Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1980. OKTÓBER 1., SZERDA Petőfi Termelőszövetkezet Jól szervezik az őszi munkát A kartali Petőfi Termelő­­szövetkezet bagi irodaházá­nak nyugalma, csendessége minden bizonnyal jó hatással van a messziről érkező láto­gatóra és a saját ügyeit inté­ző termelőszövetkezeti tagra egyaránt. Bármelyik helyiség­be is nyit be az érdeklődő, mindenütt munkálkodó, dol­gozó embereket lát. — Va­jon ezt a képet mutatja a szö­vetkezet egésze? — kérdezem Kovács László termelőszövet­kezeti elnöktől Pontos terv — Úgy érzem, hogy szövet­kezetünk a kiegyensúlyozott, szervezett, tudományosan meg­alapozott nagyüzemi termelés időszakába lépett, s azt a be­nyomást is kelti. Ezt tükrözik az 1980-ban elért eddigi ered­mények, ezt igazolja a szö­vetkezet egész gazdasági hely­zete. — Minden eddig betakarí­tott növényi kultúránk re­kordtermést adott és úgy tűnik, hogy a többinél is így lesz. Gazdasági eredményeink várhatóan lehetővé teszik az előző évekről áthúzódó ter­hek végleges rendezését, és még így is van remény arra, hogy a tervezettnél magasabb nyereséggel zárunk. A zöldborsó, a gabonafé­lék, a dinnye rekordjáról már tájékoztattuk olvasóinkat. Szóltunk arról a megfeszített munkáról is az emberi helyt­állás példáiról, amit a kom­­bájnosok tanúsítottak az ara­tási csatában. Kíváncsiak va­gyunk arra, hogyan készültek fel a napraforgó, a kukorica betakarítására? — Minden munka elvégzé­sére vonatkozóan személyek­re, eszközökre szóló tervet ké­szítettünk. Jelenleg a napra­forgó aratása és a silókukori­ca betakarítása folyik. A 367 hektár napraforgó betakarí­tásához van négy darab nap­raforgó-adapterrel felszerelt E—512-es kombájnunk, munkához 14 nap szükséges.a — A 183 hektár silókukori­ca betakarítását, ha a termés 6150 tonna körül lesz, októ­ber 18-ra befejezzük. Nagy­üzemi kukoricánk termőterü­lete 594 hektár, 4500 tonna terméssel számolunk. Ha a betakarítást végző gépek na­pi teljesítménye 150 tonna lesz, ez lenne szinkronban a szárítóüzem teljesítményével, ehhez 29 munkanapra van szükség. Szántás, vetés — Gondjainkat enyhíti, hogy az Agrártudományi Egyetem tangazdasága 2900 tonna ku­koricát megvásárolt tőlünk, s ezt a mennyiséget nyersen elszállítja. Jó lenne, ha továb­bi ezer tonna megvásárlására is akadna partnerünk. Ki­sebb erőfeszítést igényel az 50 hektár paradicsom szedése és szállítása. — Gyerekkoromban min­dig azt hallottam, hogy a jö­vő évi termést az őszi talaj­­előkészítés és a vetés minő­sége határozza meg. — Érvényes ez a megálla­pítás a nagyüzemekre is. El­készítettük ezeknek a mun­káknak az ütemtervét. Az őszi búza vetésterülete 1584, az őszi árpáé 161 hektár. A ve­tés előtt ki kell szórnunk a műtrágyát, csak úgy indul­hatnak a vetőgépek. Az őszi árpa vetése befejeződött, a búzáét október 20-ra befejez­zük. Mélyszántási tervünk 2337 hektár. Az erőgépeket két műszakban üzemeltetjük, így november 10-re ezzel is végzünk. A tavasziak alá 2094 hektáron kell elvégeznünk a műtrágyázást, aminek a ha­tárideje október 30. Kovács Lászlót láttam már gondterheltnek, tudom róla, hogy munkatársaival együtt óriási erőfeszítéseket tett tesz, hogy ilyen derűs nyuga­és­lommal és magabiztossággal szólhasson a betakarítás ered­ményeiről és az őszi munkák előkészítéséről. Az eddig meg­tett útban már-már felsejlik a holnapok biztonsága, tagsága, állandó fejlődése.gaz­— Az eredmények nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy szövetkezetünkben a politi­kai hangulat jó. Egész évben nyugodt légkörben, javuló szervezettségben végeztük munkánkat. A dicséretes gaz­dasági mutatók mellé kíván­kozik, hogy a szövetkezet szakember-ellátottsága teljes. Valamennyi munkaterületen hozzáértő, a munkást becsülő és tisztelő, a mezőgazdaságot szerető vezetők dolgoznak. Árbevétel — És ennek az emberkö­zelségnek, szakmaszeretet­nek, a szívesen végzett mun­kának számokkal kimutatha­tó eredménye az, hogy a ter­vezett mintegy 152 millióval szemben a szövetkezet idei árbevétele előreláthatóan meg­­közelíti a 165 milliót. F. M. Vetik az árpát Domonyteam Rövidesen befejezik az őszi árpa vetését a kartali Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. A képen Domony határában dol­gozik a vetőgép a több mint 140 hektáros táblán. Barcza Zsolt felvétele Jubileumi elismerés Az intézmény fennállásá­nak 25 éves jubileuma alkal­mából több pedagógus része­sült elismerésben a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában. Fábri Mi­hály megyei szakfelügyelő Arany János pedagógiai díjat kapott, kiváló munkáért ki­tüntetést Halászné Várady Il­dikó és Pintér Ferencné. Hu­szonöt éves törzsgárdajel­­vényt és a mellé járó jutalmat Halászné Várady Ildikó Sándor Iván, húszévest Sán­c­­dor Ivánné és Szabó János vehetett át. Több, az iskolában régóta tanító pedagógus is el­ismerésben részesült, így Fü­le Györgyné, Kiss Éva és Van­­csó Imréné. Látogatás a Parlamentben Nemcsak színházba, cir­kuszba látogattak és látogat­nak el az idén a péceli Ve­gyesipari Szövetkezet dolgo­zói: a szövetkezeti bizottság közművelődési tervében sze­repelt egy egész napos fővá­rosi kirándulás is. Két cso­portban, október 2-án, és 3- án a Parlament az úticél. Méltó környezet Verseg község vezetősége 1947-ben László József kőmű­vesmesterrel láttatott a falu emlékművei át­felszabadítá­sáért életüket áldozó szovjet hősök iránti tisztelet és hála jeléül. Az idén a tanács szük­ségesnek látta az emlékmű felújítását, környezetének megszépítését A munkával az emlékmű egykori készítőjét bízták meg, aki Szénási Mi­hály segítségével méltó kör­nyezetet alakított ki az emlék­helyen. Asztali számológép Mindössze 70 centiméter hosszú, 40 centiméter széles és 30 centiméter magas az Irodagépipari és chanikai Vállalat Finomme­nt asztali számológépe. A Kolibri fan­tázianevű elektroakusztikus másoló első példánya sikere­sen vizsgázott és még ebben az esztendőben elkészül az öt darabból álló kísérleti soroza­ta. Az asztali számoló mind méreteiben, mind tudásában elegendő a vállalatok, a gyá­rak, az irodák gyors informá­cióközlésének kiszolgálására. Percenként 12 másolatot ké­szít normál A4 formátumú papírra. Egyébként Magyar­­ország évi 20 millió forint ér­tékű másolókészüléke behoza­talának zömét az ehhez ha­sonló teljesítményű gépek al­kotják. Az idei mottó Beavatás a műhelymunkába Mit lát a közönséges ha­landó a múzeumból? Azokat a termeket, ahová beengedik, ahol megnézheti az éppen ak­kor tartó kiállítást. Vannak aztán állandó bemutatók, az ilyen termekben mindig ugyanazt láthatja. Alighanem mások is vetnek egy-egy pil­lantást a folyosók végében, a benyílóban levő ajtókra. Az egyiken semmilyen felirat, a másikon egy név, a harmadi­kon csupán szám. Ezek az aj­tók mindig zárva vannak, én legalábbis még sohasem lát­tam kinyílni egyet sem, pedig oda bemennek, onnan kijön­nek, hiszen azok mögött szé­kelnek a tudományos kuta­tók, a vezetők, a múzeumok sorsát intézők, tárgyainak gyarapítói. Az idei múzeumi hónap mottója: mutassuk meg ezek­nek az intézményeknek­ a bel­sejét, a műhelymunkáját. Meglehet, akik így döntöttek nem azért tették, mert titok­zatosnak tartják a benyílók aj­­tajait, nekik nem is azok, ne­kik azok a szobák munkahe­lyük, de mindenképpen jól tették, a közönség ilyeténkép­pen közelebb kerülhet a mú­zeumhoz. Így lesz Aszódon Múzeumi hétköznapok is, ahol cím­mel dr. Asztalos István igaz­gató igyekszik beavatni a kí­vülálló érdeklődőt mindenna­pi tevékenységükbe. Diákkal és tárgybemutatóval kísért előadásában egyebek között megismerkedhetünk a lelet­mentés abc-jével, kezdve a megtalálással, a feltárással folytatva, s befejezve a tudo­mányos feldolgozással, a res­taurálással. Az előadás októ­ber 8-án 18 órakor lesz a mú­zeumban. A hónap eseményei azonban nem ezzel, hanem az 5-én dél­előtt 11 órakor tartandó ün­nepélyes megnyitóval kezdőd­nek, s ekkor láthatjuk először az intézmény képzőművészeti anyagából válogatott festmé­nyeket és grafikákat, melyek között Székely Bertalan, pél­dául a Thököly búcsúja apjá­tól, Hermann Lipót, Pirk Jó­zsef és Dániel Kornél alkotá­sai is szerepelnek. Egy cseme­ge: kiállítják egy ismeretlen festő képét, mely Petőfi sel­­meci iskolatársát, korának is­mert íróját, költőjét, Szeberé­­nyi Lajost és feleségét ábrá­zolja. Udvarházak, kastélyok, templomok címmel tart diave­títéses előadást ugyancsak a múzeumigazgató 15-én 15 óra­kor a Galga völgyében levő műemlékekről kollégiumában.a gimnázium Csiky Imre, a 18—19-es for­radalmak jelentős személyisé­ge volt. Országos jelentőségű sztrájkok, tüntetések szervező­je és irányítója, az aszódi já­rás párttitkára, a direktórium tagja. Az ő életpályáját idézi fel monográfusa, Kardos Győ­ző nyugalmazott gimnáziumi tanár 20-án, 18 órakor a nyug­díjasok klubjában. Az aszódi rendezvénysorozat 25-én zárul. Délelőtt 9 órakor tartják a hagyományos Petőfi­­ünnepséget, majd 10-kor kez­dődik a járási versmondó ver­seny. Változó világban A vonzerő visszaszerzéséért Népművelők között tölteni a szabad időt, nem jelent szak­mai kikapcsolódást. Évtize­des tapasztalatom, hogy művelődési házak dolgozói, ha a összejönnek valamilyen ba­ráti találkozó ürügyén, akkor is csak nagyon rövid időre szakadnak el a szakmai gon­doktól. Heves vita tanúja vol­tam a minap. — Mi szükség van reánk? — tette fel a négy éve végzett, most huszonhat éves községi művelődési ház­­igazgató a kérdést — és in­dokolta is annak jogossá­gát. Kulturális hatások — A népművelést az a tö­rekvés hívta létre, hogy magas kultúra és a nép kö­­­zötti szakadékot valamiképp át kell hidalni, s legalább a kultúra morzsáit el kell jut­tatni az igénytelen szegény­emberekhez. Ma ez a magas kultúra helybe megy: gyakor­latilag minden család rádió­tulajdonos. Minden települé­sen ott a mozi. A lakások többségében esténként villog a tv kékes fénye. Tavaly több mint egymilliárd forintért vá­sároltak könyvet. Mi szükség van hát reánk, népművelők­re?A társaság kettészakadt. Azok táborába álltam, akik megpróbálták bizonyítani a népművelés napjainkban­­ is meglevő szerepét, jelentősé­gét. Ők voltak, akik szerint csak arról van szó, hogy al­kalmazkodni kell az új hely­zethez, meg kell találni az új feladatokat, s a hozzájuk illő formákat. Mi lehet a tenni­valók alapja? Segíteni a kul­turális hatások minél tömege­sebb érvényesülését. Különleges feladat A nagyteremből át kell he­lyezni a hangsúlyt a könyv­tárra, ezzel kapcsolatos erőfe­szítést láthatunk Bagón, át kell helyezni a hangsúlyt a klubszobákra, az eddig semmi­re sem használt ezeket újságokkal, előtérre, s folyóira­tokkal, rádióval és televízió­val kell felszerelni — amit láthatunk Veresegyházon, Hé­­vízgyörkön, vagyis alkalmas­sá tenni önnön kereteinket arra, hogy közöttük a magas kultúra és a néptömegek aka­dálytalanul­­ találkozhassanak. A beszélgetés résztvevőinek fantáziáját megmozgatta az egyik megjegyzés, amely sze­rint a népművelés, így a nép­művelő is megtalálhatja saját, különleges feladatait és nyújt­hat olyat, amit egyedül ő ké­pes nyújtani, amit a közönség máshonnan nem is kaphatna meg. Mik lehetnek ezek a sajátos feladatok? — kérdezték a je­lenlevők. Az adott válaszokat leírom, egyrészt azért, mert most van itt a művelődési há­zak tervkészítésének az ideje, másrészt azért, hogy a kívül­állókkal megismertessem népművelés feladatait és egy­­­idejűleg bizonyítsam a nép­művelés szükségességét. Íme, a feladatok! Adjon a művelődési ház olyan helyi viszonyokra al­kalmazott ismereteket, ame­lyeket a nagy központi isme­retnyújtó szervek természet­szerűen nem adhatnak: elő­adássorozatokat és az egyre népszerűbb honismereti körö­ket. A lakóhely mindennap­jaiba ágyazott ismeretek nyújtása sok embert vonz. IUj koncepció Adjon a művelődési ház, mondták mások, olyan prak­tikus ismereteket, amelyekből valami kézzelfogható haszna származik az embernek. Ha nem kapna ilyeneket, minek menjen a művelődési házba, hiszen tartalmasan eltöltheti az estét, otthon is: újságok és könyvek közt, rádiókészülék mellett, televízió előtt. Szabó­­varró tanfolyamok, tv, rádió javítására oktató előadássoro­zatok, csábíthatnak szakmunkásképzők a művelődési házakba. Van rá példa: veres­­egyházi állattenyésztési szak­vizsga. Teremtsen a művelődési ház olyan alkalmakat, java­solta a társaság legfiatalabb­­ja, amelyek a művészeti és intellektuális aktivitás kiélé­séhez adnak keretet. Az úgy­nevezett gépi kultúra passzív műélvezet csupán, s érezhető ennek ellenhatása. Elsősorban a fiatalok azok, akik lerázzák magukról a gépi kultúra bé­nító hatását Az emberek játszani, csele­kedni akarnak. Óriási töme­geket vonzanak a népdalver­senyek, a vetélkedők. Az új koncepció nemcsak a népi táncot, hanem társastáncot, nemcsak a citerazenekart, ha­nem a rockzenekart, nemcsak a hagyományos színjátszást, de a pódiumjátékot is a nép­művelés korszerű fogalmába olvasztja. Tervkészítés idején Adjon lehetőséget a nép­művelés az embereknek, hogy kiélhessék egyéni kedvtelései­ket, hobbijuk­at is. Hová men­jen a bélyeggyűjtő? Hol ke­ressen társakat? Teremtse meg a népművelés a társas­élet fórumait. Talán ez a leg­fontosabb: a közösség a mű­velődési házban találjon má­sodik otthont. Találjon klu­bot, amely a társas együttlét lehetőségeivel szolgál. Huszonhat éves népművelő barátom megkérdezte: Senki többet? Csend volt a válasz, s így ő vállalta az összefog­laló szerepét. — Ha mindez nem valósul meg, akkor a művelődési házak végképp elvesztik azt, aminek nagyon régen voltak bővében: vonz­erejüket. Lehet, hogy igaza van. A tervkészítés idején nem árt erre gondolni. Fercsik Mihály Városi moziműsor A biztosan ölő sárkánylady. Színes japán kalandfilm. Elő­adáskezdés: 4, 6, 8 órakor. Kézilabdások győzelme Régóta várt nagy siker Nyolc gól előnnyel közeledik a megyei kézi­labda-bajnokság vége, s egyre élénkebbé válik a küzdelem. A gödöllői szurkolók főként a GSC felnőtt csapatának sze­replését kísérik nagy figye­lemmel, hiszen a kiesés ve­szélye fenyegeti őket. Az el­múlt forduló hazai mérkőzé­sein végre kettős siker szüle­tett: a felnőttek és a fiatalok is itthon tartották a két pon­tot. — GSC—Nagymaros 26-20 (17-9) GSC: Tóth — Paulovics (1), Horváth (7), Szatmári (4), Szlifka (4), Sasvári (4), Kecs­kés (5). Csere: Kolesza, Koza, Mezei, Pozsonyi, Csereven (2). A mérkőzés előtt még a 3. helyen álló vendégek ellen a gödöllői felnőtt gárda az év legjobb játékával már az első félidő közepére tetemes előnyt szerzett. Az idén először sze­replő Kolesza kapus parádés védéseivel és a fegyelmezett, lelkes támadójátékkal a GSC nyolc gól előnnyel fordulha­tott. A második félidőben csak a vége előtt tíz perccel volt kritikus a helyzet, de okos tak­tikával ezt az időszakot is si­került átvészelni és a szikrázó mérkőzést végül biztosan nyer­te meg a csapat. A mezőny­ből magasan kiemelkedett Ko­lesza, nagyon jól játszott Hor­váth és Kecskés. Az átlagon felülit nyújtott Szatmári is, Szlifka pedig a védekezésben jeleskedett. — GSC ifi—Nagymaros ifi 27-14 (14-5) GSC ifi: Fidecz — Pintér T. (2), Pintér Z. (3), Hegyi (2), Halász (4), Krieger (13), Ter­­jánszki (2). Csere: Zsákay, Sze­keres (1). Az erős, fizikailag jól felké­szített ellenféllel szemben ha­tásos védekezéssel és eredmé­nyes támadásbefejezéssel sike­rült felülkerekedni. Méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a fölényes győzelem úgy született meg, hogy az irányító poszton kiválóan játszó Hegyi negyed­órával a kezdés után megsé­rült és nem tudta folytatni. Jók: Fidecz, Krieger, Halász Terjánszki. ISSN 0133-1957 (Gf­döllői Hírlap) Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Kovács Gyula László és Gulyás Ro­zália Gabriella, Magyar Jó­zsef és Gabrielli Márta. Elhunyt: Kiss Péter, Túra, Ságvári Endre utca 59., Gu­tai Mihályné Kis Mária, Tú­ra, Ságvári Endre utca 59., Szalay Sándorné Foltén Ka­talin, Gödöllő, kastély, Rácz Mártonná Abai Zsuzsanna, Gödöllő, Faiskola utca 2., Fáb­­ry Gyuláné Schwarz Júlia, Gödöllő, kastély, Nánási Ist­ván, Gödöllő, Petőfi Sándor utca 13.

Next