Százhalombattai Hírtükör, 2010 (23. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-14 / 1. szám

2. oldal Sztárparádé és meghitt pillanatok Folytatás az 1. oldalról A polgármester kiemelte, hosszú évek kitartó munkájának eredménye az a vízfe­lület és feltételrendszer, amely egyedülál­ló Százhalombattán. A városban évek óta tudatos építkezés folyik a sport, az egész­séges életmód támogatása, népszerűsítése terén. Minden általános iskolás megtanul úszni, és Százhalombatta ’97 óta viseli a nemzeti sportváros kitüntető címet. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten to­vábbra is támogatni kívánják a magyar úszósportot is. Verrasztó Evelyn és Gyurta Dániel úgy nyilatkozott: teljes mértékben elégedet­tek az idei évvel, Cseh Laci pedig úgy fo­galmazott, soha ne legyen rosszabb! Hoz­zátette: január 4-től “kőkeményen” ké­szül a budapesti Eb-re, hiszen bizonyítani szeretne a hazai közönség előtt. Gyárfás Tamás meghatottságának adott hangot, amiért együtt látja Darnyi Tamást, Kovács Ágnest és Egerszegi Krisztinát a jelen bajnokaival és a jövő re­ménységeivel. A rendezvény ezután a szabadban foly­tatódott, és a kemény hideg ellenére szív­melengető perceket éltek át a résztvevők. Leleplezték az uszoda új feliratát, Man­­dur László, az Országgyűlés alelnöke, va­lamint Vezér Mihály köszöntötte a megil­­letődött Kiss Lászlót, aki mint az intéz­mény névadója, örökös uszodabérletet is kapott a polgármestertől. Kiss László 1991 óta áll a női váloga­tott élén, és a kapitányi pozíciót 1997 óta tölti be mindkét nemzeti csapatnál. Verrasztó Evelyn és Gyurta Dániel, a Csillagszóró verseny győztesei. A fotókat Ba Norbert készítette. i­s« . Premier plán Nem egyedül kell a megoldást keresni Dr. Kürti Jenőné Nagypataki Judit vegyészmérnök szüleivel 1966-ban került Szőny­­ből Százhalombattára. Francia tagozaton végzett egy budapesti gimnáziumban, majd az akkor még önálló Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolá­ra jelentkezett. A városban sokan ismerik, hiszen alapító munkatársa a nevelési ta­nácsadónak. - Mi vezette éppen ebbe az irányba? - Édesanyám vonaláról sok pedagógus volt a családban. A gyógypedagógiát azért választottam, mert úgy éreztem, hogy a magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknek van szükségük leg­inkább a pedagógus segítségére. Az első korrepetitori sikerélményt még Szőny­­ben éltem át, ahol egyik osztálytársam felzárkóztatását segítettem igen eredmé­nyesen. Később Százhalombattán is szí­vesen vállaltam kisebbek tanítását. A főiskolán az alapszak, az értelmi fo­gyatékosok oktatásának megismerése mellett pszichopedagógiát tanult. A har­madik évben férjhez ment, és áttért leve­lező tagozatra. Egyúttal visszatért a száz­halombattai 1-es iskolába, ahol a kisegí­tő tagozat összevont csoportjában kez­dett tanítani. - Rövid, de emlékezetes időszak volt. Én fiatal és tapasztalatlan voltam, a kö­rülmények pedig nehezek. ’76-ban el­mentem gyes­re, öt évig voltam otthon a két kislányommal. Visszatérésem után követtem a kisegítő tagozatot először a megépült 2. számú, majd 3. számú isko­lába. Az új iskolákban a tanulásban aka­dályozott gyerekeknek csak az átalakí­tott tornatermi öltözőben jutott hely, örömmel gondolok arra, hogy napjaink­ban már egész más körülmények között tanulhatnak. 1986-ban kezdték szervezni a mai ne­velési tanácsadót. Amíg nem volt ilyen jellegű intézmény a városban, Páhokiné Arany Piroska logopédus végezte az is­kolaérettségi vizsgálatokat Családgon­dozóként kerültem a Városi Nevelési Ta­nácsadóhoz, amely hivatalosan 1987 ja­nuárjában kezdte el működését Tahyné Borbély Julianna pszichológus vezetésé­vel. Az induláskor hat szakembert foglal­koztató intézmény igen sokat fejlődött az eltelt húsz év alatt. Miután a család­­gondozói tevékenység a Városi Család­­segítő Központhoz került, fejlesztőpeda­gógusként és intézményvezető-helyettes­ként működtem tovább. 2007 decembe­re óta dr. Cser Gabriella pszichológus vezeti az intézményt, ahol jelenleg raj­tam kívül három pszichológus, két isko­lapszichológus, öt logopédus, egy moz­gásfejlesztő, két éve pedig egy gyermek­pszichiáter is dolgozik. A nevelési ta­nácsadó jól szolgálja a város lakosságát, és segíti az oktatási intézmények munká­ját. Egy hónapja sikerült elnyernünk a minősített intézmény megjelölést. Nagyon fontosnak tartom annak a hangsúlyozását, hogy nemcsak az óvo­dák és iskolák javaslatára kerülhetnek hozzánk a gyerekek, hanem a szülők közvetlenül is fordulhatnak hozzánk ne­veléssel kapcsolatos problémájukkal. - Az intézményen belül mi az Ön sze­mélyes területe? - Olyan gyermekek vizsgálatát és terá­piás fejlesztését végzem, akiknek a tanu­lásban fokozott figyelemre és fejlesztésre van szükségük valamilyen képesség­gyengeség miatt. Az iskolaérettséggel és a beiskolázással összefüggő feladatok in­tézményi koordinálását mindig öröm­mel végzem. Büszke vagyok arra, hogy mi már akkor is végeztünk az óvodai nagycsoportokban pszichomotoros fej­lettségi szűréseket, amikor még az or­szágban kevés helyen. Az őszi szűrővizs­gálataink komplex jellegűek, az imént említett pszichomotoros felmérésen kí­vül megtörténik a nagycsoportosok mozgásos és logopédiai vizsgálata is. Et­től teljesen függetlenül kell említeni a hamarosan elkezdődő iskolaérettségi vizsgálatokat, amelyeket csak azokkal a gyermekekkel végzünk el, akiknél az óvoda kéri tőlünk a beiskolázási javasla­tot. Számomra nagyon fontos, hogy team-ben dolgozunk, ahol igazi csapatjá­tékosnak érzem magam, de kollégámnak tekintem az összes óvónőt és iskolapeda­gógust is. Nagyon hiszek abban, hogy nem mindig egyedül kell megoldani a helyzeteket, hanem egymástól tanulva, együttműködve. Ennek jegyében indí­tottuk el a fejlesztőpedagógusok városi klubjait. Az óvodákban évek óta tartok beiskolázási szülői értekezleteket, ilyen­kor az előadásban nemcsak az iskola­érettségről, hanem a gyermeknevelés ál­talánosabb kérdéseiről is szívesen beszé­lek. Két felnőtt lánya - Virág és Veronika - szintén Százhalombattán élnek, nemso­kára érkezik a negyedik unoka. Veronika jogászként, Virág gyógypedagógusként tevékenykedik. - Fantasztikusan büszke vagyok a lá­nyaimra. Virágban a pedagógiai érzéket, Verában a sokirányú ambíciót csodálom. Gyerekkoromban megtanultam, hogy nagyon fontos az összetartozás, és igyek­szem ennek szellemében szervezni a csa­ládomat. Büszke vagyok rá, hogy nekik is fontosak azok az erkölcsi értékek, amiket tőlünk megtapasztaltak. Alapve­tően optimistának, vidám természetű­nek tartom magam. A pozitívumokat szeretem hangsúlyozni, mert hiszek ab­ban, hogy az sokkal előremutatóbb. A gyerekekben is felmérem, hol vannak tartalékaik, és az erősségekre építve segí­tek kompenzálni a gyengeségeket. - Szabadidejét mivel tölti, vagy mivel szeretné? - Balaton-rajongó vagyok, nagyon szeretek jó mélyen beúszni és élvezni a víz selymességét. Szeretek táncolni, kép­tárakba, koncertekre járni, utazni, de az is kikapcsolódás, ha a férjemet hallga­tom, aki fizikus professzor az ELTE-n. Nagyon büszke vagyok a kutatási ered­ményeire, amiben talán nekem is van né­mi érdemem, hiszen tizenhat éves ko­runk óta vagyunk együtt. Fontos az életemben a hit, keresztény szellemben neveltek, különösen apukám - dr. Nagypataki Gyula -, aki nem vélet­lenül építtetett templomot a városnak. Büszke vagyok az édesapámra, a férjem­re, a gyerekeimre és Százhalombattára is. Szeretünk itt élni, nagyon sok olyan arca van a városnak, amire büszkék lehe­tünk, például a kulturális és sportélet, vagy az oktatási intézményrendszer. Sok jó pedagógust tudnék ajánlani a követ­kező Premier plánba, de nem tudom, kit emeljek ki... így Illéssy Mátyás atyára, a katolikus templom plébánosára gondol­tam. Igazi közösségi ember, sokoldalú, színes egyéniség. Képes kivezető utat mutatni a mai összezavarodott világban is. A gyerekek jövője szempontjából na­gyon fontos lenne újból meglelnünk az örökérvényű értékeket. LA SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Újév a hivatalban Ünnepi apparátusi ülésen köszöntötte a százhalombattai Polgármesteri Hivatal dol­gozóit Vezér Mihály polgármester az újév alkalmából január 5-én. A városvezető mindenkinek boldog új évet és a tavalyihoz hasonló kiváló csa­patmunkát kívánt, hangsúlyozva, hogy az intézmény országos összehasonlítás­ban is kiemelkedő színvonalon látja el feladatait. Ha a tavalyi év nehéz volt, az idei még inkább az lesz - mondta a kö­zelgő választásokra utalva, és arra kérte a köztisztviselőket, még az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektessenek a tárgyi­lagosságra, hiszen teljesítményük nagy­ban befolyásolja az önkormányzat ered­ményeit és megítélését. 2008-ban több mint tizenkét képvise­lő-testületi ülést, harminc új rendeletet és 454 határozatot készített elő a százha­lombattai Polgármesteri Hivatal. A gya­kori túlmunka a dolgozók családjától is áldozatvállalást követelt, így a polgár­­mester nekik is köszönetet mondott. Az új esztendővel kapcsolatban optimizmu­sának adott hangot, hozzá­téve, a gazda­sági válság remélt enyhülésénél is jobban bízik abban, hogy erkölcsi megújulás kezdődik, aminek az alapvetését min­denkinek magában kell elvégeznie. Valódi belvárosa lesz Százhalombattának Folytatás az 1. oldalról Közel egymilliárdos költséggel telje­sen megújul a színházterem és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek, a gépészet, a biztonság- és a színpadtechnika. A be­ruházástól a színházkultúra fellendülését is várja a polgármester, aki elmondta, tá­mogatja egy százhalombattai színház lét­rejöttét, akár több település összefogásá­nak eredményeként. A főtéren zenepavilon épül, ahol a vá­rosi zeneiskolások lehetőséget kapnak a közönség előtti gyakori szereplésre, emellett harangjátékkal is gazdagodik a városközpont. Az itt nyitó új vendéglátó­­helyek lehetőséget kapnak a szabadba te­lepülésre, de az sem kizárt, hogy a kon­ferenciaközpont tetején ihatunk meg egy jó kávét, miközben a városra nyíló kilá­tásban gyönyörködünk. Látványos, és nyáron hűsítő vizes elemek, szökőkutak, irányfények és rengeteg zöldfelület teszi majd kellemessé, otthonossá, ugyanak­kor érdekessé az új főteret, ahol a város­vezető szerint élmény lesz sétálni, vagy ismerőseinkkel, barátainkkal találkozni. Kiemelte: a projekt meghatározó módon változtat a város arculatán és az itt élők életminőségén, hiszen végre valódi főte­re lesz Százhalombattának. A városközpontok megújulása új mi­nőséget hoz a települések életébe - hangsúlyozta Varjú László -, hiszen új kulturális és közösségszervező lehetősé­geket nyitnak, és nem jöhetnek létre az érintett szereplők együttműködése nél­kül. Magyarországon jelenleg 1200 százmilliós értéket meghaladó támoga­tott beruházás zajlik, amelyek közül több mint ezer jutott el a támogatási szerződés aláírásáig, mintegy ötszázban pedig már a kivitelezés is elindult. Az 1240 milliárd forintos összköltség jelen­tősen hozzájárul a gazdasági válság hatá­sainak enyhítéséhez. Városközpont-re­habilitációra 270 milliárd forint áll ren­delkezésre, amelyből 96 milliárd forint sorsáról már megszületett a döntés. Csak Közép-Magyarországon 27 cent­rum újul meg pályázati forrásból. Tóbiás József szerint a százhalombat­tai beruházás ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarországon az építkezést nem majd elkezdeni fogják valakik, hanem már javában folyik. Ugyanakkor azt is példázza, hogy csak annak a településnek van jövője, amely nem elégszik meg az­zal, ami van - még ha az városunk eseté­ben nem kevés -, hanem képes új célokat maga elé tűzni, és megtalálni azokat a partnereket, akikkel együttműködve el is érheti azokat. Jánosi György örömét fejezte ki a vá­ros gyarapodása felett, és kellemes ünne­peket kívánt minden battainak. Terek, utcák névadói Tisztelt Olvasók! Százhalombatta 2010- ben ünnepli várossá avatásának 40. év­fordulóját. Ebből az alkalomból a most induló sorozatban a város közterületei­nek névadóit mutatjuk be röviden úgy, hogy csak a kiemelkedő személyekre koncentrálunk. Teljességre nem lehet törekedni, ezért azt a módszert választottuk, hogy az ABC betűi szerint haladva minden lap­számban két névadó személy kerül be­mutatásra, a többi azonos kezdőbetűs névadót és elnevezést pedig zárójelben ismertetjük. Álmos utca - Óváros Álmos fejedelem nagy valószínűséggel 819-820 körül születhetett, tehát a ma­gyar honfoglalás (894-895) előtt jóval, a magyar törzsek valamely keleti szállás­helyén. Anonymus szerint Ügyek, Kézai Simon szerint Előd volt az apja, anyja pedig Emese, aki megálmodta, hogy Ál­mossal egy dicső nemzetség születik meg. Álmos életéről alig ismerni ténye­ket, amikor a bizánci történetírásban fel­tűnik alakja a 890-es évek elején, akkor már a magyar törzsszövetség és a hét törzs egyikének vezetője az Etelközben, a gyula vagy a kündü (kende) fejedelmi méltóságot töltötte be. A gyula a hadse­reget vezényelte, a kündü volt a szakrá­lis fejedelem. A történészek nagyobb ré­sze úgy véli, hogy Álmos, majd fia, Ár­pád a szakrális főfejedelmi tisztséget bir­tokolhatta. A besenyőktől Etelközben elszenvedett vereség hatására kezdődött meg a magyar törzsek bevonulása a Kár­pát-medencébe, s ezzel 894-895-től fo­kozatosan végbement a magyar honfog­lalás. A krónikás hagyomány szerint a magyarok Erdélyben rituálisan megölték Álmos fejedelmet (vagy az etelközi vere­ség miatt, vagy, mert letelt az uralkodói ciklusa). Álmos utóda a fia, Árpád feje­delem lett, aki a X. század elejére befe­jezte a honfoglalást és egy kézben egye­síthette a hadvezéri és a szakrális fejedel­mi méltóságot. Ady Endre utca - Újváros (Pannónia stp.) Ady Endre 1877. november 22-én Ér­­mindszenten született. Zilahon érettségizett 1896-ban, majd joghallgató volt, de 1898-tól csak az írásból élt. Debrecenben és Nagyvára­don különböző lapoknál dolgozott, rendkívül gazdag a publicisztikai mun­kássága (több mint 2 ezer írás, valamint 350 tárcanovella). Ady Endre azonban igazi hírnevet a verseivel szerzett, azok újszerű, eredeti nyelvezetével, a szimbólumok alkalma­zásával (pl. Az ős Kaján, A Magyar Uga­ron, Harc a Nagyúrral stb.) 1904-től rendszeresen utazott Párizsba, ahol meg­ismerte a nyugat-európai művészeti és irodalmi életet. Vezéregyénisége a nagy­váradi Holnap Társaságnak és az induló Nyugat-mozgalomnak, aktív munkatár­sa a Nyugatnak, a Pesti Naplónak, a Népszavának és a Világnak. 1904-ben megállapított betegsége, vérbaja miatt sokat gyógykezeltette magát, és szanató­riumokba kényszerült. Szerelmei sorá­ban megemlítendő Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda-versek), Dénes Zsófia és Boncza Berta (Csinszka), akit 1915-ben feleségül is vett. Ady néhány mondatban értékelhetet­len, hiszen a magyar líra egyik legna­gyobb egyénisége, korszakos költő, aki­nek óriási volt a hatása mind a magyar, mind a világirodalomban. A következő kötetei jelentek meg a megjelenés sor­rendjében: Versek, Még egyszer, Új ver­sek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Sze­retném, ha szeretnének, A Minden­ Titkok versei, A menekülő Élet, A ma­gunk szerelme, Ki látott engem?, A ha­lottak élén, Az utolsó hajók. Ady Endre 1919. január 27-én fiatalon halt meg, de életműve így is teljes. (További “ A- Á” betűs elnevezések: Ács, Akácfa, Almafa, Arany János, Aré­na, Árpád, Asztalos, Attila, Augusztus 20. Avar) Mitták Ferenc

Next