Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-01 / 27. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 KICK­lap A­Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY­EI T­A LA­P..j.A­I. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM­ÁRA .10 FILLÉR TILTAKOZ­ ÓLedhdleh, táviratok szávai követetik: szüntessék n­e az atombomba robbantási kísérteteket Aranykor, vagy pusztulás, soha nem látott arányú fejlő­dés, vagy a föld minden pokla szabadul ránk az elkövetkező években? Erre a kérdésre kell felel­nünk. Tettekkel, szavakkal, becsületünkkel. Erre kötelez bennünket a lerombolt Ora­­dour és Lidice árnyéka, Uk­rajna felperzselt falvainak, Coventry égő háztetőinek em­léke, Hirosima 120 000 halottja és Nagasaki lassú halálra ítéltje,és sok ezer A közelmúltban lezajlott karácsony-szigeteki angol hid­­rogénbomba robbantási kísér­letek az egész világon felszí­tották a tiltakozás lángját. — Soha többé! Soha többé háborút! Nem alkarunk máso­dik Hirosimát falvaink, váro­saink helyén. Békét akarunk, hogy építhessünk. Békét aka­runk, hogy gyermekeinket­ felnevelhessük Levelek, táviratok százai visszhangozzák ezt a követe­lést hazánkban, s a mi me­­gyénkben is, íme, néhány kö­zülük: „Mi a Váci Pályafenntar­tási Főnökség összes dolgozói nevében tiltakozunk az im­perialisták hidrogén- és atombombarobbantási kísér­letei ellen. Követeljük családunk, gyermekeink, békénk meg­védése érdekében, hogy a nagyhatalmak kormányfői üljenek össze tanácskozásra és békés megegyezés útján vessenek véget a nukleáris fegyverek gyártásának.“ így szól az egyik tiltakozó levél, amelyet 73 dolgozó írt alá. Hasonló követelést tartal­maz Vác állomás 55 és a fű­­tőház 87 dolgozójának az Or­szágos Béketanácshoz intézett tiltakozása. „Csatlakozunk a világ ha­ladó tudósainak figyelmezte­téséhez és az emberiség jö­vője érdekében kérjük a Bé­­ke-Világtanácsot, nagy nem­zetközi tekintélyével köves­sen el mindent, hogy az em­beri életet, kultúrát és hala­dást megmentse“ — írják le­velükben a Szentendrei Já­rási Cipész KTSZ dolgozói. A Szentendrei Kéziszerszám­gyár munkásai ezt írják: „A mi gyárunkban keve­sen vagyunk de úgy érez­zük, hogy nekünk is fel kell emelni szavunkat és csatla­koznunk kell ahhoz a ha­talmas világtiltakozáshoz, amely a fenyegető rém, az atomháború ellen minden jó­zan emberben fakad. Az el­múlt világháborúk borzalmai még mindig kísértik az em­beriséget, emlékeztetik Ora­­dour, Hirosima és Lidice rémképeire. rút!Nem akarunk többé hábo­Nem alkarunk többé pusz­tulást, rombolást, nyomort!“ Nem akarunk többé rette­gésben élni, tiltakozunk a há­borús készülődések ellen. Til­takozunk az emberség, a hala­dás nevében. Tiltakozunk minden ember nevében, akinek drága az élet. Azoknak a nevében, akik ta­lán sohasem látták, de féltik a pusztulástól Rembrandt ké­peit és a római Szent Pé­ter Bazilikát, a moszkvai Szpasszkij-tornyot és a pári­zsi Sorbonne-t, a Brandenbur­gi Kaput Berlinben és a Ha­lászbástyát Budapesten, a hol­land tulipán-kerteket és a kí­nai pagodákat. Szeretjük és féltjük ember­társainkat, s legdrágább kin­csünket: a gyermeket! Az ő bold­og jövőjükért, az ő nevükben tiltakozunk! TiLlöh *2if­q váci­­^áLycifcaniaridst J ©/a·kscég Ssszcs 0*0/5707*. tat20C&A/2. iiíioÁcnxuah. a. nyugodt inparialish­ak hJdm&tLn. dts aJj&KLbotKxJbcx roé&anédsi kisdrlaiai :zLL<zn Ofe&zbzífűk, CBO-Ladi-inh., gyan­2GÁ<zL/ib.t.békánk waegoé­­dósa drdekxzb&n., hogy Q r­agyhcdaívac­h. Kcrvadhyfoi d<3.racc3- kozósrez úljcznxzk. Össztz ds bdkds tr2szg<2gy<zxczs ú­tjdn vessa fifdk q taxikl&áris fogyxxzrtzk. ygár £ áadna­k A«" / ./*//*'«**; / Uvz ttniiMnMinimHiumuiiifumiiituiitiiiirmiiumiiUiiiHiittiiHmtuHummfiHiiimiiHmiiimiiiiiimfiiiiHiiiHimimiiiiiiiitHiUini'-: Milyen a szamócalevél? _ Ilyen! Látjátok! Ez pedig a szőlőlevél! Ilyen az erezete, ilyen a kocsánya, ilyen a recézete, de a színe nem egy­forma. Ahogy a nyár előrehalad, világosodik a zöldje, aztán sárgul, őszre még barnul is... — Kíváncsi tekintetek, érdeklődő arcok lesik a tanár bácsi száját, a növénytanóra magyarázatát. Minden növénybiológiai óra sok-sok újat ajándékoz számukra. És különösen örülnek az órának, ha kinn a szabadban, a természetben tartják sAnnnimimnunnnnnmninmuiminiiiiimiiiimninniiiiiz | Monori öröm és üröm ! Rövidesen a vasad! Szem­­­­ző-kastélyba költözik át I Monorról a mezőgazdasági | szakiskola. A kastélyt át­­­­alakítják. Villanyt, vizet | vezetnek be, parkettázzák | |stb. A monori iskolák túlzsú­­­­foltsága közismert. A költö­­­­zés híre a pedagógusok és­­ a lakosság körében psztat­­­lan örömet keltett: két is­k­­kolaépü­let felszabadul. A­­ mezőgazdasági iskoláé és a­­ „hallgatók háza”.­­ Az öröm azonban rövid­­ ideig tartott, ürömmé vál­­­­tozott.­­ A „hallgatók házát” KTSZ­­I nek adták el, míg az isko­­­­lában „logarléc”-üzemet lé­­­­­­tesítenek. Talán még nem késő,­­ hogy az illetékesek újból 1 „m­indent megfontoljanak, s­­ meggondoljanak”, s leg­­­­alább az egyik épületet f megmentsék iskolának. nifinmitUiiiimiiinhtiitttiiitimfirmmtuttiiitHtiiiitiniii Jól sikerültek az új fásítások Erdősa emléket tartottak a megyében Fásítási tapasztalatcserét tartott az Országos Erdészeti Egyesület szakcsoportja, az Országos Erdőgazdasági Fő­­igazgatóság, az Agrártudomá­nyi Egyetem és a Pest megyei Tanács több munkatársának részvételével. Megtekintették a soroksári tangazdaság me­zővédő erdősávját, majd a dunaharaszti tanács rossz községi legelőjén létesített fá­sításokat keresték fel. Ezt követően megszemlélték Gyón határában az új fásításokat és Tatárszentgyörgyön is felül­vizsgáltak egy 350 holdas új­telepítésű erdőt. Az utóbbit mezőgazdasági művelésre tel­jesen alkalmatlan tartalékte­rületen létesítették. Ily mó­don meggátolták a futóhomok terjedését, s javítják a vidék klímáját is. A tapasztalat szerint a fásí­tások igen jól sikerültek, a kis fák erőteljesen, szépen fejlődnek; Ünnepélyes keretek között megnyílt a Budapesti Ipari Vásár A Városliget vásárterületén még péntekre virradó éjjel is nagy­­ szorgoskodás volt, de mire elérkezett az ünnepé­lyes megnyitás időpontja, minden elkészült, a helyén állt, befejezték az utolsó si­mításokat is. A vásár ünnepélyes megnyi­tásán megjelent politikai és gazdasági életünk számos ve­­zetője. Megtekintette a pavi­lonokat Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, az ipari tárcák miniszterei, Czottner Sándor, Csergő János, Nagy Józsefné, Trautman Rezső, dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, dr. Pongrácz Kálmán, a fő­városi tanács végrehajtó bi­­­­zottságának elnöke. Ott volt a­­ megnyitón J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti nagykö­­v I­vete és a budapesti diplomá­­­­­­ciai testület több tagjai Budapest Főváros Tanácsa­­ nevében Szili Géza elnök­­­­helyettes üdvözölte a megje­­­­­­lenteket: — Még nincs hét hónapja — s mondotta —, hogy ezen a terü­­­­leten harcok folytak és íme,­­ a magyar ipar ma már a bé­­­­kés termelő munka kiváló ter­­­­mékeivel bizonyítja életerejét­­ és alkotóképességét. Gazdasá­­­­gi életünk visszatért a rendes­­ kerékvágásba, s a konszolidá­­­­ció sikerének egyik bizonyíté­­­­ka a Budapesti Ipari Vásár,­­ amely méreteiben túlhaladja az 1955-ben megrendezett utolsó helyi ipari vásárt. Míg az előző vásáron a kiál­lítók száma nem érte el négyszázat, most közel jár az a ezerhez. — Hirdesse ez a vásár a ma­gyar munkások és értelmiségi dolgozók törhetetlen munka­erejét, megingathatatlan hitét és meggyőződését a szocializ­mus építésének diadalában — mondotta befejezésül Szili Géza. Már a kora délelőtti órák­­ban nagy tömegek várakoztak a Ligetben a vásár megnyitá­sára. Déli 12 órakor kitárul­tak a kapuk, sok ezer látogató özönlött, zsongott a vásár út­vonalain és pavilonjaiban. Mindjárt sok árucikk talált gazdára, a mintadarabként be­mutatott használati cikkekből is sokat kiválasztottak azzal a szándékkal, hogy később majd az üzletekben megvásárolják; ötszáz vendéglátóipari dolgo­zó várta azokat, akik betér­tek a vendéglőkbe. A Buda­pesti Ipari Vásár péntektől kezdve tíz napon át reggel 8 órától este 8 óráig lesz nyitva. * ___ 0 HÉTVÉGI SPORTMŰSOR (1 oldalon) 1957. JÚNIUS 1. SZOMBAT A kiskereskedelemben is bevezetik a jutalékos bérezést Visszaállítják a szakma kiváló dolgozója és a Kiváló vállalat címért folyó versenyt A Belkereskedelmi Minisz­tériumban kétnapos országos munkaügyi értekezletet tartot­tak, amelyen az elmúlt hat hó­nap munkáját és az elkövetke­ző időszak feladatait tárgyal­ták meg. A beszámoló, illetve a vita kiterjedt a kereskedelem vala­mennyi ágazatára. Több kér­désben határozatot is hoztak, így például bejelentették, hogy az összes munkaügyi beosztá­sokat képesítéshez kötik. Az értekezlet helytelenítette azt a gyakorlatot, hogy a kis­kereskedelemben a jutalék-, illetve prémiumrendszer he­lyett átmenetileg egy bizonyos fix összegben megállapított pótlékot fizetnek ki. Ez a bér­rendszer nem ösztönző. El­lenben beváltotta a hozzáfű­zött reményeket a jutalékos bérrendszer, amelyet a közét­keztetési hálózatban alkalmasz­tak elsőként. Amennyiben az áruforga­lom és az áruellátás hely­zete megengedi, a kiske­reskedelemben is rátérnek a jutalékos bérezésre. Az az elképzelés, hogy a kis­kereskedelemben is a bérezés fő formája az alapbérrel kom­binált jutalékos bér legyen Egyes bolttípusoknál, ahol az adottságok megkövetelik, az úgynevezett tiszta jutalékos bérrendszert alkalmazzák. jutalékrendszer mellett vissza­­­állítják a boltvezetők és he­lyettesek prémiumrendszerét is. Az értekezlet foglalkozott a gépkocsivezetők, kocsisok, ko­csikísérők, munkaidejével. rakodómunkások Leszögezték, hogy a tehergépkocsivezető há­romszáz óránál, a sze­mélygépkocsivezető há­­romszáztíz óránál többet nem dolgozhat egy hónap­ban. A kocsihajtók, rako­dómunkások munkaideje pedig nem lehet több két­száztíz óránál. Ugyanis ezzel a munkaidővel is el lehet érni, hogy a kereset tíz százalékkal növekedjék. A tanácskozás részvevői állást foglaltak amellett, hogy vissza kell állítani a szakma kiváló dolgozója és a kiváló vállalat címért folyó versenyt. A kitüntetések adományozá­sát négy feltételhez kötötték: 1. a meghatározott feltételek folyamatos teljesítése, 2. a hu­zamosabb jó munka, 3. egy­­egy feladat kiemelkedő elvég­zése, 4. jelentősebb újítás. a A vita során hangsúlyozták munkavédelmi előírások megtartásának fontosságát is. Szovjet szövetkezeti vendégek érkeztek hazánkba­ ­ A Szövetkezetek Országos­­ Szövetsége Igazgatóságának­­ meghívására pénteken szovjet­­ szövetkezeti küldöttek érkez­­­­tek hazánkba. Alekszandr­­ Jevdokimov, az Oroszország­­i Szövetségi Szovjet Szocialista­­ Köztársaság Szövetkezeti Szö­­­­vetségének elnökhelyettese és­­Makszim Oszitov, a Rosztovi­­ Terület Szövetkezeti Szövetsé­gének elnöke a SZÖVOSZ ve­zetőivel folytat tárgyalásokat és a magyar földművesszövet­kezeti mozgalom munkáját ta­nulmányozza. A vendégek megtekintik a Budapesti Ipari Vásárt is. A szovjet szövetkezeti kül­dötteket a SZÖVOSZ Igazgató­sága nevében Molnár Károly fogadta a ferihegyi repülőté­ren, iiiiiiHiiiiiiminmimimimnHinmHHiiiimmiitHiiHimniiiHiiiMimimmiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimimifiiiiHimiMmtHMfr ^ I A félnapos borjak világrekordja | táv­gyaloglásban — s úgy tudjuk — | még egyetlen nyil­­­­vántartásban sem I szerepel. Ha len­­­­ne ilyen, most | nagyszerű csúcs- | javításról szá­­­­molhatnánk be | olvasóinknak. Bi­­|­zonyos, hogy Ve­­­­zekényi Béla ve­­­­csési gazdálkodó | sem haragudna | meg ezért. Ugyan­­­ is az ő udvarára | tért haza a minap | este másodmagá­­|­val az a tehén, | amely reggel — | igaz, hogy előre- | haladott vemhes­ig állapotban, de — | mégis csak egye­­§ dűl ment ki a le- | |­gelőre. Kint a határ­ | ban látta meg a | napvilágot a boci | és alig 12 óra múl­­­­va saját lábán | bandukolt haza, | jó három kilomé­­­­ternyiről. Akár | az anyatej, a­kár | a hiúság csábí­­­­totta, teljesítmé­­­­nyével nem min­­­­dennapi népsze­­­­­­rűségre tett szert. Ahogy gazdájuk 1 kapuja előtt ki­­­­váltak a gulyából, | az ifjú hős még 1 tétovázott egy ki­­­­csit, az anyja hí­­­­vására sem aka­­­­ródzott megtalál­ni a bejáratot. De jöttek csodájára a kíváncsi szom­szédok, sőt a szakemberek is, akik azután be­terelték a tulajdo­nos udvarára. Maga a népsze­rű „Pista bácsi“ is megjelent, va­gyis teljes nevén Csonti Szabó Ist­ván mezőgazda­sági felügyelő, s mindenki hallatára a füle­­kö­vetkező rést tette:kijelen­t Lám, itt a mesterséges ter­mékenyítés ered­ménye! Alig fél­napos korában le­gyűri a három ki­lométert. Ezen kezdődött a vita. Mert a bor­jú igazán teljesítménye nagysze­rű, ezt senki sem vitatja, ám az in­­szeminálás szám­szerű eredmé­nyei ebben a köz­ségben még nem kielégítőek. Egye­sek szerint azért, mert ennek nincs is jövője. Molnár András állami gazdasági lattenyésztő főál­sze­rint pedig azért, mert csodákat várnak az új módszertől. Mes­terséges termé­kenyítésre jórészt azokat a tehene­ket viszik, ame­lyek meddőségre hajlamosak, s a bikától már nem fognak borjút. Náluk a gazda­ságban ugyanolyan például jó eredményeket ér­nek el inszeminá­­lással, mint a ter­mészetes termé­kenyítéssel. A vi­s­ta még ma is tart, valószínűleg esztendőikre nyú­lik. Egyébként az ivadékok életké­pességét cseppet a sem befolyásolja termékenyítés módja. szempontból Ilyen te­hát nem perdöntő bizonyíték a nagy­reményű boci esete. vecsési Ám ha a gazdája jól takarmányoz­­za, rendkívüli ereje csakugyan nagy jövőt bizto­síthat neki. Érhet még el világra szóló eredménye­ket, például tej­termelésben, va­gyis olyan terüle­ten, ahol már nyilvántartják az országos csúcso­kat és a világ­rekordokat. •— holka —•

Next