Zsámboki Krónika, 2004 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1. szám

6 A tűzoltóság hírei Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tűzesetek túlnyomó részét a szabadtéri erdő, avar, bozót­tüzek tették ki. Ezek nagy része tűzvédelmi szempontból önmagában ártalmatlan, senkit és semmit nem veszélyeztet, legfeljebb a tűzoltókat dolgoz­tatja meg. 10-15 %-ban azonban komoly károkat okozott az er­dőkben vagy kis faépületekben szerszámosokra átterjedve. Per­sze az ártalmatlan tüzek is csak önmagukban vizsgálva azok, mert adott esetben az ott dolgo­zó tűzoltó erőket, eszközöket egy nagyobb tűzesettől tartja távol. Mi a fontosabb?! Ezen esetek vizsgálatánál szinte min­den esetben az emberi felelőt­lenségre vezethető vissza a tü­zek keletkezése. Egy részük gondatlanság következménye, ilyen pl. a szárazfírbe eldobott égő dohánynemű, gyufa vagy csak a kis időre magára hagyott kerti hulladéktűz. Más részük a túlzott önbizalom vagy a tűz ereje alábecsülésének ereje. Túl nagyra nőtt szárazfa, a réten, árokparton, a régi nádasok vagy a tarló és erdőirtás maradvá­nyok elégetése gyakran túl nagy tálat az azt végzők számára. Persze ezen túlmenően sokszor tapasztaljuk, hogy a tűzgyúj­tóknak nem is céljuk a tűz kor­dában tartása, a fontos az, hogy ami felesleges az leégjen és a tűz kezdetén dolguk végeztével távoznak. Vissza legfeljebb csak akkor jönnek amikor a tűzoltók már elvonultak, hogy a megmaradt részeket újból meg­gyújtsák. Harmadik eset a gyermekjáték, melyek sajnos néha a legtragikusabb véget érik. Az, hogy ezek ellen a je­lenségek ellen mit lehet tenni nagyon sokszor kívül esik a tűzvédelmi hatóság és szakemberek lehetőségi körén, berek lehetőségi körén. Hiszen pl. a gondatlanság miatt történt tűzesetnél az eldobott égő ciga­retta ugyanannak a mozdulatnak az eredménye, mint az eldobott banánhéj vagy chipses zacskó, az erdő szélére kihordott és meggyújtott kerti szemét ugyanabból a körből származik ahonnan az erdei illegális sze­métlerakó. Ebben az esetben csak annyi marad, hogy min­denhol és mindenkor - pl. eb­ben a cikkben is - nagybetűkkel le kell írni azt, hogy NE! Ne dobjuk el az égő cigarettát, gyu­fát, ne hagyjuk ott az égő szá­­razszlvet, nádast, ne hagyjuk sorsára a tűzrakást, vagy erdei tűzrakó helyet! A gyerekek esetében a jó pél­damutatás és a tűzzel való meg­felelő „mit szabad és mit nem...?” bánásmódra való ne­velés lehet a megoldás mely feladata mind a szülőnek, mind az iskolának, mind a tűzvédelmi szakembereknek. Tudatosuljon a gyerekekben az, hogy milyen veszélyt vállal azzal, ha egy gyufát meggyújt. Azonban ha már véglegesen és megmásítha­­tatlanul eldöntöttük, hogy egy nagy-nagy tüzet rakunk akkor tartsuk be a tűzveszélyes tevé­kenységre vonatkozó előíráso­kat. Pl. : Az épületekből és a tárolt éghető anyagoktól 6-20 m távolság betartása célszerű a tűz nagyságától és az épület anyagaitól függően. A vé­dőtávolság területén a talajt száraz, éghető anyag ne bo­rítsa a levegőben történő át­terjedés megakadályozására szélcsendes idő legyen.­­ Tartsunk készenlétben olyan eszközöket, melyek­kel a tüzet kordában tudjuk tartani illetve ha kell el tud­juk oltani. Néhány kéziszer­szám (lapát) pár vödör víz vagy a kerti locsolótömlő gyakran megfelelő lehet, azonban nagyobb tűznél több eszközre is szükség le­het.­­ A tűzgyújtás esetében is tartsuk szem előtt az egy ember nem ember munka­­biztonsági szabályt és a várható tűzterület nagyságá­­tól függően többen végez­zük a munkát. Nagyobb te­rület estén tűzvédő sávok kialakításával kisebb szaka­szokat is ki lehet alakítani illetve a tűz-ellentűz mód­szer alkalmazásával is csökkenthetjük a munka lét­szám igényét. Természetesen a fent leírtak alapszabályok, melyek minden esetben figyelembe veendők, azonban a helyi sajátosságok jelentősen befolyásolják azt, hogy még mire kell odafigyelni. A szabadban tüzelés tűzvédelmi vonatkozásain túlmenően a levegő védelmével kapcsolatos következmények sem elhanya­golhatóak. Mielőtt bárki neki­kezd az égetésnek vegye figye­lembe a 21/2001.Korm. rende­letet, ugyanis ez a jogszabály a szabadban történő égetést kör­nyezetvédelmi okokból tiltja, így a háztartási és a növényter­mesztéssel keletkezett (kerti hulladék) illetve a lábon álló növényzet tarló égetése tilos! És a végére csak egy „kis” ér­dekesség, hogy mire vagyunk kénytelenek fordítani az adózó állampolgárok pénzét: pl. napi 15-20 alkalommal avar illetve nádas tűzhöz vonulni Péceltől Aszódig, Zsámboktól Váckisúj­­faluig. Gödöllő Város Hivatásos Ön­­kormányzati Tűzoltósága Zsámboki Krónika

Next