Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

> PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI­ TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁrA 1,40 forint 1981. JANUÁR 28., SZERDA Ma: A kodifikációs programról A megyei ügyészek tanács­kozásába, az igazságszolgálta­táshoz kapcsolódó kérdésekbe enged bepillantást Babus End­re írása a 3. oldalon. A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése . A legutóbbi közgyűlés — 1976 — óta a Kamara tevékenysé­ge tovább bővült. Sokrétűbbé, intenzívebbé vált. Az új fel­adatokról, az érdekképviselet­ről, a nemzetközi tevékenység­ről adjunk számot a 3. oldalon. Zenei panoráma A bécsi klasszicizmus, Haydn, Mozart világába kalauzol Zrínyi Miklós Katonai Akadé­­­mia szimfonikus zenekara Pest megyei koncertjein. Erről szól Hajós Anna írása a 4. oldalon. Abonyi Újvilág Az első zárszámadás Pest megyében, az­­ idén el­sőként, tegnap délelőtt az abonyi Újvilág Tsz-ben került sor az elmúlt év munkáját ér­tékelő zárszámadó közgyűlés­re, amelyen megvitatták az idei tervfeladatokat is. A tavalyi kedvezőtlen idő­járás ellenére tisztes eredményeket köny­velhetett el a termelőszövetkezet. Lénye­gében a múlt­ évi nyereséghez­­hasonlóan több mint 13 mil­lió forint jövedelemre tettek szert. A mérlegbeszámolót is­mertetve Mészáros Gyula, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy különösen a paradicsom­­termesztés okozott gondokat számukra. Igaz, így is az or­szágos átlagnál nagyobb ter­méshozamokat értek el. A gazdálkodás biztonságát te­remtette meg új édességgyár­­tó üzemük, amely önmagában 17 millió forinttal járult hoz­zá az árbevételhez. A közös gazdaság elmúlt esztendei beruházásai révén, hatékonyabb munkával, az idén 106 millió forintról 131 millióra kívánja növelni ter­melési értékét. Lényegesen módosul a zöldségfélék ter­mékszerkezete: csökken a pa­radicsom vetésterülete, vi­szont nagyobb arányban foglal­koznak a sárgarépával. A zárszámadó közgyűlésen, amelyen 11 felszólaló értékel­te az eredményeket, jelen volt Fekete Antal, a ceglédi járá­si pártbizottság első titkára, és Babinszky Károly, a ceg­lédi járási hivatal elnöke is. (A szövetkezet tavalyi ered­ményeiről és idei faladatairól a 3. oldalon közlünk ripor­tot.) Hogy megelőzzék a balesetet Szerződés módszercserére Tavaly a Pest megyei vasas­vállalatoknál szerencsére nem történt halálos baleset. A még eredményesebb munka­­védelem érdekében tegnap délelőtt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa együttműkö­dési szerződést kötöttek a me­gyében dolgozó vasasvállala­­tok. A két évre szóló ok­mányt a Csepel Autógyár, az Egyesült Izzó váci gyára, az Ipari Műszergyár, a KGYV tápiószelei gyáregysége, a Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat váci gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége, valamint a Pestvidéki Gép­gyár gazdasági vezetői és szak­szervezeti képviselői írták alá. A szerződés célja — mint Vargha Tamás, az SZMT •munkavédelmi osztályának főfelügyelője is mondotta — a balesetek megelőzéséhez kap­csolódó tevékenység tovább­fejlesztése, az ehhez szüksé­ges műszaki felkészültség ha­tékonyságának fokozása, a munkavédelmi információ­­csere, s a meglevő műszaki­szellemi kapacitás jobb ki­használása. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa munkavédelmi osztályának kezdeményezésére létrejött együttműködési meg­állapodást az érintett vállala­tok vezetői is fontosnak tart­ják, mert mint dr. Sárosi Jó­zsef, az Ipari Műszergyár ve­zérigazgatója elmondta, a bal­esetek elkerülését, megelőzé­sét állandóan napirenden kell tartani. Nemcsak azzal, hogy a szabályok megszegőit meg­büntetik a legkisebb vétség esetén is, hanem azzal: a hasznos, bevált mód­szereket kicseréljék, átve­gyék egymástól. Kerényi László, az Egyesült Izzó váci gyárának igazga­tója örömmel üdvözölte e fi­gyelemre méltó kezdeménye­zést. Véleménye szerint azon­ban a biztonságtechnikai ren­delet végrehajtásán­ak mód­szereiben sok még az eltérés. Néhány dologban nem árt ki­alakítani a közös álláspontot. Sz. M. -s Brései kezdés után Cukorszezon-finálé A cukorgyáraknak ezúttal rendkívüli zött kellett körülmények­kö­feldolgozniuk a földekről érkező alapanyagot, amely — természetesen nem a termelők hibájából — gyakran összefagyva, igen sok földdel keverve érkezett a gyárakba. Emiatt tisztítóbrigádokat kel­lett beállítani és a legtöbb he­lyen csak késéssel kezdhették meg a répa feldolgozását. A kedvezőtlen körülményeik ellenére sikerült megtermelni az előirányzott cukormennyi­­séget. A terv teljesítését segí­tette, hogy a gyárak második éve cukortartalom alapján ve­szik át a répát. Ez ugyanis arra ösztönzi a termelőket, hogy jó minőségű alapanyagot kínáljanak átvételre. Az ipar ugyanakkor garanciát vállalt arra, hogy az esetenkénti többletköltségeket — legalább­is azok egy részét — megté­ríti. Azok a gyárak, amelyek korai szedésből származó ré­pát vet­tek át — ilyenkor vi­szonylag alacsony a répa cu­kortartalma és súlya — költs­égmegtérítést partnereiknek,adtak ugyanúgy a későin felszedett alapanyagért is többet fizet­tek. A­­ gyárak egyébként jól felkészültek a szezonra, idő­ben végezték a karbantartási és felújítási munkákat, ezért a cukor­­ előállítása végig zavar­talan volt. Duna-víz­melegítés A VITUKI-ban vizsgálják az épü­lő Paksi Atomerő­mű hűtővizének Duna-melegítő ha­tását. A tavaly tavasszal dött kísérlet kezdő­lé­nyege: a Duna legfontosabb hal­rajainak, vízzel vo­nuló állatainak és növényeinek élet­működéséhez megkeresni azt a felső hőmérsékleti határt, amelynél még nem károso­dik a folyó élő­világa. Újra tanácskoznak Madridban Lehetőség új szakasz nyitására Szovjet felszólalás a tartósításáért öthetes szünet után, ked­den Madridban folytatja mun­káját az európai biztonság és együttműködés kérdésével fog­lalkozó konferencia. A máso­dik szakasz munkájának kö­zéppontjában a leszerelés problémaköre áll, s ezzel kap­csolatosan több mint 80, ko­rábban benyújtott javaslatot vitat meg a részvevő 35 ország küldöttsége. A konferencia második sza­kaszának ülésein most megvi­tatásra kerülő javaslatok kö­zül kiemelkedik a Varsói Szer­ződés tagállamai álláspontját tükröző lengyel javaslat. Ez — mint ismeretes — indítvá­nyozza, hogy októberre Var­sóba hívjanak össze az euró­pai katonai enyhülés és lesze­relés kérdésével foglalkozó ér­tekezletet. A több,­ mint egy hónapos szünetet a küldöttségek az előterjesztett javaslatok tanul­mányozásával és a kormá­nyaikkal való konzultálások­kal töltötték, valamint több­oldalú találkozókra is sor ke­rült. Berlinben egyeztették ál­láspontjukat a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügymi­niszter-helyettesei, és Brüs­­­szelben a NATO tagországai­nak képviselői. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó ked­den megnyílt második szaka­szának első teljes ülésén a kép teljesen hasonló volt, amely a találkozó előkészítését "és az, első szakaszt jellemezte. Amíg,­­ a szovjet küldöttség nevében felszólalva, Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes a ta­lálkozó konstruktív munkáját és eredményes befejezését elő­segítő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt beter­jesztett legfontosabb javasla­tokkal, addig egyes NATO- tagországok képviselői megis­mételték vádaskodásaikat, amelyekkel már az első sza­kaszban is illették a Szovjet­uniót és a szocialista országo­­kokat. Felszólalásaikkal meg­kísérelték a vitát ideológiai­politikai térre terelni, ami mindenképp nehezíti a talál­kozó második szakaszát meg­nyitó kedd délelőtti tel­jes ülé­sén felszólalt Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, szovjet küldöttség vezetője is. a A találkozó — mondotta — az enyhülés ellenfeleinek tá­madásai ellenére is igazolja, hogy a béke, a biztonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműködés gondolata mély gyökeret eresztett Európa po­litikai életében. A szovjet kül­döttség abban annak érdeké­ben kíván tevékenykedni, hogy a madridi találkozón olyan döntések szülessenek, amelyek gyakorlati lépések­kel járulnak hozzá az euró­pai biztonság és együttműkö­dés megszilárdításához. A szovjet delegáció vezető­je a szocialista országok által benyújtott javaslatokat mél­tatva hangsúlyozta: ezek a ja­vaslatok azt mutatják, hogy a szocialista országok alkotó szellemben, tárgyilagosan kö­zelítik meg a kérdéseket és a találkozó eredményes befeje­zéséért tevékenykednek. lljicsov külügyminiszter-he­lyettes az európai katonai eny­hülési és leszerelési konferen­cia összehívásának szükséges­ségét aláhúzva kijelentette: ha a madridi találkozó elhatározza egy ilyen konferenciatanács­kozás összehívását, ez kedvező hatással lenne a Helsinkiben elkezdett összeurópai folyamat továbbvitelére. Ha viszont ezen a területen nem érnének el tényleges haladást, az minden bizonnyal károsan befolyásolná az európai helyzetet.­­ — Lehetőségünk van arra, hogy új szakaszt nyissunk az európai politikában — folytat­ta —, és­­ ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Az euró­pai katonai enyhülési és lesze­relési konferencia összehívását a legjobban a lengyel javaslat szolgálja, amely a szocialista országok közös kezdeményezé­sét tükrözi. Célja világos: elin­dítani a katonai enyhülés fo­lyamatát Európában, ahol egy nemzedék életében már két há­ború volt. A javaslat nyitott: az általa kezdeményezett kon­ferencia kész megtárgyalni bár­mely részvevő indítványait. A lengyel javaslat tiszteletben tartja a résztvevő államok szu­verenitását, amennyiben ki­emeli, hogy a megállapodások nem sérthetik egyetlen állam biztonságát sem. A javaslat nem szab előfeltételeket, egyenlő jogokat biztosít min­den résztvevőnek, kis és nagy országnak egyaránt, függetle­nül az illető ország katonai erejétől és attól, hogy tagja-e valamilyen szövetségi rend­szernek. Leonyid Iljicsov kijelentette: a szovjet küldöttség figyelme­sen tanulmányozta az összes többi javaslatot, és célja az, hogy a konferencia összehívá­sáról mindenki számára elfo­gadható megállapodást érjenek el. Kitért az ez ügyben benyúj­tott jugoszláv, illetve svéd ja­vaslat pozitív elemeire, és alá­húzta: a Szovjetunió kész ke­resni az álláspontok közelítését a Franciaország által ugyaneb­ben a témakörben benyújtott indítványt illetően. (Folytatás a 2. oldalon.) Öthetes szünet után kedden Madridban folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia. Ké­pünkön: küldöttek az ülésteremben Gyenes András Szolnok megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden Szolnok megyében tett látogatást. Martfűn ha­zánk egyik legnagyobb új élel­miszeripari üzemét, a múlt év novemberében átadott növény­olajgyárat kereste fel. Az igaz­gató a tájékoztatója után üzemlátogatáson vett részt. A következő állomás a zagy­­varékasi Béke Termelőszö­vetkezet baromfifeldolgozó üzeme volt, ahol a tsz elnöke számolt be az országos hírű közös gazdaság tevékenységé­ről és az 1931. évi legfonto­sabb célkitűzéseiről. Ezt köve­tően bemutatta a közelmúlt­ban elkészült és folyamatosan termelő, korszerű baromfiüze­met. Szolnokra visszatérve Gyenes András a megyei mű­velődési és ifjúsági köz­pontban párt-, tanácsi és tár­sadalmi vezetőkkel találkozott és az időszerű nemzetközi kér­désekről tartott tájékoztatót. Megvédik a burkoltatét Májusra eltűnnek a kátyúk Az autósnyelv egyszerűen 1 százaléka, 220 ezer négyzetmé­cs­ek tankcsapdának nevezi az ternyi szakasz. utakat legnagyobb mértékben tavasszal borító gödröket, ká­tyúkat. Eddig körülbelül­­ 10 ezer négyzetmétert tesz ki az ilyen úthiba, de a felmérések szerint a nagy olvadások után a tavasz beköszöntéig tönkre­megy a 2360 kilométer hosszú­ságú Pest megyei utak 3—5 — Miért ilyen nagy a kár? — érdeklődtünk a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatóságá­nak osztályvezetőjétől Zsiga Kiss Endrétől? — Pest megye útjainak egyharmada nem felel meg a jelenlegi forgalomnak. Nem bírja a nagy tengely­nyomású teherautókat, buszo­kat, az országos átlagnál több­ször nagyobb forgalmat. Ezért könnyebben töredezik különö­sen télután, amikor a fagyott talaj felső néhány centiméte­re felenged, s a víz nem talál utat m­­agának, a burkolat alatt. Így van ez minden esztendő­ben. — Tapasztaljuk. Máris sok helyen találkozni gödrökkel. — A főútvonalak közül a Budapest—dorogi és a régi ba­­­latoni egyaránt a 20-as kilo­méter körül, a Nagykáta— Cegléd közötti a 24—26 kilo­méter között, a Cegléd—Nagy­kőrös—kecskeméti a 15. kilo­méternél gödrös, kátyús. Ugyan­ez a helyzet a 2-es úton, Vác határában. A főútvonalakon a hibákat 48 óra alatt mindig kijavítjuk. — Mikorra javítanak meg minden úthibát. — A kátyúzással nem vár­juk m­eg a tavaszt, máris 8—10 ezer négyzetmé­ternyi burkolatot hoztunk rendbe. A munkához egy új Chemical gyártmányt is hasz­nálunk, ami sokkal jobban köt az eredeti felülethez, így nem végeznek vele egy-két nap alatt az autók. Összesen 250— 300 millió forintot fordítunk (az autópályákat nem számít­va) a Pest megyei utak fenn­tartására (például a hóeltaka­rításra) és javítására. Ennek­ a pénznek majdnem az egy­harmada a téli károkra megy el. Ebben a munkában saját brigádjainkon kívül több út­építő vállalat is részt vesz. ígérhetjük: a főútvonalakon márciusra, a mellékvonalakon április végéig végzünk. — Addig is fenntartható-e mindenütt a normális forga­lom? — Kevés kivételtől eltekint­ve igen. Arra azonban sor ke­rülhet néhány szakaszon — hogy megvédjük a romlásnak •indult burkolatot! — néhány napra, egy-két hétre sebességkor­látozást rendelünk el, illetve a nagy tengelynyomású teherautók­­ forgalmát, elterel­jük. Ezen az áron sokmilliós kárt előzhetünk meg. Kérjük a gépkocsivezetőket fogadják megértéssel ezeket az intézke­déseket, s figyeljék az úthibá­kat jelző táblákat. Cs. A. i Magyar—lengyel Árucsere Vas János és Wladyslaw Gwiaznn külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek kedden Külkereskedelmi Minisztérium­­­á­ban aláírták az idei magyar— lengyel árucsereforgalmi és fi­zetési jegyzőkönyvet. Az alá­írásnál jelen volt Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter és­­ Marian Chruszczewski, Lengyel Népköztársaság buda­­­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. A jegyzőkönyv mintegy 640 millió rubel értékű áruszállí­tást irányoz elő. Magyar rész­ről szerszámgépeket, elektro­nikai­­ termékeket, számítás­­technikai eszközöket, különfé­le műszereket, autóbuszokat, valamint gépjármű-részegysé­geket szállítunk. Importunk legjelentősebb tételeit gépek, számítástechnikai eszközök al­kotják. Importálunk sót, sört, kozmetikai cikkeket, híradás­­technikai eszközöket, személy­­gépkocsikat, porszívókat, var­rógépeket, villanybojlereket, amelyekért, konzervek, bor, ci­pő, bútor, háztartási készülé­kek, textil, rövidáruk kivitelé­vel fizetünk. 3‘i

Next