Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST­ MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 30., KEDD Társadalmi és üzemi érdek A főkönyvelőkről A nyilvántartás nem az ő dolguk tudjuk, hogy a vállalatok és szövet­kezetek gazdasági vezetői kö­zé tartoznak, s mint ilyenek, általában helyettesei az egy­személyi felelős Munkájuk lényegét vezetőnek, azonban legfeljebb csak sejtjük. Úgy véljük, nehéz hozzájuk köze­lebb férkőzni, mert ehhez le kellene győzni a nyilvántartá­sokból, utalványokból, fő- és alkönyvekből, számoszlopok­ból épült sáncot. Pedig ilyen véderőmű nincs a főkönyve­lők körül. Kényszerpálya Nem „aktakukacok”, ahogy mondani szoktuk, hanem va­lójában gazdasági vezetők. Az igaz, hogy talán másoknál többet bajlódnak kimutatá­sokkal, számokkal, de nyil­vánvalóan azért, mert a veze­tésnek ezt a részét is vállal­ni kellett valakinek. Munká­juk mégsem a főkönyv lapoz­gatása, hanem a gazdálkodá­si rend megszervezése fenntartása, a gazdasági dön­és tések előkészítése, a nép­gazdaság s ezzel összhang­ban saját munkahelyük érde­keinek érvényesítése. Szóval vezetői munka ez a javából, ha a rangsorban ál­talában nem is állnak olyan előkelő helyen. Persze, az el­nevezésen semmi sem múlik, de talán mégis jobb gazdasá­gi igazgatónak, gazdasági ve­­zetőhelyettesnek nevezni őket. Merthogy ez a funkciójuk. Ami nem jelenti azt, hogy ön­magukban megválthatják a világot. A főkönyvelőnek a gazdaság egészét tekintve nem lehetnek saját eredményei. De épp így a többi vezetőnek sem a főkönyvelő nélkül.­­ A gazdálkodás hatékony­ságát ma már emlékezetben, vagy kockás füzetben tartott adatok segítségével nem le­het figyelemmel kísérni, el­lenőrizni. Az urasági intéző elboldogult a mandzsettájára írt néhány adattal, ám ilyen nyilvántartásról ma már szó sem lehet. Nem azért, mert a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, hanem mert ilyen alapon gazdálkodni kész ráfi­zetés — mondja Halassy Zol­tán okleveles könyvvizsgáló, a Mészáros János Termelőszö­vetkezet főkönyvelője. Egyéb­ként megegyeztünk, hogy a közös gazdaságról szó sem esik, csak a főkönyvelőkről. — Szóval a főkönyvelő dol­ga az, hogy a belső és külső elszámolások érdekében olyan kényszerpályákat alakítson fel, melyeken az információk megfelelő rendben és időben eljutnak a gazdálkodás szem­pontjából szükséges feldolgo­zási pontokhoz. — őszintén szólva ez na­gyon hivatalnoki módon meg­fogalmazott mondat volt... — Talán formailag igen, ám, ha a tartalmát tekintjük, akkor egyáltalán nem. Ve­gyük példának az eszközöket, melyekkel gazdálkodunk. Minden ezekkel kapcsolatos tudnivaló egy kényszerpálya a gazdálkodási rendben, melyet be kell tartani. Az agronó­­mus nyilvánvalóan a legjobb gépet akarja birtokában tud­ni. Ezt meg is mondja. Neki­­állunk hát a helyzet és az igény denféle kielemzésének. Min­elfogultság nélkül számolunk, s kiderülhet, hogy a legjobbnak látszó megoldás a legrosszabb, s az eldobott gondolat igenis használható. — Node, végül is nem a fő­könyvelő dönt. Neki tehát az a dolga, hogy a megfelelően kiépített tájékozódási rend­szer alapján megteremtse az egyértelmű döntés lehetőségét. Ehhez persze azt is kell tud­ni, hogy ezen meg ezen a napon, ez meg ez dolgozott a géppel, s ilyen eredményt ért el. Ilyen aprólékos, so­kak szemében tűnő kimutatások feleslegesnek nélkül főkönyvelő nem lehet egyen­­­lő partner a gazdasági veze­tésben. Az adatok alapján — Tegyük fel, hogy meg­vannak a termeléshez szük­séges állóeszközök. Figyelem­be vették a szabályzatokat, és a lehetőségeket. Mi a további dolga? — Számon kell tartani, hogy ki dolgozik, s mennyit és mennyiért. Persze nem a főkönyvelő dolga a nyilván­tartás. Az előző példánál a gazdasági csoportnak kell helytállni. Ennél a munkaügyi és bércsoportnak. A főköny­velő mint szervező, majd mint elemző és döntő ebben a munkában,vesz részt . Bonyolult és hálátlan fel­adat ez? Mi tagadás, igen. No de a normát mégsem a fő­könyvelő határozza meg. Leg­feljebb azt mondja, hogy az adatok alapján ez a norma túlságosan laza, ez meg túl­ságosan szigorú. Miért mond­ja ezt? Mert nemcsak a gaz­daság és a népgazdaság érde­keit védi, hanem a dolgozó emberét is. Jól tudja, hogy a mai lazaság ára a holnapi rá­fizetés. Ezért figyelmeztet... — Van eszköz, van munkás. Dolgozni kell... — Ezért igyekszünk adato­kat adni a tervezéshez. De nemcsak azt számoljuk, hogy ezzel meg ezzel nem érde­mes foglalkozni, hanem azt is, hogy a népgazdasági ér­dekeket elbírja-e még a re­­zsitűrő-képességünk. Vagyis kimunkáljuk, hogy az azonos társadalmi érdekek üzemi vo­natkozásban megnyilvánuló pénzügyi különbségeit miként lehet feloldani. Merthogy ez közös érdekünk. Különböző mesterség — Eltelt hét óra, bár en­nek a papíron nyoma sincs, hiszen az előző mondatok né­hány perc alatt elolvashatók. Elnézést kérek hát a főköny­velőtől, hogy nincs mód visszaadni a szavait. Melyek egyébként nem voltak olyan bonyolultak, mint amilyenek­re ilyen beszélgetés során szá­mítani lehet.­­ Mert a lényeg kiderült. Gazdaságosan dolgozni csak a számító ember tud. Számí­tani pedig csak a szakember. Szóval ma már minden tudo­mány. A jó eredményt viszont csak a különböző mestersé­gek képviselőinek együttmű­ködése hozhat. Magasabb szinten a vezetők együttmű­ködése. Mert megkérdeztük, hát tudjuk is. Ezt a tapasztalat is bizonyítja. Legközelebb pedig essék valóban több szó a fő­könyvelő hétköznapi munká­járól is... Farkas Péter Legyünk óvatosak Kezdődik a fűtési idény A városi tűzoltóparancsnok­­ság­ felhívja a város lakossá­gának figyelmét, hogy foko­zott gondot fordítsanak megelőző tűzvédelmi előírá­­­sok betartására, hiszen kezdő­dik a fűtési idény, s az ez­zel kapcsolatban előforduló tragédiákat jobb megelőzni. A lakóházak kéményeibe beépített faszerkezeteket ki kell váltani, mert ebből kön­­­nyen födém-, illetve tetőtűz keletkezhet. A megrepedezett kéményeket ki kell javítani, illetve a kiesett vagy hibás kémény­tisztító ajtókat ki kell cserélni. A rendeletek értel­mében kel­­­l állandóan biztosítani kémények seprését, mert az elszurkosodott ké­mény kigyulladhat és tüzet okozhat. Milyen általános szabályo­kat kell megtartani a szabad­ban való tűzgyújtáskor és tüzeléskor? E kérdésre legtö­mörebben a hatályos belügy­miniszteri rendelet adja meg a választ: „Szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz­­vagy robbanásveszélyt ne je­lenthessen. A szabadban a tü­zet és az üzemeltetett tüzelő­­berendezést őrizetlenül hagyn nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség van, s tüzet azonnal el kell oltani.’ Egyidejűleg olyan eszközöket felszereléseket kell készenlét­ben tartani a helyszínen amelyek alkalmasak a tűz terjedésének megakadályozá­sára, illetőleg a tűz eloltásá­ra. Városi Tűzoltóparancsnokság Tábortűz mellett Megemlékezés és kitüntetés Mint lapunk más helyén is megírtuk, megyeszerte emlékeztek a fegyveres meg­erők napjáról. Városunk számos üzemében és valamennyi ok­tatási intézményben is tar­tottak rövid ünnepségeket a fegyveres erők napja alkal­mából. Az úttörők csapatzász­ló-ünnepségeken, több helyen tábortűz mellett köszöntötték a fegyveres testületek tagjait. A II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolában ebből az alka­lomból akadályversenyt is rendeztek. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolában pedig honvédelmi napot tartottak. Kiemelt ünnepség volt Magyar Honvédelmi Szövetség a oktatási központjában, igen részt vett Pásztor me­Ist­ván, az MSZMP városi Bi­zottságának első titkára Barta László őrnagy, a ceg­es­zédi katonai alakulat helyet­tes parancsnoka. Az ünnep­ségen Réthy József, az MHSZ városi titkára köszöntötte vendégeket, s szólt az MHSZ a előtt álló feladatokról. Külön kiemelte a szövetségnek a katonai előképzésben betöl­tött szerepét. Elismeréssel szólt az MHSZ munkájáról Pásztor István is. Mint mondotta, az MHSZ nagykőrösi aktivistái sok jó eredményt értek el, és igen jó hírneve van a városunk­ban megtartott megyei és or­szágos rendezvényeknek. Mindez nemcsak a jó tárgyi feltételeknek, hanem a haza­fias és honvédelmi nevelés­ben feladatokat vállalók lel­kesedésének is köszönhető. Kedvező körülmény­einkban — mondotta a vár a­to­vábbiakban —, hogy az MHSZ irányítása megfelelő, s a szö­vetség igen jó kapcsolatot tart fenn az ifjú gárdával és az úttörőcsapatokkal. Elismeré­sét fejezte ki mindazoknak, akik szabad idejüket felál­dozva igyekeznek az MHSZ tevékenységét fellendíteni. Az ünnepségen Pásztor Ist­ván, Barta László és Réthy József kitüntetéseket adott át az élenjáró MHSZ-aktivis­­táknak. A Honvédelmi Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Kliegl Béla, 10 éves fokozatát Csó­kás Mihály, Egri Ernő és Ka­rai Miklós. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokoza­tát kapta Szőke Imre, ezüst fokozatát Szász Dánielné Meszes Lajos, bronz fokoza­ts tát pedig Gállos Sándor, Ká­­tai Ernő és Farkas Ferenc. Az MHSZ Eredményes Mun­káért nagyjelvényt Hegedűs József, B. Tóth Ferenc Cseszek József vehette át,és Ünnepeltek városunk mun­kásőrei is. Mégpedig a Volán 21. számú Vállalat műszaki üzemegységében, az Arany János Termelőszövetkezetben és a­­­ Petőfi Sándor Általános Iskolában, az ottani úttörő munkásőrszázad vendégeként. A honvédségi alakulatokat az Arany János úttörőcsapat honvédelmi százada köszön­tötte. A fegyveres erők napját köszöntő ünnepséget tartottak tegnap délután a Városi Rendőrkapitányságon is. Feldolgozás után Alma, szilva exportra A nagykörűei Arany János Termelőszövetkezetben készültek képeink. A gyümölcsösben, amely mintegy 200 hek­tárt tesz ki, javában tart a szilvaszüret, amelyből a hazai értékesítésen kívül tőkés exportra és az NDK-ba is szállítanak. A jelenlegi termőterülethez az idén 40 hektáron telepítettek szilvafát. Megkezdődött az alma szedése is. Konténerbe szedik az idei jó almatermést, majd a raktár- és hűtőházba kerül további feldolgozásra. Megérkezett a szilva, a raktárban válogatják ezután, hogy exportra is jusson belőle. Koppány György felvételei Nyitott kapuk a konzervgyárban Az ifjúmunkás és szakmun­kástanuló napok keretében október 1-én szerdán, nyitott kapuk napja lesz a Nagykő­rösi Konzervgyárban. sorban felsőtagozatos, a Első­pá­lyaválasztás előtt álló általá­nos iskolások látogatnak majd a gyárba, hogy megismerked­jenek az ott folyó munkával. Nagy forgalom az őszi vásáron A nagykőrösi őszi vásáron vasárnap nagy forgalom volt. A jó időben, távoli vidékek­ről is jöttek eladók és vevők. Az állatvásáron csak a ló­vásár forgalma volt lany­hább a szokottnál, mert télre a termelők nemigen vesznek lovat. Főleg a kocsilovak vol­tak olcsóik. A fuvarosló válto­zatlanul 40—50 ezer forintért kelt, éves csikót 12—18 ezer forintért adtak. A sertés ára nemigen vál­tozott, de a választási malac kissé olcsóbb volt mint más­kor. Ezer forintért már egy pár jó választási malacot le­hetett venni. Egy nagy anya­disznó 12 malaccal, 8 ezer fo­rintért kelt el. A marhavásáron a tehén ára erősen tartotta magát, jó fias tehénért még 30 ezer fo­rintot is adtak. A gyenge bi­kaborjút az állatforgalmi és húsipari vállalat 50 forintjá­val vette, de a tsz-ek 60-at is adtak érte. Egy 5 hónapos üsző 6 ezer 500 forintért kelt el. K. L. Moziműsor Mondd, hogy mindent meg­teszel értem. Színes, olasz bűnügyi filmvígjáték, adás kezdete: 6 és 8 óra.Elő­A stúdióteremben A beszélő köntös. magyar film, fél 4-kor.Színes Tanulmány a nőkről. Ma­gyar film, fél 6-kor. Ostromállapot. Színes, szink­ronizált francia film, fél 8-kor. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Labdarúgás Megérdemelt győzelem Nagykőrösi Kinizsi—Ceg­­lédperces 5-3 (2-2) Kinizsi: Tóth I. — Várkonyi, Dénes, Dajka, Orbán, Szalai (Farkas L), Torma (Kovács II.), Búz, Benkó, Kovács I., Szabó T. Nagy iramban indult a mér­kőzés, mindkét fél egyformán támadott. A 14. percben jó összjáték után Búz beadását Kovács I. értékesítette. 1-0. Egy perc múlva a partjelző lest intett, a játékvezető­­ to­vább engedte a játékot, és a vendégek egyenlítettek. 1-1. A 19. percben Búz ismét jól ment el a jobb szélen, beadásából is­mét Kovács I. volt eredmé­nyes. 12-1. Nem sokáig örül­hettek a körösiek a vezetés­nek, mert a 23. percben a sor­fal mellett ellőtt szabadrúgás Tóth kapus közvetlen közelé­ben hullott a hálóba. 2-2. Ez­után Kovács I. hagyott ki nagy helyzetet, majd Orbán veszé­lyes fejesét védte a kapus. A második félidőre a vendé­gek lendülete alábbhagyott, a hazai csapat irányította a já­tékot. Az 53. percben Kovács I. szögletét Kovács II. juttatta a hálóba, 3-2. A 60. percben Kovács I. remek egyéni kitöré­se után a jól védő berceli ka­pus hárítani tudott. Egy perc múlva jó támadás után a ka­pu előtti tömörülésből Szabó T. fejesgólt szerzett. 4-2. A 67. percben Kovács NI. átadásából a harmadik gólját lőtte Kovács I. 5-2. A 80. percben vitat­ható 11-esből a vendégek újabb gólt szereztek. 5-3. Nk. Kinizsi ifi—Ceglédberceli ifi 6-0 (2-0) A körösi ifik főleg a máso­dik félidőben játszottak jól. Xk. Kinizsi serd.—Sülysáp serd. 5-4 (2-1) Az Úriban lejátszott mérkő­zésen az őszi idényben nyúj­tott legjobb játékával győzött a körösi csapat. Járási II. osztályú bajnokság Kocsér—Törtei II. 5-0 (0-0) A Törteien lejátszott mérkő­zésen az első félidőben a ha­zaiak még jól védekeztek, de a második félidőben kijött a kocsériak jobb erőnléte és na­gyobb játéktudása. Mai sportműsor P. S. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 15 óra: Nagykőrösi Gim­názium—Nagykátai Gimná­zium, női ifjúsági; 16: Nagykő­rösi Gimnázium—Nagykátai Gimnázium férfi ifjúsági me­gyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 15 óra: Nk. 224-es Szakmunkásképző —Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző, diákbajno­ki; 16: 21-es Volán—1-es Vo­lán; 17: DÉMÁSZ—Városi Ta­nács, kispályás TRAKIS Kupa­­mérkőzés. Sakk Ifjúsági ház, 17 óra: városi ifjúmunkás- és szakmunkásta­nuló-verseny, döntők. Anyakönyvi hírek Született: Mága Gyula és Nagyhajú Mária: Róbert; Sós Sándor és Pavolek Éva: Vik­tor; Nagy László és Hornyák Katalin: László; Horváth Illés és Patonai Éva: Tímea; Rapi István és Nagy Petronella: Mária; Csákó Ferenc és Ko­vács Julianna: Julianna; Illés László és Marton Katalin: Norbert; Márton Tibor és Kö­tény Anna: Henrietta; Babicz Pál és Csató nevű gyermeke.Mária: Anikó Névadót tartott: Nagy And­rás és Illés Mária: Gábor; Horváth Mihály és Szűcs Amália: Zsolt; Kis Zoltán és Sziak Erzsébet: Tamás nevű gyermekének. Házasságot kötött: • Orosz Zoltán és Cseri Ilona; Fabók István és Kis Gabriella; Szrapkó Imre és Angyal Éva. Meghalt: Czira Ádám (Szol­noki u. 80.); Horváth László­­né Gál Irén (Rákóczi u. 34.); Szőke Ambrusné Oláh Judit (Esedi u. 26.); Farkas Sándor (Kocsér, XIII. dűlő 16.); Her­­pai Ferenc (Fáskert u. 11.); Hajdú Ferenc (Kassai u. 10.). Köszönetet mondok rokonoknak, barátoknak, jó szomszédoknak, akik szerető férjem temetésén részt vettek, sírjára koszorút vagy virágot hoztak, bánatomban együtt éreztek velem. özv. Bányai Jó­­zsefné és testvérei. Köszönetnyilvánítás. Köszönetet mondok mindazoknak a rokonok­nak, ismerősöknek, jó szomszé­doknak, munkatársaknak, drága férjem, Czeczon József akik te­metésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, részvé­tükkel nagy fájdalmamat enyhí­teni­ igyekeztek. Czeczon Józsefné: Köszönetnyilvánítás Hálás szív­vel mondunk köszönetet­ mind­azon rokonoknak, barátoknak, is­merősöknek, szmszédoknak, munkatársaknak, jó a „Nagykőrösi Konzervgyárnak, akik felejthetet­len drága jó férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk Csonka An­tal temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vagy virágot helyeztek, ezzel soha el nem múló fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek, özv..: Csonka Antalné és családja. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next