Zsámboki Krónika, 2003 (4. évfolyam, 1-4. szám)
2003-03-01 / 1. szám
. 2003. február 22-től március 1-jéig általános iskolánk három nevelője, Farkas Tiborné, Voloszné Őszi Erika, Lázárné Both Mária és két hetedik osztályos tanulója, Vonnák Orsolya és Bajnóczi Alexandra a Comenius iskolai project értékelő és tervező találkozóján vett részt Santa Brigidában, Gran Canarián. A projectmunkát ötödik éve végezzük. Jelenlegi témánk a Művészetek- egy kulturális összehasonlítás címet viseli. Ebben az évben színházat látogattunk, meséket, mondákat olvastunk, illusztrációkat készítettünk, rövid leveleket váltottunk a Franciaországban, Olaszországban, Gran Canarián és Londonban élő barátainkkal, kézimunkákat, üdvözlőkártyákat készítettünk és elküldtük azokat a testvériskolákba. A projecttevékenység első három évében a találkozókra csak a tanárok utazhattak. A negyedik évben nyújtottak lehetőséget arra, hogy a legkitartóbban, legeredményesebben munkálkodó tanulók is ellátogathassanak a partnerekhez. Így jutott ki tavaly nyáron három tanuló Angliába, Tóth Orsolya, Körösi Annamária és Molnár Kinga ősszel két nyolcadikos Franciaországba, Sára Zsanett és Bajdik Judit s most két hetedikes Santa Brigidába. Az utazás és megélhetés költségeit Brüsszelből, az Európai Unió központjából küldik a sikeres pályázóknak. Partnereink eddig még nem utaztattak gyermekeket, csak a magyar tanulók kísérhették el nevelőiket Santa Brigida iskolájában örömmel fogadták a népes nemzetközi gárdát, az öt magyart, a két angolt, a két olaszt, az egy franciát Látogatásunk első napján dalos, zenés, táncos bemutatóval köszöntötték a vendégeket. A mi „különtményünk” is bemutatkozott. A zsámboki népviseletet és a magyar táncot nagy érdeklődéssel nézték az ottaniak. A délutánt a környezet- egy kialudt vulkán kráterének- megtekintésével töltöttük. Kedden a hatodikosokkal együtt buszra szálltunk, s a fővárosba utaztunk a Nestor Múzeum megnézése céljából. (Nestor, Gran Canaria 20. századi festője). Szerdán egy-egy órát tartottunk a két hatodik, illetve a két negyedik osztályban. Egyszerű magyar tánclépéseket tanítottunk, kitűzőt készítettünk. Csütörtök egy újabb izgalmas kirándulás napja volt A két hatodik osztállyal ellátogattunk Tufába, ahol a régészek feltárták a történelem előtti canariaiak egyik települését. Megnéztük Cuarto Pertast is, amely a sziget keleti partján fekszik 300 méterrel a tenger szintje felett Ott barlanglakásokat láttunk (az őskori canáriak lakták őket), és egy vallási, kultikus helyet, talán oltárt, ahol áldozatot mutattak be, s ahová egybegyűltek imádkozni az emberek. Pénteken karnevál volt az iskolában. Szinte minden tanuló beöltözött, az osztályok rövid műsort mutattak be. Úgy éreztük, a hét csak egy pillanat volt, alighogy megérkeztünk, máris visszafele indultunk a repülőgéppel. Remélem a munka komolyan folyik tovább, s a most benyújtott pályázatot elfogadják, s a következő évben újabb tanulók utazhatnak az olaszországi Bulgarograssóba Lázárné Both Mária a project koordinátora Comenius - Iskgíai (project A 48-as pesti tavasz „Az ember természete olyan, hogy mind a négy évszakban megleli a kedveset, a szépet, de természeténél fogva a telet hamar megunja, mert klímánkban a tél egyáltalán nem mondható humánusnak, drámaian fehér és fekete, az embert nagyon kifárasztja - ezért lehet nálunk a tavasz a megváltás és a forradalom örök jelképe.”- írja egyhelyütt Nagy László mindenkori tavaszunkról A magyar történelem nagy tavasza 1848-ban köszöntött be hűvösen és esősen, de mégis bizakodással teljesen. 1848. március 14-én este jutott el a bécsi forradalom híre Pestre. A Pilvax kávéházban gyülekező forradalmár ifjúság azonnal cselekedni akart. 15-én csoportokban indultak a Landerer-Heckenast féle (Heckenast Gusztáv a mi Bajza Lenkénk első férje volt.) nyomdához, ahol a nép nevében lefoglalt sajtón kinyomtatták a forradalmi követeléseket. A Nemzeti Múzeumnál felolvastatott a 12 pont és elhangzott - aznap már többedszer - a Forradalom verse, Petőfi Sándor gyújtó hangú költeménye, a Nemzeti dal. Kiszabadították börtönéből a paraszti érdekek szószólóját, Táncsics Mihályt. A nap megkoronázásaként este boldogan nézték végig közülük többen az ünnepi Bánk bán előadást. A 48-as pesti tavasz csodálatosra sikeredett. Nem véletlen, hogy a sokszor búskomor Széchenyi, a legnagyobb magyar is így ujjongott naplójában: „Barátaim, csudákat éltünk. Nemzeti sorsunk hajszálon függött. Az első felvonás gyönyörűen sikerült... ” Szigetiné Simon Rozália Zsámboki Krónika