Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI VIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 16, SZERDA TITO ELNÖK A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON Tito elnök és felesége, Jo­vanka Broz, valamint a velük együtt jugoszláv hazánkban tartózkodó vendégek kedden délelőtt országos meglátogatták a 65. Mezőgazdasági Ki­állítást és Vásárt. A kiállítás főbejárata előtt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója köszöntöt­te a látogatókat. A főpavilon kapujában a vendégeket Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Gás­pár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Péter János külügyminisz­ter fogadta. Úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a ju­goszláv vendégeknek, akik ez­után a kiállítás főpavilonjá­ba mentek. Szőke Mátyás tájékoztatója után a vendégek megtekintet­ték a kiállítást, majd a bemu­tató pálya tribünjéről végig­nézték a gépek és díjazott te­nyészállatok felvonulását. A kiállítás megtekintése után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a kiállítás fo­gadótermében villásreggelit adott a Joszip Broz Tito és felesége, valamint kísérete tiszteletére. A villásreggeli után Szőke Mátyás átadta a vendégeknek a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás aján­dékát: művészi faragású dobo­zokban elhelyezett különféle magyar vetőmagvakat. Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés Budapesten Ünnepélyesen aláírták a kásás nyilatkozatot A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sport­­csarnokban. A gyűlés résztve­vői között ott voltak a buda­pesti gyárak, üzemek, hivata­lok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tö­megszervezetek legeredmé­A szocialista országok veze­tői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még kö­zelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatá­saikkal tovább erősítsék in­ternacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elv­társaink magyarországi lá­togatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt eszten­dőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, ha­nem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot ve­tettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhat­juk, hogy a szocialista építés és a bé­ke megvédésének közös céljai fűznek össze ben­nünket. Kádár elvtárs ezután vis­­­szapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, ami­kor a jugoszláv nép történel­mének legsúlyosabb szakaszát élte. A jugoszláv nép a felszaba­dulás után gyökeresen átfor­málta a háború előtti elmara­dott Jugoszlávia képét. Egyre jobban bekapcsolód­v leplése közben foglalta el he­­­­lyét az emelvényen a nagy­­i gyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak­­ helyet jugoszláv vendégeink,­­ élükön Joszip Broz Titóval.­­ Ugyancsak az elnökségben­­ hatott a nemzetközi árucseré­be, és hozzáláthatott a dolgo­zók anyagi és kulturális élet­­feltételeinek szüntelen javítá­sához. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a ter­melékenység, és a nemzeti jö­vedelem gyors fejlődését, s en­nek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gás­pár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Jugoszláv nép megvalósítja terveit, ehhez minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánok. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási válto­zások következtek be. Kiala­kult a 14 országból álló szocia­lista világrendszer, amely felöleli az emberiség egy­­harmadát. A világ első szocialista állama, s a Szovjetunió már a kommu­nizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. Erre a 20 évre esnek a leg­döntőbb szocialista átalakulá­sok Magyarországon is. Pár­tunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatla­nul uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak. Most, második ötéves ter­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakul. A néphatalmat megszilárdí­tottuk, a gazdasági és kultu­rális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista tár­sadalom alapjainak lerakását befejeztük, így hazánkban ma minden társadalmi osztály és ré­teg alapvető érdekei azo­nosak. Kötel­ességünk, hogy jól él­jünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségek­kel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósí­tásának tevékeny és tudatos résztvevője legyen. Rámutatott, hogy felada­taink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—le­ninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommu­nista világmozgalom nem­zetközi érdekeinek. A magyar és jugoszláv nép kapcsolatai nem mai kele­tűek. Több mint ezer eszten­deje vagyunk Sokszor sújtottak szomszédok, bennünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlávok gyak­ran küzdöttek vállvetve a be­tolakodó idegen hódítók ellen. Az évszázadok során ma­gyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen ha­dat elnyomóiknak, magyar, szerb, horvát, szlovén proletá­­­rok egységesen vívták harcu­­­­kat a kizsákmányolók ellen. A felszabadulás után pedig a népeink a szocializmus építé­­­­­­sének útjára léptek. Felelős államférfiaink az el­múlt időszakban többször ta­lálkoztak, tömegszervezeteink küldöttségeket cseréltek. E ta­nácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontakozott ki ju­goszláv elv­társainkkal. Az elmúlt esztendőkben eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése. Jelentős az előrehaladás a műszaki­ és tudományos együttműködés területén is. Létrejöttek tehát a két or­szág szorosabb együttműködé­sének alapjai. Erre az alapra kell építenünk. Mindez kedvező arra, hogy a jövőben is mélyítsük és fej­lesszük kapcsolatainkat, ame­lyek nemcsak a magyar és a jugoszláv nép, hanem a bé­ke és a szocializmus világmé­retű erőinek érdekeit is szol­gálják. Ha reálisan értékeljük a je­lenlegi nemzetközi helyzetet, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben a békés együtt­élés aktív politikájával bizo­nyos mértékig sikerült enyhí­teni a nemzetközi feszültséget. A béke erőinek továbbra is maximális erőfeszítést kell tenniük a háború nélküli világ megteremté­séért. A nemzetközi élet legutób­bi eseményei különösen idő­szerűvé teszik ezt. A világ különböző részein a nézve igen ves­zélyes­­ békére­akciók történtek. Egyes imperialista körök úgy vélik, hogy a nagy álla­mok kényük-kedvük szerint bánhatnak a kis államokkal. Ezt az elvet alkalmazták gyakorlatban az amerikai ha­a­dihajók a Tonkini-öbölben, a majd példájukon felbuzdulva ciprusi falvakat NATO- fegyverekkel bombázó törökök is. Kongóban amerikai szuro­nyokkal támasztják alá az imperialisták ingatag hadállá­sait. " Ez az erőfitogtatás a nem­zetközi függetlenségért és sza­badságért küzdő népek meg­félemlítésére, a felszabadító mozgalmak elfojtására irá­nyul. Történelmi tény azonban, hogy a szocialista világrend­­szer fennállása és dinamikus fejlődése következtében az imperializmus többé nem dönthet egyedül a népek sorsáról. Ez elősegítette a­­ gyarmati rendszer felbomlásának meg­gyorsulását és számos új ál­lam létrejöttét. Több újonnan felszabadult ország a szocializmus megte­remtését vallja programjá­nak, szocialista jellegű re­formokat vezet be. Ez is nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a szocializmus korunk vezető áramlata, amely meg­oldást nyújt korunk összes lényeges problémáira. A magyar és a jugoszláv kormány a nemzetközi kör­(Folytatás a 2. oldalon.) nyesebben dolgozó aktivistái, s foglaltak helyet Dobi István, a főváros minden rétegének Kádár János és a politikai és képviselői, ; társadalmi élet vezetői. Néhány perccel négy óra j Részt vett a gyűlésen Joszip után a megjelentek tapsa, ün­ I Broz Tito felesége, Jovanka KÁDÁR JÁNOS: Ez a látogatás fontos állomási népeink, pártjaink és kormányaink kapcsolatának fejlődésében Balról jobbra: Dobi István, Joszip Broz Tito, Gáspár Sándor és Kádár János. A nagygyűlés részvevői Tito elnök beszédét hallgatják.

Next