Zsámboki Krónika, 2004 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
6 A tűzoltóság hírei Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tűzesetek túlnyomó részét a szabadtéri erdő, avar, bozóttüzek tették ki. Ezek nagy része tűzvédelmi szempontból önmagában ártalmatlan, senkit és semmit nem veszélyeztet, legfeljebb a tűzoltókat dolgoztatja meg. 10-15 %-ban azonban komoly károkat okozott az erdőkben vagy kis faépületekben szerszámosokra átterjedve. Persze az ártalmatlan tüzek is csak önmagukban vizsgálva azok, mert adott esetben az ott dolgozó tűzoltó erőket, eszközöket egy nagyobb tűzesettől tartja távol. Mi a fontosabb?! Ezen esetek vizsgálatánál szinte minden esetben az emberi felelőtlenségre vezethető vissza a tüzek keletkezése. Egy részük gondatlanság következménye, ilyen pl. a szárazfírbe eldobott égő dohánynemű, gyufa vagy csak a kis időre magára hagyott kerti hulladéktűz. Más részük a túlzott önbizalom vagy a tűz ereje alábecsülésének ereje. Túl nagyra nőtt szárazfa, a réten, árokparton, a régi nádasok vagy a tarló és erdőirtás maradványok elégetése gyakran túl nagy tálat az azt végzők számára. Persze ezen túlmenően sokszor tapasztaljuk, hogy a tűzgyújtóknak nem is céljuk a tűz kordában tartása, a fontos az, hogy ami felesleges az leégjen és a tűz kezdetén dolguk végeztével távoznak. Vissza legfeljebb csak akkor jönnek amikor a tűzoltók már elvonultak, hogy a megmaradt részeket újból meggyújtsák. Harmadik eset a gyermekjáték, melyek sajnos néha a legtragikusabb véget érik. Az, hogy ezek ellen a jelenségek ellen mit lehet tenni nagyon sokszor kívül esik a tűzvédelmi hatóság és szakemberek lehetőségi körén, berek lehetőségi körén. Hiszen pl. a gondatlanság miatt történt tűzesetnél az eldobott égő cigaretta ugyanannak a mozdulatnak az eredménye, mint az eldobott banánhéj vagy chipses zacskó, az erdő szélére kihordott és meggyújtott kerti szemét ugyanabból a körből származik ahonnan az erdei illegális szemétlerakó. Ebben az esetben csak annyi marad, hogy mindenhol és mindenkor - pl. ebben a cikkben is - nagybetűkkel le kell írni azt, hogy NE! Ne dobjuk el az égő cigarettát, gyufát, ne hagyjuk ott az égő szárazszlvet, nádast, ne hagyjuk sorsára a tűzrakást, vagy erdei tűzrakó helyet! A gyerekek esetében a jó példamutatás és a tűzzel való megfelelő „mit szabad és mit nem...?” bánásmódra való nevelés lehet a megoldás mely feladata mind a szülőnek, mind az iskolának, mind a tűzvédelmi szakembereknek. Tudatosuljon a gyerekekben az, hogy milyen veszélyt vállal azzal, ha egy gyufát meggyújt. Azonban ha már véglegesen és megmásíthatatlanul eldöntöttük, hogy egy nagy-nagy tüzet rakunk akkor tartsuk be a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó előírásokat. Pl. : Az épületekből és a tárolt éghető anyagoktól 6-20 m távolság betartása célszerű a tűz nagyságától és az épület anyagaitól függően. A védőtávolság területén a talajt száraz, éghető anyag ne borítsa a levegőben történő átterjedés megakadályozására szélcsendes idő legyen. Tartsunk készenlétben olyan eszközöket, melyekkel a tüzet kordában tudjuk tartani illetve ha kell el tudjuk oltani. Néhány kéziszerszám (lapát) pár vödör víz vagy a kerti locsolótömlő gyakran megfelelő lehet, azonban nagyobb tűznél több eszközre is szükség lehet. A tűzgyújtás esetében is tartsuk szem előtt az egy ember nem ember munkabiztonsági szabályt és a várható tűzterület nagyságától függően többen végezzük a munkát. Nagyobb terület estén tűzvédő sávok kialakításával kisebb szakaszokat is ki lehet alakítani illetve a tűz-ellentűz módszer alkalmazásával is csökkenthetjük a munka létszám igényét. Természetesen a fent leírtak alapszabályok, melyek minden esetben figyelembe veendők, azonban a helyi sajátosságok jelentősen befolyásolják azt, hogy még mire kell odafigyelni. A szabadban tüzelés tűzvédelmi vonatkozásain túlmenően a levegő védelmével kapcsolatos következmények sem elhanyagolhatóak. Mielőtt bárki nekikezd az égetésnek vegye figyelembe a 21/2001.Korm. rendeletet, ugyanis ez a jogszabály a szabadban történő égetést környezetvédelmi okokból tiltja, így a háztartási és a növénytermesztéssel keletkezett (kerti hulladék) illetve a lábon álló növényzet tarló égetése tilos! És a végére csak egy „kis” érdekesség, hogy mire vagyunk kénytelenek fordítani az adózó állampolgárok pénzét: pl. napi 15-20 alkalommal avar illetve nádas tűzhöz vonulni Péceltől Aszódig, Zsámboktól Váckisújfaluig. Gödöllő Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Zsámboki Krónika