Százhalombattai Hírtükör, 2014 (27. évfolyam, 1-23. szám)

2014-01-09 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Mi változik 2014-ben? Január 1-jétől számos - nagyrészt kedvező - változásra számíthatunk a juttatások, bérek és adózás terén, valamint ügyeink intézésében. Ezekből szemezgettünk a tel­jesség igénye nélkül. Jelentősen emelkedik a családi adóked­vezmény, amely az szja mellett már az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható. Ez különösen a három gyer­meket nevelő családoknál jelent többletet. A járulékokra is kiterjesztett családi ked­vezmény először a január 10. után folyósí­tott béreknél jelenik meg. Azok a munka­adók, akik három- vagy többgyermekes anyákat foglalkoztatnak, újabb adóked­vezményekre jogosulnak. GYED, azaz Gyermekgondozási Díj továbbra is csak annak jár, aki a terhesség előtti két évben legalább 365 napot dol­gozott. Az újszülöttel gazdagodó családok számára örömhír az úgynevezett GYED Extra, valamint a Diplomás GYED. Az a kismama, aki két aktív félévet tud igazolni felsőfokú oktatási intézményben, az úgy­nevezett Diplomás GYED Extrára jogo­sult és GYES mellett folytathatja tanul­mányait. Új lehetőség, hogy a GYED fo­lyósítása mellett most már dolgozhat is a szülő. További fontos változás, hogy a jut­tatások halmozhatók lesznek. A szülést követő öt és fél hónapra járó, terhességi­gyermekágyi segély (TGYÁS) mellett a GYED-et id igiegj^pjajt a csal­ádok.,Az ik­rek szülei egy évvel tovább, azaz­ legfeljebb a gyerekek hároméves koráig kapnak GYED-et. Egyszerűsödik az örökbefogadás előtti eljárás és az engedélyezés is. A Magyary­­program keretében a jelenleg gyermekott­honokban élő, mintegy 2430 tizenkét év alatti gyerek három év alatt nevelőszülő­höz kerül, akiknek egységes foglalkoztatá­si jogviszony keretében biztosított lesz nyugdíjjogosultságuk is. Több mint nettó ötezer forinttal emel­kedik az ápolási díj, közel 40 ezer forintra nő az emelt összegű ápolási díj, és a kor­mány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, ami közel 48 ezer forint. Ápolási díjat a tartó­san gondozásra szoruló, súlyosan fogyaté­kos vagy tartósan beteg embereket otthon ellátó rokonok kaphatnak. Emelt összegre azok jogosultak, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kate­góriába tartozó családtagjukat gondoz­zák. Az adótörvény kisebb módosításai pél­dául az első lakáshoz jutást is segítik, mi­vel már nem csak a 35 évnél fiatalabbak kérhetik az illetékre a 12 havi pótlékmen­tes fizetést, hanem mindenki. Ha pedig az ingatlan vagy más vagyontárgy egyik há­zastárstól a másik nevére kerül, vagy elvál­nak és megszűnik a vagyonközösség, a va­gyontárgyak megszerzését nem terheli sem ajándékozási, sem vagyonátruházási illeték. A devizahitelesek megsegítését szolgál­ja, hogy adómentes lesz a bankok által el­engedett tartozás. Nő a minimálbér és a szakképzetteket megillető garantált bérminimum. Előbbi bruttó 101.500 forint, utóbbi 118.000 forint január 1-jétől. Ez havi nettó 2000- 2500 forintot jelent a gyermektelen vagy egygyermekes minimálbért keresők szá­mára. A kormány ígérete szerint nő a köz­munkabér, valamint a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők járadé­ka. Az öregségi nyugdíjak, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege 2,4 százalékkal emelkedik. Alapvetően átalakította a népszavazás szabályait a Parlament. Eszerint a korábbi egy helyett legalább húszan kell, hogy kezdeményezzék azt. Komolytalan kérdé­sekben már az elején leállíthatják a folya­matot. A korrupció elleni küzdelem érdekében január 1-jétől bárki fordulhat állami vagy helyi önkormányzati szervhez panasszal vagy közérdekű bejelentéssel oly módon is, hogy személyes adatai csak az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetők. Ezeket a bejelentéseket a hivatal úgy dolgozza fel, hogy az ne tartal­mazzon a bejelentő azonosítására alkal­mas adatokat. Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű be­jelentések gyakorlatát. Az év elején minden választópolgár megkapja postán a nyomtatványt, amin nyilatkoznia kell, ha valamelyik magyar­­országi nemzetiséghez tartozónak vallja magát és pártlista helyett, nemzetiségi lis­tára kíván szavazni. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a választó megtiltsa, hogy adatait kiadják a pártoknak kam­pánycélokra. Többszöri határidő-módosítás után 2013 végéig kellett volna átállni minden pénztárgépet használó vállalkozónak az adóhatósággal online kapcsolatban álló kasszára a gazdaság fehérítése érdekében. Jelenleg a forgalomban lévő 205 ezer pénztárgép közül mindössze tízezernél alig többet kötöttek be az adóhatósághoz, de a NAV egyelőre türelmes és nem él a 12 napos bezárási és bírságolási lehetőség­gel, ha azt tapasztalják, hogy a vállalkozás önhibáján kívül maradt el a beszerzéssel. A Munka Törvénykönyv változásával összefüggő, január 1-jétől érvényes leg­fontosabb módosítás, hogy eddig az ösz­­szes szabadság egyharmadát lehetett át­vinni a következő évre, mostantól azon­ban csak az életkor szerinti pótszabadsá­got. A kötetlen munkarend eddig azt jelentette, hogy heti átlagban, legalább a napi munkaidő felének megszervezését a munkáltató írásban átengedte a munka­­vállaló számára. A jövőben a kötetlen jel­leg a teljes munkaidőre vonatkozik. A fővárosban tömegközlekedőknek le­het jó hír, hogy januártól tíz százalékkal csökken a BKV bérletek ára, ha azt az uta­zó magánemberként vásárolja meg. Ha azonban számlát kér, mert a munkáltatója fizeti, akkor marad a 2013-as ár. Tankönyveket egyetlen állami kiadó adhat ki a jövőben, a miniszter által kine­vezett engedélyező testület döntései alap­ján. Az iskolaigazgatók az új szabályok szerint évfolyamonként és tantárgyanként két-két tankönyvből választhatnak és ezt az illetékes Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központtal is jóvá kell hagyatniuk. Az állami iskolákban tanító tanárokat januártól plusz pénz illeti meg, ha 26 órá­nál többet kell tanítaniuk, vagy a kötött munkaidőn, azaz heti 32 órán túl bent kell maradniuk a munkahelyükön. Az emelés mértéke átlagosan ezer és kétezer forint közötti. Januártól egységesek, egyszerűek és át­láthatók lesznek a számlaképek - ígéri Németh Szilárd, a kormánypárt rezsicsök-­ kentésért felelős képviselője. A törvényja­vaslat meghatározza az alkalmazott betű típusát, méretét és a szolgáltatónként elté­rő színkódot is. A szolgáltatóknak minden számlán, valamint február 15-től a közös képviselőknek a lépcsőházakban fel kell tüntetni, hogy a rezsicsökkentéssel meny­nyit spóroltak az emberek. A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvé­telről január 20-ig még lehet nyilatkozni a folyószámlát vezető banknál személyesen vagy netbankon keresztül. Február 1-jétől havonta két alkalommal, legfeljebb össze­sen 150 ezer forintot vehet fel díjmente­sen az ügyfél. Az ingyenes pénzfelvételt egy számlán érvényesítheti az az ügyfél, aki elmúlt 16 éves és rendelkezik magyar­­országi lakóhellyel vagy tartózkodási hely­­lyel. Amennyiben egy számlához többen is hozzáférnek, elég egyiküknek nyilat­kozni, de akkor is csak havi két alkalomra és maximum 150 ezer forintra érvényes a lehetőség. Egyszerűsödik az ügyintézés a kor­mányablakoknál. Családi pótlék vagy TAJ-kártya igénylésekor elég egy példány­ban benyújtani a kérelmeket, az anya­könyvi kivonat már a legközelebbi anya­könyvvezetőnél is átvehető, és nem kell il­letéket fizetni a bűncselekmény során megrongálódott vagy elveszett személyi okmányok pótlásakor. Az ingatlan-nyil­vántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap- és térképmásolat kiadására is lehetőség lesz a kormányabla­koknál. Ugyanitt beadhatók az állampol­gári eljárással kapcsolatos kérvények is a kedvezményes honosítási szabály változá­sainak értelmében. Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség, az uniós fejlesztési programok végrehajtása szaktárcákhoz került. A for­rások felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja, ahol központi szervet hoznak létre, ami ellenőrzi majd a 2014-2020 kö­zötti időszakra felvázolt pályák alakulását, beleértve a 2007-2013-as időszakban in­dult programok kifutását. A gazdálkodó szervekre, vállalkozások­ra, munkáltatókra vonatkozó különböző adó- és járulékváltozásokról, díj- és ille­tékmódosításokról, az áfa-törvény válto­zásairól az érintetteknek feltétlenül érde­mes szakemberekkel konzultálniuk. Rendőrségi hírek Bár a rendőrség megerősített szolgálattal őrizte a közbiztonságot az év végi ünnepek so­rán, 2013 utolsó napjai - néhány kisebb tulajdon elleni bűncselekménytől eltekintve - békésen és csendesen teltek Százhalombattán. A részletekről Grunda Tibor százados, a rendőrőrs vezetője tájékoztatott. Ismeretlen tettes felfeszített egy öltöző­­szekrényt egy ipari parkban üzemelő kft. te­lephelyén, és onnan mobiltelefont, valamint készpénzt emelt el december 20-án napköz­ben. A kár 20 ezer forint. December 21-én este betörték egy parko­ló BMW hátsó ablaküvegét a Barátság utcá­ban, és a kocsiból pénztárcát - iratokkal, bankkártyával, készpénzzel -, valamint lap­topot vittek el. Az okozott kár több mint 130 ezer forint. December 27-én ismeretlen tettes betörte egy leparkolt Toyota személygépkocsi hátsó ablakait a 6-os főúton, a Városkapu út és az ipari park közötti útszakaszon, és a kocsiból elvitte a tulajdonos hátitáskáját, amelyben szerencsére nem volt nagyobb érték. Két konténerről levágták a lakatot és kü­lönböző szerszámokat tulajdonítottak el, va­lamint felfeszítették egy tehergépkocsi tank­sapkáját és üzemanyagot loptak egy cég Csenterics úti telephelyén december 30-án éjjel. A kár meghaladja a 150 ezer forintot. Szilveszter éjjel, valamivel éjfél előtt a rendőrjárőr egy földön fekvő fiút és körülöt­te több fiatalt talált az Erkel körúton, az Eötvös utca kereszteződésében. Az intézke­dés során megállapította, hogy a sérült ittas­sága miatt elesett, megütötte magát és vérzik az orra, ezért mentőt hívtak hozzá. A buda­pesti János Kórház Gyermek Traumatológiai Osztályára szállították, ahonnan másnap ki­engedték. Az ünnepek alatt folyamatos volt a rend­őri jelenlét a városban. Az őrs megerősített szolgálattal, több gépjárművel biztosította az év végi rendezvényt a főtéren, és a város egész területére felügyeltek a beosztott járőrök. Egységes felvételi Országszerte január 18-án reggel 10 órakor kezdődik a központi középiskolai írásbeli felvételi vizsga. A diákok maguk dönthetik el, hogy melyik közeli középiskolában te­szik le. A százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban a 4. és 8. osztályos diákok, valamint az SNI tagozat tanulói ad­nak számot matematikai felkészültségükről és magyar szövegértésből. Kisgimnáziumi felvételire közel ötvenen, középiskolába het­venen jelentkeztek. Nekik 45, az SNI tago­zatosoknak 60 perc áll rendelkezésükre egy­­egy dolgozat megírására. A Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnáziumban közel kétszázan vesznek részt a központi felvételi vizsgán. Dolgozataikat az adott iskola szaktanárai javítják, majd az értékelő lapot megküldik a győri felvételi központnak és a szülőknek. Ezt követően a felvételét kérő diák csatolja a jelentkezési laphoz. ...... ! A dolgozat abban az iskolában marad, ahol a vizsgát letette a tanuló. Itt tejtet- elő­zetesen meghirdetett hivatalos időpontban - megtekinteni. Százhalombattán mindkét középiskolában írásban is tájékoztatják a di­ákokat a felvételi folyamatának minden fon­tos dátumáról és információiról. Pótfelvételire január 23-án 14 órától lesz lehetősége annak a tanulónak, aki önhibáján kívül nem tudott részt venni a központi vizsgán. Labdagála Jótékonysági labdajáték gálát rendez a Városi Szabadidő Központ Százhalombattán, a Városi Sportcsarnokban január 11-én, 15 órától. A tornán minden helyi labdaegyesü­let a sajátjától eltérő sportágban versenyez. Résztvevő csapatok: SZDKSK (női kézi), SZKSE (női kosár), SZVSE (vízilabda), SZKE (kézi), SZKSE (kosárlabda), SZLE (labdarúgás), Battai Bulldogok (rögbi). A 300 forintos belépődíjakból származó bevé­telt a január 24-i Sérültek Játékos Sport­­vetélkedőjére fordítják a szervezők. Matrica füzetek IV. Megjelent Lehoczki Zsuzsanna tollából „A százhalombattai római katolikus egy­ház és plébánia története”, a Matrica fü­zetek IV. kötete. A könyv a teljesség igényére törekedve igyekszik bemutatni a helyi szakrális helye­ket - templomokat, kápolnákat, kereszteket - valamint az egyes plébánosok tevékenysé­gét is. Forrásként az egyházközség plébániai levéltárának dokumentumai - anyaköny­vek, vizitációs jegyzőkönyvek, iskolaszéki iratok, levelezések, ritkábban építési tervek, fényképek -, valamint az állami és egyházi archívumokban őrzött dokumentumok szolgáltak. A kötet írója, Lehoczki Zsuzsanna régi százhalombattai család tagja, elkötelezett helytörténész. 2006-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem szakon szerzett diplomát. 2012 novembere óta a Magyar Földrajzi Múzeum munkatársa. Lehoczki Zsuzsanna A százhalombattai római katolikus egyház és plébánia története 3. oldal

Next