Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Pest MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Utolsó simítások Vízre szállnak A tavaszi indulásra készülnek az utolsó hajók a Mahart ja­vítóvállalatánál. Az idény kezdetére minden vízi jármű kifutásra készen áll. Befejeződött a moszkvai tanácskozás Atomfegyvermentes Európát! A VSZ külügyminiszteri bizottsága három dokumentumot foga­dott el . Megbeszélések Mihail Gorbacsovval Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminisztereivel. A szocialista országok diplo­máciai vezetői a külügyminiszteri bizottság soros ülése alkalmából tartózkodnak a szovjet fővárosban. A Varsói Szerződés külügy­miniszteri bizottságának szer­dán, Moszkvában véget ért ülésszakán elfogadott három dokumentum — a közlemény, Az összeurópai folyamat fej­lesztéséért és sikeres befeje­zéséért címet viselő nyilatko­zat és A vegyi fegyverek be­tiltásának kérdéséről szóló nyilatkozat — közös jellemző­je, hogy a béke megőrzésének és megszilárdításának, a nuk­leáris veszély elhárításának, az országok közötti együttmű­ködés fejlesztésének, az álla­mok közötti normális viszony kialakításának szándéka hatja át őket — mondotta a tanács­kozást követően tartott sajtó­­értekezletén Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-he­­lyettes. Mint hangsúlyozta, ezek a kérdések álltak a tanácskozás középpontjában. A külügymi­niszterek elsősorban az euró­pai politikai színtérre össz­pontosították figyelmüket. Lo­ginov kifejezte azt a remé­nyét, hogy ezeket az okmá­nyokat figyelmesen fogják ta­nulmányozni mindazok, akik­hez szól. Elmondta, hogy a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a nukleáris és egyéb fegyverek felszámolása, (Folytatás a 2. oldalon) Magyarországra érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A vendég életútját a 2. oldalon ismertetjük. Tevékenységünk az ENSZ-ben Szűrös Mátyás New York-i tárgyalásai Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dan­te Fascell, az amerikai képvi­selőház külügyi bizottsága el­nökének meghívására tesz lá­togatást az Egyesült Államok­ban szerdán New Yorkban megbeszélést folytatott Javier Pérez De Cuellarral, az Egye­sült Nemzetek Szervezete fő­titkárával. A megbeszélésen áttekintet­ték a főbb nemzetközi kérdé­seket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegí­tésére. Szűrös Mátyás hang­súlyozta, hogy hazánk tovább­ra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és annak sza­kosított szervei tevékenységé­ben, hatékony támogatást kí­ván nyújtani az ENSZ célki­tűzéseinek megvalósításához. A találkozón részt vett Eszter­gályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képviselője, Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesteré­nél, Edward Kochnál. A szí­vélyes hangulatú eszmecserén szó volt a magyar—amerikai kapcsolatokról, a városok kö­zötti együttműködésről. A ta­lálkozón jelen volt Házi Ven­cel, hazánk washingtoni nagy­követe és Bánlaki György New York-i főkonzul. M J A A "Vi ovanka Broz „Jovanka Broz védőügyvédjei m mmm most elvitatják a Tito ha­p CIGSKCSsí Sz gyatékának államosításáról ho­zott törvény alkotmányosságát. A Szerb Köztársasági Bírósághoz benyújtott fellebbezésükben hangoztatják, ho­gy a belgrádi, Uzsicska utca 15. szám alatti villa a néhai elnök magántulajdona volt, s azt állítják, hogy a Titónak ado­tt ajándékokat nem lehet társadalmi tulaj­­­donba venni.” (2. OLDAL hol megéltek­­ g semvotrmt g* • g' g ' m­i aiu viiaroi, ni&iyij&ri dcu. az ftfoft szavat ki is firtatta volna, mit miért nem szabad megvalósítani. Nem akadt egyetlen ember a hallgatóság soraiban, aki köz-, vagy egyéni érdekre hivatkozva, állampolgári jogaira apellálva meg­kérdőjelezte volna a kiemelt beruházás szükségességét. Ellenkezőleg.” (3. OLDAL) faluban fogynak „Mélyművelés még m ,m m * ma sincs azon a kor­end­ek e fé­nyében. Lassan már hatvan esztendeje, hogy szántáskor formás fehér kövek kerültek elő a földből. Komolyabb ásatásokra azonban csak a felszabadulás után került sor. Ma már tudjuk, hogy egy híres-hírhedt történelmi személy, Werbőczy kastélyának romjaiból származtak azok a kövek, a XVI. század végéről.” (5. OLDAL) Qbjektív-e Verebes ? „Mivel a pályán a legjobb szándéka­ ellenére is szubjektív játékvezetőé a döntés joga — s ebben benne van a hibázás lehetősége is —, így annak elmarasztalása alap­vetően megkérdőjelezhető. Verebes viszont — amint el­hangzott a tv-híradóban, s megjelent a Népsportban is — nem szereti a mocskosságot, a disznóságot, az igaz­ságtalanságot, és nem is válogat­ különösebben a hang­nemben.” (7. OLDAL) Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Havonta egy vásárlószombat Az üzletek nyitva tartási rendjének továbbfejlesztéséről, a keres­kedelmi hálózat bővítésének, korszerűsítésének terveiről, valamint a szeszesital-forgalmazás megszigorításának eddigi tapasztalatairól sajtó­tájékoztatót tartottak szerdán a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői. Elmondották, hogy bár a boltok nyitva tartása jelenleg jobban alkalmazkodik a vá­sárlók igényeihez, mégis to­vábbi módosításokra van szük­ség, hogy lehetőleg mindenki munkaidőn kívül kereshesse fel az üzleteket. Alapvető szempont azonban, hogy a nyitva tartás az adott helyen élők vásárlási szokásaihoz igazodjék. A tapasztalatok alapján az élelmiszer-kis­kereskedelemben szükséges bővíteni a hétfő délutáni vá­sárlási lehetőségeket. Az iparcikk-üzletek hétköz­napi, munkaidőn kívüli nyit­va tartását, illetve a szombati vásárlási lehetőségeket is indokolt bővíteni. A minisz­térium szorgalmazza, hogy a nagyobb iparcikküzletek, áru­házak hétköznap — a heti nyitva tartási idő megváltoz­tatása nélkül — fél, egy órá­val később zárjanak be, mint eddig. A központi tervek kö­zött szerepel egy olyan el­gondolás is, amely szerint ha­vi egy alkalommal — minden hónap első szombatján — a fővárosban és a városokban 17 óráig tartanának nyitva az áruházak. A kereskedelmi vállalatok támogatást igényelhetnek üzle­tek, áruházak és bevásárló­­központok létesítéséhez, kor­szerűsítéséhez, valamint a technikai fejlesztéshez. Erre a célra a VII. ötéves tervidő­szakban összesen 1,7—2 mil­­liárd forint áll rendelkezés­re, s ebből 325 millió forint használható fel az idén. To­vább folytatódik a kistelepülé­sek, a fővárosi és megyeszék­helyi peremkerületek napi­­cikk-kereskedelmi hálózatá­nak korszerűsítése is. Az alkoholtartalmú italok forgalmazásának január­ 1-jén bevezetett megszigorítása az­ eddigi tapasztalatok szerint­ kellő eredményt hozott. A vá­sárlók fegyelmezetten tudo­másul vették a reggel 9 óra előtti alkoholvásárlási tilal­mat. Fontos, hogy tovább kor­látozzák az alkoholtartalmú italok árusítását, fogyasztását. Lehetett volna hossza­san büszkélkedni a dologgal, nem tették, jól tették. A tény persze ettől függetlenül örvende­tes, az oly’ sok ilyen gond­dal küzdő megyében figyel­met érdemel. A Gyóni Gé­za Általános Iskola nyolc tantermének birtokba vé­telével a most folyó tanév­ben Dabas megszabadult a váltakozó tanítás — az ún. két műszakos oktatási rend — szülőt, pedagógust, tanácsot, s persze, elsőként gyermeket nyomó, nyomo­rító terhétől, a tanácsülé­sek, jelölőgyűlések, ta­nácstagi beszámolók vis­­­szatérő témájától. A­zt hittük, felsóhajtha­tunk, mondja szomorkásan a sokat — jót, rosszat — megért tanácstag, aki most már a negyedik ciklusidőt szolgálja a testületben köz javára, becsületes tár­a­sadalmi munkásként. S mert becsülettel igyekszik ellátni tisztét, a mások gondja annyi neki, mintha a sajátja lenne, mintha az ő bőrét égetné a teendő, a baj. Két évtizede, 1966 vé­gén alakult meg a mai Da­bas, magához ölelve a vele amúgy is összeépült két társat, Gyónt és Sárit. Mennyi ez a két évtized? Szinte semmi, ha azt néz­zük, Dabas túl van a hét évszázadon, s az olyan ne­vek, mint Sigray, Konkoly, Kecse, Kovasóczy, Halász, Jeszenszky belevesztek a múltba,­ ha valaki, akkor néhány helytörténész isme­ri csupán a valamikori föl­desurak, településsorsot diktálók nevét, jó és rossz cselekedeteit. Ha tehát in­nét nézzük a két évtizedet, tarthatjuk pillanatnak. Ha azonban egy másik néző­pontot választunk, s azt mérlegeljük, az érzékelhe­tően felgyorsult fejlődés­ben a felsóhajtásra okot adó állomások miként kö­vették egymást, azt kell mondanunk, nem szűköl­ködtek ezekben. Van azonban a lakosság­nak — minden település lakosságának — egy sajá­tos jellemzője. Ritkán néz vissza. Amit elért, azonnal kevesli, mert már nem ah­hoz méri, amihez tegnap, tudniillik. hogy kellene, hanem ahhoz, ha ez meg­van, akkor az a másik miért nincsen még mindig meg?­­ Sajátos gondolkodásmód? Ne véljük annak. Termé­szetes, még akkor is, ha rejlik benne torzítás vesze­delme. S azért természetes ez a magatartásmód, mert hű tükre az emberi termé­szetnek, a mindig többet akarás nemes szenvedélyé­nek. Ez a szenvedély most olyasmikben ölt testet Da­­bason — s ezért a tanács­tagi szomorkodás, az elil­lant felsóhajtási lehetőség­ről —, mint a helyi közle­kedés sok vitára okot adó helyzete, a vízellátás oly­­kori akadozása kellő tároló híján, az egyre súlyosabb jelekkel mutatkozó szenny­vizek ... Létezik az, hogy valami mindig nyomaszt, nem enged felsóhajtást a terhektől való szabadulás nyomán azoknak, akik hi­vatásosan vagy társadalmi munkásként a települést szolgálják? Itt bukkanunk azután egy érdekes, ritkán megfo­galmazott kérdésre. Arra, vajon hogyan kell egy te­lepülést szolgálni? Ne vág­juk rá a hamari, de sem­mitmondó választ, hogy jól, mert az ilyesfajta „böl­csességeket” hagyjuk meg a (rossz) szónoklatoknak, vezércikkeknek. Vajon ak­kor helyes irányú a szolgá­lat, ha minél kevesebb konfliktust vállal, vagy ép­pen ellenkezőleg, ha minél FELSOHAJTAMU­ Lás egy részét a belterületi utak állapotának javításá­ra kell kiszakítani, amikor a gyerekek egy része, a kö­zépiskola szűkössége miatt, vonatra kényszerül, amikor a családoknak a vezetékes gáz bekapcsolása tetemes terhet ró a vállára... ak­kor tehát mi legyen a fel­­sóhajtásokkal, pontosabban és igazabban a konfliktu­sokkal? S­okféle tévhitet cipe­lünk magunkkal hi­vatalbéli emberként is, gyalogpolgárként is. Ezek egyike — s nem a ki­csinyek közül való! — az, hogy a településnek, élünk, ahol dolgozunk, ahol el lehet érnie — mi az, hogy lehet? el kell érnie! — fej­lődésében az eszményi ál­lapotot, amikor minden a helyén van, amikor min­den rendben van. Ilyen eszményi állapot nincsen, nem létezik, létrehozhatat­­lan. A település ugyanis — többet?! Minél többet, mert .... ■ . . ., , á, ütközteti az érdekeket...?! !alf0‘ an>a8' cs szenem­ ál­lapotának változtatásával — folyamatosan hagy ma­ga mögött konfliktushely­zeteket, de úgy, hogy eköz­ben újakat teremt. A konf­liktus maga a fejlődés irá­nyának, megvalósításának a foglalata, természetes je­lenség tehát. S ott valóban felsóhajthatnak, ahol erre rájöttek, ahol ezt, testüle­ti és lakossági körben, be­látták. Érdekek. Nehéz, nagyon nehéz ám elfogadtatni helyben, az érintett sok, társak soraiban lakó­ülve, állva, hogy a vízellátáshoz a két új kút fontosabb volt, mint a villamosener­gia hálózatának bővítése, holott ez utóbbi oszlopai a legvágyottabb tárgyak jó néhány utcában. Az sem sétamenet, amikor a tele­pülésfejlesztési hozzájáru­ Mészáros Ottó M A Teszöv elnökségének ü­lése küldöttgyűlés előtt Tegnap a szövetség székhá­zában Kovács Árpádnak, a fó­ti Vörösmarty Tsz elnökének vezetésével ülést tartott Pest megyei Teszöv elnöksége. a A tanácskozáson részt vett és felszólalt L­énárd László, a megyei pártbizottság titkára. A testület megtárgyalta tsz-ek és közös vállalatok ta­­­valyi gazdálkodásának ered­ményeiről és az idei terv fő célkitűzéseiről, valamint a TOT-kongresszus határozatai­ból adódó szövetségi felada­tokról beterjesztett jelentése­ket, s úgy határozott, hogy azokat, a vitában elhangzot­takkal kiegészítve, az április 17-re összehívandó küldött­­gyűlés elé terjeszti. Napirenden szerepelt még a szövetkezetek és a Teszöv nemzetközi kapcsolatairól szó­ló tájékoztató, a két évtizede funkciót betöltő, illetve az idén nyugállományba vonult elnökök elismerését tartalma­zó javaslat is, melyeket az el­nökség jóváhagyott. Arról döntöttek a továb­biakban, hogy az éves gazdál­kodási versenyben részt ve­vők jobb erkölcsi elismerése érdekében a szövetség A Te­szöv Kiváló Szövetkezete cí­met ezentúl három gazdaság­nak ítéli oda, s elismerő okle­velet alapítanak a sorrendben következő további három szö­vetkezet kitüntetésére. Végezetül a testület jóváha­gyólag tudomásul vette szövetség tavalyi költségveté­­­sét,­­illetve, az idei pénzügyi­­ tervét. Czvikli Károlyt,­ a Te­szöv eddigi gazdaságpolitikai osztályvezetőjét április 1-jétől titkárhelyettessé nevezték ki. Cegléd tanyái ihlették A Szarvason élő dr. Domán Imre nyugalmazott főállatorvos életét kitöltötte munkája mellett a környék tanyavilágának szeretete. Cegléd környéki tanyavilágban született, így első él­ményei is a parasztkultúrához kötöttek. Gyűjtőmunkája során 500 archív és ezer saját fényképet, valamint 2500 tárgyat gyűj­tött. Az anyagot a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum őrzi

Next