Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
2 Schumann beszámolt londoni útjáról A francia miniszterelnök tv-beszéde • Szovjet lap a kínai magatartásról Wilson fejet hajt... Egyedül a jobboldali Aurore minősíti „ragyogónak” Chaban-Delmas francia miniszterelnök televíziós beszédét, amelyben Párizs közel-keleti politikáját körvonalazta, különös tekintettel a világszerte sokat emlegetett líbiai fegyverszállításokra. A kormányfő emlékeztetett a megállapodásnak arra a részére, hogy a Mirage repülőgépeket nem szabad felhasználni Izrael ellen, amelynek létét és szuverenitását egyébként francia részről maradéktalanul elismerik. Különben is — tette hozzá Chaban-Delmas — a Líbiának leszállítandó Mirage-ok gyártását még el sem kezdték, így még a szállítmány első tétele is csak 15—16 hónap múlva juthat el a megrendelőhöz. A kontingens nagyobb része még ennél is később, 1973-ban kerül Líbiába és „addigra a háború remélhetőleg be is fejeződik.” Nem véletlen, hogy a miniszterelnök beszédét balodali körökben bizonyos ellenérzéssel fogadták. Azzal ugyanis, hogy Chaban-Delmas egyáltalán szükségesnek tartott egy ilyen „bizonyítványmagyarázatot”, kétségtelenül legalábbis bizonyos mértékig engedett az atlanti, mindenekelőtt amerikai—angol nyomásnak. Londonban és Washingtonban az elmúlt napokban sűrűn vádolták azzal Párizst, hogy a Líbiának juttatott korszerű fegyverekkel veszélyezteti „a közel-keleti erőegyensúlyt”. A francia fővárosban alighanem sokan gondolnak ezekben az óráikban arra, hogy De Gaulle tábornok idején aligha került volna sor egy ilyen magyarázkodásra. Valószínűleg nem véletlen a miniszterelnöki nyilatkozat időzítése sem. Amikor elhangzott, Nixon elnök és Wilson brit miniszterelnök éppen tárgyalóasztalnál ült a Fehér Ház tanácstermében... A jövőben valószínűleg sokasodnak a jelei annak, hogy hosszú fagy ' után' TetedigedS- ben van az angol—francia viszony. Maurice Schumann külügyminiszter a minisztertanácsnak megtartotta beszámolóját londoni útjáról. „A két ország között — jelentette ki — egészségesebb, jobb légkör.” Ennek köszönhető — a folytatta módjában Schumann —, hogy volt megvitatni mind Anglia belépését a Közös Piacba, mind a két ország között függő kérdéseket. Változatlanul aggasztó hírek érkeztek Kínából. Az a háborús hisztéria, amely az elmúlt napokban intenzíven foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, minden jel szerint folytatódik, sőt, fokozódik. A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap legújabb száma szerint a Kínából érkező utasok elmondták: a gátját vesztett propaganda hatására több kínai nagyváros lakosai meg vannak győződve arról, hogy hamarosan fegyveres konfliktusba kerül sor Kína és a Szovjetunió között. A szovjet lap felhívja olvasói figyelmét arra az időbeli egybeesésre, amely a kínai hisztéria és a kínai—amerikai tárgyalások megkezdődése között megállapítható. ...így tiszteleg vissza a felsorakozott díszőrségnek Washingtonban. Nixonnal folytatandó tárgyalásai során szót ejtenek Anglia közös piaci tagságáról, a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokról és a NATO-ról. Az amerikaiak azt akarják, hogy Németország katonai megszállásának költségeit később egy NATO-tagállamok által létesített közös kasszából fedezzék. Hogy erre is fejet hajt-e Wilson, az hamarosan kiderül... KagyI ®rHsi építkezésre AZONNAL FELVESZÜNK a dolgozó kívánsága szerint ássék állandó munkára vagy meghatározott időre szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat Munkásszállás és ebéd kedvezményes térítés ellenében. JELENTKEZÉS: Nagykőrös, Ceglédi út, az Élelmiszeripari Technikum építkezésén vagy a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál Kecskemét, Klapka u. 34. LESOTHO (Folytatás az I. oldalról.) Lesothói kongresszus pártja, amely a régi parlamentben 23 mandátummal rendelkezik, a másik politikát tűzte zászlajára. A lesothói választások végeredménye csak a hét végén válik ismeretessé, , tekintve, hogy a 3000 méter magas hegyek között elszórt kis hegyi falvakból szamárháton kell az urnákat Maseruba szállítani. Magyar pedagógusok az USA-ban (Folytatás az 1. oldalról.) Ez az első ilyen szakszervezeti delegáció, amely az elmúlt 25 évben Amerikába látogatott. A magyar pedagógusok oktatási és nevelésügyi intézményeket látogatnak meg, iskolákat, egyetemeket, tudományos intézeteket keresnek fel útjuk során. Washingtonban a küldöttség tagjai felkeresték az egészségügyi, oktatásügyi és népjóléti minisztériumot, ahol tanácskozást folytattak a minisztérium képviselőivel. Az amerikai szakemberek nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar oktatásügy eredményei iránt, s a minisztérium például a közeljövőben jelentet meg egy tanulmányt hazánk közoktatásáról. A pedagógus szakszervezet küldöttsége február 8-ig marad az Egyesült Államokban. 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Tito Temzibarbcm Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, felesége és kíséretében levő személyiségek társaságában szerdán Dar es Salaamból Zanzibarba érkezett. A repülőtéren a magas rangú vendéget Karamé elnök, valamint a minisztereik és a forradalmi tanács tagjai üdvözölték. Braun ismét előbbre lépett.. Dr. Thomas Paine, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) igazgatója, bejelentette, hogy a hivatal újonnan létrehozott igazgatóhelyettesi posztjára dr. Werber von Braun nemzetközi hírű rakétaszakembert nevezték ki. Braun új feladatköre az űrhajózási program tervezése lesz. ’ . Wernher von Braun, akinek nevét a második világháború hírhedt V—1, V—2 rakétái tették ismertté, legutóbb a buntsville-i űrközpont igazgatója volt. Von Braun 1945 óta él az Egyesült Államokban. Nevéhez fűződik az Egyesült Államok első nagy ballisztikus rakétája, és ő irányította azt a kutatócsoportot, amely 1958. január végén útjára indította az Explorer–1 elnevezésű amerikai műholdat. A huntsville-i űrközpont Braun vezette csoportja építette és tervezte a Saturn–5 rakétát, az Apollo-űrhajók táját, amely az hordozórakéApollo-program keretében, végrehajtott valamennyi' ’ kísérletnél'” az űrhajósok kabinját pályára* juttatta. SZERDÁN a prágai vár Spanyoltermében jött a Csehszlovák megkezdőKommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. SZERDÁN Khartoumban befejezte munkáját a közép- és kelet-afrikai államok hatodik csúcsértekezlete. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) váci és a gödöllői járás termelőszövetkezetei a Hűtőipari Országos Vállalattal. A Budapest környéki szövetség a Dunakeszi Konzervgyár és a tagszövetkezetek közötti jobb együttműködést segítette elő. Közreműködtek a szövetségek a vállalatok és a termelőszövetkezetek között támadt vitás kérdések megoldásában, jó néhány bizottságot hoztak létre a termelés szakosítása érdekében. Ilyen bizottság segíti többek között a fólia alatti termelést, a műszaki fejlesztést, vagy a magyartarka szarvasmarhafajta nemesítését. Mindhárom szövetség szoros kapcsolatot alakított ki a megyénkben működő kísérleti és kutató intézetekkel. Több tucat bemutató, szakmai rendezvény, segítette tanfolyam és kiállítás elő a szövetségek szervezésében a gyümölcsöző tapasztalatcserét. Fontos helyet foglal el a szövetségi munkában a tagszövetkezetek jogi védelme, a munkaverseny szervezése, annak értékelése, a közös vállalkozások támogatása stb. A jelentés több órán tartó vitájában felszólalt K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára, Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Hegyvári Ferenc, az SZMT titkára, Boros András, a vb tagja. Elmondották véleményüket a szövetségek titkárai, dr. Kecskeméti Lajos, Vimola Károly és dr. Merényi Károly, s felszólalásukban kitértek a meglevő hiányosságokra is. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze az elhangzott észrevételek alapján a vb álláspontját. Megállapította, hogy mind a három területi szövetség méltónak bizonyult a sokoldalú megbízatásra, jól képviselte a tagszövetkezetek érdekét. Hozzájárult a megye közös gazdaságainak tavalyi, jó eredményeihez,kiemelkedően A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a három területi szövetség vezetőinek, apparátusának, s határozatban foglalta össze a további feladatokat. Az egyéb ügyek között Kasza Béla, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője terjesztette elő a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek listáját, és az 1970-es állami támogatás mértékét Ezt követően a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek ösztöndíjjal történő támogatásáról, illetve az ehhez szükséges anyagi alap létrehozásáról nyújtotta be a művelődési osztály javaslatát Hargitai Károly osztályvezető. A felemelt költségvetési tartalékból 600 ezer forintot biztosít alapként a megyei tanács erre a célra. Hosszas, és szenvedélyes vita azÉRült ki az előterjesztésről, s a módosított javaslat felett a január 30-i megyei tanácsülés dönt. Végezetül a végrehajtói bizottság földrendezési, személyi, és panaszügyeket tárgyalt. —sp— 112 ÉVES korában kedden elhunyt Selim Abdallah Saade, Libanon legöregebb polgára. Kit szolgál Ernst Fischer? A prágai Rudé Právo keddi száma „Kit szolgál Ernst Fischer?” címmel közli Ladislav Tomasek és Jaroslav Kölnnek átfogó tanulmányait. A cikk az Osztrák Kommunista Párt soraiból a közelmúltban kizárt Ernst Fischer filozófus és teoretikus magatartásának és tanításainak elvi vonatkozásaival foglalkozik. Mint a szerzők megállapítják, az osztrák filozófus kizárása látszólag az Osztrák Kommunista Párt belügye, s ezért nem ildomos, ha a csehszlovák kommunisták kritikusan elemzik nézeteit és állásfoglalásait. A valóságban azonban a kérdés összetettebb: Fischert jól ismerik Csehszlovákiában, filozófiai és szociológiai nézetei jelentős mértékben befolyásolják a humán értelmiség viszonylag széles körét. Gyakran megfordult az országban, s látogatásai még inkább erősítették tételeinek az ideológiai frontra kifejtett gyakorlati hatását. Sokan merész elemzőnek, megalkuvást nem ismerő kommunista forradalmárnak tartják. „Ezért internacionalista kötelességünknek tekintjük, hogy bíráljuk Fischernek az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos magatartását és nézeteit. Tudatában kell lennünk annak, hogy Fischer a kommunista mozgalom ama jobbszárnyának vezető szóvivője, amely nemzetközi méretű gyakorlati és elméleti vonásokkal rendelkezik, s ez súlyosan fenyegeti a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom valódi akcióképességét. Szükséges tehát, hogy rámutassunk e forradalmi kalandorság álforradalmi jellegére.” A szerzők részletesen foglalkoznak Fischernek a Stern című nyugatnémet lapban megjelent radikális demokrata hitvallásával. Emlékeztetnek arra, hogy a marxizmus klasszikusai a radikális demokratizmust olyan áramlatnak minősítették, amely már túljutott a burzsoá demokratizmuson és radikalizmuson, de még nem lépte át a dialektikus és történelmi materializmus küszöbét, nem azonosult a munkásmozgalom érdekeivel. „Valóban hangsúlyozandó — írják a tanulmány szerzői —, hogy korunkban veszély fenyegeti a demokráciát, de Fischer módszertani fogyatékosságai éppen abban nyilvánulnak meg, hogy a demokráciát elvont módon időn kívül állónak értelmezi. Abszolutizálja a kapitalista Európa bizonyos területeire többé-kevésbé érvényes problematikát, s ennek alapján értékeli a politikai világeseményeket. Természetesen nem kívánjuk letagadni annak az értelmiségnek a fontos szerepét, amely könyörtelenül leleplezi az emberi méltóságot fenyegető veszélyes helyzeteket. Ez a szerep feljogosít bizonyos egyoldalúságra, amely például az elkötelezett művészeket jellemzi. Ezt azonban nem lehet általános szabálynak kikiáltani, nem szabad hivatalos filozófiai és politikai platform rangjára emelni. A marxizmus magában foglalja és feltételezi a humanizmust, ám nem azonosítható az elvont humanizmussal, az egzisztencialista színezetű és irányzatú humanizmussal. Az a humanizmus, amelyről marxista filozófus és politikus beszél, nem érvényesülhet osztályösszefüggések keretein kívül”. Fischer nem dialektikus gondolkodásmódjának jellemzésére a tanulmány írók idézik az osztrák teoretikusnak Spiegel számára adott nyilatakozatát. Ebben kijelentette: marxista vagyok, Lenint századunk legnagyobb forradalmárának tartom, de kimondhatatlan ellenérzést vált ki belőlem a marxizmus—leninizmus fogalma. Ez az ideológiai fogalom lényegében csak sztálinizmus körülírására szolgál. „Az igazi marxista—leninista — írják a szerzők —, bizonyára nem téveszti szem elől Sztálinnak a leninizmussal szemben elkövetett konkrét hibáit. Ha azonban személyiségét valóban a marxizmus— leninizmus vizsgáljuk, nem szempontjából kerülheti el figyelmünket életének és politikai tevékenységének kerete. Nem tagadhatjuk, hogy Sztálin jelentős részt vállalt a lenini eszmék gyakorlati megvalósításában, nem dolgozott ki a marxizmus—leninizmustól eltérő elméleti rendszert. Fischer módszereiből sokat elárul az az eljárás is, hogy a dogmatikus túlkapások bírálatát a marxizmus—leninizmus rendszertani értelmezésének komplex kritikájává bővíti. Ennek a szubjektivizmusnak, a fischeri analízisnek és hibáknak nemzetközi gyökerei és lecsapódásai vannak. Nálunk is szép számmal akadnak odaadó és lelkes tanítványok (közülük időközben némelyek emigráltak). A szubjektivizmust a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak több okból is bírálatnak kell alávetnie. Ez az irányzat leszűkíti a mozgalom osztály alapját és gyakorlati orientációját, mindenekelőtt pedig veszélyezteti forradalmi munkás jellegét és kispolgári elemeket csempész be. A jobboldali színezetű szubjektivizmust gyengíti a mozgalom forradalmi akcióképességét, s közvetve a burzsoázia és az antikommunizmus érdekeit szolgálja. Előmozdítja azonban a szélsőséges baloldali erők és a baloldali elhajló elemek aktivizálódását is. A dogmatizmus revizionizmussá változik és viszont.” A szerzők végül rámutatnak Fischer fő tévedésére, a Szovjetuniónak a nemzetközi munkásmozgalomban, valamint a világméretű osztályharcban kifejtett szerepe alapvetően hibás értelmezésére. Ez logikusan következik az absztrakt demokrácia és humanizmus koncepciójából. A Szovjetunióban végbement szükséges folyamatokat az októberi hagyományok bürokratikus elsorvasztásaként taglalja. Nem értette meg, hogy Szovjetoroszország fejlődését a világméretű osztályharc a belső politikai, gazdasági és történelmi feltételek determinálták. Fischer mechanikusan szeretné alkalmazni a burzsoá demokrácia modelljét a szovjet valóságra. „Akár tudatosan, akár nem, állásfoglalásaival és nézeteivel megrekedt az antikommunizmusban, s annak globális stratégiáját szolgálja. Márpedig ennél szörnyűbb helyzetbe nem is juthat kommunista” — állapítják meg a Rudé Právo tanulmányírói.