Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

Újabb adatok az alkoholról A KSH Pest megyei Igazga­tósága felmérést végzett az al­koholizmus hatásáról a társa­dalmi élet egyes területein. A súlyos alkoholisták száma a megyében öt-tízezerre tehető, s az alkoholizmussal összefüg­gő halálokok némiképpen nö­vekvő tendenciájúak. Az ilyen betegségek — mint például a máj­zsugorodás — által okozott halandóság százezer lakosra számítva 1960—65-ben 7,4 volt, 1965—70-ben azonban, tovább növekedett, 1968-ban elérte már a 8,4-et. A megyék átla­gát meghaladó volt tavaly — s a megelőző években is — az öngyilkosságok gyakorisága. A százezer lakosra jutó öngyilko­sok száma 1950-ben 22 volt, s — folyamatos emelkedéssel — 1970-re elérte a 35-öt. Nemzet­közi statisztikák — a Pest me­­­gyei kutatásoknak megfelelően — általában az öngyilkosságok 30 százalékában tulajdonítanak fontos szerepet az alkoholnak. A Pest megyében tavaly jog­erősen elítélt felnőttkorúak 60, a fiatalkorúak 48 százaléka al­koholos befolyásoltság alatt követte el tettét Csiták A világ leggyorsabb nagy­macskáinak, a vadászati út­leírásokból afrikai nevükön ismert csitáknak, két szép képviselője látható a Buda­pesti Állatkert tigrisházá­ban. A nemrég érkezett csita­­pár — túl a megfigyelési idő­szakon — kikerült a karantén­ból, s a nagyközönség is gyö­nyörködhet bennük. Vadászat apróvadra­ ­ Megkezdődött az apróvadak vadászata a Nagyalföldön. Te­rítékre — a nyujak még vé­delmet élveznek — fácánkaka­sok és foglyok kerültek. A leg­szerencsésebb vadászportyák a Duna mentén voltak, ahol vad­kacsát is ejtettek. r EST «Ecvei&h íriap A MUNKADÍJ: TÉGLA Kicsik és nagyok - Monoron sok az óvodás ko­rú gyermek , és kevés az óvoda. Még a negyedik ötéves terv beruházásain túl is, to­vábbi 400 helyre van igény a nagyközségben. Csakhogy erre sem a fejlesztési alapból, sem a központi keretből nem­i fut­ja. Mit lehet hát tenni? — Mi is ezt kérdeztük ma­gunktól tavaly decemberben, a nagyközségi tanács és párt­végrehajtó bizottság együttes ülésén,­ amire meghívtuk a gazdasági egységek vezetőit is — mondja dr. Vecserek La­jos tanácselnök. — A válasz úgy hangzott: a gondok eny­hítésére legalább egy 100 sze­mélyes óvodát kell építeni — társadalmi munkában. Az első felajánlások már ott, az ülésen tak.elhangzot­Az Új Élet Tsz elnöke a dol­gozók nevében vállalta, hogy társadalmi munkában felépí­tik az óvodát. A Mezőgazda­­sági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat igazgatója bejelentet­te: ők pedig vállalják a 100 személyes óvoda olajtüzeléses rendszerű központi fűtésének szerelését, és biztosítják az ehhez szükséges anyagot. A Monori Építőipari Ktsz is „besegített”: a rendelkezésre bocsátott típusterv alapján október elejére elvégzi­­ az anyagszükséglet kiszámítását.­­ Azt nem tudtuk, milyen építőanyagokra és mennyire lesz szükség, miből csak egyet tudtunk: téglára, fel­tétlenül. Igen ám, de miből vegyünk? Kapóra jött, hogy Spenger István, a nagyközségi pártbi­zottság titkára KISZ-titkár korában már szembe került ilyen gondokkal. Akkor úgy oldották meg, hogy a KISZ- esek elmentek dolgozni a mendei téglagyárba, és munkájuk ellenértékét nem pénzben, hanem ége­tett téglában kapták meg.­­ Ezt az utat választottuk most is. Elsőnek a József Attila Gimnázium KISZ-esei ajánlották fel segítségüket. Huszonöten a mendei gyárban, mintegy százan tégla­pe­dig az Új Élet Tsz kukorica­­tábláján dolgoznak ber 27. és október 9. szeptem­között Több munkaerőt — a szezon végén — a téglagyár nem tud egyszerre foglalkoztatni. Azo­kon a napokon pedig, amikor a diákok tanulnak, a községi KISZ-esek dolgoznak Men­­dén. Valamennyi­ csoport a munkadíjáért téglát vesz. A nagyok után a kicsik is sorompóba léptek. A monori­erdei, az Ady Endre úti és a Kossuth általános iskolából összesen 709 (!) úttörő ajánlotta fel, hogy mezőgazdasági mun­kával megkeresi a téglára . — Mennyi valót, pénzre, illetve téglára számítanak összesen? Ja. — Mintegy 150 ezer forint­ami ugyanannyi darab téglát jelent. Ennyi körülbelül elég is lesz az építkezéshez. — nyíri — ■-------------------------------------------------------------------­A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 2. sz. Házgyára FELVÉTELRE KERES gyártósori dolgozókat és férfi segédmunkásokat Modern üzem, egészséges munkakörülmények, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés és felvétel: a 2. sz. HÁZGYÁR munkaügyi csoportjánál, Budapest IX. kerület Gyáli út 35. ISMÉT KAPHATÓ A KARANCS 20. típusú kedvelt, hazai Etage kazára. Teljesítménye: 20 000 kcal/óra. Percenként 10 liter­­ tO C ° használati melegvizet is szolgáltat. A legolcsóbb hazai dara- és diószénnel fűthető. Fogyasztói ára: pincetéri kivitelben 5200 Ft lakótéri kivitelben 5740 Ft Megrendelhető az EGER-SALGÓTARJÁNI TÜZÉP VÁLLALATNÁL (Eger, Lenin út 75. Telefon: 13—20) és a Heves-Nógrád megyei telepeken. Ferde kutak a Tisza alatt Tízezer méter furat terven felül a szegedi szénhidrogén-medencében A szegedi­­ szénhidrogén­medence egyre nagyobb sze­repet tölt be az országos kő­olaj- és földgázprogramban. Száz négyzetkilométer ki­terjedésű területén eddig 450 kutat telepítettek. A medence­ legjelentősebb részén — az algyői mezőben — már korábban befejezték az úgynevezett Felső-Pan­non korszakbeli szénhidro­géntelepek kutatását, s az elkészült készletbecslési, il­letve művelési tervek alap­ján gyors ütemben folytatják a feltáró fúrásokat. Ezek többsége a viszonylag leg­olcsóbban kitermelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az algyői mellett legjelentősebbnek a kiskundorozsmai ígérkezik terület." Ott nemrégiben 3000 méter körüli mélységű kutat fúr­tak, s ebből napi ötven köb­méter jó minőségű olajat nyertek. Hazánkban eddig ilyen mélységben még nem akadtak hasonló terme­lékenységű kútra. Ezzel együtt az év első há­romnegyedében 103 000 mé­ternyi furatot­ készítettek, s így több mi­nt tízezer méter­rel teljesítették túl időará­nyos tervüket. Különleges teljesítménynek számít az ország eddigi „legferdébb” — a felszíni fúrásponttól leg­jobban eltérített — kútjának mélyítése. Ez a kút az ár­területről a Tisza medre alá hatol. Fúrását rövidesen be­fejezik. A mélypontja 730 méterre tér majd el a felső fúrásponttól. A „ferde kutakkal” a fo­lyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a me­dencében a tavaly megkez­dett újfajta fúrássorozatot, az úgynevezett szelektív, vagy kettős kutak rendszeré­nek megteremtését is. Kisokos - turistáknak az Befejeződött az adatgyűjtés első magyar idegenfor­galmi katalógushoz. A tu­risták számára készülő „kis­okost" az idegenforgalmi írók és újságírók nemzetközi szer­vezete, a FIJET budapesti ki­adóvállalata, a Vue Touris­­tique jelenteti meg. A hazánkba érkező turisták a katalógusban megtalálják az útiprogramjukhoz szüksé­ges adatokat, térképeket, szolgáltató létesítményeket. A kiadvány 1972 januárjában megjelenik, idegenforgalmi hogy a jövő évi szezonnyitás­ra már készen várja a ven­dégeket. Tervezik zsebkönyv­­változat megjelentetését is, amelyet elsősorban a határ­­állomásokon terjesztenének. A katalógus német, olasz, an­gol, francia és orosz nyelven jelenik meg. Csak a vers ihlette? Zenében magasztalta a tokaji bort Javában tart már a szü­ret Tokaj hegyalján. A tokaji borkülönlegességek hírneve ma is világszerte márka. A a borvidék múltja hozzátartozik magyar történelemkönyv lapjaihoz, a honfoglalástól, a honalapítástól kezdve. Kuta­tók érdekes adatokat gyűjtöt­tek össze a tokaji bor hírne­vével kapcsolatban. A tokaji bor világhírnévre különösen a XVIII. század közepén tett szert, amikor fejedelmek, az állami és szellemi élet nagyjai ver­sengtek, hogy ki tud több tokaji bort beszerezni. A halandó királyok kedvelt borát Beethoven bevezette a halhatatlan fejedelmek világá­ba. Magyarországi barátjának, Brunszvik Ferencnek írt szá­mos levelében magasztalta a neki küldött bort — a marton­­vásári Brunszvik-családnak tekintélyes szőlőbirtoka volt a Tokajhegyalján —, s mindig örült a baráti figyelmesség­ként érkezett nedűnek, amely­ből azután bécsi barátai tár­saságában jó ízűen el-elkor­­tyolgatott. Schubert azonban ennél is többet tett: megéne­­kelte a tokaji bort. Schubert bordala, „A tokaji bor dicsé­rete” 1815-ben készült, tehát mindössze 13 éves volt, amikor a felséges ital megihlette. Tu­lajdonképpen egy vers inspi­rálta, Baumberg Gabriella bécsi költőnő „Lob des To­­kayers” című költeménye, amelyet egy 1800-ban megje­lent verskötetben talált meg. A bécsi költőnő három­versszakos rajongó verse megragadta a fiatal zene­költőt és olyan alkotásra ösztökélte, amely zenében ma is töretlen szépségében fejezi ki a tokaji bor di­cséretét. Baumberg Gabriella Batsá­nyi Jánosnak, a tragikus sor­sú magyar forradalmár költő­nek felesége lett. k 1971. OKTÓBER 5., KEDD A Szabadság-húd születésnapja A múlt század kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrendezési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a budai, Gellért­ tér között felépítendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ívelte át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánc­híd (az angol Clark fivérek alkotása), az 1875-ben elké­szült Margit-híd (a párizsi Gouin cég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli összekötő Vasúti-híd (Fekete­­házy János főmérnök tervez­te, Carl és társa párizsi cég építette). Jellegében is van A Vámház­ téri híd — ké­sőbb Ferenc József hídnak ne­vezték el — építése 1894-ben kezdődött és jó két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz évvel korábban — ismét Fe­­keteházy János elképzelését fogadták el. A megvalósítás­ban Czekelius Aurél és Nagy Virgil építészek működtek közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudo­mány és munka együttműkö­désével jött létre. Az akkori tudományos írások különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy míg korábban a látványos városi hidakon a hegesztett vasszerkezetet a tervezők igyekeztek elrejteni különböző fém- és kőburkola­tok alá, az új híd büszkén vi­selte v­ashíd jellegét. A híd ívei és a kapuzatok formáiban egységbe ötvöződött a konst­rukció és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett, 20 méter 10 centi széles és 6102 tonna vasat foglalt ma­gába. A főtartók mindkét vé­gén 600—600 tonna sót helyeztek el. Ez, nyersva­mint a mérleg két­ serpenyője, egyen­súlyban tartja az építményt. Korabeli tréfa Akkoriban még a gyalogos átkelők is vámot fizettek minden hídon. A megnyitás idején jelent meg egy képes­lapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sétáló­nak. — Micsoda, én fizessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az úr ökör volna — mondta tisztelettudó­an a vámos —, akkor többet fizetne. A hidat fél évszázad múl­tán, a második világháború­ban. tüzérségi lövedékek erő­sen megrongálták — 28 he­lyen érte találat —, később, 1945. január 17-én a Pestről kiszorított náci seregek utó­védei a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantot­ták. Eredeti formában A főváros felszabadulása után a szovjet hadsereg mű­szaki alakulatai, magyar mun­kások segítségével, huszonöt nap alatt uszályokra és faosz­lopokra épített átkelőhelyet ácsoltak a híd helyén. Tíz hó­napig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuth-hidat kö­vetően a Szabadság-híd újjá­építése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők má­sodik legnagyobb vállalkozá­sa. Bizonyos korszerűsítéseket átalakításokat, hajtottak végre rajta, de az eredeti for­máját megőrizték. Az a több tízezer ember, aki naponta átkel rajta, talán nem is gondol rá, hogy a hídnak is van születésnapja. Pedig van: a Szabadság-híd 75 éves. y. f. Találmány a falak nedvesedésének megszüntetésére Három magyar feltaláló ha­tékony módszert dolgozott ki a falak nedvesedésének meg­szüntetésére, minden olyan esetre, amikor a felszivárgó talajvíztől nedvesedik a fal. A találmány lényege a falba épített és leföldelt elektróda­hálózat, amely a hajszál­­erecskéken át felszivárgó nedvesség energiájának ha­tására elektromos töltést, majd zárlatot kap, ami meg­akadályozza a víz további szivárgását, vagyis a ned­vesség saját energiájával ön­magát szünteti meg. Az új módszert teljes si­kerrel alkalmazták már több száz lakásnál, s nagyok a lehetőségek a további el­terjesztésére. H*®* sok az eső? — kérdeztem Legényeit aggódva, aki az ablaknál állt, és umát­ js­kozva várta, hogy leteljen végre a munkaidő. — Miért kérded? — Nem hoztam ernyőt. Esik? — Hát... hogy is mondjam ... — tanács­­talankodott az ablaknál Legenyei, aztán szin­te könyörögve nézett rám, hogy ne kínozzam ilyen fenemód nehéz kérdés megválaszolásá­val. — Mi az, hogy, hogy is mondjam? Mond­jad. Esik, vagy nem. — Gyere ide, és döntsd el te... — Megőrültél? Hát ott állsz az ablakban, bámulod az utcát egy órája, majd tönkre­mész már az ásítástól... és képtelen vagy megmondani, hogy esik-e most, vagy sem? — Nézd, öregeim — siránkozott —, nem olyan egyszerű ám ez. Most, ahogyan én itt állok, innen úgy néz ki, hogy jelenleg esik. Azt mondom hát neked, hogy esik. Felállsz, idejössz, közben eláll az eső. Erre te azt mondod nekem, hogy nem is esik. Más szó­val azt mondod, hogy az előbb én hazudtam neked. Vagy ha nem hazudtam, akkor meg olyan hülye vagyok, hogy képtelen vagyok különbséget tenni az eső és az esetlen idő között. Namármost — melegedett egyre job­ban a témába, hogy szóhoz sem jutottam az ámulástól. — Na tehát már, ha én azt mon­danám, most, amikor nekem esik az eső, az­ Legenyei dialektikájá­ ra számítva, hogy mire te idejössz az ablak­hoz, el is állhat az eső, nos, ha azt monda­nám, hogy nem esik ... — Hagyd abba, mert beleőrülök... — Várjál, befejezem. Szóval, azt monda­nám, hogy nem esik, miközben te idejössz ám az ablakhoz, de még mindig esik... Mit mondanál? Azt, hogy Legenyei, te hülye vagy, hiszen esik az eső... És igazad lenne, mert tényleg esik az eső, mint ahogy az előbb is esett, s én csak azért mondtam volna neked, hogy nem esik ... — Megöllek! — Igazán furcsa vagy. Megkérdezted tő­lem, hogy esik-e, vagy sem. S amikor nem­csak válaszolok a kérdésedre, de egyúttal megmutatom neked a válaszok str­uktúrájá­­nak dialektikáját is, akkor itt üvöltesz... És na ... Ne verekedj! — De nem is esik! És te azt mondtad, hogy esik! — üvöltöttem rá. Felnyögött: — Nézz ki, kérlek, az ablakon. Hátha mire kimondtad, hogy nem is esik, már megint esik.... Kinéztem.­­Igaza volt. Rém érdekes dolog ez ezzel a Legenyei dialektikájával. Gyurkó Géza (

Next