Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Magyar—benelux tárgyalások kezdődnek hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítésére A jövő hét elején Brüsszel­ben találkoznak Magyarország és a Belga—Holland—Luxem­burgi Gazdasági Unió képvise­lői, hogy tárgyalásokat folytas­sanak Magyarország és a Be­nelux államok új hosszú le­járatú árucsereforgalmi meg­állapodásának előkészítéséről. Az előző, 1967-ben megkötött hosszú lejáratú megállapodás három évre szólt. A jövő hé­ten sor­ra kerülő tárgyalások alapján létrejövő, újabb hos­­­szú lejáratú megállapodás vis­­­szamenőleg, ez év elejétől lesz érvényes. Magyarország­­ és Belgium áruforgalmában a magyar ki­vitel 1965 és 1969 között 80 százalékkal emelkedett. 1969- ben a forgalom csaknem az előző évivel azonos szintű volt. Tavaly a Belgiumba szállított magyar exportáruk értéke el­érte a 200 millió devizaforin­­tot, az onnan származó im­portcikkeké pedig 180 millió devizaforint körül volt. Tavaly a Belgiumba irányu­ló magyar export több mint 40 százalékát a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ké­pezték. A magyar vállalatok többek között vágómarhát, friss gyümölcsöt, fűszerpapri­kát, paradicsompürét szállítot­tak. A fogyasztási iparcikkek a kivitelben 27 százalékot kép­viseltek. A belga importőrök konfekcióipari termékeket, lábbelit, bőrdíszműárut, bú­tort, háztartási cikkeket, edé­nyeket vásároltak. A kivitel további részét az anyagok, fél­készáruk adták, min­t például kikészített bőr, vegyszer, acél­cső, hengenáru, gyógyszeralap­anyag. A magyar vállalatok Bel­giumból főként anyagféléket, alkatrészeket, félkész terméke­ket vásároltak. Tavaly ez ad­ta az import 80 százalékát. A múlt évben beszerezték a ma­gyar vállalatok Belgiumból mezőgazdasági termékeket, húslt, ipari fogyasztási cikke­ket, sportszereket, szőnyeget és gépipari gyártmá­nyaka­t is. 1967-ben jött létre a ké­t or­szág közötti kooperációs meg­állapodás, s az azóta eltelt időszakban két alkalommal került sor a gazdasági, ipari, műszaki együttműködési ve­gyes bizottság tárgyalásaira. A tavaly novemberben megtar­tott vegyes bizottsági ülésen több elvi kérdésben állapodtak meg az érdekeltek: úgy dön­töttek, hogy „zöld utat” kap­nak a kooperációs szállítások — a hivatalos szervek biztosít­ják a szükséges engedélyek gyors kiadását. A vállalatok között eddig létrejött kooperá­ciós megállapodások gyógysze­rek, mezőgazdasági felszerelé­sek gyártására, illetve értéke­sítésére vonatkoznak. Tárgya­lások folynak újabb kooperá­ciós megállapodások aláírásá­ról is. Kezdeményez a népfront (Folytatás az 1. oldalról.) megfelelő és kulturált életmó­dot biztosítani. Éppen ezért a községi fejlesztési terv, főleg a lakásépítkezésekre, a kommu­nális, kulturális és kereskedel­mi ellátottság javítására épült. Szigetszentmiklós esetében, nagy kiterjedése és sűrű né­pessége miatt nem elég, ha az üzemek csak a törvényszabta községfejlesztési hozzájárulás­sal segítik a fejlesztési tervek megvalósítását, hanem ennél több kell: anyagi, erkölcsi és politikai támogatás. A község­fejlesztési tervben előkelő he­lyet foglal el a község egyik területének parcellázása, ahol 400 családi ház épülhet majd. A falu így segít a gyárakban dolgozóknak, az üzemek vi­szont úgy segíthetnek, ha fej­lesztési alapjukból adnak 10 százalékot a dolgozók lakás­építésének elősegítésére. A két beszámolót vita kö­vette. Dobrotka Oszkár, a Cse­pel Autógyár pártbizottságá­nak titkára felszólalásában a gyár nehézségeire hivatkozva kijelentette, hogy a községfej­lesztési alapon kívül egyéb anyagi támogatást a gyártól nem lehet várni. Csordás Imre, a Pest vidéki Gépgyár igazgatója viszont le­szögezte, hogy a kölcsönös se­gítés, község és üzem között, a fejlődés útja. Éppen ezért a gyár fejlesztési alapjának 10 százalékát már lekötötték a dolgozók lakásépítésének segí­tésére. Javasolta, hozzanak lét­re állandó bizottságot, mely­nek tagjai a járási, községi, valamint az üzemi párt-, köz­igazgatási és gazdasági vezetők lennének, akik a közös problé­mákat közösen oldanák meg. Dr. Bodrai Lajos, a rácke­vei járási pártbizottság első titkára hangoztatta, hogy a legfontosabb feladat’ az elma­radt ráckevei járás fejlesztése. Megjegyezte: mikor az egyik üzem ezt nem érti meg, a lakosság nagyarányú társadalmi munkával támogatja a terveket. Példaképpen Dunaharaszti kiemelte, hogy község a múlt évben 350 ezer, Ráckeve egy­millió, Szigetszentmiklós 1 mil­lió 400 ezer és Lórév 740 ezer forint értékű társadalmi mun­kát teljesített. A járási pártbi­zottság első titkára felhívta a dolgozók figyelmét, lakóhelyük érdekeit lelkesen képviseljék munkahelyükön is. Dr. Dobrai Lajos ezután elítélőleg nyilat­kozott Tököl községről, mert a Pest­vidéki Gépgyártól fejlesz­tésre kapott 900 ezer forintot csak járdaépítésre fordította, a lakosság aktív közremű­ködését mellőzte, s a mun­kát iparosoknak adta ki. Kovács Ferenc, a taksonyi ÁFÉSZ igazgatója biztosította a megjelenteket az ÁFÉSZ to­vábbi segítőkészségéről, majd Tarjányi Béláné országgyűlési képviselő tett figyelemre méltó javaslatot: Dunaharaszti kör­nyékén házgyárat kellene léte­síteni, amely egyrészt a já­rási igényeket, másrészt a me­gyei igények egy részét is ki tudná elégíteni. Karácsonyi István A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyére AZONNALI FELVÉTELRE KERES: 9 asztalosokat, @ faipari gépmunkásokat 9 lakatosokat 9 villanyszerelőket 9 hegesztőket 9 segédmunkásokat. A fenti szakmákban nyugdíjasokat, és nyugdíjas segédmunkásokat is alkalmazunk. A vállalat a vidéki munkavállalóknak szállásról gondoskodik. Jelentkezés: Budapest III., (Óbuda) Pomázi út (Munkaügyi csoport) Telefon: 886—999. PE­ST MEGYEI­ M­rlup „Téli szél" New Yorkban Jancsó Miklós: Sirokkó cí­mű filmjének bemutatásával nyílik meg március 16-án New Yorkban a Grove Press nevű könyvkiadó és filmforgalma­zási vállalat csaknem kéthóna­pos filmfesztiválja. A fesztivál során az elmúlt év filmtermé­sének 12 érdekes és vitatott alkotását vetítik négy New York-i filmszínházban, köztük francia, japán, brazil, jugo­szláv, görög és csehszlovák filmeket. A magyar filmet „Téli szél” címmel vetítik majd New Yorkban és szó van arról, hogy másutt is bemutat­ják. SAIGONI jól tájékozott kö­rökben kedden a kora reggeli órákban közölték, hogy ameri­kai stratégiai bombázók keddre virradó éjszaka ismé­­ telten laoszi területeken szór­ták le bombáikat. Gromiko Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) volt és akkor sem volt nehéz megjósolni, hogy ez a kettős­ség a francia—amerikai kap­csolatok jövőjétől sem függet­len. A megfigyelők arra sze­retnének a mostani látogatás során választ kapni, milyen arányban lesz jelen a két ál­lam jövőbeni kapcsolataiban a „folytatás”, tehát a gaulleista hagyományok folytonossága, valamint a „nyitás”, amely ez­úttal közeledést jelentene. Magas rangú látogatót fogad a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosa: a kormány meghívására Berlinbe érkezett Andrej Gromiko, a Szovjet­uniói külügyminisztere. Gromi­ko látogatásai érthetően min­dig nagy figyelmet keltenek. Nem meglepő, ha a bonni­­berlini párbeszéd megindulása után, a két Németország kor­mányfői találkozója előtt a szovjet külügyminiszter berli­ni tárgyalásai a szokásosnál is nagyobb nemzetközi érdeklő­désre tarthatóak számot Arafat a „múlékony válságáról (Folytatás az 1. oldalról.) létrejött titkos megállapodás­ról, csak annyit mondott, hogy sikerült visszaállítani február 10-e (a jordán kor­­­mány biztonsági intézke­déseit ezen a napon hoz­ták) előtti helyzetet. Arafat az egész palesztínai ellenállási mozgalom nevében szólva határozottan cáfolta, hogy a kommandócsapatok va­lamelyikének is köze volna a Swissair svájci légitársaság gépének szombati katasztrófá­jához. A palesztínai felszabadítási szervezet vezetője hangoztatta, hogy a mozgalom elhatárolja magát a polgári személyek el­leni merényletektől, bárhol is történjenek azok. Az egyesített parancsnok­ság hamarosan alaposan meg fogja vizsgálni a re­pülőgépek elleni támadá­sok egész problematikáját. Szovjetunióbéli látogatásáról Arafat kijelentette, h­ogy a pa­lesztínai forradalmárok képvi­selőjeként látogatott el a Szovjetunió baráti népéhez. Mint mondotta, a szovjet ve­zetők nagy megértést tanúsí­tottak a palesztínaiak céljai iránt. PRÁGA Megfosztották cseh állampolgárságuktól­ A cseh külügyminisztérium kedden közzétett közleménye szerint a Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége az alábbi személye­ket fosztotta meg a cseh ál­lampolgárságtól : Jiri Pelikánt (1923), amiért 1969 szeptemberében törvény­­ellenesen elhagyta Csehszlová­k­i területét, Londonban nyi­latkozatot adott ki, hogy nem hajlandó visszatérni hazájába és külföldön tanúsított maga­tartásával kárt okoz Cseh­szlovákia érdekeinek. Otakar Rambouskát (1923), amiért 1968 szeptemberében törvényellenesen elhagyta Csehszlovákia területét és kül­földön tartózkodik; Ivan Svitakot (1923) és Óta Síkot (1919), amiért külföldön tartózkodnak és magatartásuk­kal kárt okoznak a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság ér­dekeinek. ••• 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA A februári győzelem Ma 22 éve döntő fordulat kö­vetkezett be a szomszédos csehszlovák nép életében. A prágai Vencel téren a munká­sok és milicisták forradalmi gyűlésén Klement Gottwald bejelentette: Csehszlovákiában a munkásosztály és a reakciós burzsoázia harcából a szocia­lizmus hívei kerültek ki győz­tesen. Ezt a bejelentést rendkívül éles politikai harc előzte meg. A belső és a külső reakció összpontosított támadást foly­tatott a Csehszlovák Kommu­nista Párt ellen, amely a há­borút követő években mind nagyobb politikai befolyásra tett szert a tömegek között. A Csehszlovák Kommunista Párt már az 1946-os választásokon megszerezte a szavazatok 40 százalékát, s azzal a parla­ment legerősebb pártja lett. Ennek alapján Klement Gott­­w­ald lett a miniszterelnök, reakció ebbe nem akart bele­­­nyugodni, s mind koncentrál­tabb támadást intézett a ha­ladás erői ellen. 1947 végén és 1948 elején a koalíciós kor­mány polgári és szociáldemok­rata tagjai lemondásukkal akartak zűrzavaros helyzetet teremteni, majd kommunisták nélküli „politikamentes” kor­mányt alakítani. A munkásosztály azonban keresztül húzta a reakció ter­veit és Csehszlovákiát a nép akaratának megfelelően elin­dította a szocializmus útján. Ezzel a reakció hosszú időre, de nem véglegesen vereséget szenvedett. 1968-ban ismét je­lentkeztek a már egyszer ku­darcot vallott „átértékelési” törekvések. A már a szocialis­ta rendet fenyegető „átértéke­lési” törekvéseken ismét úrrá lettek a szocializmus erői. Az 1968-as csendes ellenforradalmi kísérlet nagy tanulsággal szol­gált a csehszlovák és vala­mennyi szocializmust építő or­szág népeinek. A szocialista Csehszlovákia még viseli az ellenforradalmi kísérlet nyomait, de már meg­kezdődött a konszolidáció, a hibák és a tévedések követ­kezményeinek helyrehozása. Biztosak vagyunk benne, hogy a csehszlovák nép ismét felülkerekedik minden nehéz­ségen és új tanulságokkal folytatja a szocializmus építé­sét. Burtica Bonnban Cornel Burtica ro­mán külkereskedel­mi miniszter Bonn­­bba látogatott. Képünkön: Burtica (jobboldalt) Schillerrel, az NSZK gazdasági miniszterével beszélget. RANGOON U Thant megmagyarázta... A Thant ENSZ-főtitkár New Yorkba történt elutazása előtt Rangoonban adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy azért rövidítette meg burmai tartóz­kodását, mert több olyan je­lentést kapott, amely érdeklő­désre tarthat számot. E jelen­tésekben — mondta — „pozi­tív elemeket” fedezett fel a közel-keleti válsággal kapcso­latban. A főtitkár nem bocsát­kozott részletekbe. Párizsban megnyílt a Közös Piac pénzügyminisztereinek konferenciája. ítélet a varsói diverziós csoport perében A varsói vajdasági bíróság kedden délután ítéletet hirde­tett Maciej Kozlowski és négy társa politikai diverziós cso­portjának perében. A bíróság Maciej Kozlowskit négy és fél évi, Jakub Karpinskit négy, Krzysztof Szymborskit és Ma­ria Tworkowskát három és fél,három és fél, Maria Szpa­­kowskát pedig háromévi bör­tönbüntetésre ítélte. A vajdasági bíróság, tekin­tettel arra, hogy a vádlottak már tavaly letartóztatásban voltak, valamen­nyiükre vonat­koztatta a Lengyel Államta­nács 1969 júniusi amnesztia­­rendeletét, így az elítélteknek csak bün­tetésük kétharmadát kell letölteniük. Twarkowska esetében a bíró­ság egyéb enyhítő körülmé­nyeket is figyelembe vett, s a vádlott 21 hónapot tölt majd börtönben. A perben beigazolódott, hogy Kozlowski és társai Lengyel­­országból államtitkokat képező politikai és gazdasági jelenté­seket juttattak el Jerzy Gied­­roycinak, a párizsi „Lengyel Irodalmi Intézet” igazgatójá­nak, a Kultúra című lengyel nyelvű, emigránsok által szer­kesztett folyóirat főszerkesztő­jének. Egyidejűleg Lengyelor­szágban illegálisan terjesztet­ték az említett szerkesztőség állam- és népellenes kiadvá­nyait. Együttműködtek más nyu­gati diverziós központok­kal, köztük a Szabad Európa Rádióval. A csoport egyes tagjainak kapcsolata volt bizonyos szo­cialistaellenes csehszlovákiai körökkel. A vádlottak a tárgyaláson, Jakub Karpinski kivételével beismerték a terhükre rótt cse­lekményeket. KEDDEN hajnalban holtan találták nyugat-berlini cellá­jában Josef Bachmannt, aki 1968. áprilisában sikertelen merényletet hajtott végre Ru­di Dutschke nyugatnémet diákvezető ellen, öngyilkos lett.

Next