Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
1*69. SZEPTEMBER 19., FENTEK Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Komócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és Bolgár Népköztársaság között a Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. HÁROM MEGYE VEZETŐ NÉPMŰVELŐINEK TALÁLKOZÓJA A héten Komárom, Heves, illetve Pest megye tanácsának vb-elnökhelyettesei: Tibor, Szalay István és Steiner dr. Csicsay Iván, valamint a három megye művelődésügyi osztályainak és népművelési csoportjainak vezetői találkoztak, és folytattak megbeszélést Pest megyei Tanács épületében a a három megye művelődésügyi együttműködéséről. Megvitatták az eddigi közös munka tapasztalatait, és kidolgozták az 1970. év együttműködési tervének elvi és gyakorlati célkitűzéseit VETIK A ROZSOT Újszilvás határában kaptuk lencsevégre ezt a gépet, amely az Állami Gazdaság birtokán veti a rozsot. A munkával hamarosan elkészülnek, utána a búza következik. Fotó: Gábor Nemere — 4500 dollárért Csikóárverés Bábolnán • Csütörtökön rendezték meg Bábolnán negyedízben a már hagyományos nemzetközi csikóárverést. 24 egyéves angol telivért vezettek fel, köztük számos híres, többszörös derby-győztes ló utódját. 70 európai és közel-keleti cégnek küldtek meghívót. Az érdeklődés nagyon nagy volt. Az eddigi aukciók közül ez járt a legnagyobb sikerrel. Legmagasabb áron a világhírű Nostradamus egyik utódja, Nemere, cserélt gazdát. A nyugati versenypályákon is jól ismert apaállatnak már több utódja bizonyította be, hogy örökölte kiváló tulajdonságait. Nemerét egy csehszlovákiai ménes vásárolta meg 4500 dollárért. Az árverésen összesen több mint 20 ezer dollár értékű csikó cserélt gazdát. ‘"kJCMwj ítéletek és végrehajtásuk A furcsa gödöllői per Berze János földműves és felesége 1943-ban megvette Gödöllőn a Röges utca 10. számú kertes házat Az épület később romossá vált, nem tudták helyrehozatni. Szemben, a Röges utcai 7 alatti saját házában, férje halála óta egyedül élt özvegy Gyurcsik Jenőné. Berze Jánosék 1960- ban eltartási szerződést kötöttek az asszonnyal: vállalták, hogy átköltöznek az öregasszony kétszoba-kétkonyhás házába és őt élete végéig mindennel ellátják, holta után eltemetik és sírjára kőkeresztet állíttatnak. Ugyanekkor özvegy Gyurcsikné eltartóira ruházta a házát. Jópár ezer forint készpénzt kapott és Benéék tulajdonosi minőségének telekkönyvi bejegyzésétől kezdve, a ház után is mindent ők fizettek: átírást, adót, járulékokat, közterheket. Özvegy Gyurcsikné 1961. január elsején meghalt, Berzééknek tehát alig egy évig kellett eltartaniuk, az ügy mégis többe került nekik, mintha mindmáig élne. 1962-ben romos, szembeni házukat is emiatt kellett eladniuk fillérekért. Előkerülnek a rokonok Betartva ugyanis, amit a szerződésben vállaltak, tisztességesen eltemették Gyurcsiknét, már csak a kőkereszt volt hátra. — de felbukkantak az elhunyt nővérei: Herceg Gáborné pesti házmester és Bóna Béláné Karancsságról. Senki semmiféle fórumon azóta sem firtatta, vajon miért nem addig sürgölődtek öreg, beteg nővérük körül, amíg élt! Az ezutáni évek pereskedéssel teltek; eredmény: Hercegné és Bónáné keresetére az elhunyt és Berzéék között létrejött eltartási és ingatlanátruházási szerződést megsemmisítették, és a Reges utca 7. számú ház tulajdonjogát egyenlő arányban Hercegné és Bónáné nevére jegyezték be a telekkönyvbe. Berzééknek megítélték költségeik jó részének visszatérítését: az 1961. március 31-én meghozott jogerős ítélet arra kötelezte Hercegnét és Bónánét, hogy helyezzenek bírói letétbe 28 395 forintot. Ezt az összeget azonban Berzéék (évi 5 százalékos kamataival együtt) csak kiköltözésükkor kaphatják meg! Lakás viszont nincs. Berze Jánosék 1963-ban írásban közölték, hogy lakás híján nem költözhetnek, cserelakást kérnek, vagy megveszik a házat. Hercegné válasza: Berzéék a fenti letéti összegből tetszés szerinti másik házat vehetnek. Lakói lakó ellen Ki tudja, miért nem adta el éppen azt a házat Berzééknek, amelyben már úgyis benne laknak. Csak annyi bizonyos, hogy nem hiába házmester. Tudta, veszélyes dolog üresen hagyni az elhunyt nővér egyszoba-konyhás másik házrészét. Még beköltözik valaki! Ezért rábeszélte a nyomorúságos lakásviszonyok között Pesten élő Ress Lászlót, hogy költözzön be családostul az üres lakásba. Ress tejet szállító TEFU-sofőr, naponta nulla órakor kezd. Ha családja Gödöllőn él, jóval ritkábban járhat haza. De a fiatalasszony a második babát várta, lakásínségük kényszerítette őket. 1967. októberében beköltöztek. Akkor semmi rosszra nem gondoltak, amikor Hercegné a bejelentőn erőnek erejével rokonává fogadta Ress Lászlót. Hercegné terve az volt, hogy Resséket és Berzééket egymás ellen, a szomszédokat pedig mindkettőjük ellen uszítsa. Resséktől nem fogadott el lakbért , de Berze János 724 forintnyi nyugdíjából havi 200 forintot tiltatott le jogcím nélküli lakáshasználatért. Egy szép napon pedig kapta magát Hercegné és ráköltözött Ress-családra. „Fogadott fiát” a és héthónapos állapotos feleségét azzal fenyegette, hogy: „Kirámolom magukat gyerekestől! Ma a gyerek se számít!” Miképpen jelenthette be magát a Regős utca 7-be Hercegné, aki a hivatalos iratokon szép számú pesti lakcímmel szerepel? (VII., Dohány u. 100., XI., Nagyszőllős u. 14., XIII., Váci út 34., XIX., Mészáros u. 2.) A kétszer szoba-konyhás ház egyik lakásában kettő, a másikban ma már négy személy — Ressék és a két gyerek — él, bejelentve. Gödöllőn talán a szabadrendelkezésű ház tulajdonosának szabad a lakója nyakára is költözni? Ezt általában birtokháborításnak nevezik! Ressék látják már, hogy Hercegné csak a megüresedett lakás átmeneti betöltésére és Berzéék bosszantására szánta őket, de mint ottjártamkor megbizonyosodtam, Berzéék és a Ress-család békésen megférnek egymással. Közbeléphetne a hatóság Berze Jánosék szembeni romos házuk áránál jóval többet öltek ebbe a házba, és ebbe az ügybe. Az összeg megközelíti a hatvanezer forintot. Hercegnének sem kerülhetett sokkal kevesebbe a pereskedés, gyűlölködés, megszámlálhatatlan határozat, végzés és ítélet. És mi a valóságos eredmény? Egy végrehajthatatlan ítélet. Nincs lakás — nincs kilakoltatás! Az időközben felmerült új tények megvilágításában ismételten megvilágíthatná a bíróság (vagy az ügyészség), a következőket: Miért csak nővérének halála, idegenekkel kötött eltartási szerződése után ébredt fel Hercegnéékben a testvéri hűség? Hercegné, akinek négy pesti lakása volt, miképpen költözhetett be az éppen általa odahívott, négytagú idegen család egy szem szobájába? Miért nem vehetik meg Berze Jánosék a házat, amelyre nagyjából ráköltötték a ház hivatalos becsértékét? Esetleges perújrafelvételkor az sem lehet közömbös, hogy azok a szomszédok vennék meg mindenáron a Regös utca 7. számú házat, akiket Hercegné érdektelen tanúkként sorakoztatott fel a szerződésfelbontási perben, Berzéék ellen! De ennek a szégyenletes ügynek a szereplői saját jószántukból is ráébredhetnének, hogy egytől-egyig túl a hatvanadik életévükön, csak egyre jobban elmérgesítik maszek fortélyaikkal a helyzetet. Hercegné felajánlhatná Ressék számára cserelakásul éppen soron levő pesti lakását. Berzééknek eladhatná az általuk lakott fél házat. Árát a letéti összeg nagyjából fedezi. Ma még. Mert ha esetleg még sokáig mesterkedik a házmesterné, akkor saját zsebének terhére, akkorára nőnek a letéti összeg kamatai és kamatos kamatai, — hogy azon már valóban vehetnek Berze Jánosék másik lakást is. Péreli Gabriella CEGLÉD A vasutas énekkar jubileuma Szombaton ünnepli a ceglédi vasutasszakszervezet énekkara fennállásának ötvenedik évfordulóját. A Kossuth Művelődési Központban rendezendő ünnepi közgyűlésen Győré Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond ünnepi beszédet. Ezt követően ünnepi hangversenyt rendeznek, amelynek műsorában a jubiláns énekkaron kívül fellép a szczeczini Héjnál vegyeskar, a MÁV Központi Együttesének vegyeskara, szombathelyi Haladás férfikar, a a székesfehérvári MÁV vegyeskar, a nagykőrösi KIOSZ férfikar, a ceglédberceli Bózsa Művelődési Ház férfiakara, valamint a ceglédi gimnázium énekkara. Kis települések gondjairól Orvosi rendelő, lakás, útépítés Mi a jellemző Őrszentmiklósra? A kérdésre Kozma Ferencné vb-titkár válaszol. — Ez év szeptember 1-től vagyok itt, tehát még sokat nem tudok a községről, de egyet már elmondhatok: a tanácsnak a község lakosságával egyetértésben nagy tervei vannak, amikből már részeredményekről is beszámolhatok. A legfontosabb a fogorvosi lakás és rendelő felépítésemért Csomád és Vácbottyán faluk is hozzánk tartoznak egészségügyi szempontból. A megyei tanács jóváhagyta elképzelésünket, s mi több, már kaptunk is 350 ezer forintot a költségekre. Természetesen ez az összeg még kiegészítésre szorul, amit helyi bevételekből pótolunk majd. A fogorvosi lakás és rendelő építési tervei már elkészültek. És mikorra készül el? — Év végére. Egy orvos házaspár lakja majd. További tervek? — A jövő évi fejlesztési tervhez 210 ezer forintot ad a járási tanács, ha ez év október 15-ig be tudjuk terjeszteni a költségvetést, valamint a kivitelezőkkel is meg tudunk állapodni. Ezt a nagy összeget részben a körzeti orvosi lakás teljes felújítására, az egészségházban a vízvezeték bevezetésére, valamint a Bajcsy- Zsilinszky út fogjuk fordítani.portalanítására . De önök csak akkor kapják meg a pénzt, ha október 15-ig... — Igen, de az egy percig sem vitás, hogy a költségvetés is elkészül határidőre, és a kivitelezőkkel is megkötjük a szerződést. Szóval ez a jellemző a községre : energikus, célratörő, tanácsi vezetés, a célokat megértő lakosság jó együttműködése. (k. i.) Perzsaszőnyegek OTP-hitelre A Belkereskedelmi Minisztérium — a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — módosította, bővítette az áruvásárlási kölcsönaukció cikklistáját. Az új rendelkezés értelmében ezentúl a Bizományi Áruház útján forgalomba kerülő importszőnyegek is kaphatók részletre az általános hitelfeltételekkel. .. ‘ Dinamizmus, gondokkal Helyiipar. Ne tagadjuk: az elmúlt másfél-két évtizedben némi lekicsinylő hangsúly vegyült a kifejezésbe. A szemlélet következménye: erőteljes megkülönböztetések a bérszínvonalban, az anyagellátásban, az értékesítésben. Mégis a hátrányos megkülönböztetések ellenére is a helyi ipar dinamikusan fejlődő ágazatnak bizonyult. Ma 15 százalékkal részesedik a nemzeti jövedelem előállításában. Pest megyében húsz tanácsi vállalat és ötven kisipari szövetkezet tartozik a helyiipar fogalomkörébe. Egységeik — hivatalosan: ipartelepeik száma 549! A helyi ipar a megyében egyetlen félév alatt félmilliárd forint értékű terméket állít elő. Igaz, az összeg önmagában nem tűnik túl nagynak — soknak, de ha tekintetbe vesszük, hogy ezt filléres árukból kell összegyűjtögetni, az évi egymilliárdot meghaladó termelési érték rögtön más megvilágítást kap. Összességében nem „helyi" A helyi és sajátos igények s nemkülönben a speciális foglalkoztatási gondok kielégítésében döntő szerepe van a helyi iparnak. Ha azonban összegezzük a helyi ipari vállalatok tevékenységét, messze meghaladják azt, amit helyi, lokális szerepként értékelhetnénk. Az országban a tanácsi vállalatok száma megközelíti a háromszázat, a foglalkoztatottaké pedig 130 ezer. A teljes termelés megközelíti a 20 milliárdot. A megyében a húsz tanácsi vállalat tizenkétezer embert foglalkoztat, a termelési érték egymilliárd forint fölött van. Az országban a fa- és cipőiparban dolgozók fele helyi ipari vállalatoknál tevékenykedik, az ország kenyérszükségletének kilencven százalékát helyi ipari vállalatok elégítik ki, a lakáskarbantartások 80—85 százalékát a tanácsok építőipari vállalatai végzik... A kisipari szövetkezetek száma országosan 780 fölött van — a megyében: ötven —, a foglalkoztatottaké meghaladja a kétszázezret — a megyében: 13 ezer —, a termelési érték 17 milliárd forintra rúg... Minden negyedik ipari dolgozó a helyi iparban tevékenykedik. A példák beszédesek. S még inkább azok, ha hozzátesszük: a megyében a minisztériumi ipar 1968-ban az 1965. évinél 33,3 százalékkal termelt többet, a tanácsi ipar viszont 49,2, a szövetkezeti 49,7 százalékkal! Míg a minisztériumi iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés az 1965. évihez méreten 1968-ban 17,9 százalékkal volt több, addig a tanácsi iparban 25,8 százalékkal emelkedett. 1969 első félévében tanácsi ipar nyolc, a szövetkezeti kilenc százalékkal növelte termelését, míg az egész ipar csupán egyszázalékos termelésnövekedést ért el. A minisztériumi iparét meghaladó fejlődési ütem — a dinamizmus —, a piaci igények kielégítésében tanúsított gyorsaság nem a véletlen következménye. A helyi ipar vállalatai a régi mechanizmusban , éppúgy, mint.... napjainkban — ahogy azt egyik helyen megfogalmazták nekem — „nyakukon a késsel” dolgoztak. Azaz: a piaci kereslet döntően hatott tevékenységükre, ritka esetben engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy ne megrendelésre, hanem raktárra termeljenek. Ez az örökös készenlét pozitív gazdálkodási vonások kialakulását segítette. Nagyok és kicsik A nagyüzem—kisüzem párhuzam és összevetés mindkét fél számára tanulságos. Kétségtelen: a helyi ipari vállalatok nem versenyezhetnek a nagyüzemek sokrétű állóeszköz-állományával, megszilárdult termelési szervezetével, de azt, hogy sok területen sokatmondó versenytársak, két tény is bizonyítja. Az egyik: 1968-ban a bérhez viszonyított nyereségrészesedés a minisztériumi vállalatoknál 8,84 százalék, míg a tanácsi vállalatoknál 11,34, a szövetkezeti iparban 14,95 volt. A másik: a Pénzügyminisztérium elemzése szerint — melyet kétezer vállalat mérlegének összesítésekor végzett el — az ötszáz főn aluli vállalatok jövedelmezősége jobb, mint a nagyvállalatoké... Versenytársak sok területen — például a váci autójavító a lokális igények kielégítésében, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat exkluzív termékek előállításában, a Pest megyei Műszeripari Vállalat a cipősarok-termelésben stb., stb. Azt pedig, hogy nem csupán saját boldogulásukat szolgálják ezzel, de a népgazdaság gyarapodását is elősegítik, igazolja: az egy forint lekötött eszközre jutó megtermelt nemzeti jövedelem a tanácsi iparban 0,87, míg a minisztériumi iparban 0,18 Ft volt. S hozzátehetjük azt is: száz forint bruttó állóeszköz értékre a tanácsi iparban 1966-ban 172 forint termelési érték jutott, de 1967-ben már 205 forint. A növekedés, s a gazdasági hatékonyság néhány, idézett adatát összevetve megállapíthatjuk: nagy lehetőségek rejlenek még a helyi iparban, s az itt beinvesztált forintok gyorsan megtérülnek. Meglepő tehát, hogy mindezek ellenére 1967-ben csak 903 millió, 1968-ban pedig 1,2 milliárd forintot ruháztak be a helyi iparban országosan. Az összeg alacsony volta ugyan meglepő, de érthető magyarázattal szolgálnak a körülmények és lehetőségek. Megérdemelt segítséget ró A gazdasági reformmal jóváltozások érthetően a helyi ipart is hatásuk alatt tartják. A jelentős eredmények mellett hiba lenne nem észrevenni a kedvezőtlen jelenségeket. Ma is érezhetően hátrányban vannak a helyiipari vállalatok az anyagellátásban — a Pest megyei Faipari Vállalat például emiatt szüntette meg a parkettagyártást a termelőeszközkereskedelemben, s az állami vállalatok is a „lista végére” írják a helyi ipartól érkező megrendeléseket. (Ám szigorúan megkövetelik szállítást, amikor ők a megarendelők alkatrészre, félkész termékre ! ! !) A nagy bérhányad miatt a helyi ipari vállalatoknál igen csekély mértékű fejlesztési alap képzésére van csak lehetőség, s ez a legtöbb helyen csupán a szinttartásra elegendő, de fejlesztésre nem futja. (Van, ahol még a szinttartást sem fedezi.) Az ágazati irányítás bevezetése helyes és ésszerű intézkedés volt, de átmenetileg holtpontra juttatta a piackutató, távlati műszaki fejlesztési munkát, a helyiipari vállalatok jelentős része ma kénytelen csupán önmagára hagyatkozni minden kérdésben. A helyi ipar szerepe, jelentősége, s nem utolsósorban a benne rejlő üzleti lehetőségek elsősorban a tanácsok figyelmét kell, hogy felhívják a fokozott segítség szükségességére. A tanácsok fejlesztési alapjának terhére adott összegek épp úgy hozzájárulhatnak a helyi ipar korszerűsítéséhez, mint a fejlesztési alap képzését meghatározó szabályozók tökéletesítése, s a hitel-preferenciák. Az igények gyors változása, s növekedése elengedhetetlenné teszi a helyi ipar gyorsabb fejlesztését, az észszerű segítségnyújtást. Olyan gazdasági, társadalmi szűség ez, melyet nem lehet kielégíteni másként, csak a helyi és a nagyobb erőforrások összekapcsolásával. Mert a helyi ipar nem létezhet a „helyi ügyek” színvonalán... Mészáros Ottó