Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST M­E­G­Y­E­I B­I­ZOTTS­Á­G­A ÉS A ME­GYE­I T­A­N­Á­C­S L­A­P­J­A X. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1966. OKTÓBER 9., VASÁRNAP MM GYAR HU JÓ- ES DMBUGYI&MS: Kádár János a pártértekezleten A IX. kongresszus feladatairól beszélt a párt első titkára Nagy múltú üzem kommu­nistáinak tanácskozásán. Magyar Hajó- és Darugyár a pártértekezletén vett részt szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Németh Ká­rolynál, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárának és Kó­­nyi Gyulának, a XIII. kerületi Pártbizottság első titkárának társaságában. Az üzem három budapesti és két vidéki gyár­egysége csaknem 1500 párt­tagjának küldöttei tették mér­legre az angyalföldi gyáregy­ség Váci úti művelődési házá­ban tartott értekezleten: mi­lyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több­ mint tízezer főt foglalkoztató gyár­óriás életében, melyek voltak § s a gyorsabb előrehaladás gát­­­­jai, s mit kell tenniük a kom­­­munistáknak a politikai és a gazdasági munka hatékonyab­­­bá tételéért. A beszámoló feletti vitában^ § felszólalt Kádár János is. Be-^ vezetőben meleg szavakkal ^ köszöntötte a gyáróriás kom­­­­­munistáit, dolgozóit, s tolmá­ fc (Folytatás a 2. oldalon) *5 Kongresszusra készülünk (3. oldal) Az a csoda, hogy léteznek (4—5. oldal) | Új motorok Csepelen (5. oldal) § Cikkünk nyomán: megkapták | az árkülönbözetet |az érdi gyümölcstermelők | (11. oldal) | Heti jogi tanácsaink (11. oldal) |/SSSS/SSSSS///SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS//SSS*. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! || Erik a szőlő, hajlik a vessző... (KÉPES RIPORT A 10. OLDALON) HOLNAP: Podgornij Bécsbe érkezik Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Hétfőn kezdődő ausztriai lá­togatásával a hét végén ve­zető helyen foglalkozik az osztrák sajtó. A lapok egy­behangzóan rámutatnak, hogy a szovjet államfő látogatásá­nak jelentősége túlmegy a pro­­tokoláris kereteken. Az út, amely Schärf néhai osztrák köztársasági elnök 1959-es moszkvai látogatásának vi­szonzása, egy teljes hétig tart. Az államfő­­ programjában amellett, hogy megismerkedik az ország több városával, fel­keres üzemeket, a vendég ké­résére politikai, gazdasági és kulturális tárgyú eszmecserét is felvettek az osztrák kor­mány tagjaival. Amint a hétvégi bécsi és moszkvai kommentárokból ki­tűnt, az eszmecserék egyik központi kérdésének Ausztria és a Közös Piac viszonya ígér­kezik. Megkezdődtek Pest megyében az MSZMP járási küldöttértekezletei A Magyar Szocialista Mun­káspárt megtartott alapszervezeteiben vezetőségválasztó taggyűlések után tegnap Pest megyében is elkezdődtek a vá­rosi és járási küldöttértekez­letek. A taggyűléseken meg­választott küldöttek szentend­rei tanácskozásán a városi pártbizottság beszámolóját Ba­logh János titkár terjesztette elő. Részt vett az értekezleten Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Rádió és Televízió elnöke. Vácott Búzás Istvánné, a városi pártbizottság titkára számolt be a pártszervezetek elmúlt időszakban végzett munkájéról. A megyei r­árt­­bizottságot dr. Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója képviselte. A mo­­nori járás küldöttértekezletén Guba Pál, a járási pártbizott­ság első titkára tartotta a be­számolót. Részt vett a tanács­kozáson Szakali József, a me­gyei pártbizottság titkára. A Dabason megtartott járási küldöttértekezleten Csákány Zoltán, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő a beszámolót. Itt Barinkai Osz­­kárné titkár képviselte az MSZMP megyei bizottságát. A városi és a járási küldöttér­tekezleteken megválasztották a november elején összeülő megyei pártértekezlet küldöt­teit. k HSM8 ORSZAGGYIES KÜLDÖTTSÉGE MSZK8EI A magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Gáspár Sán­dorral, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnö­ki Tanács helyettes elnökével az élén csütörtök óta tartóz­kodik a Szovjetunióban, szombaton délben a Belorusz Köztársaság Legfelsőbb Taná­csának meghívására Moszk­vából Minszkbe repült. VIETNAMI JELENTÉS Újabb vegyi támadások a demilitarizált övezet ellen Az amerikai katonák már gyermekek ellen is harcolnak Az amerikai légierő 10 na­pon belül másodízben árasz­totta el mérgezett anyagokkal a demilitarizált övezetet — állapítja meg a vietnami néphadsereg összekötő mis­­­sziójának a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottsághoz intézett tiltakozó jegyzéke. Michael Meale, a Reuter tudósítója szombaton döbbe­netes helyszíni tudósításban számol be arról, hogyan fest Dél-Vietnamban egy „tisz­tí­zogató” hadművelet. Qui Nhon térségében az amerikai, dél-vietnami és dél-koreai csapatok múlt vasárnap körülzártak egy területet, amely két éve a szabadság­­harcosok ellenőrzése alatt áll. A körülvett területen eddig kétezer embert megöltek. A hivatalos amerikai szóvivő szerint a halottak partizánok voltak, a bal azonban Reuter tudósítása­világosan kitű­nik, hogy a támadás gyakorlatilag egész egyszerűen a sűrűn lakott körzet lakossága el­len irányult. A támadások nyomán 16 000 vietnami paraszt otthonát rombolták le bombákkal és tüzérségi tűzzel — jelentették ki az amerikai tisztek. egy­„A gyűjtőállomásokra más után érkeznek a rémült és zavart menekültek, csaknem mind nők és gyermekek” — írja a tudósító. „A Vietcong olyan hosszú ideje ellenőriz­te ezt a területet — jelentette ki John Norton vezérőrnagy, az amerikai gyorshadosztály parancsnoka —, hogy még nők és a gyerekek is igen el­­­lenségesen fogadtak minket.” MOSZKVA Befejeződött a KGST-tanácskozás 1966. október 4-e és 7-e kö­zött Moszkvában tartotta 25. ülésszakát a KGST végrehaj­tó bizottsága. Az ülésszakon a tagországok miniszterelnök­helyettesei vettek részt, ha­zánkat Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese kép­viselte. A végrehajtó bizott­ság megvitatta a KGST kül­kereskedelmi állandó bizott­ságának jelentését ,, A szavak ereje Egy társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érez­ni kezdi a szavak súlyát és erejét: ha valóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret, s felelősséggel hangzik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a sza­vak elválasztó­i a közömbösség, értetlenség, felelőtlen­ség köveiből álló — falakat dönthetnek le ember és em­ber között, de társadalmi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhangzó szavak magasra tornyosuló aka­dályokat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami az okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri össze a fe­csegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyanjának, mikéntjének tisztázására. Társadal­munk fokról-fokra ért el felnőtt korához: napjaink való­sága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyílt beszéd­­ nyílttá teszi a szavakért viselt felelőssé­get is: könnyebb tetten érni az intrikust, leleplezni a rá­galmazót ott, ahol számonkérik a szavak fedezetét, a té­nyeket, a valóságot. Társadalmi méretű folyamat ez: része a gazdasági és a politikai előrehaladásunknak, annak, hogy tettek és sza­vak egybevágnak „odafenn”, az országvezetésben, s hogy „odafenn”, azaz a társadalom kisebb csoportjaiban, egysé­geiben is mindinkább ez a követelmény, s ehhez igazodó a mindennapi gyakorlat. A szocialista demokrácia kiter­jedése, erősödése az élet minden területén, nemcsak óhaj, hanem valósá­g, s méginkább azzá lesz az új gazdasági mechanizmus teremtette körülmények között: a közügyek­be, a nagy dolgokba való fokozott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad kielégítetlenül, azt törvényes keretek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fegyelme nélkül: ez adja meg éppen erejü­ket. Mert a bírálat nem süllyedhet demagógiává; aki má­soktól többet követel, az maga is többet adjon — a szocia­lista demokrácia elválaszthatatlan a magasfokú, az egész társadalmat átfogó fegyelmezettségtől. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is ke­vesen, akik úgy gondolják, beszélni többet kell — meg könnyebb is —, mint cselekedni. Frappáns példaként ide­kívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harmadik ne­gyedévi termelési értekezletén történt. A vita során­­ elállt a beállító lakatosok művezetője, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmérnökkel, aki beszámolójában jogosan bí­rálta őket: valóban, háromszor is elkésett egyik embere, sőt, egy másik igazolatlanul hiányzott. Nem menti őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordulattal, s rögvest élénkebb lett a hallgatóság — a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki — mikor bélyegez. És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át, mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csapszeget; hogyan ugráltat­ják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szól­nak, akkor az a válasz: ne vitatkozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérüket. S hány példa van arra is — ennek fordítottjaként —, hogy hanyag, lógós emberek verik az asztalt béremelésért, kö­vetelnek juttatásokat, a „bátor bíráló” szerepében tetsze­legve. A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak, akik a demokrácia cím­szó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel összefüggő kötelességeket, ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. M. L.

Next