Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

SRDACNO POZDRAVUAMO U NASOJ DOMOVINI DRUGA JOSIPA BROZA TITA, PREDSEDNIKA SOCIALISTIC!« FEDERATIVNE REPUBLIKE JUGOSLAVIJE! Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Joszip Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! PEST MEGYEI m m­­ AZ MSZMP PEST ME­G­Y­E­I B­I­Z­OTTSÁG­A Í­S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Barátok találkozásaN­ épünk kedves vendégeket fogad. Barátok látogat­nak hozzánk a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságból. Mint a sajtó már hí­rül adta, Dobi István elvtárs­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnöké­nek meghívására, hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára, felesége, Jo­­vanka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugo­szlávokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolódtak, ami­kor vállvetve küzdöttek a sza­badságért és a társadalmi ha­ladásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegy­vert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték független­ségüket. A törökök elleni hon­védő harcok idején Hunyadi Szendrő vára alatt, és Nándor­fehérvár falainál csatázott, a parasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurak­­kal, a Vajdaságban pedig ma­gyar, szerb és horvát proletá­rok együtt vívták harcukat a tőke ellen. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sanyargatta, amikor legjobbjaink hősi harcot vív­tak a nemzeti felszabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt húsz esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak annak az évszázados elmaradottságnak a legyőzéséhez, amelyet a népi hatalom a tőkés múlttól örö­költ. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is: mindkét ország elindult a szocialista társadalom építésének útján, sajátos viszonyainak megfele­lően munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturáltabb élet megteremtésén. F­eladataink és céljaink azonossága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsö­zően együttműködjünk politi­kai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmé­lyült a gazdasági együttműkö­dés, amelynek fejlesztésére együttműködési bizottság ala­kult. Árucsereforgalmunk év­ről évre növekszik. Lehetősé­gek kínálkoznak a termelési kooperáció bővítésére is, első­sorban a gépiparban, az ener­getikai iparban és a nép­gazdaság más ágaiban. A kap­csolatok bővítésén jelenleg 18 vegyes bizottság dolgozik, amelyek eredményesen látják a gyártásmegosztás, ku­a profilcsere és az összefogás­­ok más hasznos formájának lehetőségeit. Gazdagodtak politikai és tár­sadalmi kapcsolataink is. En­nek egyik jele: felelős állam­férfiaink többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a vé­leménycserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájá­rultak ahhoz, hogy még job­ban megismerjük egymást. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erő­södnek a szocializmust építő népek kapcsolataira jellemző baráti szálak, egyre eredmé­nyesebben segítjük egymást nemes céljaink elérésében, a szocializmus építésében. Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a felszabadu­lás után gyökeresen átalakí­totta az ország képét. Megin­gathatatlan akarattal újjáépí­tette hazáját, majd hozzálátott a szocialista jövő megalapozá­sához. Megvalósult Jugoszlá­via népeinek egysége: az or­szág nemzetiségei egyenjogúak és közös erővel munkálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszlá­via barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború ve­szélyével járó erőpolitika szűnjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kor­mány gyakorlati tevékenysé­gével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés esz­méje. Közös célunk a leszere­lés előmozdítása, az imperia­lizmus, s különösen a nyugat­német militarizmus fékentar­­tása, a gyarmatosítás és an­nak modern változata, a neo­­kolonializmus felszámolása, a népek önrendelkezési jogának biztosítása. Nagy­r­abecsüljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a bé­ke és a népek közötti barát­ság megszilárdítására, a tár­sadalmi haladás meggyorsítá­sára és szilárd meggyőződé­sünk, hogy összefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség ügyét. Ő­szintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyarországi látogatásuk so­rán megismerhetik népünk vívmányait, találkozhatnak a magyar dolgozókkal és szemé­lyesen is tapasztalhatják szomszédos szocialista ország­a iránti baráti érzelmeinket. Meggyőződésünk, hogy a két ország vezetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabb­ra fűzik Magyarország és Ju­goszlávia együttműködését, né­peink, a szocializmus és a vi­lágbéke javára. Szeretettel köszöntjük jugo­szláv vendégeinket és szívből kívánjuk — érezzék jól magu­kat hazánkban. , - -V» ♦ ’ g £ £| i Ma érkezik hazánkba Joszip Broz Tito Tito elnököt és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a belgrádi pályaudvaron Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és Ká­dár János elvtársn­ak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Magyar Népköz­­társaság kormánya elnökének meghívására ma hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, elnöke, Jugoszláv Kommunisták Szö­­­vetségének főtitkára­ és fele­sége. Tito elnök és felesége csü­törtökön este Belgrádból ötna­pos hivatalos látogatás céljá­ból a Magyar Népköztársa­ságiba utazott. Tito elnököt a belgrádi pá­lyaudvaron ünnepélyesen bú­csúztatták. EGYHANGÚ DÖNTÉS az arab csúcstalálkozó csütörtöki ülésén Az arab csúcsértekezlet csü­törtöki délelőtti tanácskozásán Szíria képviselője felszólította az arab államfőket, adjanak földet a Paleszti­nai menekülteknek, és te­gyék lehetővé számukra, hogy saját hadsereget ala­kíthassanak. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy az OLP-t (a Palesztina felszabadításáért küzdő szer­vezetet) ismerik el a Palesz­tinai nép képviselőjeként. A a jövőben ez a szervezet viseli felelősséget a Palesztina nemzeti megvalósítása célkitűzéseinek fejtendő akcióért.érdekében ki­Magyar idő szerint 16.20 órakor megkezdődött az arab csúcsértekezlet esti ülése,csütörtök amelyen az arab államfőkön kívül részt vett Amer tábor­nok, az arab országok egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka is. Brezsnyev Sztara Zagorában csütörtökön Todor Zsivkov társaságában indult vidéki körútra, amelynek első állo­mása Sztara Zagora volt. A szovjet vendégek ellátogattak Várnába és megtekintették a Várna melletti nyaralókat is. (MTI) A Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Erélyes görög tiltakozó Bid­osz, Görögország állandó ENSZ-képviselője A Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velében közli, hogy a görög kormány erélye­sen tiltakozik a Görögország törökországi nagykövetsége, továbbá az isztanbuli görög sajtóiroda és az izmiri görög konzulátus el­len elkövetett támadások miatt. Levéllel fordult Bid­osz Biztonsági Tanács elnökéhez a is. A görög kormány vélemé­nye szerint Inonü szeptember 4-i kijelentéseinek rendkívül súlyos jelentő­ségük van és méginkább sürgetővé teszik a Biztonsági Tanács összehí­vását — állapítja meg a levél. Mint ismeretes, a Biztonsá­gi Tanács Görögország és Tö­rökország kérésére szeptember 11-én ül össze. Kádár János fogadta a norvég pártmunkás-küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a ha­zánkban tartózkodó norvég pártmunkásküldöttséget, ame­lyet Just Lippe, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezet. A baráti hangulatban le­folyt beszélgetésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Pója Frigyes, a KB osztályve­zetője. Hasznosítsuk jobban a lehetőségeket A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége. Csala László elnöki megnyitója után került sor a ceglédi járási el­nökség jelentésének megvita­tására. A jelentés hangsú­lyozza: a községi bizottságok az újraválasztás óta beszámo­lót tartottak a kongresszuson elhangzottakról, részt vettek a béke és leszerelési hónap, va­lamint a Ki mit vállal? moz­galom megszervezésében, és tevékenyen közreműköd­tek az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági határozatának népszerűsí­tésében, illetve az abban kijelölt feladatok megol­­ A ceglédi dásában. járás népfront­bizottságai a leszerelési hónap keretében 280 gyűlést rendez­tek, s a Ki mit vállal-mozga­­lom révén állandó kapcsolat­ban állnak a lakossággal.­­ Második napirendi pontként a megyei elnökség a szent­­­­endrei járás népfront-bizott­ságainak a községfejlesztésben való közreműködéséről szóló beszámolót hallgatta meg. jelentés többek között megál­­­lapítja: Budak­alász községben a négytantermes iskola és könyvtár építésénél 120 ezer forint, Pilisszentkereszten törpe vízmű építésénél 50 ezer­­ forint értékű társadalmi mun­kát végzett a lakosság. A társadalmi munka össz­értéke minden évben na­gyobb a tervezettnél, s ez rendkívül jó eredmény, bár még fokozható. A két napirendi pont után széles körű, hasznos vita bon­takozott ki. Ennek során Sza­­kali József, a megyei pártbi­zottság titkára is felszólalt. Utalt arra, hogy a népfront­mozgalomnak nincsenek ki­kristályosodott hagyományai, munkamódszerei, s ezért még sok emberhez, sőt néhány tár­sadalmi réteghez sem jut el. A legfontosabb feladat, hogy a népfront tudatosan és kö­vetkezetesen erősítse tömeg­bázisát, és valóban hasznosít­sa azokat a lehetőségeket, amelyeket a hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulójára indított Ki mit vállal-mozga­­lom nyújt. Török György, népfront megyei titkára meg­a állapította: bár a mozgalom célkitűzései a megyében kö­rülbelül kétszázezer emberhez eljutottak, a sokirányú felada­tok elvégzésére még több em­bert kell mozgósítani. Végezetül Debreczeni Imré­né, a Pest megyei Könyvtár vezetője ismertette a májusi ünnepi könyvhét eredményeit, illetve azokat a tanulságokat, amelyek az őszi könyvhetek és a februári mezőgazdasági könyvhónap számára levonha­tók. A Minisztertanács ülése­ kön ülést tartott. A nehézipari miniszter jelentést tett a ma­gyar—szovjet timföld—alumí­nium-egyezmény végrehajtá­sának helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta, tudo­másul vette és határozatokat hozott arra, hogy a kapcsolódó beruházások előkészítésére irányuló tevékenységet erősí­­teni és gyorsítani kell. A fel­adatok végrehajtásában érde­kelt szervek munkájának ha­tékonyabb koordinálására a Minisztertanács kormánybi­zottságot nevezett ki, annak elnöke a nehézipari miniszter. A Minisztertanács a földmű­velésügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott ar­ra, milyen támogatással segíti elő az állam 1965-ben a terme­lőszövetkezetek további fej­lődését. A kormány az igazságügy­­miniszter előterjesztése alap­ján rendeletet hozott az igaz­ságügyi szakértői kérdés ren­dezésére. A közlekedés- és postaügyi miniszter a brnói nemzetközi vásáron vezetésével részt vett kormányküldöttség útjáról számolt be a kormánynak, amely a beszámolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tár­gyalt. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö-

Next