Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

1*69. SZEPTEMBER 19., FENTEK Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bi­­zottsága csütörtökön Komó­csin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter Já­nos külügyminiszter tájékoz­tatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és Bolgár Népköztársaság között a Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés törvénybe ikta­tásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóvá­hagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. HÁROM MEGYE VEZETŐ NÉPMŰVELŐINEK TALÁLKOZÓJA A héten Komárom, Heves, illetve Pest megye tanácsának vb-elnökhelyettesei: Tibor, Szalay István és Steiner dr. Csicsay Iván, valamint a há­rom megye művelődésügyi osz­tályainak és népművelési cso­portjainak vezetői találkoztak, és folytattak megbeszélést Pest megyei Tanács épületében a a három megye művelődésügyi együttműködéséről. Megvitat­ták az eddigi közös munka ta­pasztalatait, és kidolgozták az 1970. év együttműködési ter­vének elvi és gyakorlati cél­kitűzéseit VETIK A ROZSOT Újszilvás határában kaptuk lencsevégre ezt a gépet, amely az Állami Gazdaság birtokán veti a rozsot. A munkával ha­marosan elkészülnek, utána a búza következik. Fotó: Gábor Nemere — 4500 dollárért Csikóárverés Bábolnán • Csütörtökön rendezték meg Bábolnán negyedízben a már hagyományos nemzetközi csi­kóárverést. 24 egyéves angol telivért vezettek fel, köztük számos híres, többszörös derby-győztes ló utódját. 70 európai és közel-keleti cégnek küldtek meghívót. Az érdeklő­dés nagyon nagy volt. Az ed­digi aukciók közül ez járt a leg­nagyobb sikerrel. Legmaga­sabb áron a világhírű Nostra­damus egyik utódja, Nemere, cserélt gazdát. A nyugati ver­senypályákon is jól ismert apaállatnak már több utódja bizonyította be, hogy örökölte kiváló tulajdonságait. Neme­rét egy csehszlovákiai ménes vásárolta meg 4500 dollárért. Az árverésen összesen több mint 20 ezer dollár értékű csikó cserélt gazdát. ‘"kJCMwj ítéletek és végrehajtásuk A furcsa gödöllői per Berze János földműves és felesége 1943-ban megvette Gödöllőn a Röges utca 10. szá­mú kertes házat Az épület később romossá vált, nem tudták helyrehozatni. Szem­ben, a Röges utcai 7 alatti sa­ját házában, férje halála óta egyedül élt özvegy Gyurcsik Jenőné. Berze Jánosék 1960- ban eltartási szerződést kötöt­tek az asszonnyal: vállalták, hogy átköltöznek az öregas­­­szony kétszoba-kétkonyhás házába és őt élete végéig min­dennel ellátják, holta után el­temetik és sírjára kőkeresztet állíttatnak. Ugyanekkor öz­vegy Gyurcsikné eltartóira ru­házta a házát. Jópár ezer fo­rint készpénzt kapott és Be­­néék tulajdonosi minőségének telekkönyvi bejegyzésétől kezdve, a ház után is mindent ők fizettek: átírást, adót, já­rulékokat, közterheket. Öz­vegy Gyurcsikné 1961. január elsején meghalt, Berzééknek tehát alig egy évig kellett el­tartaniuk, az ügy mégis többe került nekik, mintha mind­máig élne. 1962-ben romos, szembeni házukat is emiatt kellett eladniuk fillérekért. Előkerülnek a rokonok Betartva ugyanis, amit a szerződésben vállaltak, tisz­tességesen eltemették Gyur­­csiknét, már csak­ a kőkereszt volt hátra. — de felbukkantak az elhunyt nővérei: Herceg Gáborné pesti házmester és Bóna Béláné Karancsságról. Senki semmiféle fórumon az­óta sem firtatta, vajon miért nem addig sürgölődtek öreg, beteg nővérük körül, amíg élt! Az ezutáni évek pereskedés­sel teltek; eredmény: Herceg­né és Bónáné keresetére az el­hunyt és Berzéék között létre­jött eltartási és ingatlanátru­házási szerződést megsemmi­sítették, és a Reges utca 7. számú ház tulajdonjogát egyenlő arányban Hercegné és Bónáné nevére jegyezték be a telekkönyvbe. Berzééknek megítélték költségeik jó részé­nek visszatérítését: az 1961. március 31-én meghozott jog­erős ítélet arra kötelezte Her­cegnét és Bónánét, hogy he­lyezzenek bírói letétbe 28 395 forintot. Ezt az összeget azon­ban Berzéék (évi 5 százalékos kamataival együtt) csak kiköl­tözésükkor kaphatják meg! Lakás viszont nincs. Berze Jánosék 1963-ban írásban kö­zölték, hogy lakás híján nem költözhetnek, cserelakást kér­nek, vagy megveszik a házat. Hercegné válasza: Berzéék a fenti letéti összegből tetszés szerinti másik házat vehetnek. Lakói lakó ellen Ki tudja, miért nem adta el éppen azt a házat Berzééknek, am­elyben már úgyis benne laknak. Csak annyi bizonyos, hogy nem hiába házmester. Tudta, veszélyes dolog üresen hagyni az­ elhunyt nővér egy­­szoba-konyhás másik házré­szét. Még beköltözik valaki! Ezért rábeszélte a nyomorúsá­gos lakásviszonyok között Pes­ten élő Ress Lászlót, hogy köl­tözzön be családostul az üres lakásba. Ress tejet szállító TEFU-sofőr, naponta nulla órakor kezd. Ha családja Gö­döllőn él, jóval ritkábban jár­hat haza. De a fiatalasszony a második babát várta, lakásín­ségük kényszerítette őket. 1967. októberében beköltöztek. Akkor semmi rosszra nem gondoltak, amikor Hercegné a bejelentőn erőnek erejével ro­konává fogadta Ress Lászlót. Hercegné terve az volt, hogy Resséket és Berzééket egymás ellen, a szomszédokat pedig mindkettőjük ellen uszítsa. Resséktől nem fogadott el lakbért , de Berze János 724 forintnyi nyugdíjából havi 200 forintot tiltatott le jogcím nél­küli lakáshasználatért. Egy szép napon pedig kapta magát Hercegné és ráköltözött Ress-családra. „Fogadott fiát” a és héthónapos állapotos fele­ségét azzal fenyegette, hogy: „Kirámolom magukat gyere­kestől! Ma a gyerek se szá­mít!” Miképpen jelenthette be magát a Regős utca 7-be Her­cegné, aki a hivatalos iratokon szép számú pesti lakcímmel szerepel? (VII., Dohány u. 100., XI., Nagyszőllős u. 14., XIII., Váci út 34., XIX., Mészáros u. 2.) A kétszer szoba-konyhás ház egyik lakásában kettő, a másikban ma már négy sze­mély — Ressék és a két gye­rek — él, bejelentve. Gödöllőn talán a szabadrendelkezésű ház tulajdonosának szabad a lakója nyakára is költözni? Ezt általában birtokháborítás­nak nevezik! Ressék látják már, hogy Hercegné csak a megüresedett lakás átmeneti betöltésére és Berzéék bosszantására szánta őket, de mint ottjártamkor megbizonyosodtam, Berzéék és a Ress-család békésen megfér­nek egymással. Közbeléphetne a hatóság Berze Jánosék szembeni ro­mos házuk áránál jóval töb­bet öltek ebbe a házba, és eb­be az ügybe. Az összeg meg­közelíti a hatvanezer forintot. Hercegnének sem kerülhetett sokkal kevesebbe a pereske­dés, gyűlölködés, megszámlál­hatatlan határozat, végzés és ítélet. És mi a valóságos ered­mény? Egy végrehajthatatlan ítélet. Nincs lakás — nincs ki­lakoltatás! Az­ időközben felmerült új tények megvilágításában ismé­telten megvilágíthatná a bíró­ság (vagy az ügyészség), a kö­vetkezőket: Miért csak nővé­rének halála, idegenekkel kö­tött eltartási szerződése után ébredt fel Hercegnéékben a testvéri hűség? Hercegné, aki­nek négy pesti lakása volt, mi­képpen költözhetett be az ép­pen általa odahívott, négytagú idegen család egy szem szobá­jába? Miért nem vehetik meg Berze Jánosék a házat, amely­re nagyjából ráköltötték a ház hivatalos becsértékét? Esetle­ges­­ perújrafelvételkor az sem lehet közömbös, hogy azok a szomszédok vennék meg min­denáron a Regös utca 7. számú házat, akiket Hercegné érdek­telen tanúkként sorakoztatott fel a szerződésfelbontási per­ben, Berzéék ellen! De ennek a szégyenletes ügynek a szereplői saját jó­szántukból is ráébredhetné­nek, hogy egytől-egyig túl a hatvanadik életévükön, csak egyre jobban el­mérgesítik ma­szek fortélyaikkal a helyzetet. Hercegné felajánlhatná Ressék számára cserelakásul éppen soron levő pesti lakását. Ber­zééknek eladhatná az általuk lakott fél házat. Árát a letéti összeg nagyjából fedezi. Ma még. Mert ha esetleg még so­káig mesterkedik a házmester­­né, akkor saját zsebének ter­hére, akkorára nőnek a letéti összeg kamatai és kamatos ka­matai, — hogy azon már való­ban vehetnek Berze Jánosék másik lakást is. Péreli Gabriella CEGLÉD A vasutas énekkar jubileuma­­ Szombaton ünnepli a ceglédi vasutasszakszervezet énekkara fennállásának ötvenedik év­fordulóját. A Kossuth Művelő­dési Központban rendezendő ünnepi közgyűlésen Győré Sándor, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője mond ünnepi beszédet. Ezt kö­vetően ünnepi hangversenyt rendeznek, amelynek műsorá­ban a jubiláns énekkaron kí­vül fellép a szczeczini Héjnál vegyeskar, a MÁV Központi Együttesének vegyeskara, szombathelyi Haladás férfikar, a a székesfehérvári MÁV ve­gyeskar, a nagykőrösi KIOSZ férfikar, a ceglédberceli Bózsa Művelődési Ház férfiakara, valamint a ceglédi gimnázium énekkara. Kis települések gondjairól Orvosi rendelő, lakás, útépítés Mi a jellemző Őrszentmik­­lósra? A kérdésre Kozma Ferencné vb-titkár válaszol. — Ez év szeptember 1-től vagyok itt, tehát még sokat nem tudok a községről, de egyet már elmondhatok: a ta­nácsnak a község lakosságával egyetértésben nagy tervei van­nak, amikből már részeredmé­nyekről is beszámolhatok. A legfontosabb a fogorvosi la­kás és rendelő felépítésemért Csom­ád és Vácbottyán faluk is hozzánk tartoznak egész­ségügyi szempontból. A me­gyei tanács jóváhagyta elkép­zelésünket, s mi­­ több, már kaptunk is 350 ezer forintot a költségekre. Természetesen ez az összeg még kiegészítésre szorul, amit helyi bevételek­ből pótolunk majd. A fogorvo­si lakás és rendelő építési ter­vei már elkészültek. És mikorra készül el? — Év végére. Egy orvos há­zaspár lakja majd. További tervek? — A jövő évi fejlesztési terv­hez 210 ezer forintot ad a já­rási tanács, ha ez év október 15-ig be tudjuk terjeszteni a költségvetést, valamint a kivi­telezőkkel is meg tudunk ál­lapodni. Ezt a nagy összeget részben a körzeti orvosi lakás teljes felújítására, az egész­ségházban a vízvezeték beve­zetésére, valamint a Bajcsy- Zsilinszky út fogjuk fordítani.portalanítására . De önök csak akkor kap­ják meg a pénzt, ha október 15-ig... — Igen, de az egy percig sem vitás, hogy a költségvetés is elkészül határidőre, és a ki­vitelezőkkel is megkötjük a szerződést. Szóval ez a jellemző a köz­ségre : energikus,­­ célratörő, tanácsi vezetés, a célokat meg­értő lakosság jó együttműkö­dése. (k. i.) Perzsaszőnyegek OTP-hitelre A Belkereskedelmi Minisz­térium — a Pénzügyminiszté­riummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — mó­dosította, bővítette az áruvá­sárlási kölcsönaukció cikklistá­ját. Az új rendelkezés értel­mében ezentúl a Bizományi Áruház útján forgalomba ke­rülő importszőnyegek is kap­hatók részletre az általános hi­telfeltételekkel. .. ‘ Dinamizmus, gondokkal Helyiipar. Ne tagadjuk: az elmúlt másfél-két évtizedben némi lekicsinylő hangsúly ve­gyült a kifejezésbe. A szemlé­let következménye: erőteljes megkülönböztetések a bérszín­vonalban, az anyagellátásban, az értékesítésben. Mégis a hát­rányos megkülönböztetések el­lenére is a helyi ipar dinamiku­san fejlődő ágazatnak bizo­nyult. Ma 15 százalékkal ré­szesedik a nemzeti jövedelem előállításában. Pest megyében húsz tanácsi vállalat és ötven kisipari szövetkezet tartozik a helyiipar fogalomkörébe. Egy­ségeik — hivatalosan: ipar­telepeik­­ száma 549! A he­lyi ipar a megyében egyetlen félév alatt félmilliárd forint értékű terméket állít elő. Igaz, az összeg önmagában nem tű­nik túl nagynak — soknak, de ha tekintetbe vesszük, hogy ezt filléres árukból kell összegyűj­tögetni, az évi egymilliárdot meghaladó termelési érték rög­tön más megvilágítást kap. Összességében nem „helyi" A helyi és sajátos igények s nemkülönben a speciális fog­lalkoztatási gondok kielégíté­sében döntő szerepe van a he­lyi iparnak. Ha azonban össze­gezzük a helyi ipari vállalatok tevékenységét, messze megha­ladják azt, amit helyi, lokális szerepként értékelhetnénk. Az országban a tanácsi vállala­tok száma megközelíti a há­romszázat, a foglalkoztatotta­ké pedig 130 ezer. A teljes ter­melés megközelíti a 20 mil­­liárdot. A megyében a húsz tanácsi vállalat tizenkétezer embert foglalkoztat, a terme­lési érték egymilliárd forint fölött van. Az országban a fa- és cipőiparban dolgozók fele helyi ipari vállalatoknál tevé­kenykedik, az ország kenyér­szükségletének kilencven szá­zalékát helyi ipari vállalatok elégítik ki, a lakáskarbantar­tások 80—85 százalékát a ta­nácsok építőipari vállalatai végzik... A kisipari szövetke­zetek száma országosan 780 fö­lött van — a megyében: ötven —, a foglalkoztatottaké meg­haladja a kétszázezret — a megyében: 13 ezer —, a terme­lési érték 17 milliárd forintra rúg... Minden negyedik ipari dolgozó a helyi iparban tevé­kenykedik. A példák beszédesek. S még inkább azok, ha hozzátesszük: a megyében a minisztériumi ipar 1968-ban az 1965. évinél 33,3 százalékkal termelt töb­bet, a tanácsi ipar viszont 49,2, a szövetkezeti 49,7 százalékkal! Míg a minisztériumi iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés az 1965. évihez mére­ten 1968-ban 17,9 százalékkal volt több, addig a tanácsi iparban 25,8 százalékkal emel­kedett. 1969 első félévében tanácsi ipar nyolc, a szövetke­­­zeti kilenc százalékkal növelte termelését, míg az egész ipar csupán egyszázalékos terme­lésnövekedést ért el. A minisztériumi iparét meg­haladó fejlődési ütem — a di­namizmus —, a piaci igények kielégítésében tanúsított gyor­saság nem a véletlen következ­ménye. A helyi ipar vállalatai a régi mechanizmusban , épp­úgy, mint.... napjainkban — ahogy azt egyik helyen meg­fogalmazták nekem — „nya­kukon a késsel” dolgoztak. Az­az: a piaci kereslet döntően hatott tevékenységükre, ritka esetben engedhették meg ma­guknak azt a luxust, hogy ne megrendelésre, hanem raktár­ra termeljenek. Ez az örökös készenlét pozitív gazdálkodási vonások kialakulását segítette. Nagyok és kicsik A nagyüzem—kisüzem pár­huzam és összevetés mind­két fél számára tanulságos. Kétségtelen: a helyi ipari vál­lalatok­­ nem versenyezhet­nek a nagyüzemek sokrétű állóeszköz-állományával, meg­szilárdult termelési szerve­zetével, de azt, hogy sok területen sokatmondó versenytársak, két­ tény is bizo­nyítja. Az egyik: 1968-ban a bérhez viszonyított nyereség­­részesedés a minisztériumi vállalatoknál 8,84 százalék, míg a tanácsi vállalatoknál 11,34, a szövetkezeti ipar­ban 14,95 volt. A másik: a Pénzügyminisztérium elemzé­se szerint — m­elyet kétezer vállalat mérlegének össze­sítésekor végzett el — az öt­száz főn aluli vállalatok jö­vedelmezősége jobb, mint a nagyvállalatoké... Versenytársak sok terüle­ten — például a váci autó­javító a lokális igények ki­elégítésében, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vál­lalat exkluzív termékek elő­állításában, a Pest megyei Műszeripari Vállalat a ci­pősarok-termelésben stb., stb. Azt pedig, hogy nem csupán saját boldogulásukat szol­gálják ezzel, de a népgazda­ság gyarapodását is elősegí­tik, igazolja: az egy forint le­kötött eszközre jutó megter­melt nemzeti jövedelem a ta­nácsi iparban 0,87, míg a mi­nisztériumi iparban 0,18 Ft volt. S hozzátehetjük azt is: száz forint bruttó állóeszköz értékre a tanácsi iparban 1966-ban 172 forint terme­lési érték jutott, de 1967-ben már 205 forint. A növekedés, s a gazdasági hatékonyság néhány, idézett adatát összevetve megállapít­hatjuk: nagy lehetőségek rejlenek még a helyi ipar­ban, s az itt beinvesztált fo­rintok gyorsan megtérülnek. Meglepő tehát, hogy mind­ezek ellenére 1967-ben csak 903 millió, 1968-ban pedig 1,2 milliárd­­ forintot ruház­tak be a helyi iparban or­szágosan. Az összeg alacsony volta ugyan meglepő, de ért­hető magyarázattal szolgál­nak a körülmények és lehe­tőségek. Megérdemelt segítséget ró A gazdasági reformmal jó­változások érthetően a helyi ipart is hatásuk alatt tartják. A jelentős eredmé­nyek mellett hiba lenne nem észrevenni a kedvezőtlen je­lenségeket. Ma is érezhetően hátrányban vannak a helyi­ipari vállalatok az anyagellá­tásban — a Pest megyei Fa­ipari Vállalat például emiatt szüntette meg a parketta­gyártást­­ a termelőeszköz­kereskedelemben, s az álla­mi vállalatok is a „lista vé­gére” írják a helyi ipartól érkező megrendeléseket. (Ám szigorúan megkövetelik szállítást, amikor ők a meg­a­rendelők alkatrészre, félkész termékre ! ! !) A nagy bérhá­nyad miatt a helyi ipari vál­lalatoknál igen csekély mér­tékű fejlesztési alap képzésére van csak lehetőség, s ez a leg­több helyen csupán a szint­tartásra elegendő, de fejlesz­tésre nem futja. (Van, ahol még a szinttartást sem fe­dezi.) Az ágazati irányítás bevezetése helyes és éssze­rű intézkedés volt, de átmene­tileg holtpontra juttatta a piackutató, távlati műszaki fejlesztési munkát, a helyi­ipari vállalatok jelentős ré­sze ma kénytelen csupán ön­magára hagyatkozni minden kérdésben. A helyi ipar szerepe, jelen­tősége, s nem utolsósorban a benne rejlő üzleti lehetősé­gek elsősorban a tanácsok figyelmét kell, hogy felhív­ják a fokozott segítség szük­ségességére. A tanácsok fej­lesztési­­ alapjának terhére adott összegek épp úgy hoz­zájárulhatnak a helyi ipar korszerűsítéséhez,­­ mint a fej­lesztési alap képzését meg­határozó szabályozók töké­letesítése, s a hitel-preferen­­ciák. Az igények gyors vál­tozása, s növekedése elenged­hetetlenné teszi a helyi ipar gyorsabb fejlesztését, az ész­szerű segítségnyújtást. Olyan gazdasági, társadalmi szűség ez, melyet nem lehet kielé­gíteni másként, csak a helyi és a nagyobb erőforrások ös­­­szekapcsolásával. Mert a he­lyi ipar­­ nem létezhet a „helyi ügyek” színvonalán... Mészáros Ottó

Next