Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)

1919-01-02 / 1. szám

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja község a déh­i ellátatlanok szükségletére még nem vett át. Úgy ezen készletek fölött, mint az új el­érés során feltárandó összes készletek fölött én rendelkezem. Az én intézkedésem nélkül sem a H. T. bizományosoknak, sem senkinek nincs joga ezekből bárkinek is az elszállítására, igénybevéte­lére vagy felhasználására. Ha a H­m. december 17. óta valamit elszállítatott volna, ezt külön tétel­ként állítsák be, jelentsék hozzám. Úgyszintén kü­lön tételként mutassák ki a­ községek rendelkezése alatt tárolt azokat a készleteket, a­melyeket az eddig átadott mennyiségből a helyi ellátatlanok szüks­églet­ére a hatóságok már átvettek, de még az ellátatlanok között ki nem osztottak. Minthogy a ki nem osztott­­ készlet az összes ellátatlanok javára szolgál, ellátatlanokul kell feltüntetni mindazokat, akiknek a készlete nem otthon, hanem a községnél járó’táti’­, Ezen Dont szerint kimutatandó összes tételeket külön külön állítsák be a január 15-én esedékes első jelentések 16. A gabonáért az egyes ellátatlanok azt a vé­teli árat fizetik, amit az érvényes rendeletek alap­ján a H­T bizományos a községnek felszámít. Ehhez a vételárhoz vagyis ahhoz, amennyibe a gabona a községnek kerül, métermázsánként még 10­0 jutalék számítandó. Ebből a 10 koronából 2 korona a megyei közélelmezési pénztárt illeti és részletes jelentés mellett a 9300 számú esek szám- sára küldendő be. További 2 korona a községi köz­élelmezési pénztárba fizetendő be, mint községi jutalék. A fennmaradó 6 koronából viseli minden község az új eljárás körül felmerülő összes költ­ségeket, mert erre a minister úr már nem folyósít sem a hatósági képviselőknek napidíjat, sem más jutalékot. Elsősorban a készkiadások fedezendők. Az eljárás befejezésekor a készkiadások levonása után fönnmaradó maradványt az eljárás foganato­sítása körül külső és belső korunkát végző átvevő bizottsági tagok, községi alkalmazottak díjazására fordítsák. Az esetleges maradványt a leszerelő ka­tonák kedvezményes ellátása körül a községre kár­ru­lő kiadások fedezésére vagy más közcélra hasz­nálhatják föl Az eljárt személyek díjazására vo­natkozó községi javaslatot járásokban a főszolga­bíró, városokban a tanács elé terjesszék és csak ezek döntése után foganatosíthatják a kifizetéseket. A jutalék összegéről és felhasználásáról minden főszolgabíró és polgármester úr részletes jelentést küldjön hozzám (A búza ára 75 K, a rozsé, két­­szeresé, árpáé, zabé, kölesé 62 K, ehhez jön a H. T. bizományos 4 koronás jutaléka. Végeredmény­ben a búza 79+10 vagyis 89 koronába, a többi 66+10 vagyis 76 koronába kerül, ha szemes ál­lapotban osztják szét.) —• .17. Ha a gabonát nem szemes állapotban oszt­ják szét, hanem lisztban. 10 kg, havi tejadagból lemegy 10 százalékos őrlési vám címén 1 kg. A 80 százalékos kiőrlés mellett kapnak 7 kg. 20 dkg lisztet és 1 kg korpát. A lisztet a község a ki­­-­tőknek a V. H. L. szeptember 3 -iki számában 32200 d kig. 1918. sz. rendeletem III. fejezete 7'- ■ megállapított községi árban (314 K. 94. K. 60 K. 98 K) adja át, akik azt az említett rendelet IV. része alatt, megállapított árakon mérik ki a fo­gyasztók részére. A község által fizetett gabona ár és H­T. jutalék, meg a lisztekért beszedett összeg közötti különbözet a községet illeti. Ebből az álla­mi és megyei maximális árak közötti különbözetet, azaz mázsánként, tésztaliszt és dara után 350 fil­lért, főzőliszt után 200 fillért, búzakenyérliszt után és rozskenyérliszt után 200 fülért megyei jutalékként részletes jelentés mellett a 9300 számú csekkszám­lára fizessenek be. A megyei ár és a községi ár közötti különbözet azaz mázsánként tésztaliszt, és dara után 14 K főzőliszt után 12 K, búzakenyér­­liszt után 8 K, és rozsliszt után 9 K a közlégi közélelmezési pénztárba utalandó hp. A megyei és községi jutalék után fennmaradó összeget az előző pont értelmében a költségek és munkadíjak fede­­zésére stb. fordítsák. Amennyiben a gabonát vagy a lisztet a közélelmezési év végéig avagy­ az át­vételi eljárás befejezésén túl is tárolják, vegyék számításba az ezen tárolás által fölmerülő költsé­geket, őrzési díjakat, tűz és betörés elleni biztosí­tást stb is. 18. Az ellátatlanok élelmezéséhez eddig (január 15 ig terjedő időre) kiutalt liszteknek még le nem szállított maradványait a legsürgősebben szállíttas­sák el, ezek legkésőbb január közepére ott legye­nek. Ezen hátralékokból az esetleg egyéb tartalé­kokból, a gabonaátvételi eljárás során az ellátatla­nok részére átvett készletekből és végső esetben ezen rendeletem 13 pontja szerint gondoskodjanak a január 15 től esedékessé válő lisztszükséglet fö­döféséről addig is, amíg a jogi fölösleg és szük­­séglet pontos adatait az új eljárás eredményéhez képest megállapíthatom és a szükséges gabonát ki­utalhatom. 19 Figyelmükbe ajánlom a zsákkérdés fontos­­ságát.­Ha a község nem rendelkezik lisztes zsákok­kal, és az őrlést végző malom sem adhat, idejében forduljanak hozzám, hogy a zsákközpontnál a szükséges zsákok kiutalása iránt közbenjárhassak. Budapest, 1918. deczember 31. Aparasztó s. k., alispán. Ili Általános jellepi, de további intézkedést nem igénylő rendeletek értesítések és más közlemények. 836. m. 1918. kig. A leszerelő hadsereg felesleges anyagkészletének a tűzoltó tes­tületek részére megszerzése. Valamennyi járás főszol­gabirójának ,a város pol­gármesterének és a községek elöljáróságának. Tudomásulvétel és a tűzoltó testületek pa­rancsnokságával leendő közlés végett értesítem hogy a hadvezetőség következő tárgyakat fogja átenged­

Next