Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

1970. JÚLIUS 15., SZERDA Ami elől nem lehet kitérni Egyre több panaszt hallunk, hogy nincs elegendő munka­erő az iparban és a mezőgaz­daságban sem. Hová lettek a bányából kikerült emberek, átmenetileg sem okozott mun­kanélküliséget a gazdaságirá­nyítási reform? Hiszen két évvel ezelőtt ez jelentette a legnagyobb gondot. A gyermekgondozási segély kiterjesztése után sok kisma­ma otthon maradt és ezzel egy időben a vártnál nagyobb arányban növekedett a nem ipari munkahelyek létszáma és több helyen bővítés, re­konstrukció kezdődött. Mind­ezek együttes hatására, vala­mint a megye társadalmi, gazdasági szerveinek munká­ja nyomán enyhe munkaerő­kereslet alakult ki. Jogos-e a panasz, hogy nem lehet munkást kapni? Általában nem, néz­zük csak, kik panaszkodnak? Főleg azok az üzemek, ame­lyek nem teljesítették terme­lési tervüket, azok, amelyek­nél kedvezőtlenek a termelé­kenység mutatói. Sok helyen gyorsabb ütem­ben nőtt az alkalmazottak száma, mint a termelés és különböző adatokból arra kö­vetkeztethetünk, hogy 1970- ben tovább akarják, a létszá­mot növelni. De miből, ho­gyan? Egyszerűbb és rövid távon gazdaságosabb a termelést újabb munkaerővel növelni, mint gépesítéssel, a termelés korszerűsítésével és különbö­ző átcsoportosításokkal. De a termelés bővítésének extenzív útja Valójában hol van munka­erőhiány és hol van felesleg? Erre a kérdésre csak akkor lehet helyes választ adni, ha előbb azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt ott és úgy foglalkoztatják-e, ahol és ahogyan az szükséges és hasznos. De több esetben bizonyítani lehet, hogy ugyanannak a vállalatnak egyik telepén, munkaerő­­hiánnyal küzdenek, másikon meg nincs anyag, rossz a szervezés, állnak a gépek és az emberek. Nincs elegendő munkás a szer üdében, vagy az építkezésen­, de sokan ülnek a vállalati központban, felesle­gesen, sok embert foglalkoz­tat a meo és a tmk, sok a kü­lönböző rendű, rangú impro­duktív létszám.. Nem a létszám dönti el, hogy a vállalat jól dolgozik-e, vagy sem. Sokkal fontosabb a munka szervezettsége, a gé­pesítés ésszerű kihasználása és a vezetés színvonala. A foglalkoztatás nem lehet gond, ha a gazdálkodás meg­ítélésére két mércét hasz­nálunk: a nyereséget és termelékenységet. A nyereség a a gazdálkodás komplex muta­tója, de mégsem lehet egyedüli iránytű. A gazdaságosság mellett a termelékenység fo­kozására is nagy gondot kell fordítani, mert a létszámot nem­ lehet tovább növelni. Segédmunkásokat, nehéz fizi­kai munkásokat már most sem lehet kapni, csak a tech­nika, csak a korszerűsítés se­gít Ha a termelékenység emelkedik, akkor a nyereség megalapozott, akkor gondos­kodtak a vállalat jövőjéről. A nyereség, a termelékeny­ség fokozása szempontjából, kikre lehet legin­kább számítani? Nem a vándormadarakra, nem azokra, akik meg sem melegszenek, és máris tovább­állnak, hanem a vállalati törzsgárdára, a helyi ismere­tekkel rendelkező, jól kép­zett műszakiakra, a szocialista brigád­tagokra. Ezért nemcsak az igazság, hanem műszaki és gazdasági igények is dik­tálják, hogy a rendelkezésre álló bérek jelentős részét a törzsgárda tagjainak juttassák. A béremelések álljanak arányban a tényleges teljesít­ményekkel, azok kapják az erkölcsi és anyagi elismerést, akik azt megszolgálták. A műszaki fejlesztés elől nem lehet kitérni, legfeljebb itt-ott el kell halasztani, amíg lesz rá pénz és kapacitás. De az ésszerű, hatékony gazdálko­dás, a különböző átcsoportosí­tás, a belső munkanélküliség felszámolása, már most és mindenütt indokolt és szüksé­ges. Közérdek, hogy a letele­pülő új üzemek, és rekonstruk­ció után a régiek is, minél előbb gazdaságosan termelje­nek, a vállalatok és az illeté­kes szervek az eddiginél na­gyobb gondot fordítsanak a munkaerő-gazdálkodásra, a termelékenység fokozására. Mindez alapvető gazdasági és egyben fontos politikai feladat. Nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek, sőt a dolgozó kollektívák közös ügye is. Dr. Fazekas László tovább nem járható, mert a munkaerő- tartalék ma­holnap kimerül és a közgaz­dasági szabályozókat is egyre inkább úgy módosítják, hogy a műszaki fejlesztést, a haté­konyságot és a korszerűbb vezetést, vagyis az intenzív fejlesztést ösztönözzék. Ezért helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket, megkezdték az üzemen hogy be­lüli létszám-átcsoportosítás vizsgálatát, az egyes üzemré­szek hatékonyságának elem­zését. De ugyan hány üzem­ben teszik ezt? Pedig meg­hökkentő fonákságok derül­nek ki, ha következetesen utána járnak, hogy kinek mi a munkaköre. Főleg admi­nisztratív és kisegítő állo­mányban akadnak olyanok, akik naponként kétórai hasz­nos munkát sem tudnának igazolni. Ha a párhuzamos adatszolgáltatást, a felesleges adminisztrációt megszüntet­nék, sok embert termelő munkára csoportosíthatná­nak át. De hol, melyik válla­latnál foglalkoznak követke­zetesen munkaszervezéssel? Ez a feladat még a nagyüze­mek munkaügyi osztályain is csak másodlagos jellegű, a munkaerő-gazdálkodás több­nyire csak a felvételekre, és az elbocsátásokra korlátozó­dik. Augusztus 1-ig lehet jelentkezni a marxizmus-leninizmus esti egyetem speciális kollégiumaira Az ősszel kezdődő tanévben marxizmus-leninizmus esti egye­­­temen — a hároméves általános tagozat mellett —, összesen 23 spe­ciális kollégiumot indítanak —kö­zölték az egyetem vezetői. A spe­ciális kollégiumokra azok jelent­kezhetnek, akik előzőleg egye­temet, főiskolát végeztek, viszont egy-egy témában speciális, ma­gas szintű tudást kívánnak szerez­ni. Sok érdeklődőt vonz például a „Politikai etika’­ című kollégium, amelynek témája: az államirányí­tás gazdasági, politikai, erkölcsi arculata. Főleg fizikusok, mérnö­kök és filozófusok jelentkeznek a modern fizikai világnézeti kérdé­seivel foglalkozó továbbképzőre. A tudományos, technikai forradalom lényegét, fejlődésének újszerű vo­násait tárgyalják majd „A tudo­mányos-technikai forradalom esz­méi, világnézeti problémái’” cí­men meghirdetett féléves kollé­gium hallgatói. „A biológiai filo­zófia problémái” címmel azoknak a végzett hallgatóknak szerveztek kollégiumot, akik e tárgyon kandi­dátusi disszertációt akarnak írni. A tudományos ateizmus kérdései iránt érdeklődők a „Jelenkori val­lásfilozófiai áramlatok” című to­vábbképzőre jelentkezhetnek. Ta­nárok, oktatásfelelősök, vezető propagandisták számára több té­májú pedagógiai speciális kollé­gium indul. A neveléselméletre jelentkezők a nevelés személyisé­get­­ formáló szerepéről szereznek tudományos ismereteket. Ezenkí­vül A szocializmus időszerű kér­dései, A XX. század esztétikája és A munkásmozgalom története stb. címmel indulnak speciális osztá­lyok. Az általában egyéves idő­tartamú továbbképzőkre legké­sőbb augusztus 1-ig fogadnak el jelentkezést. Egyébként a hagyományos ok­tatási formákban is több újdon­sággal találkozhatnak a hallgatók. Azok, akik már előzőleg alapos marxista képzettséget szereztek párt- és egyéb oktatási formá­ban, a kétéves tagozaton vallás­­történeti, valláskritikai szakosí­tón vehetnek részt; a politikai gazdaságtan tanszéken először ok­tatják majd a munkaerőgazdálko­dásnak munkaügyi helyzettel kap­csolatos tudnivalókat. Hasznos kezdeményezés az is, hogy az MSZBT ősztől bevezeti a fakultatív orosz nyelvoktatást, amely három év alatt középfokú nyelvvizsgára készíti fel az ér­deklődő hallgatókat. Védjegy lett a KERAVILL A Fővárosi Kerékpár-, Rá­dió- és Villam­ossági K­­iskeres­­kedelmi Vállalat nevének szó­kezdeteiből kialakított rövidí­tés, a KERAVILL ma már el­fogadott, jóllehet a vállalat csak a fővárosban működik, több vidéki üzlet cégtábláján is megtalálható a népszerű rövidítés, annak az időszak­nak a maradványaként, ami­kor a vállalatnak még orszá­gos üzlethálózata volt. Az ille­téktelen névhasználat nem­egyszer félreértésre adott okot a vásárlók körében, előfordult például, hogy egy-egy — ter­mészetesen csak a fővárosban érvényes — KERAVILL-akció kapcsán panaszokkal illették a vállalatot a vidéki vásárlók azért, mert az ottani KERA­­VILL-bolt nem nyújtotta, nem nyújthatta a kedvezményeket, meghirdetett szolgáltatá­sokat. Az Országos Találmányi Hi­vatal a KERAVILL szót és emblémát védjegyoltalom alá helyezte. Ezúttal tehát, ha a KERAVILL nevet más válla­lat használja, védjegybitorlást követ el. Msr hegyei k fűrlap J Budapestre érkezett az iráni gazdasági miniszter Hushang Ansari gazdasági miniszter vezetésével kedden iráni gazdasági küldöttség ér­kezett Budapestre, hogy dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazda­sági kapcsolatainak bővítésé­ről. A delegáció néhány napos budapesti tartózkodása során tárgyal a Magyarországra irá­nyuló iráni áruk választéká­nak bővítéséről, illetve a ma­gyar gépipari termékek ex­portjának fokozásáról. DR. SZAKÁCS ÖDÖN HELSINKIBE UTAZOTT Július 15 és 19-e között Hel­sinkiben tartja 9. kongresszu­sát a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége. A kongresszusra dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb­­ Bíró­ság elnökének vezetésével öt­tagú magyar jogászküldöttség utazott. BULL GAMMA 115 A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Miskolcon adatfeldolgozó te­lepet hozott létre. Az új te­lep komoly gépparkkal , többek között a 20 millió fo­rint értékű Bull Gamma 115-ös elektronikus adatfel­dolgozóval rendelkezik. Vita a munkaerő-vándorlás okairól Ülést tartott az ÉDOSZ elnöksége Az ÉDOSZ elnöksége hét­főn — három iparágban vég­zett felmérés alapján — a munkaerő-vándorlás okairól tanácskozott. A vizsgálat meg­állapította : nem állja meg helyét az az elterjedt nézet, hogy a munkaerő-vándorlást csak bérezési problémák okoz­zák. A fizetés mellett a nehéz fi­zikai munka, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények és az éjszakai műszakok is köz­rejátszanak ebben. A Gabona Tröszt vállalatainál az év első negyedében a dolgozók 15, a Tejipari Trösztnél 12, az állat­forgalmi és húsipari vállala­toknál pedig csaknem 6 száza­léka cserélődött ki. A Gabona Trösztnél a nehéz fizikai mun­ka miatt a szárító- és mor­zsoló munkások és a takar­mánykeverő üzemek dolgozói hagyják ott egyre-másra mun­kahelyüket. A húsiparban a kedvezőtlen munkakörülmé­nyek és a gyakran előnytelen munkaidőbeosztás miatt van hiány segédmunkásokban, ál­­lathajtókban és -gondozókban. A Tejipari Tröszt vállalatai­nál a hűtőházi és a szállít­mánykísérő dolgozók 10—14 órás munkaideje éjjel 23 és 01 óra között kezdődik és ezért — bár az utóbbi időben ko­moly alapbéremelést hajtottak végre — még mindig sokan keresnek alkalmasabb munka­helyet. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az üzemen belüli és kívüli szállítás ezeknél a vál­lalatoknál még mindig nagy létszámmal és korszerűtlen eszközökkel történik, ami szintén hozzájárul a munka­erővándorlás növekedéséhez. Ezért az elnökség felhívta a vállalatok figyelmét, a bérintézkedéseken kívül nagyobb gondot kell for­dítani a műszaki fejlesztés meggyorsítására, az úgy­nevezett kisegítő tevé­kenység gépesítésére. Tarthatatlan, hogy egyes üze­mekben a műszaki fejlesztést csak a termelőgépek moderni­zálása jelenti. A nehéz fizikai munka gépesítése és a munka­helyi körülmények megjavítá­sa legalább ennyire fontos. Vezetőségválasztás előtt Az ócsai politikus Megkérdezték tőlem nemré­giben, hogy születnek-e ma nálunk politikusok, s ha igen, hogyan? Engedjék meg, hogy válaszoljak, Bulóczki István ócsai párttitkárral. Bulóczki István reggelente nyolc óra tájban halad irodá­ja felé, ilyenkor az emberek sűrűn megállítják, tanácsokat kérnek, panaszkodnak, vagy egyszerűen csak elbeszélget­nek vele. Milyen természetes, mindennapi egyszerűséggel kezdődik a politika: beszélge­tésekkel. Bálócz­ki István olyan alkat, hogy mindenki szívesen társalog vele — tehát politikus alkat. De vajon miért? Így született? Az ismert hátránnyal... Ezt most nehéz lenne meg­állapítani, de az biztos, hogy Ócsán született, apja falubeli kőművesmester, mindenki is­meri a családot. Az ócsai gim­náziumban négyessel érettsé­gizett. Fel sem merült a csa­ládban, hogy ne járjon közép­iskolába. Nyaranta apjának segített az építkezésekért. A nevezetes ócsai műemlék templom szomszédságában nőtt fel, megkedvelte ezt az építészeti remeket, s ezzel együtt minden egyes műemlé­ket, továbbá szerette az épít­kezéseiket, a szép épületeket, így aztán művészettörténeti szakra jelentkezett — és tör­ténelemre, mert az mindig kedvence volt, különösen az államalapítástól a tatárjárásig terjedő korszak. Felvételi vizs­gája nem sikerült, nem is­merte fel a képeken bemuta­tott műemlékeket, mert csak rendkívüli tárgyként tanulhat­ta a művészettörténetet, és az országot sem tudta bejárni, hogy mindent megnézzen. A fizikai dolgozók gyerekeinek ismert hátránya... De nem esett kétségbe, még jelentke­zett az érettségi évében, 1958- ban elektroműszerész tanuló­nak. Az Elektromos Készülé­kek és Mérőműszereik Gyárá­ban tanult Pesten. Bulóczki István munkás lett, művelt munkás, nagyüzemi munkás. Lehetett volna mű­vészettörténész is. Munkás vagy művészettörténész? Ez most már mindegy , mert le­het, hogy mint művészettörté­nész is, végül párttitkár lett volna, politikus. ... hogy több ideje legyen Mint szakmunkás rögtön jól keresett, kis idő elteltével már fiatalon csoportvezető lett. De nem esett ki községe életéből. Barátaival szorgalmasan szer­vezte az Ócsán igen közked­velt és hagyományos grund­­foci bajnokságot. Népszerű szervező és játékos volt, megválasztották KISZ-titkár­­­­nak a faluban 1960-ban, így lett a grundbajnokságból KISZ-bajnokság, így gyarapo­dott 180 főre a községi ifjúsá­gi szervezet létszáma, így, ilyen erős bázissal a háta mö­gött szerepelhetett Bulóczki István a járási KISZ-nél. A járás kikérte a pesti gyárból és a közelbe, Bugyiba helyez­ték a telefongyárba, hogy több ideje legyen Ócsa ifjúságának szervezeti életét irányítani. De Bugyi hiába volt köze­lebb , több volt a túlóra, Bulóczki Istvánt pedig rend­szeresen az újabb és újabb gyártmányok készítésére állí­tották be. Ha pedig hazake­rült, akkor építkezett. Apja már 55 óta építette a házat, amit a fia folytatott, miután megnősült — elvette a falu vezető óvónőjét. Négyévi KISZ-titkárság után felmentését. Felmentették,kérte Tehát a magánélet — a csa­ládalapítás, házépítés, a jó kereseti lehetőség sok munká­val való kihasználása — köz­beszólt? Tulajdonképpen iga­zán soha. Mert mi is történt? Bulóczki István a gyárban az egyik üzemrészben egy évig szakszervezeti bizalmi volt. Aztán javasolták, hogy lépjen be a pártba. Jelentkezett, 1966-ban felvették. Alapszer­és­zi vezetőségi tag is lett. Természetes, hogy kommunista Tavaly a járási pártbizottsá­gon sokat gondolkoztak azon, hogy ki is lehetne a függetle­nített községi párttitkár Ócsán. Egyszeriben felötlött, hogy nem is olyan régen hosszú ideig volt a falunak egy kitű­nő KISZ-szervezete. Ki is ve­zette azt? Akkor megkeresték Bulócz­ki Istvánt, és felkérték. Gon­dolkozott, aztán elfogadta. A gyárban 3400 forintot keresett, mint párttitkár 3100-at kap. Ezt mosolyogva válaszolja, mi­vel megkérdeztem. Politikus alkot? Azt mondja, hogy azért vál­lalta, mert látta a község bel­ső problémáit, tudta, hogy se­gíthet, hát akkor vállalkozik erre. Hogyan lett kommunis­ta? Erre ő már nem tud olyan választ adni — 30 éves lesz —, mint a veteránok. Csak annyit tud, hogy az neki természetes, hogy ő kommunista. Nehezen szokta meg, hogy pártmunkás, hogy irányít, hogy felszólal, hogy jelentést, beszámolót ké­szít , hogy az emberek vár­ják a szavát, a véleményét. Ócsa politikai arculatával elé­gedett, „ne­m rossz”. A vezető­ség választásokra készül. Ősz­től marxista—leninista egye­temen tanul tovább, tanulmá­nyozza a Pártélet néhány év­vel ezelőtti számait is. A leg­fontosabbnak az emberekkel való foglalkozást tartja. Én pedig azt, hogy Bulóczki István politikus lett. Mert ő a hetvenes évek embere — biztos politikai alapokkal, ru­galmas ésszel, nyílt szívvel, megfelelő tájékozottsággal és tanulási kedvvel, modorral és külsővel.megnyerő Hát így születnek nálunk a politikusok. Berkovics György Í Úszómedence a Velencei-tavon Elkészült a Velencei-tó első úszómedencéje. Agárdon ad­ták át rendeltetésének a há­rom oldalról védett, hullám­zásmentes, kisebb versenyek lebonyolítására is alkalmas medencét. i

Next