Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-20 / 16. szám
Vigyázni! Vigyízzat! Vitftfti’ztií! Ma teszik ki a mérgezett csalétket A mai naptól január 30-ig mérgezett csalétket raknak ki a rókák irtására a Nagyerdőben, a gógányi széltől a Pesti útig terjedő területen. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk, hogy figyelmeztessék erre gyermekeiket, háziállataikat pedig ne engedjék kóborolni. MEGSZŰNIK A SZTÁRRENDSZER? Önállóan gazdálkodhat az ifjúsági klub ZENEKAROK VETÉLKEDŐJE KEZDŐDIK? Szerdai számunkban „Az ifjúsági klubban kitehetik megtelt táblát” címmel megaírtuk, hogy milyen eredménnyel zárták a tavalyi esztendőt, s milyen gondjaik vannak az idei évre. Ez utóbbira azóta reagált a városi KISZ- bizottság titkára, Káló József és a művelődési ház igazgatója, Kis István. Mindketten örömmel mondották, hogy megállapodás született a két szerv között, amelynek értelmében január 1-től az ifjúsági klub önállóan gazdálkodhat, de ehhez minden tárgyi és anyagi előfeltételt megkap. Viszont ezek után az ifjúsági klub vezetői nemcsak önálló programot állíthatnak össze, hanem annak anyagi fedezetéről is maguk gondoskodnak. Hogyan? A klubban a tagsági díjat felemelik havi 12 forintra, ezzel szemben nem kell külön belépődíjat fizetni a vasárnaponkénti táncra. S mi lesz a zenekarral? városi KISZ-bizottság véleménye szerint a város valamennyi ifjúsági zenekarának rendszeresen szerepelnie kellene a klubban. Természetesen a gimnázium s az élelmiszeripari szakközépiskola zenekarával felváltva továbbra is fellép a Black Boys zenekar, bár ők mostanában — állítólag — bizonyos gázsihoz kötik fellépésüket. Ez a probléma remélhetőleg megoldódik azzal, hogy a bevételekből időközben zenekari felszerelést is vásárol a klub. Mindent egybevetve: várható, hogy valóban nemes vetélkedés kezdődik az ifjú zenekarok között, s megszűnik a sztárrendszer. Bevált a „sóderos abrakolás" Két macska őrzi a csibetápot Jól fizetnek a kis szárnyasok Gurulnak a kis, sárga pa csak három kiló és tíz deka mocsok a Hunyadi csibenevelőjében. Czira Ferenc és Hegedűs Ferenc két macska társaságában melegszik a fűrészporos mellett. — Új munkatársak talán? — Nevetni fog, igen. Nagyon kellenek ide. Ha nem lennének, bizony az megennék a csibetápot.egerek — A kiscsibéket nem bántják? — Ugyan, soha nem éhesek. Egész éjjel vadásznak a padláson, még a nádtetőbe rejtőzött egereket is kifogják... — Mennyi csirkét neveltek eddig? — Tavaly harmincezer darabot. Háromszáz mázsás tervünket nyolcvan mázsával túlteljesítettük. — Hogyan sikerült? — Talán annak köszönhetjük, hogy sóderes „abrakolást” csináltunk, vagyis a sódert finomra őröltük, hogy jobb legyen a csibék emésztése. — A fizetés? — Minden széria felnevelésénél egy kiló hús után három forintot kapunk, s ezen négyen osztozkodunk. Igaz, hogy csak akkor, ha egy kiló hús előállításához három és fél kilónál kevesebb tápot használtunk fel. Most az a helyzet, hogy a legutóbbi szériánál már táppal húst termeltünk egy kiló (fehér) Gyümölcsís A konzervgyár 4. számú üzeme csendes. Alig harminc-harmincöten dolgoznak. Sárgabarack, őszibarack, szamóca, valamint vegyes gyümölcsíz gyártásával, töltésével foglalkoznak. A nyáron elkészített félkész alapanyagok egész télre biztosítják a folyamatos munkát. Körösi ember az országos elnökségben — címmel a héten rövid hírben arról számoltunk be, hogy Tihanyi Lajos az ÉDOSZ elnökségi tagja lett. A félreértések elkerülése végett hozzátennénk: az ÉDOSZ sportosztályának lett elnökségi tagja. Mindazon rokonoknak, szomszédoknak és jó ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem és édesapánk temetésén részt vettek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk köszönetet. A gyászoló Szűcs család. APEST /VXEGYEI hT~R.LAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1968. JANUÁR 20., SZOMBAT Ma: a kábítószerekről Ma délután 5 órakor az ifjúsági klubban Igler György pszichológus tart előadást Reflektorfényben a kábítószerek címmel, amelyet vita követ. Egy ideig nyugton lesz lakat alatt a garázda Az ökölvívó-bajnokságnak csupán a végére érkezett Gerecse László, de talán úgy érezte, hogy neki is szorítóba kell lépnie. A sportolókhoz lépett, akik csendben beszélgettek. Dicsekedni kezdett. Levette kabátját, izmait mutatta. Az ökölvívók ugyan nem ijedtek meg muszklijától, ám kötözködésbe nem mentek bele. Átsétáltak a tér másik oldalára. Ekkor a padon üldögélő idős H. Sándorba kötött Gerecze. Megütötte. A garázda férfit az ökölvívók fogták le. Más alkalommal egy idős asszonyt dobált meg kővel. Most egy ideig nem garázdálkodik, mert a bíróság könnyű testi sértésben és garázdaságban bűnösnek találta Gereczet, s ezért 8 havi börtönre ítélte. BIZAKODÓ HANGULAT A DÓZSÁBAN Tiszta lappal kezdik az évet Mindenki megkapta a pénzét • Beléptek az alkalmazottak is zsa Értesülésünk szerint a DóTermelőszövetkezetben óvatos bizakodással néznek az új esztendő elé. A szövetkezet tagságát erősen foglalkoztatta az elmúlt hetekben a kérdés: sikerül-e végre a több esztendős nehézségeken úrrá lenniük? Kétségtelen, hogy nem könnyű egy olyan gazdaságot talpra állítani, ahol éveken át bajok voltak, s ez a hagyaték most „csőstül” szakad rá mostani vezetőségre. Ennek ellenére a tagság jelentős hányada bizakodik. Jellemző erre, hogy az alkalmazottak nagy része belépett tagnak a tsz-be. Ezzel máris csökkent a súrlódási felület a tagság és az alkalmazottak között. Ugyancsak hozzájárul a bizakodó hangulathoz, hogy ezúttal még az új év előtt megkapta járandóságát minden tagja a termelőszövetkezetnek. Nem jelentéktelen továbbá az sem, hogy tavaly kifizették valamennyi hitelhátralékukat. Az idei esztendőt tehát tiszta lappal kezdték. Az idei munkához — úgy értesültünk — az első félévben csak minimális üzemviteli hitelt vesznek fel, a második félévben pedig már az árutermelésből akarják fedezni a napi költségeket. Fehérük az akácos a sok libától a Dózsa Termelőszövetkezetben. Ebben a hidegben 2600 liba kezd el tojni. Úgy tervezik, hogy a mostani törzsállományt 4000 libára szaporítják (Fotó: Gábor) TÓTH TIBOR: Olaszok és magyarok KÉT HÉT OLASZORSZÁGBAN (8.) CSODÁLATOS VOLT Taorminában úgy menni az utcán, hogy a fejünk felett narancsok lógtak. Mert ahogy nálunk juharfák, platánok, akácok szegélyezik az utakat, ott narancsfák. A pálmakerteket vagy a sziklák vadon termő kaktuszait látva néhol földbe gyökerezett a lábunk, de semmi volt mindez ahhoz, amit akkor éreztünk, amikor az emberekkel beszélgettünk. Az olaszok nagyon szeretik a magyarokat. Hihetetlen és megmagyarázhatatlan ez a turista számára. Az olasz ember olyan, hogy még el is kíséri a külföldit, ha megkérdez tőle valamit. DE HA MEGTUDJA, hogy magyar... Amikor megérkeztünk Rómába, a pályaudvaron — szokás szerint — megrohantak a szállodaportások Szinte marakodnak az idegenekért. Mi igyekeztünk kibújni az ostrom alól, de egyikük nagyon makacs volt. Végül egy férfi mentett meg tőle, aki ott állt mellettünk. „El kell ezeket rugdosni!” — magyarázta. Aztán mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, s voltaképpen szállóra is szükségünk lenne, biztosított, hogy ő majd szerez. S már telefonált is. Mi mondtuk, hogy szerényebb szálló is jó lesz, de ő csak nyugtatott: bízzuk rá. Aztán ott előttünk olyan veszekedést csapott a szállodással kétszáz líra miatt, amilyenre csak az olaszok képesek. Végül valóban szerzett szállodát olyan áron, amilyent nem is reméltünk. Még a megfelelő trolibuszhoz is elkísért bennünket. Pedig akkor látott először. Egy másik eset. Assisiben már bezárt a ferences templom, mire odaértünk. A téren — csodálatos középkori tér! — ezernyi turista, a világ minden nációja. Csalódottan nézték ők is a bezárt ajtót. EKKOR LÁTTUNK MEG egy szakállas franciskánust. Megszólítottuk és elpanaszoltuk neki, hogy két óra múlva mennünk kell tovább, s így nem láthatjuk a templomot. És halkan hozzátettük, magyarok vagyunk! Magyarok! — csillant fel a barát szeme, aztán körülnézett, és óvatosan intett: kövessük. Egy mellékajtón bevezetett a templomba és amit tudott, elmagyarázott. De se vége, se hossza nem lenne az efféle találkozásoknak, ha mind fel akarnám sorolni. Miért szeretnek így minket? A kérdés bennünket is foglalkoztatott. Aztán egy kedves bácsi megmagyarázta. „Az egész barátság — mondta — Garibaldi idejébe nyúlik vissza. A magyarok akkor olyan sokat segítettek nekünk, hogy azt mi soha nem tudjuk elfelejteni. Még az iskolában is tanítják!” Aztán kedvesen elmosolyodott, kalapot emelt és elsétált. S nekünk nagyon jó érzés volt magyarnak lenni. (Vége) Mentőangyalok prémiuma Az elmúlt esztendőben konzervgyár vezetői külön céls prémiumot tűztek ki azoknak, akik a szezonban vasárnap önként vállaltak munkát. A nyersanyagmentő brigádok tagjai a vasárnapi szezonmunkáért — a fizetésükön túl — 358 ezer forint célprémiumot kaptak. Használt a panasz: Olcsóbb a kávé a Kőrisben ? A fogyasztási szövetkezet vezetői reagáltak a panaszokra, és ismét 3 forintra szállították le a dupla fekete árát. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Lássátok, feleim. Kísérőműsor: Margitka. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. „Csortos Gyula” Filmklubban Türelmetlenség (1916) című amerikai film, David Griffith alkotása. Előadás kezdete: délután 3 órakor. Táncba viszik a fiút A művelődési ház emeleti folyosóján csámborog egy srác és éppen tőlem kérdi, tudom-e, hol kell befizetni tanfolyam a táncdíját. Kitárom előtte szerkesztőség ajtaaját: — Majd együtt megkeressük, gyere beszélgessünk. Tétován jön. Vékony, arcú kamasz,kedves — Bársony István vagyok — mutatkozik be és nyomban hozzáteszi: ipari tanuló, gumijavító lesz. — Nem tudsz táncolni? — Még nem. — Szüleidtől kaptad a pénzt? — összegyűjtöttem a borravalót. — Miért akarsz megtanulni táncolni? Hallgat. Addig faggatom míg végül is elmondja, hogy Marika — a legcsodálatosabb Marika — szeret és tud táncolni és... — És is eljár?nélküled — El — olyan fájdalom tükröződik az arcán, hogy majd meghasad a szívem. — Ha megtanultál, járhattok együtt. — Járhatunk — derül fel a képe. Nézünk egymásra csendesen. Hát ilyenek mi férfiak, vagyunk Izzadunk a nőért, aki talán nem is érdemel meg bennünket ... Ez a fiú tette is összegyűjt sebpénzét, hogy aztán egyszer majd soha többé ne legyen gondja, mire költse a keresetét. Legszívesebben lebeszélném a tanfolyamról. De velünk férfiakkal, különösen Munkaügyben, lehet okosan beszélni? (szántó) Sportkaleidoszkóp Január 14-én Dobogókőn bonyolították le az idei úttörő-olimpia Pest megyei sídöntőit. Tíz helység mintegy 70 versenyzője vett részt a küzdelemben. A négy versenyszám közül egyben kerezes győzelem született. Ez ennél valóban sokkal többet ér, mert városunk kis iskolásai voltak csak síkvidékiek. Máté Ilona és a 3. legjobb helyen végzett leány (Máté Ilona, Kollár Zsuzsa, Fejes Györgyi) váltóban bejutottak az úttörő-olimpia sátoraljaújhelyi országos döntőjébe. Eredmények: Leány futásban (1000 méteres) 7 induló közül: 1. Máté Ilona (Nagykőrösi Arany János általános iskola) 4 perc 30.8 másodperc. 2. Kollár Zsuzsa (Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc általános iskola) 5 perc 18.8 másodperc. 3. Sándor Enikő (Gödöllő) 5 perc 26.2 másodperc. 4. Fejes György (Nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola) 5 perc 28.2 másodperc. 5. Szűcs Ilona (Nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola) 5 perc 31.2 másodperc. 6. Barta Zsuzsa (Nagykőrösi Arany János általános iskola) 6 perc 27.2 másodperc. Fiú óriás műlesiklásban (22 induló): Petőcz József (Vác) 26.9 másodperc, 2. Madas László (Visegrád) 27,5 másodperc, 3. Dubniczki István (Visegrád) 32.9 másodperc... 16. Molnár Csaba Nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola) 1 perc 20.3 másodperc. Fiú lesiklásban (25 induló): 1. Rozsda István (Kerepes) 21 másodperc, 2. Madas László (Visegrád) 40 másodperc, 3. Zeller Ferenc (Visegrád) 40.2 másodperc, 8. Molnár Csaba (Nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola) 1 perc 00.6 másodperc. Alpesi összetett versenyben (27 induló): 1. Rozsda István (Kerepes) 58 másodperc, 2. Madas László (Visegrád), 1 perc 07.5 másodperc, 3. Dubniczky István (Visegrád) 1 perc 18,9 másodperc ... 8. Molnár Csaba (Nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola) 2 perc 20,9 másodperc.★ A síelő Dunakanyar Kupát harmadszor rendezik csütörtöktől vasárnapig. Eddig két ízben a Nagykőrösi Gimnázium nyerte el a kupát. Most nagy verseny lesz közöttük (15 fő) és a Váci Forte (35 ember!) között a kupáért. (sulyok)