könyvtárban. Van ezzel olyan célja, hogy kineveljen egy mesé­lő generációt? - Egészen biztosan lesz a gyerekek között olyan, aki nagy mesélővé válik, vannak ösztönösen jó mesemondók. Egy tízéves lány például tájszólásban adott elő egy mesét a vers- és próza­mondó versenyen, de annyira hitele­sen, hogy én is azt gondoltam, arról a vidékről érkezett. Persze nem kell mindenkinek mesemondónak lenni, az is nagyon fontos, hogy legyenek meséhez szokott, értő hallgatók, akik ismerik a mese törvényeit és nyelvét. - A gyermekkönyvtárban kezdődik meg egy gyermek olvasóvá válása. Van-e erre valamilyen recept, hogy me­lyik könyvet kell a gyerek kezébe adni, amely aztán biztosan rabul ejti? - A legfontosabb, hogy bejöjjenek a gyerekek a könyvtárba. Sajnos, kevés szülő hozza el a gyerekét, a többség azért jön el először, mert a kötelező irodalmat keresi. Amikor bejön, akkor szembesül azzal, milyen óriási lehető­ségek vannak nálunk: nemcsak olvasni lehet, hanem számítógép is van, tár­sasjátékok, népszerű újságokat lehet kölcsönözni, vagy csak leülni a bará­tokkal beszélgetni. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az osztályfőnökök a nyolc év alatt legalább egyszer elhoz­zák a könyvtárba az osztályukat. Az is­merkedés után már maguktól is jön­nek a gyerekek. - Kit mutasson be legközelebb a Hír­tükör? - László Endréné Julikát javaslom. Csendes, nyugodt, mosolygós, aki ugyanakkor rengeteget dolgozik. Ő volt az elődöm a gyermekkönyvtár­ban, úgy tudta fogadni a betérőt, hogy az mindkettőjük számára ünnepnek számított. Olyan ember, amilyenné válni szeretnék. Szeretném, ha róla szólna legközelebb a Premier plán. Pável Melinda Szűrések önkormányzati dolgozóknak Míg a százhalombattai önkormányzat munkacsoportja egy több évre szóló, városi szintű szűrőprogramon dolgozik, százötven önkormányzati alkalmazott vehet részt különféle ingyenes vizsgálatokon január 13-án és 15-én. A Futabatta résztvevői már hozzászok­tak az egészségvédők jelenlétéhez, és no­vemberben a képviselő-testületi ülés előtt is volt alkalom vérnyomásmérésre, vércu­­korszint-, testzsír- és testtömegindex­­mérésre. Az önkormányzat láthatóan igyekszik jó példát mutatni, ezért január második hetében a képviselők, az intéz­ményvezetők és a köztisztviselők vehet­nek részt átfogó szűrésen. Egyebek mellett az alábbi vizsgálatokat végzik majd el a szakemberek: vérnyo­más, alsóvégtagi doppler vizsgálat, dopp­ler index, nyaki főütőér vizsgálata duplex ultrahanggal, 45 év feletti nőknél csont­­ritkulás mérés, érfal rugalmasság vizsgála­ta arteriográffal, valamint bőrgyógyászati vizsgálat. Cél az önkormányzati munka­­vállalók egészségügyi állapotának felmé­rése, javítása, a kockázati tényezők és az esetleges rejtett betegségek feltárása. A városi szintű szűrőprogram terveze­tét januárban terjeszti a képviselő-testület elé a kidolgozással megbízott munkacso­port. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM a vuzuki anarnNáL 2009 ihnuhoiuuu­: 20% induló moNOEuna? IGEN! FELETTEi' miTOINKflTr LEIM HZ TU­! Sárbogárd Köztársaság út 147/a Tel : 25/518-011... 019, 25/50-80-80 Székesfehérvár, Alba Ipari Zóna Kaptár u.3. Tel: 22/51-52-53, 22/50-80-50 Olcsóbb lesz az intézmények fűtése Sikeres volt az Első Energia-beszerzési Önkormányzati Társulás (ENTAR) közbeszerzési eljárása, olcsóbban jut­nak gázhoz öt település - köztük Száz­halombatta - intézményei. A főváros VII., VIII., XV. kerülete, Pécel és Százhalombatta képviselői, vala­mint a nyertes vállalat (EMFESZ) mind­erről december 19-én számolt be buda­pesti sajtótájékoztatóján. Az EMFESZ már januártól vállalná a 10 százalékos ármérséklést, de az eddigi szolgáltatóval kötött szerződés felmondási ideje miatt csak áprilistól kaphatja olcsóbban a gázt a száz érintett önkormányzati intéz­mény. A százhalombattai intézmények több­sége távfűtéses, de így is jelentős megta­karítást jelent a szolgáltatóváltás. Mivel évente mintegy 170 ezer köbméter gázt fogyasztanak az intézmények, a követke­ző gázévben közel kétmillió forinttal lesz olcsóbb az intézményi gázszámla. Az EMFESZ a vele on­line szerződő lakossági fogyasztóknak 8 százalékkal adja olcsóbban a fűtőanyagot, mint a mostani szolgáltató. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az öt önkormányzat­hoz tartozó lakossági fogyasztók további 2 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben papír alapú szerződést köt­nek az EMFESZ-szel. Az ENTAR január végéig megvizsgálja, milyen - a verseny­­törvénynek megfelelő - megoldással se­gítheti a lakosságot a papír alapú szerző­déskötésben. Csökkentek a közműdíjak A januári árváltozások nem feltétlenül emelkedést jelentenek. Százhalombattán a SZÁKOM Kft szolgáltatási díjainak több­sége csökkent. A távfűtés hődíja változat­lan maradt, a szennyvízkezelési díj fél szá­zalékkal emelkedett, az ivóvízdíj, a távhőszolgáltatás alapdíja, valamint a sze­métszállítás költsége viszont csökkent. A cég közlése szerint az átlagosan tíz százalékos díjcsökkenést a kiadások mér­séklésével és a tevékenység átszervezésé­vel érték el. A hivatal üzemelteti az ebtelepet A százhalombattai Állategészségügyi Te­lep üzemeltetését 2009. január 1-jétől a SZÁKOM Kft. helyett a Polgármesteri Hivatal látja el. Továbbra is Németh László végzi az ezzel járó mindennapos feladatokat, te­hát a városban megjelenő kóbor háziál­latokkal, közterületen talált állati tete­mekkel kapcsolatban 2009-ben is a 06- 30/444-8860-as telefonszámra lehet la­kossági bejelentést megtenni. A befogott ebek ezentúl is a régi hely­re, az Erőmű úton, az erőmű kapujával szemben levő telepre kerülnek - tájékoz­tatott a Polgármesteri Hivatal. 2008-as bruttó árak 2009-es bruttó árak változás mértéke Ivóvíz díj 273,6 Ft/m3 252 Ft/m3 8% csökkenés Szennyvízkezelési díj 232,8 Ft/m3 234 Ft/m3 0,5% emelkedés Távhőszolgáltatási alapdíj 39,48 Ft/légm3 31,08 Ft/légm3 21% csökkenés Hődíj 4160,4 Ft/GJ 4160,4 Ft/GJ 0% változatlan Szemétszállítási díj 2944,8 Ft/m3 2364 Ft/m3 20% csökkenés SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Batta-Invest Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Mérges István ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1560 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság út 7. Tel/Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Nyomdai munkák: Ringier Nyomda ISSN 0238-972 X

Next