Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM­ÁRA 70 FE­ÜLKÍR 1968. FEBRUÁR 14., SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Amerikai csapaterősítések útban Vietnam felé Johnson elnök hétfőn este a Fehér Házban találkozott az amerikai diákság 11 képvise­lőjével és hetvenperces beszél­getést folytatott velük a viet­nami helyzetről. Az amerikai elnök a ténye­ket meghamisítva azt hangoz­tatta, hogy a „kommunisták megsértették a vietnamiak leg­szentebb ünnepét”. A dél-vietnami hazafias erők kedden reggel rakétatámadást intéztek az Egyesült Államok­­ egyik legnagyobb légi támasz­pontja, a Bien Hoa-i támasz­­­pont ellen. A partizánok tíz rakétát lőttek a támaszpontra. Közben B—52-es óriás repülőgépek Khe Sanh térségében foly­tatják a feltételezett parti­zánállások bombázását. Hué-ban, Vietnam ősi fővá­rosában kedden reggel folyta­tódtak a házról házra, utcáról utcára folyó harcok. A város óriási erődítményén már 13 napja a partizánok­ zászlaja leng. Saigonban keddre virradó éjjel viszonylagos nyugalom uralkodott. A város térségének azonban csaknem fele még mindig a hazafias erők ellen­őrzése alatt áll. A Pentagon kedden hivata­losan bejelentette, hogy 10 500 amerikai katonát indít sürgő­sen útnak Vietnamba. Az erősítés túlnyomó több­ségében harci alakulatok­ból áll. Az egységek egy része már úton van Viet­nam felé. Philip Goulding, a Pentagon szóvivője elismerte, hogy az úton levő csapatok között olyanok is vannak, amelyeket eredetileg nem szántak­ Viet­namba, tagadta, azonban, hogy az egységeket Európából, vagy a NATO számára fenntartott amerikai tartalékból vonnák ki. Goulding nem volt hajlan­dó nyilatkozni arról, hogy sor kerül-e újabb tartalékos egy­ségek behívására. Theodorakisz nem hagyhatja el Görögországot ? Theodorakisz, a világhírű zeneszerző és karmester kö­­zölte, hogy a görög hatóságok­tól nem kapott választ kiuta­zási kérelmére. Theodorákiszt több országba, a többi között Hollandiába, Olaszországba hívták meg hangversenykör­­útra. 8 Aubrey Jones dr. Tímár Mátyásnál Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese fogadta Aubrey Jonest, Nagy-Britannia ár- és jövede­lemhivatalának elnökét. Az eszmecserén részt vett Vályi Péter pénzügyminiszter és dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Folytatódtak a magyar—holland tárgyalások Dr. Luns látogatása Fock Jenőnél és Kállai Gyulánál Fock Jenő, a Mimiszterta­­gadásra elkísérte H. C. Schock, náci elnöke kedden az ország­­házban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisz­tert. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke, szintén fogadta a minisztert. A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytat­tak a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érin­tő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert a látó-a Holland Királyság budapesti nagykövete, Jonkheer J. A. de Ranitz nagykövet, a politikai ügyek főosztályvezetője és J­­Meijer, a nemzetközi együtt­működés főosztályvezetője. A látogatásoknál jelen volt Péter János külügyminiszter és Bartal Lajos, a Magyar Nép­­köztársaság hágai nagykövete. A látogatás után a holland vendégek megtekintették a Parlament épületét. Dr. J. M. A. H. Luns hol­land külügyminiszter és kísé­rete kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter és Szilágyi Béla külügyminisz­terhelyettes is. A holland külügyminiszter kedden Budapest nevezetessé­geivel ismerkedett. Délben Pé­ter János külügyminiszter társaságában hosszabb sétát tett a Belvárosban és a Rá­kóczi úton. Délután feleségé­vel és kíséretével az Orszá­gos Hadtörténeti Múzeumba látogatott el. Hosszasan időzött a Napóleon korabeli emlékek­nél, s távozásakor nagy­­ elis­meréssel nyilatkozott a mú­­­zeum gazdag gyűjteményeiről. Ezt követően a budai várne­gyed és a várpalota több ne­­vezetességét is megtekintették a vendégek. Kedden délután a Külügy­minisztérium folytatódtak a vendégházában magyar—hol­land tárgyalások. Ma: Tárgyalás Panmindzsonban - ÚJSÁGÍRÓK JELENLÉTÉBEN A Pueblo-ügy kedden nem a panmindzsoni fegyverszüne­ti bizottságban, hanem Szöul­ban képezte megbeszélés tár­gyát Johnson személyes meg­bízottja és a dél-koreai kor­mány között. Mint az várható volt, a szöuli kormány különböző kö­vetelésekkel lép fel és szeret­né rávenni Washingtont a „ha­tározottabb magatartásra”. Ma Panmindzsonban ismét tárgyalni fogják a Pueblo­­ügyet, mégpedig — ezúttal el­ső ízben — újságírók jelen­­létében. Új üzemanyagforrás a DKV-ben Mentesítő iker — 3 millió tonna olaj Az ikret már öltöztetik. Ke­rek egy évvel később született, """""'"""'"'"SS'SSSSSSSSSSSSSSSSSS.'ssssssssssssssssssssssssssssssssssssfssssssss, szakasztott mása ikei ^ testverének. így is hívják hiva­­­talból: elkészült a Dunai Kő­­­olajipari Vállalat paraffinmen­­­­­tesítő ikerüzeme. Ahogy mon­­­ [UNK]­dani szokás, az utolsó simításo­­kat végzik a legújabb boszor­­­­­­kányfőenyhán. Az olajból választja ki a paraffint. 5. Ez az anyag ludas abban, hogy­­ az olaj hamar megdermed. A­­ különválasztott gyertyának­való szabaddá teszi a sokféle­­ célra alkalmazható kenőola­­­jat. Napok kérdése, s $ *! kezdi próbáit a mentesítő,meg­ Ejtsünk szót a távolabbi he­­i­­te’­rről is. Az esemény előké­ng­szítésén sok szerelő munkálko­dik Százhalombattán. Nyáron munkához a kétmilliós flat­a desztil­­ciós üzem. Köznyelvre ^ fordítva ez annyit jelent, hogy­­ a ma még egymillió tonna ola­­­­­jat feldolgozó, üzemanyagot­­­­ szolgáltató olaj­város megháromszorozza eddigi­­ produkcióját. A kétmillió tonnás részleg is könnyűbenzintől Diesel-olajig mindenféle hajtóanyagot szol­gáltat. Az újabb finomítórész­leg végterméke, az úgyneve­zett fűtőolaj is nagyobb men­­­nyiségben áll majd rendelke­zésre. Közismert, hogy a Du­na menti Hőerőmű kazánjai­ban ezzel tüzelnek. A fokoza­tosan bővülő, s majdnem ezer megawattos erőmű egyre több energiaszolgáltatót igényel. Húsvéti előzetes.»# Nem túl korai? Nem bizony! A természet már sürget, s elő­re jelez. A barikák most jön­nek világra. Van gondja, ten­nivalója ilyenkor a juhásznak: baj nélkül elletni a juhot. pici barikák néhány hét múl­­­va már szépen serdülő bárány­­kák lesznek. Alkalmasak arra, hogy — ilyen az élet — bár­melyikükből húsvéti pecsenye legyen. Bárhogy is lesz min­denképpen a nagykőrösi Dózsa Tsz gazdagodik vele. A most világra bújt pelyhe­­sek már szép, jó súlyú tolla­sok lesznek a locsolkodás ide­jére. Az sincs kizárva, hogy cinálnivaló lesz egyikükből, m­ásikukból. Fotó: Gábor Világnépszámlálás A világ lakosságának 73 százalékát 1974-ig megszám­lálják — közölte U Thant ENSZ-főtitkár, az ENSZ sta­tisztikai bizottságához intézett egyik jelentésében. Eddig 174 ország járult hozzá ehhez népszámláláshoz. Amennyiben a a Kínai Népköztársaság részt venne a népszámlálás­is­ban, a világ lakosságának 97 százalékát vehetnék statiszti­kailag számba. Akcióegység az imperializmus ellen A kommunista és munkás­pártok nagy nemzetközi össze­jövetelei az elmúlt évtizedek­ben — a változó történelmi vi­szonyoknak megfelelően — ál­talában a stratégia és taktika kidolgozásának feladatát állí­tották a tanácskozások elé. A kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása — pártunk s a testvérpártok többségének véleménye sze­­­rint — nem tűzi majd napi­rendjére a nemzetközi kom­munista mozgalom stratégiájá­nak és taktikájának egészét. Az erre vonatkozóan kidolgo­zott korábbi dokumentumok legfontosabb következtetései ma is érvényesek. A február végi budapesti előkészítő kon­zultatív értekezleten tehát olyan témákat készítenek elő a nagy tanácskozás napirendjére, amelyek alkalmasak az anti­­imperialista akcióegység foko­zására. Miért vált ez szüksé­gessé? A világhelyzet alakulása — a szocialista országok erősödé­se és a gyarmatok felszabadu­lása következtében — az el­múlt időben kedvezőbb felté­teleket teremtett a szocializ­mus és a haladás erői számá­ra, ezzel párhuzamosan az im­perializmus, s elsősorban an­nak faltörő kora, az­­ amerikai militarizmus agresszívebbé vált. Politikájában a felforga­tás, a puccsok, a katonai ag­ressziók kerültek előtérbe, amelyek átmenetileg bizonyos helyi sikerekkel jártak. Mind­ez annak is a következménye, hogy az imperialisták kihasz­nálhatták a kommunista és munkásmozgalom egységének megbomlását. Az elmúlt években nyilván­valóvá vált, hogy az Egyesült Államok visszakanyarodott a hírhedtté vált Duilles-féle hi­degháborús politikához. E po­litika lényegét az úgynevezett globális stratégia fejezi ki. En­nek egyik megnyilvánulási formája a ,.Johnson-doktrina”, amelynek alapján az Egyesült Államok felhatalmazva érzi magát, hogy fellépjen a világ bármely pontján, ahol megíté­lése szerint „fennáll a kommu­nista rendszer létrejöttének veszélye”, beavatkozzék más népek belügyeibe és elfojtson minden demokratikus mozgal­mat. Erre a doktrínára épül — figyelembe véve a világban ki­alakult, a szocializmus számá­­­ra kedvező erőviszonyokat — helyi háborúk taktikája, mindenekelőtt Ázsiában és az úgynevezett „harmadik világ”­­ban. Azt vallják ugyanis, hogy az USA pozícióit mindenütt — de elsősorban Ázsia stratégiai­lag fontos területein — fenn kell tartani, mert ezek elvesz­tése esetén összeomlana kül­politikai és hadászati koncep­ciójuk, — magyarán, nem tud­nák többé betölteni „a világ csendőre” szerepét. Az imperialisták jól tudják, hogy a szocializmus és az im­perializmus között kialakult erőviszonyokat közvetlen kato­nai összecsapással nem képe­sek a maguk javára megvál­toztatni. Úgy véli azonban, hogy Ázsiában, vagy a fejlődő országokban még van „keres­nivalójuk”, ott még feltartóz­tathatják a nagy méretekben kibontakozó mozgalmakat. E anti­imperialista felmelegített agresszív amerikai stratégia következtében a helyzet kiéleződött.nemzetközi A történelmi szükségszerű­ség s a nemzetközi méretű osztályharc érdeke egyaránt azt diktálja, hogy az ameri­kai imperializmus „globális stratégiájával” szemben kiala­kuljon a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom an­­tiimperialista akcióegysége. Ezért szükséges lépéseket ten­ni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek helyreállítására, és ezért kell egyeztetni az antiimperia­­lista harc tennivalóit. A bonyolult világhelyzet te­hát mélyreható marxista elemzést igényel. Hiszen — például — van olyan tőkés ország, ahol a kommunisták tagjai a kormánynak, más or­szágokban viszont a burzsoá­zia osztálybírósága ítélkezik felettük. Egyes, nemrég még gyarmati országban fegyveres harcot kell folytatni, mások­ban a demokratikus szabad­ságjogokért vívott küzdelem, vagy a nem kapitalista úton való következetes haladás a feladat. A világhelyzet bonyolultsá­ga következtében a tennivalók meghatározása nem egyszerű dolog. De éppen a differenciált feladatok teszik égetően szük­ségessé, hogy az antiimperia­­lista harc tennivalóit egyeztes­sék s ezáltal erejét ványozzák. A pártok meghat­közötti véleménykülönbségek, akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, akár a világhely­zet perspektívájára vonatkoz­zanak, nem lehetnek akadályai az internacionalista egységnek az imperializmus elleni harc­ban. Valamennyi ország kom­munistái és haladó erői akkor harcolhatnak legeredménye­sebben saját feladataik megol­dásáért is, ha maguk mögött tudják a nemzetközi munkás­­mozgalom egészét, az ebben megnyilvánuló szolidaritás le­­bírhatatlan erejét. A budapesti konzultatív táp­lálkozó hasznos eszköznek ígérkezik a kívánt akcióegység útjának egy­enged­éséhez. Boros Béla

Next