Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
1970. JÚLIUS 15., SZERDA Ami elől nem lehet kitérni Egyre több panaszt hallunk, hogy nincs elegendő munkaerő az iparban és a mezőgazdaságban sem. Hová lettek a bányából kikerült emberek, átmenetileg sem okozott munkanélküliséget a gazdaságirányítási reform? Hiszen két évvel ezelőtt ez jelentette a legnagyobb gondot. A gyermekgondozási segély kiterjesztése után sok kismama otthon maradt és ezzel egy időben a vártnál nagyobb arányban növekedett a nem ipari munkahelyek létszáma és több helyen bővítés, rekonstrukció kezdődött. Mindezek együttes hatására, valamint a megye társadalmi, gazdasági szerveinek munkája nyomán enyhe munkaerőkereslet alakult ki. Jogos-e a panasz, hogy nem lehet munkást kapni? Általában nem, nézzük csak, kik panaszkodnak? Főleg azok az üzemek, amelyek nem teljesítették termelési tervüket, azok, amelyeknél kedvezőtlenek a termelékenység mutatói. Sok helyen gyorsabb ütemben nőtt az alkalmazottak száma, mint a termelés és különböző adatokból arra következtethetünk, hogy 1970- ben tovább akarják, a létszámot növelni. De miből, hogyan? Egyszerűbb és rövid távon gazdaságosabb a termelést újabb munkaerővel növelni, mint gépesítéssel, a termelés korszerűsítésével és különböző átcsoportosításokkal. De a termelés bővítésének extenzív útja Valójában hol van munkaerőhiány és hol van felesleg? Erre a kérdésre csak akkor lehet helyes választ adni, ha előbb azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt ott és úgy foglalkoztatják-e, ahol és ahogyan az szükséges és hasznos. De több esetben bizonyítani lehet, hogy ugyanannak a vállalatnak egyik telepén, munkaerőhiánnyal küzdenek, másikon meg nincs anyag, rossz a szervezés, állnak a gépek és az emberek. Nincs elegendő munkás a szer üdében, vagy az építkezésen, de sokan ülnek a vállalati központban, feleslegesen, sok embert foglalkoztat a meo és a tmk, sok a különböző rendű, rangú improduktív létszám.. Nem a létszám dönti el, hogy a vállalat jól dolgozik-e, vagy sem. Sokkal fontosabb a munka szervezettsége, a gépesítés ésszerű kihasználása és a vezetés színvonala. A foglalkoztatás nem lehet gond, ha a gazdálkodás megítélésére két mércét használunk: a nyereséget és termelékenységet. A nyereség a a gazdálkodás komplex mutatója, de mégsem lehet egyedüli iránytű. A gazdaságosság mellett a termelékenység fokozására is nagy gondot kell fordítani, mert a létszámot nem lehet tovább növelni. Segédmunkásokat, nehéz fizikai munkásokat már most sem lehet kapni, csak a technika, csak a korszerűsítés segít Ha a termelékenység emelkedik, akkor a nyereség megalapozott, akkor gondoskodtak a vállalat jövőjéről. A nyereség, a termelékenység fokozása szempontjából, kikre lehet leginkább számítani? Nem a vándormadarakra, nem azokra, akik meg sem melegszenek, és máris továbbállnak, hanem a vállalati törzsgárdára, a helyi ismeretekkel rendelkező, jól képzett műszakiakra, a szocialista brigádtagokra. Ezért nemcsak az igazság, hanem műszaki és gazdasági igények is diktálják, hogy a rendelkezésre álló bérek jelentős részét a törzsgárda tagjainak juttassák. A béremelések álljanak arányban a tényleges teljesítményekkel, azok kapják az erkölcsi és anyagi elismerést, akik azt megszolgálták. A műszaki fejlesztés elől nem lehet kitérni, legfeljebb itt-ott el kell halasztani, amíg lesz rá pénz és kapacitás. De az ésszerű, hatékony gazdálkodás, a különböző átcsoportosítás, a belső munkanélküliség felszámolása, már most és mindenütt indokolt és szükséges. Közérdek, hogy a letelepülő új üzemek, és rekonstrukció után a régiek is, minél előbb gazdaságosan termeljenek, a vállalatok és az illetékes szervek az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a munkaerő-gazdálkodásra, a termelékenység fokozására. Mindez alapvető gazdasági és egyben fontos politikai feladat. Nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek, sőt a dolgozó kollektívák közös ügye is. Dr. Fazekas László tovább nem járható, mert a munkaerő- tartalék maholnap kimerül és a közgazdasági szabályozókat is egyre inkább úgy módosítják, hogy a műszaki fejlesztést, a hatékonyságot és a korszerűbb vezetést, vagyis az intenzív fejlesztést ösztönözzék. Ezért helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket, megkezdték az üzemen hogy belüli létszám-átcsoportosítás vizsgálatát, az egyes üzemrészek hatékonyságának elemzését. De ugyan hány üzemben teszik ezt? Pedig meghökkentő fonákságok derülnek ki, ha következetesen utána járnak, hogy kinek mi a munkaköre. Főleg adminisztratív és kisegítő állományban akadnak olyanok, akik naponként kétórai hasznos munkát sem tudnának igazolni. Ha a párhuzamos adatszolgáltatást, a felesleges adminisztrációt megszüntetnék, sok embert termelő munkára csoportosíthatnának át. De hol, melyik vállalatnál foglalkoznak következetesen munkaszervezéssel? Ez a feladat még a nagyüzemek munkaügyi osztályain is csak másodlagos jellegű, a munkaerő-gazdálkodás többnyire csak a felvételekre, és az elbocsátásokra korlátozódik. Augusztus 1-ig lehet jelentkezni a marxizmus-leninizmus esti egyetem speciális kollégiumaira Az ősszel kezdődő tanévben marxizmus-leninizmus esti egyetemen — a hároméves általános tagozat mellett —, összesen 23 speciális kollégiumot indítanak —közölték az egyetem vezetői. A speciális kollégiumokra azok jelentkezhetnek, akik előzőleg egyetemet, főiskolát végeztek, viszont egy-egy témában speciális, magas szintű tudást kívánnak szerezni. Sok érdeklődőt vonz például a „Politikai etika’ című kollégium, amelynek témája: az államirányítás gazdasági, politikai, erkölcsi arculata. Főleg fizikusok, mérnökök és filozófusok jelentkeznek a modern fizikai világnézeti kérdéseivel foglalkozó továbbképzőre. A tudományos, technikai forradalom lényegét, fejlődésének újszerű vonásait tárgyalják majd „A tudományos-technikai forradalom eszméi, világnézeti problémái’” címen meghirdetett féléves kollégium hallgatói. „A biológiai filozófia problémái” címmel azoknak a végzett hallgatóknak szerveztek kollégiumot, akik e tárgyon kandidátusi disszertációt akarnak írni. A tudományos ateizmus kérdései iránt érdeklődők a „Jelenkori vallásfilozófiai áramlatok” című továbbképzőre jelentkezhetnek. Tanárok, oktatásfelelősök, vezető propagandisták számára több témájú pedagógiai speciális kollégium indul. A neveléselméletre jelentkezők a nevelés személyiséget formáló szerepéről szereznek tudományos ismereteket. Ezenkívül A szocializmus időszerű kérdései, A XX. század esztétikája és A munkásmozgalom története stb. címmel indulnak speciális osztályok. Az általában egyéves időtartamú továbbképzőkre legkésőbb augusztus 1-ig fogadnak el jelentkezést. Egyébként a hagyományos oktatási formákban is több újdonsággal találkozhatnak a hallgatók. Azok, akik már előzőleg alapos marxista képzettséget szereztek párt- és egyéb oktatási formában, a kétéves tagozaton vallástörténeti, valláskritikai szakosítón vehetnek részt; a politikai gazdaságtan tanszéken először oktatják majd a munkaerőgazdálkodásnak munkaügyi helyzettel kapcsolatos tudnivalókat. Hasznos kezdeményezés az is, hogy az MSZBT ősztől bevezeti a fakultatív orosz nyelvoktatást, amely három év alatt középfokú nyelvvizsgára készíti fel az érdeklődő hallgatókat. Védjegy lett a KERAVILL A Fővárosi Kerékpár-, Rádió- és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat nevének szókezdeteiből kialakított rövidítés, a KERAVILL ma már elfogadott, jóllehet a vállalat csak a fővárosban működik, több vidéki üzlet cégtábláján is megtalálható a népszerű rövidítés, annak az időszaknak a maradványaként, amikor a vállalatnak még országos üzlethálózata volt. Az illetéktelen névhasználat nemegyszer félreértésre adott okot a vásárlók körében, előfordult például, hogy egy-egy — természetesen csak a fővárosban érvényes — KERAVILL-akció kapcsán panaszokkal illették a vállalatot a vidéki vásárlók azért, mert az ottani KERAVILL-bolt nem nyújtotta, nem nyújthatta a kedvezményeket, meghirdetett szolgáltatásokat. Az Országos Találmányi Hivatal a KERAVILL szót és emblémát védjegyoltalom alá helyezte. Ezúttal tehát, ha a KERAVILL nevet más vállalat használja, védjegybitorlást követ el. Msr hegyei k fűrlap J Budapestre érkezett az iráni gazdasági miniszter Hushang Ansari gazdasági miniszter vezetésével kedden iráni gazdasági küldöttség érkezett Budapestre, hogy dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről. A delegáció néhány napos budapesti tartózkodása során tárgyal a Magyarországra irányuló iráni áruk választékának bővítéséről, illetve a magyar gépipari termékek exportjának fokozásáról. DR. SZAKÁCS ÖDÖN HELSINKIBE UTAZOTT Július 15 és 19-e között Helsinkiben tartja 9. kongresszusát a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége. A kongresszusra dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével öttagú magyar jogászküldöttség utazott. BULL GAMMA 115 A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Miskolcon adatfeldolgozó telepet hozott létre. Az új telep komoly gépparkkal , többek között a 20 millió forint értékű Bull Gamma 115-ös elektronikus adatfeldolgozóval rendelkezik. Vita a munkaerő-vándorlás okairól Ülést tartott az ÉDOSZ elnöksége Az ÉDOSZ elnöksége hétfőn — három iparágban végzett felmérés alapján — a munkaerő-vándorlás okairól tanácskozott. A vizsgálat megállapította : nem állja meg helyét az az elterjedt nézet, hogy a munkaerő-vándorlást csak bérezési problémák okozzák. A fizetés mellett a nehéz fizikai munka, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények és az éjszakai műszakok is közrejátszanak ebben. A Gabona Tröszt vállalatainál az év első negyedében a dolgozók 15, a Tejipari Trösztnél 12, az állatforgalmi és húsipari vállalatoknál pedig csaknem 6 százaléka cserélődött ki. A Gabona Trösztnél a nehéz fizikai munka miatt a szárító- és morzsoló munkások és a takarmánykeverő üzemek dolgozói hagyják ott egyre-másra munkahelyüket. A húsiparban a kedvezőtlen munkakörülmények és a gyakran előnytelen munkaidőbeosztás miatt van hiány segédmunkásokban, állathajtókban és -gondozókban. A Tejipari Tröszt vállalatainál a hűtőházi és a szállítmánykísérő dolgozók 10—14 órás munkaideje éjjel 23 és 01 óra között kezdődik és ezért — bár az utóbbi időben komoly alapbéremelést hajtottak végre — még mindig sokan keresnek alkalmasabb munkahelyet. Az elnökség megállapította, hogy az üzemen belüli és kívüli szállítás ezeknél a vállalatoknál még mindig nagy létszámmal és korszerűtlen eszközökkel történik, ami szintén hozzájárul a munkaerővándorlás növekedéséhez. Ezért az elnökség felhívta a vállalatok figyelmét, a bérintézkedéseken kívül nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés meggyorsítására, az úgynevezett kisegítő tevékenység gépesítésére. Tarthatatlan, hogy egyes üzemekben a műszaki fejlesztést csak a termelőgépek modernizálása jelenti. A nehéz fizikai munka gépesítése és a munkahelyi körülmények megjavítása legalább ennyire fontos. Vezetőségválasztás előtt Az ócsai politikus Megkérdezték tőlem nemrégiben, hogy születnek-e ma nálunk politikusok, s ha igen, hogyan? Engedjék meg, hogy válaszoljak, Bulóczki István ócsai párttitkárral. Bulóczki István reggelente nyolc óra tájban halad irodája felé, ilyenkor az emberek sűrűn megállítják, tanácsokat kérnek, panaszkodnak, vagy egyszerűen csak elbeszélgetnek vele. Milyen természetes, mindennapi egyszerűséggel kezdődik a politika: beszélgetésekkel. Bálóczki István olyan alkat, hogy mindenki szívesen társalog vele — tehát politikus alkat. De vajon miért? Így született? Az ismert hátránnyal... Ezt most nehéz lenne megállapítani, de az biztos, hogy Ócsán született, apja falubeli kőművesmester, mindenki ismeri a családot. Az ócsai gimnáziumban négyessel érettségizett. Fel sem merült a családban, hogy ne járjon középiskolába. Nyaranta apjának segített az építkezésekért. A nevezetes ócsai műemlék templom szomszédságában nőtt fel, megkedvelte ezt az építészeti remeket, s ezzel együtt minden egyes műemléket, továbbá szerette az építkezéseiket, a szép épületeket, így aztán művészettörténeti szakra jelentkezett — és történelemre, mert az mindig kedvence volt, különösen az államalapítástól a tatárjárásig terjedő korszak. Felvételi vizsgája nem sikerült, nem ismerte fel a képeken bemutatott műemlékeket, mert csak rendkívüli tárgyként tanulhatta a művészettörténetet, és az országot sem tudta bejárni, hogy mindent megnézzen. A fizikai dolgozók gyerekeinek ismert hátránya... De nem esett kétségbe, még jelentkezett az érettségi évében, 1958- ban elektroműszerész tanulónak. Az Elektromos Készülékek és Mérőműszereik Gyárában tanult Pesten. Bulóczki István munkás lett, művelt munkás, nagyüzemi munkás. Lehetett volna művészettörténész is. Munkás vagy művészettörténész? Ez most már mindegy , mert lehet, hogy mint művészettörténész is, végül párttitkár lett volna, politikus. ... hogy több ideje legyen Mint szakmunkás rögtön jól keresett, kis idő elteltével már fiatalon csoportvezető lett. De nem esett ki községe életéből. Barátaival szorgalmasan szervezte az Ócsán igen közkedvelt és hagyományos grundfoci bajnokságot. Népszerű szervező és játékos volt, megválasztották KISZ-titkárnak a faluban 1960-ban, így lett a grundbajnokságból KISZ-bajnokság, így gyarapodott 180 főre a községi ifjúsági szervezet létszáma, így, ilyen erős bázissal a háta mögött szerepelhetett Bulóczki István a járási KISZ-nél. A járás kikérte a pesti gyárból és a közelbe, Bugyiba helyezték a telefongyárba, hogy több ideje legyen Ócsa ifjúságának szervezeti életét irányítani. De Bugyi hiába volt közelebb , több volt a túlóra, Bulóczki Istvánt pedig rendszeresen az újabb és újabb gyártmányok készítésére állították be. Ha pedig hazakerült, akkor építkezett. Apja már 55 óta építette a házat, amit a fia folytatott, miután megnősült — elvette a falu vezető óvónőjét. Négyévi KISZ-titkárság után felmentését. Felmentették,kérte Tehát a magánélet — a családalapítás, házépítés, a jó kereseti lehetőség sok munkával való kihasználása — közbeszólt? Tulajdonképpen igazán soha. Mert mi is történt? Bulóczki István a gyárban az egyik üzemrészben egy évig szakszervezeti bizalmi volt. Aztán javasolták, hogy lépjen be a pártba. Jelentkezett, 1966-ban felvették. Alapszerészi vezetőségi tag is lett. Természetes, hogy kommunista Tavaly a járási pártbizottságon sokat gondolkoztak azon, hogy ki is lehetne a függetlenített községi párttitkár Ócsán. Egyszeriben felötlött, hogy nem is olyan régen hosszú ideig volt a falunak egy kitűnő KISZ-szervezete. Ki is vezette azt? Akkor megkeresték Bulóczki Istvánt, és felkérték. Gondolkozott, aztán elfogadta. A gyárban 3400 forintot keresett, mint párttitkár 3100-at kap. Ezt mosolyogva válaszolja, mivel megkérdeztem. Politikus alkot? Azt mondja, hogy azért vállalta, mert látta a község belső problémáit, tudta, hogy segíthet, hát akkor vállalkozik erre. Hogyan lett kommunista? Erre ő már nem tud olyan választ adni — 30 éves lesz —, mint a veteránok. Csak annyit tud, hogy az neki természetes, hogy ő kommunista. Nehezen szokta meg, hogy pártmunkás, hogy irányít, hogy felszólal, hogy jelentést, beszámolót készít , hogy az emberek várják a szavát, a véleményét. Ócsa politikai arculatával elégedett, „nem rossz”. A vezetőség választásokra készül. Ősztől marxista—leninista egyetemen tanul tovább, tanulmányozza a Pártélet néhány évvel ezelőtti számait is. A legfontosabbnak az emberekkel való foglalkozást tartja. Én pedig azt, hogy Bulóczki István politikus lett. Mert ő a hetvenes évek embere — biztos politikai alapokkal, rugalmas ésszel, nyílt szívvel, megfelelő tájékozottsággal és tanulási kedvvel, modorral és külsővel.megnyerő Hát így születnek nálunk a politikusok. Berkovics György Í Úszómedence a Velencei-tavon Elkészült a Velencei-tó első úszómedencéje. Agárdon adták át rendeltetésének a három oldalról védett, hullámzásmentes, kisebb versenyek lebonyolítására is alkalmas medencét. i