Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
£ í «IT Birr.rEiP iriim A megyei tanács népművelési csoportja a napokban hozzálátott a filmklubok megszervezését előkészítő munkához. Kárpáti Gábort, a népművelési csoport filmügyi előadóját azért kerestük fel, hogy bővebb felvilágosítást kapjunk erről a munkáról; megtudjuk, hogyan kívánják megszervezni a filmklubokat és hogyan kapcsolják be azokat a megye kulturális életébe. — Hazánkban négy esztendővel ezelőtt alakultak az első filmklubok. A budapesti Filmmúzeum példájára szerte az országban hozzákezdtek hasonló klubok szervezéséhez; ezeknek a köröknek tagjai láthatták mindazokat a régi filmeket, amelyeket a filmszínházak már nem vetítettek. A „filmklubok” szaporodtak, az illetékes szervek nem győzték kiadni az engedélyeket. Az embereknek tetszett a dolog, senki nem sajnálta lefizetni a tagsági díjat. Ebben a jelenségben valószínűleg annak is szerepe volt, hogy a közönség egy része úgy „értékelte” a filmklubokat, hogy egy mozijegy áránál jóval többet fizetve láthatja azokat a filmeket, amelyeket — különféle okok miatt — máshol már nem „lehet” játszani. A mellékutca még sokak számára vonzó; úgy érezték, itt olyas valamihez jutnak, ami sokáig elképzelhetetlen volt — és ez érdekelte őket. Ezzel magyarázható talán a kezdeti siker... De kis idő múltán a legtöbb filmklub munkája elsekélyesedett. Nem használták ki a lehetőségeket, a vetítésekről egyre többen elmaradoztak. Szétforgácsolódott az az erő, amely a filmművészet iránt érdeklődő emberekből egyszer már megszületett, és amelyet a „csak” a régi filmek iránt érdeklődő emberekben is fel lehetett volna támasztani. A filmklub mozivá vált, csak éppen nem volt neon felirata. Az emberek bementek, megnézték a filmet és hazamentek, de senki nem kérdezte meg tőlük, hogy tetszett, milyennek találták és senki sem próbált meg rendet teremteni a vélemények útvesztőjében. Mi úgy próbáljuk majd megszervezni filmklubjaink munkáját, hogy kihasználhassunk minden tartalmi lehetőséget. — Pontosabban ...? — A megyében folyó ismeretterjesztési munkának egyik központjává lehetne tenni a filmklubokat. Ha jó filmeket, színvonalas előadásokat és okos vitákat tudunk nyújtani az embereknek — feladatunkat teljesítettük, filmklub azért hatalmas lehetőség, mert látogatóinak nemcsak művészi élményt nyújt, de arra is megtanítja — illetve megtaníthatja — őket, hogyan fogadják, hogyan értékeljék ezt a művészi élményt, hogyan mondjanak ítéletet a forgatókönyvíró, a rendező és az operatőr munkájáról. Önálló véleményalkotásra serkent, és akinek egy filmről önálló véleménye van, az már nemcsak arról gondolkodik, annak jut ideje körülnézni a világban és ugyanolyan világosan, józanul ítélkezni arról is . s A gyakorlatban hogyan képzelik el a klubok működését? — Elsősorban a városokban — Vácott, nagyobb Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén — és a városi, járási kultúrotthonokban szeretnénk létrehozni a filmklubokat. A legsikeresebb előadásokkal kimehetnénk a községekbe is, ezzel ott is megteremthetnénk az alapjait az igényesebb mozilátogatásoknak. — Gondolják, hogy kezdeményezésük megfelelő érdeklődéssel találkozik a megyében? — Különben nem nánk. Vácott például csinálat ismeretterjesztési előadó már régen foglalkozik egy filmklub létrehozásának a gondolatával, de egyedül, elszigetelten nem tudta volna megoldani a technikai problémákat. Ha mi az egész megyében megszervezzük a filmklubok hálózatát, sokkal biztosabban és könnyebben tudjuk megteremteni működésük technikai feltételeit is, mintha egyedül próbálkoznának ott, ahol igény mutatkozik. Sőt, olyan technikai feltételeket is tudunk teremteni, amelyekre más körülmények között semmiképpen nem lenne mód. Egy filmlaboratóriumra gondolok. A filmgyár már megígérte egyik szakembere segítségét, így a klubok legképzettebb tagjai saját erejükből is készíthetnek majd kisfilmeket a megye életéről. Elsőnek az egyik legkisebb járási vagy városi kultúrház egy napját szeretnénk filmszalagon megörökíteni — ha ezt levetítenénk a művelődési házak igazgatóinak, hasznos módszertani segítséget nyújthatnánk nekik. Mi lesz az első lépés? — Február 23-án a ceglédi művelődési házban tartunk előadást „A film szerepe a művészetekben” címmel, majd utána filmvetítést. Az ott megjelent érdeklődőkkel megbeszéljük a filmklub létrehozásának gondolatát, és a kialakuló beszélgetés, vita máris sok segítséget adhat a klub helyi megszervezéséhez. Erre az előadásra — amely elsősorban az igények felmérésére szolgál — minden járási kultúrházban sor kerül. Nyárra, remélhetőleg, már a filmklubok beszámolhatunk.működéséről is V. E. és ismeretterjesztés Filmklubok alakulnak a megyében j 5 MESSZI UTCA ÚJ SZOVJET FILM jej, de rég volt, mikor még ötéves gyerekként toporogtunk a világban és minden, ami nagyobb volt nálunk,óriásira nőtt bennünk! De rég volt, mikor még apu és anyu volt sorsunknak iránnyítója, apró csínyjeink bírája és amikor úgy zokogtunk, olyan tisztán és kétségbeesetten, ha valami baj történt velünk, mintha soha nem lehetne rendbehozni £ semmit! De rég volt, amikor még nem tőlünk füg £gött, hogy mi történik velünk, amikor még felelősek voltak értünk, és nekünk nem kellett számot adni magunknak a dolgainkról!önma- Megérdemelten nyerte a 2 Karlovy Vary-i filmfesztivál , a nagydíját a nálunk „Mesziszí utca” címmel bemutatott „Szerjózsa”. Az előbbi a cím talán még kifejezőbb is az egyszerű névnél — valóban messzi utcába vetődik, aki megnézi ezt a filmet, a gyerekség utcájába, ami mint ij den múló nappal egyre inkább eltávolodik ... Ebből a szűk és nagyon sok < › részletszépséget tartalmazó ; £ világból — Vera Panova regénye nyomán — Georgij ; Danyelij és Igor Talankin í írt forgatókönyvet az író• nővel közösen, ők is rendezték a filmet — ez első bemutatkozásuk. Mestereik (Romm, Jutkevics, Rajzmann, Rosalj) jó tanítványainak bizonyultak. Szerjózsa alakítóját, Borja Barbatovot 2500 kisfiú közül választották ki. A film forgatása közben töltötte be hatodik esztendejét, és már a Karlovy Vary-i fesztiválon megnyerte a zsűri és a közönség tetszését. Megérdemelten. A szülők: Irina Szkobceva és Szergej Bondarcsuk teljesen beleilleszkednek ebbe a lírai világba, a csipp-csupp és nagyon tiszta érzések közé, úgy járnak a gyerekek között, mint a mesékben a jóságos tündérek. De még szebben. Mert az ő életük valóságos és igaz; nem hiba nélkül való, de igaz. Nagy élménnyel gazdagodik mindenki, aki megnézi a „Messzi utcá”-t. 1961. JANUÁR 24. KEDD KÖNYVESPOLC \\\\\\\\\\\\\\\\\\Vc\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\y\^^ KENDE SÁNDOR: KÖZEL A MENNYBOLT * Közel a mennybolt érde^ n kés történetet rajzol meg. ^ Egy fiatal mérnökember, aki £ polgári származása, s részben ^ rajta múló, részben pedig J rajta kívül álló okból történő í megsértése nem kapcsol hozzánk szorosan. És 1956-ban, ^ amikor éppen Párizsban élő £ anyját látogatja meg, hazajön. ^Amikor sokan kifelé igyekez^ nek az országból, hogy más ‚ tájakon keressék boldogulásukat, ő hazajön és mellénk ^ áll, dolgozni, segíteni akar. ^ Pedig kevesen várják. Csupán egy-két barát, s titokban, a különélő, de szerető feleség. Érdekes ennek a fiatal mérnökembernek az élete. Apja zsidó, anyja keresztény. A család polgári volt, tehát polgári az életmódjuk, szemléletük, életelvük. Még az apa halála után is így van ez, s az érzékeny lelkű kamasz kiutat keres ebből a fülledt levegőjű környezetből. Azonban nem elég tettrekész, nem elég határozott a cselekvéshez. És ez a bizonytalanság, határozatlanság, a cselekvőerő hiánya végigkíséri egész életén. Először akkor szakít ezzel a tunyasággal, amikor anyjával és az egzisztenciáiig kilátásokkal szembefordulva, otthagyja a francia fővárost, s hazajön a vérző, sötét Budapestre. Miért jön haza? Azt mondhatnánk, hogy elhatározásának alapja a haladáshoz való közelítés, a félénk igyekvés, amely megnyilvánul fiatalkori éveiben is. De ez a közeledés csak 1956 októberében tetőződik be, a nagy elhatározással. A végső lökést a Nyugat reagálása adja a „mai gyárügy”-re. Kende Sándor legfőbb érdeme, hogy olyan problémát vet fel, amelyet eddig senki nem írt meg. Az 1956-ról szóló könyvek jó része a disszidálással foglalkozik, valamint 1956 októberének valódi vagy vélt okaival. Kende egészen új oldalról nyúl a nehéz kérdéshez. Elérte célját? Választ adott? Igen, adott, bár éppen erre a válaszadásra szentelhetett volna több helyet. Az egész munka végeredményben itt csúcsosodik ki, s itt kellett volna az írónak a legnagyobb gondossággal ábrázolni hősét. Túl nagynak látjuk ugyanis a csábítást, annál is inkább, mert útlevelének lejárta után már elhatározta, hogy kint marad Párizsban. Kende aprólékos gonddal, sok mellékág részletes kidolgozásával ábrázolja szereplőjének gyermek- és kamaszkorát. Ez az alaposság viszont a későbbiek során hiányzik. A felnőtt szereplő sok olyan eseményen megy át, amely külön-külön is egy nagyobb regényre való téma. És Kende ezeket az eseményeket, hatásokat csupán futólag érinti, vázlatosan ábrázolja, pedig közben a mai élet soksok égető kérdése jelentkezik alakja körül. Hogy csak egyet említsünk: mérnök férj, munkás feleség, mellesleg a férj „útitárs", a feleség pedig kommunista! Kende az érintett vagy elnagyolt, de örvendetesen felfedezett mai témákból három-négy nagyszerű regényt írhatna még, amely nem haladná meg erejét. Tenkely Miklós 'XVXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXV>>XXXXXV*VvX>XXXXVXX>XXXXXXXXXX\XX\XXVXXX\XVVvXX\XXXXXXV' Márkus Matild: Azért mentem Azért mentem, hogy lássalak. Tudtam, hogy ott leszel. Azért mentem, mert vágytalak, tudtam, hogy megfelel az óra e percnyi néma szenvedélynek, piciny, pillanatnyi szótalan beszédnek. Egy hang nem sok, veled annyit sem beszéltem, rám vetetted szemed, még bele sem néztem, mégis egész este lélekben, titokban, egymással beszéltünk végtelen sorokban. N \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ hosszú, fáradságos utak Zetlbegénytől Nagykőrösig, végig egész Pest megyén. Estéről estére fut a kis társasgépkocsi. A községekben, az országutak mentén megállnak az emberek és mosolyogva integetnek. Ismerős a felírás a kocsi oldalán: Pest megyei I Petőfi Színpad. lési Stefivel budai lakásán beszélgetek Kedvenc könyvei között tölti a délelőttöt. Az asztalon kinyitott szerepkönyv, Kárpáti Zoltánja. Jókai Mór: Vilma, halálosan beteg kislány a következő feladat. Már érett a szerep, hónapok megóta készült a feladat megoldására. Illési Stefit ismerik, szeretik mindenütt Pest megyében. Azok, akik látták színpadon, szívesen emlékeznek ^ vissza rá. Egy hangulatot, £ egy mosolyt ajándékozott a nézőknek — s ha a színpad a £ következő plakátja megjelenik a községekben, az em̋ berek a plakáton keresik a nevét. A Liliomfi Erzsikéje, a X Érdekházasság Ida regénye Ellája, a Évája, az Sportszerelem Sárikája, a Váljunk el Josephin-je, a Különleges világnap kedves, szőke diáklánya — voltak azok a szerepek, amelyekben megismerték, megszerették. Bármelyik szerepében láttam, mindig egy izzó magas hőfokát éreztem a lélek játékból sugározni. Egy furcsa, különös, kutató, lobogó művészet volt, amivel a színpad élt körülötte. Mit érez estéről estére másmás helyeken, különböző méretű, kisebb-nagyobb színpadokon, amelyek szor öltöző sincs?mellett sokelmosolyodik. — Pest megyében már nincs idegen hely számomra. Ismerem a községeket, az embereket. Két és fél sév nem nagy idő, de elegendő ahhoz, hogy megismerje az ember a falvak kultúráját, színházat szerető embereit, akik a nézőtérről annyi szeretettel tekintenek a színpadra. Ha valahol színésznővé lehet válni, akkor a kis községek azok. Itt lehet estéről estére alázatosan szolgálni a művészetet. Megnevettetni, miegkönnyeztetni az embereket. Elérni azt, hogy előadás után odajönnek az autóhoz és azt kérdik: mikor jönnek legközelebb? Ahogy beszél, s amilyen lelkesedéssel nyilatkozik pályájáról , az az érzésem, Illési Stefi azon színésznők közé tartozik, akiknek töretlen lelke soha nem torpanhat meg. A szépért, a jóért, az igazért küzd szóval, énekkel, tehetséggel, emberséggel. Lehet-e szebb cél egy színésznő életében? Hiszen minden ember, aki csak él, lobog benne egy vágy — valami maradandót hagyni magáról. A művészi cél vajon nem az-e, hogy szép érzéseket hagyjunk az emberek emlékezetében? Úgy gondolom, ő ezt szolgálja. A kérdés akaratlan: Melyik a legkedvesebb színészi élménye? — Amire mindig mosolyogva gondolok, az kezdő koromban történt. Sopronban a János vitézt játszottuk. Halálosan izgultam, amikor zenekarban felcsendült a Kék a tó, tiszta tó Ment minden simán, muzsikája, a harmadik felvonás tündérországi találkozásáig. Ott Jancsi karjaiba futottam. Az én ki REFLEKTORFÉNYBEN: ILLÉSI STE KI rálynői koronám a játék he £vében előrecsúszott és teljes f j súlyával rázuhant az orrom jjra. Vérző orral hagytam el if j a színpadot, s amikor a taps if I kiszólított a függöny elé — fg i potyogtak a könnyeim, azért nagyon boldog voltam. De f1 — A másik élményem, amit 's soha nem tudok elfelejteni, a fi Petőfi Színpadnál történt, 's I Csillaghegyen a Sportszerel 's jmet játszottuk. Bejött az öt- ff j tözőbe egy őszbe csavarodott fi 'hajú bácsi, s azt mondta, ö nagyon ritkán mozdul ki ott nyomára. A tolvajok ellen honról, mert beteg a szive, megindult az eljárás, a föld- De ha a Színpad ion,akkor a höl kiásott szobrot wn a mindig itt van az előadáso-a község raktárában helyezték kon. A múlt heten a Küei ^ község vezetősége, kilönleges világnapot játszottak ff után a művészeti szakértők telt ház előtt. Éreztem, hogy megállapították, hogy az Ezvalaki hiányzik a nézőtérről, Erzsébet-szobor Róna József Az első felvonás után be ^ legértékesebb műve, úgy hajóit az öltözőbe egy idős ii távozott, hogy rendbehozatja, néni, aki betegen fekvő férfi és azután visszaállítja eredőjének üdvözletét hozta, s egy fa helyére. A súlyosan megcsókol virágot, azzal az üres, rongált műalkotás kijavítása nettel, hogy e betegen semmi azonban olyan sokba került felejtette el ígéretét. ff volna, hogy a község nem Alkonyodik , biztosíthatott fedezetet rá. A barokk szoba falán ki- ezért a SZobor továbbra V an jrai SZ ° u íközség raktárában hevert, gyulladnak a hangulatram! Néhány hónappal ezelőtt egy pák. A falon a ^uori ,az L. f. lelkes gödöllői kisiparos, Geszszerepek fényképei. Mindesj József gépésztechnikus, mas-más arc. Az uj szerepl, bejelentette a községi főkönyv ott fekszik az asztal n,csnaj, hogy hajlandó tárlón. Vilma, a halálosan bor sadalmi munkában elvégezni fogy szerelmes kislány már él. f a Sz0bor javítási munkálata- Január végén bemutató Bufit, a tanács örömmel Bodapesten. Aztán következnek fogadta a bejelentést, Gesztesi újra, estéről estére a községek, fi József elszállította a súlyos Hosszú, fáradságos utaki bronzszobrot, amelynek fe Zebegénytől Nagykőrösijét a tolvajok vandál módon sig, végig egész Pest megyén, f, letörték, és más sérüléseket Estéről estére fut a kis tár f is okoztak rajta. Két hónapsas gépkocsi. A községekben, ff P ® ezelőtt látott, szakszerűaz országutak mentén megálljf en a munkához, és azóta álnak az emberek és moso f iondóan dolgozik rajta. Nelyogva integetnek. Ismerős aki hány hét múlva készül el felírás a kocsi oldalán: Pest's vele 4 hoa? “ be‘ L 'j esés műalkotást a tavasszal megyei Petőfi Színpad f talavítóra. Az Ida regénye Ellája A Sportszerelem Sárikája Az ellopott és megkerült gödöllői szobor, restaurálása Ladányi Istvánnal. A Pest megyei Hírlap már többször foglalkozott Róna József szobrászművész egyik legjelentősebb alkotása, a gödüllői Erzsébet-szobor sorfsával. A hatalmas bronzszobrot, amely az időközben védetté nyilvánított gyönyörű Erzsébet-park legnevezetesebb művészi ékessége volt, s évekkel ezelőtt ellopták. A tolvajok az éjszaka leple alatt ledöntöttek magas talapzatúéiról és az volt a tervük, hogy a bronzanyagát értékesítik, de mivel szándékuk végrehajtására nem nyílt kedvező alkalom, a súlyosan műalkotást elásták, megsérült A szobor eltűnésével eleinte nem sokat törődtek a gödöllőiek, később azonban nyomozni kezdtek utána, és így akadtak