Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
1970. OKTÓBER 25., VASÄRNAP ^K^Ciritsp 3 PÁRTÉRTEKEZLETEK Budai járás Fejlődő ipar, agglomerációs gondok Tegnap reggel a Pest megyei Pártbizottság székházában került sor a budai járás kommunistáinak pártértekezletére. A tanácskozáson a Pest megyei Pártbizottság képviseletében megjelent Szilágyi János, a megyei főkapitányság vezetője,rendőrA pártértekezlet résztvevőit a pártbizottság nagy gonddal készített, sok ténnyel adattal illusztrált írásbeli beészámolója tájékoztatta az elmúlt négy esztendő munkájáról, az elért eredményekről és a még ma is megtalálható hiányosságokról, hibákról. Az írásbeli beszámolót Novák Bélának, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése tette még teljesebbé. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés egyaránt hű képet tárt a tanácskozás kommunista résztvevői elé budai járás életéről, gyorsan a változó arculatáról, amelyben a jelentős iparfejlesztés és Pest-közelség döntő fontosságú szerepet játszott. A budai járás az elmúlt esztendők során — állapította meg a jelentés — az ország legnagyobb lélekszámú járásává fejlődött, községeiben közel százharmincezer ember él, amelynek mintegy nyolcvan százaléka a budapesti agglomerációs övezethez tartozik. A járásra jellemző a munkásság magas aránya, amely eléri a hatvanezret, ebből mintegy negyvenezret a nagyipar foglalkoztat. A harmadik ötéves terv az ipari termelés harminckétharminchat százalékos növekedését irányozta elő. ... Ezzel szemben a budai járás ipari termelési volumenének fejlődése a harmadik ötéves időszakában az országos terv átlagot kétszeresen haladta meg. Míg ez az összeg 1965-ben 2096 millió forint volt, addig 1969-ben már 3606 millió forint értéket tett ki. A fejlődés tehát meghaladja a hetvenegy százalékot, ami több mint tizennégy százalékos évi ütemnek felel meg. Ezen belül néhány üzem kiemelkedő fejlődést mutat. A PEMÜ háromszázharminchárom, a PEVDI háromszáztizenöt, a Porkohászati Gyár százkilencven, a Mechanikai Művek pedig száznyolcvannyolc százalékra emelte termelését. A járás iparának koncentráltságát mutatja, hogy a hat legnagyobb vállalat adja termelés hatvannyolc százalékát. A járás iparvállalatainak nincsenek értékesítési gondjai. Termékeik iránt nagy a kereslet, amit nem tudnak minden tekintetben kielégíteni. Ennek ellenére helyes a vállalatoknak az a törekvése, hogy a belföldi piac mellett termékeik egy részét export útján értékesítik. Az export értékesítés a tervidőszak alatt 239 millió forintról 640 lió forintra nőtt. Ennek miltizenkilenc százaléka tőkés piacon kerül értékesítésre. Az örvendetes iparfejlesztés jelentősen megváltoztatta a járás arculatát és sok-sok megoldásra váró gond és probléma forrásává vált. Százhalombatta várossá lépett elő és ezzel kikerült a járás hatásköréből. Nagyközséggé fejlődött Érd, Budaörs, Budakeszi, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Piliscsaba, Tárnok, Törökbálint, Solymár és Zsámbék. Közös tanácsú községgé alakult Budajenő— Telki, Sóskút—Pusztazámor, Piliscsaba—Tinnye, Üröm— Borosjenő, Zsámbék—Tök. A gondok azonban a szervezeti intézkedésekkel egyidőben korántsem oldódtak meg. Bár a harmadik ötéves tervben az előző háromezerötszáz lakással szemben előreláthatóan mintegy ötezerrel nő a járás lakásállománya, a nagyarányú bevándorlás következtében azonban az egy lakásra jutó lakosok száma mindössze egy tizeddel csökkent. Míg 1965-ben egy lakásra 3.5 fő jutott, ez a szám 1970-ben 3.4 fő. 1969-ben nagyarányú akció kezdődött a járásban a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások, települések megszüntetésére. A negyedik ötéves tervben ez a munka tovább folytatódik és ötszáz ilyen jellegű lakást kívánnak megszüntetni. Az is a tervek között szerepel, hogy a következő tervidőszak alatt hatezernyolcszáz új lakást építenek a járás területén. A lakásépítések fokozásával egyidőben megkezdődött vízvezeték-hálózat jelentős bővítése is. Ma már a járás vízvezeték-hálózata eléri a háromszáz kilométert, de ez a szám is csupán a lakások húsz százalékában jelent egészséges folyóvizet. A negyedik ötéves tervben még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az eddiginél nagyobbat léphessenek előre ezen a területen. Amiben szintén jelentős előbbrelépés történt, az a propánbutángáz használata. Míg 1965-ben a lakások alig több mint húsz százalékában, ma már a negyven százalékában könnyíti meg elsősorban a háziasszonyok gondját. Az új lakótelepek építésekor pedig lehetőség nyílik majd a vezetékes gáz bevezetésére is Budakeszin, Budaörsön és Diósdon. Ami nagy gond volt, de gond még ma is: a járás üzlethálózata. Annak ellenére, hogy csak az elmúlt két esztendőben hetven új bolt nyílt, még mindig nem kielégítő a járás üzlethálózata. Néhány termelőszövetkezet, mint például a toki, érdi és piliscsabai, nagy segítséget nyújtott e gond megoldásában a járás vezetőinek, de részükről és más gazdaságok részéről is még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy minél kielégítőbb legyen elsősorban a járás lakosságának élelmiszer-ellátása. Ami az elmúlt esztendők nagy pozitívuma: az egyre jobb egészségügyi és szociális ellátás. Ma már negyvennyolc körzeti orvos dolgozik a járás területén. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 2657 fő, ami jobb, mint a megyei átlag, amely meghaladja a kétezernyolcszáz főt. Amiben viszont nagyobb segítségre lenne szükség, az a bölcsődei, és óvodai férőhelyek számának további növelése. Sem hely, sem idő nincs arra, hogy sorra vegyük a budai járás valamennyi gondját, problémáját, eredményét. pártértekezlet résztvevői hozzászólásaikkal jelentősen kiegészítették az írásos és szóbeli beszámolókban felvázolt képet. Ki-ki a maga munkahelye, területe gondjairól szólt őszinte szókimondással és soksok hasznos ötlettel, javaslattal. Kivétel nélkül minden felszólalásból érződött, hogy a járás kommunistái szívügyüknek tekintik a gyorsabb ütemű fejlődést, otthonuknak szűkebb pátriájukat A késő délutáni órákba nyúló tartalmas és elemző vita után, a pártértekezlet küldöttei megválasztották az ötvenöt tagú pártbizottságot és a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság első titkára ismét Novák Béla lett. Titkárai: Tuza Sándorné és Lengyel Sándor. (prukner) több szintes lakásokat, egyre többen jutnak új, modern otthonhoz. Négy esztendő alatt a város ipara a népgazdasági célkitűzésekkel hasonló színvonalon fejlődött. A harmadik ötéves terv végére várhatóan 38 százalékkal növekszik a termelés, s bár a tervidőszakban új ipari beruházás nem történt, meglevő üzemek fejlesztésére a 170 millió forintot fordítottak. Az építőipari kapacitás szinte megduplázódott, ám a IV. ötéves terv várható építési igénye szükségessé teszi az építőipar technikájának gyorsabb ütemű fejlesztését, ezzel együtt az építés kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését. Az ipari üzemek között az utóbbi években megnőtt munkaerő-áramlás, noha a városból még mindig több mint kétezren járnak más helységekbe dolgozni. Arra ösztönzi ez Cegléd vezetőit, hogy tovább szorgalmazzák az iparfejlesztést. Már meg is kezdődött az ország első hordógyárának építése. Ugyancsak gyors ütemben erősödött az utóbbi esztendőkben a város mezőgazdasága. Az összes árbevétel 90 millióról, 1966 óta a múlt év végéig 239 millióra növekedett. A termelőszövetkezetek tavalyi nyeresége megközelítette a negyvenmillió forintot. Tovább javult a kereskedelmi ellátottság, hasonlóképpen a város közlekedése is. A vasútvonal villamosítása, az állomás rekonstrukciója, a felüljáró és a homlokrakodó megépítése különösen sokat jelent a helybelieknek. A városi tanácsról megállapította a beszámoló, hogy alapjaiban jól teljesíti funkcióit, munkája állandóan korszerűsödik, fejlődik. A megyei hatáskörből városi hatáskörbe került beruházások összege az 1967. évi 6 millióról már közel 87 millióra emelkedett. Az alsóbb szervek hatáskörének növelése, a testületi munka egyes kötöttségeinek feloldása, az ügyintézés bizonyos fokú egyszerűsítése előnyösen hatott a tanács és a lakosság kapcsolatára. A III. ötéves terv 1115 lakás építését tűzte ki célul. Eddig 1338 lakást vehettek használatba. A korábbi évekhez képest lényegesen előrehaladt az állami lakásépítkezés, amire rendkívül nagy szükség is van, hiszen több mint 1100 lakásigénylőt tartanak nyilván, az életveszélyes lakások száma szintén nagy. A negyedik ötéves tervben 2000 új tanácsi, szövetkezeti és magánerőből épített lakás gyarapodásával számol a város. A lakásgond mellett sok problémát okoz az ivóvíz biztosítása és a szennyvíz elvezetése is. Az utóbbi tekintetében sokat jelent majd az év végén átadásra kerülő szennyvízderítő-telep. Régi jogos kívánságuk teljesült a ceglédieknek, amikor befejeződött belterület villamosítása. Most a külső részek vannak soron. Bár tovább javult az utóbbi években a lakosság ipari és szolgáltatási ellátása, ezen a téren is nagyon sok a tennivaló. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek fejlődése , az országos átlagnál gyorsabb ütemű termelésnövekedés Cegléden is elősegítette az életszínvonal emelkedését. A párttagság példamutatása, állásfoglalása is nagy segítséget jelentett a termelő szektoroknak. Viszont Cegléden is megtalálhatók az önzés, a kivételezés, a protekcionizmus példái. Előfordult, hogy egyes vezetők sértették az erkölcsi is megnormákat, vagy eltűrték azok megszegését. E negatív gekről, míg a város jelenséegyéb más gondjairól is sok szó esett még a pártértekezleten. A vitában többen felszólaltak. Kürti András, a városi tanács vb-elnöke a IV. ötéves terv helyi célkitűzéseiről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára város négy esztendős fejlődéséről, ezzel összefüggésben a megye gondjairól és feladatairól beszélt. Jag Szabó Ferenc, a Vörös CsilTermelőszövetkezet elnöke, és Vig Pál, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gépszerelője, valamint Skultéty József, a közös gazdaság elnöke, főként a mezőgazdaság gondjait, munkaerőhelyzetet, a gép- és a alkatrészellátást, meg az értékesítés problémáit tette szóvá. Varga Ferencné küldött — a Cipőipari Vállalattól, a nők helyzetével foglalkozott, Nyújtó Ferenc küldött az idősebb nemzedék nevében szólalt fel Benke Lajosné országgyűlési képviselő a város kulturális fejlődését és az oktatás gondjait taglalta. A vita lezárása és a válasz után a pártértekezlet megválasztotta a 49 tagú pártbizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizottságot, valamint 20 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság titkára ismét Babinszki Károly. sp Cegléd város Kialakult Dél-Pest megye központja Dél-Pest megye kulturális, ipari és mezőgazdaság központjában, Cegléden is tegnap tartották pártértekezletüket a város kommunistáinak küldöttei. A tanácskozáson az MSZMP Pest megyei Bizottságát Jámbor Miklós titkár, valamint Boross Gyuláné, a megyei pártbizottság tagja képviselte — és Bartus Szilárd, az ÉVIG ceglédi gyáregységének vezetője elnökölt. Az elmúlt négy esztendő eredményeiről, gondjairól — az írásos jelentés előterjesztése mellett — Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítőt. A számvetés részletesen tartalmazta a fejlődő város gazdaságpolitikai, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés helyzetét, a tanács tevékenységét, továbbá a pártélet aktuális kérdéseit. Ebből is kiderült, hogy a város lakossága, párttagsága, csakúgy mint országosan, helyesléssel fogadta a IX. pártkongresszus határozatait, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása nagy eredményeket hozott. Cegléd egyre jobban iparosodó — s a helyzeténél fogva közlekedési csomópont, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központtá alakult, a belterjesség irányába viszonylag gyorsan fejlődő nagyüzemi mezőgazdasággal. Dél- Pest megye centruma további fejlődés előtt áll. Az elmúlt négy esztendőben jelentékenyen nőtt a ipari és mezőgazdasági város üzemeinek termelése, tovább emelkedett a város dolgozóinak kulturális színvonala. Olyan fontos új létesítményekkel gazdagodtak a ceglédiek, mint a 476 ágyas kórház, az új általános iskola, az új szakközépiskola, a zeneiskola vagy az iparitanuló-intézet. A közművesítésben végbement fejlődés megteremtette a korszerű város alapjait. Többek között ez tette lehetővé, hogy nagyobb ütemben építik már a Gödöllői járás Erősödő termelőszövetkezetek, növekvő feladatok A gödöllői járás 96 pártalapszervezetének 200 küldötte szombaton az Agrártudományi egyetem előadótermében tartotta meg pártértekezletét. A gödöllői járás kommunistái értékelték a járás négyéves fejlődését, összegezték a X. pártkongresszus irányelveire vonatkozó álláspontjukat. A pártértekezleten megjelent és felszólalt dr. Mondok Pál, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke. A járási pártértekezlet beszámolója — amelyet Molnár József, a járási pártbizottság első titkára terjesztett elő — a gödöllői járás négyéves fejlődésének pontos összegzése. Ha csak a beszámoló címszavait sorakoztatjuk fel, máris igazolódik a megállapítás: a pártértekezlet témája volt a tsz-gazdálkodás helyzete, az iparpolitika járási alakulása, a lakosság életszínvonalának javulása, a párt belső Tudósításunkban csupán élete, néhány téma kiemelésére vállalkozhatunk. A járás gazdasági struktúrája a négy év alatt nem változott, továbbra is a mezőgazdasági jelleg dominál, ezért a pártértekezlet különös gondot fordított a termelőszövetkezetek gazdálkodásának elemzésére. A beszámoló megállapítja, hogy a harmadik ötéves terv időszakában növekedett a járás tsz-einek közös vagyona, a tiszta vagyon aránya 65,6 százalékról 69 százalékra emelkedett. Nőtt a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama. Ugyanakkor olcsóbban termelnek közös gazdaságok: a költséga szint 86,9 százalékról 84,8 százalékra csökkent. Javult a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete, a gazdaságok sikeres munkájával párhuzamosan a tsz-tagok jövedelme is emelkedett: az egy dolgozó tagra jutó évi átlagrészesedés 18170 forintról, 20 380 forintra nőtt. A beszámolója a gazdálkodás felsorakoztathibáit is. Kiemeli, hogy a járásban kevés a korszerű állattenyésztési telep. Az állattenyésztésből származó árbevétel aránya — a növénytermesztésihez viszonyítva — alacsonyabb. A termelőszövetkezetek nem lehetnek elégedettek a tehenenkénti 2720 literes évi átlagos tejtermeléssel sem. A következő évek fontos feladata a közös és háztáji gazdaságokban a sertésállomány növelése, az iparszerű sertéstartás kialakítása. A beszámolóban kitértek a tsz-vezetés hibáira is: Domony, Gödöllő, Pécel termelőszövetkezeteit szanálási eljárás alá kellett vonni az 1969. évi gazdálkodásuk miatt; a domonyi és a péceli tsz. elnökét leváltották, szakvezetői fegyelmit kaptak. járás mezőgazdasági programját úgy fogalmazták „Szövetkezeteinkben elő meg kell segíteni a fejlesztési alapképzés arányának növelését. Tovább kell folytatni a tsz-ek gazdaságilag indokolt egyesülését, szélesíteni kell a kooperációt, különösen a hústermelés, a zöldség- gyümölcsellátás érdekében.” A járás ipari 4710-en dolgoznak. üzemeiben A beszámoló értékeli a gyárak munkáját, a kollektívák teljesítményét. Az előadó megállapította, hogy az ikladi Ipari Műszergyár I. félévi eredményei azt bizonyítják, hogy az 1969-ben beállott helyzetet — amikor a aggasztó teljes termelés 11,7 százalékkal csökkent — sikerült megváltoztatni, a teljes termelés megközelítette a dően jó 1968-as év kiemeltetermelési volumenét. A Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregysége megfelelően igazodott a piac igényeihez, fonalaik 96,4 százaléka első osztályú, és ez az arány országosan is eredménynek számít. A szép kő(Folytatás a 4. oldalon)