Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1920 (18. évfolyam, 1-54. szám)

1920-09-16 / 38. szám

482 PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJÁ nek Védelmi Ligája közli velem, hogy a gabona zár alá vétele tárgyában 6923—1920. M. E. sz. a. kibo­­csájtott rendelet V. H. L. f. évf. 443. oldal 31624—1920. kig. szám nem érinti a gyűjtést, kilátása van ugyanis arra, hogy a kormány a Tevél javára felajánlott kész­leteket nem vonja el ezen rendeltetés alól. Természe­tesen a kivetett adó gabona s az államot illető fölös­leg terhére nem szolgálhat a felajánlás vagyis adja azt a keveset minden termelő abból, a­mit saját szük­ségletére jogosan visszatarthat. A felajánlásokra buz­dítsák a közönséget ezután is. Minden felajánlást egyelőre csak kimutatásba foglaljanak s az átvételt hagyják függőben addig, a m­ig erre részletes utasítást kapnak. Budapest, 1920. évi szeptember hó 14-én. Agorasztó, alispán. 34530—1920. kig. szám. A személy- és teherhajókon szállí­tott utasoknak és áruknak, valamint a hajóforgalomnak ellenőrzése. Valamennyi járás főszolgabírójának és valamennyi vá­ros polgármesterének. A m. kir. pénzügyminiszter urnak f. évi 41369. sz. rendeletét tudomás vétel és miheztartás végett közlöm. »Ideiglenes határoz­ványok. A személy- és teherhajókon szállított utasoknak és áruknak, valamint a hajóforgalomnak ellenőrzé­séről. A. Ellen­­őrző hatóságok. 1. A hajózási forgalomban a következő hatóságok jogosultak a saját hatáskörükbe tartozó szempontból ellenőrzést gyakorolni. a) a m. kir. Vasút és Hajózási Főfelügyelőség, b) a m. kir. Állami Révkapitányság, , c) a m. kir. Katonai Hajózási Szállításvezető­­ség és az annak alárendelt katonai hajózási parancs­nokságok. d) A m. kir.. Államrendőrség budapestvidéki ke­­rületi főkapitányának felügyelete alatt álló, hajófor­galmi ellenőrző parancsnokság. e1) A m. kir. Vámhatóságok, vámhivatalok és a m. kir. pénzügyőrség. 2. Ezen hatóságok közegei egyenruhában vagy polgári ruhában szolgálati jelvénnyel vagy anélkül, megfelelő igazolvánnyal vagy kiküldő rendelettel el­látva végezhetik az ellenőrző szolgálatot. 3. Minden más polgári hatóság vagy katonai pa­rancsnokság közegei a hajókon, vagy egyáltalában a hajózási forgalomban csakis az illetékes minisztérium által kiállított és egyes esetre érvényes írásbeli meg­bízással végezhetnek vizsgálatot,­ vagy ellenőrzést. Ebben az esetben a kirendelt közeg a vizsgálat előtt a vizsgálat elrendelését tartalmazó miniszteri rende­letet a hajóparancsnoknak és az ellenőrző hatósági közegeknek felmutatni köteles. 4. Jelen rendelet nem érinti a m. kir. földmivelés­­ügyi miniszter fennhatósága alá tartozó hatóságok, hivatalos és alkalmazottak jogkörét, továbbá pártbérlő vagy pártt­lajdonosoknak, a vásárcsarnoki és nyil­vános tárházi közegeknek a parton végzendő műkö­dését és végül az egyes hajózási vállalatok (hajótulaj­­donosok) közegei által a hajón vagy a parton végzendő ellenőrzést vagy vizsgálatot, amire nevezettek — úgy mint eddig — továbbra is jogosultak. B) Általános intézkedések. 1. A hajókon és egyéb úszóműveken szolgálatot teljesítő összes alkalmazottakról a hajón mindenkor egy a parancsnok (vezető) által aláírt­­személyzeti lajstromának kell kéznél lenni. Olyan úszó­műveken, ahol a hajózási vállalat (hajótulajdonos) engedélyé­vel, a beosztott személyzet valamelyik tagjának csa­ládtagjai is laknak, a személyzeti lajstromba ezek is felveendők. 2. A hajózási vállalatok által hivatalos kikülde­tésben levő hajózási alkalmazottaknak arcképes sze­mélyazonossági igazolvánnyal kell bírniük. Kivételt képeznek a napibéres alkalmazottak (matrózok, fű­tők stb.), kik magukat a hajón való utazás alkalmá­val a vállalat által kiállított írásbeli rendelettel iga­zolják. 3. A hajók indulása előtt vagy érkezése alkalmá­val az álló hajókon (stégen) vagy azok hídján csakis az ott állami vagy társasági szolgálatot teljesítő köze­geknek szabad tartózkodniok.­ 4. Minden rendőri vagy karhatalmi közeg köteles a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség, a m. kir. révkapitányság, a m. kir. katonai hajózási szállítás­­vezetőség, a vámhivatal vagy pénzügyőrség vagy a hajózási vállalat (hajótulajdonos) megbízottja, (rév­kapitány, állomásfőnök, hajóparancsnok, hajóvezető stb.) kívánságára az utóbbiaknak a rend fenntartá-­ sára, vagy az előírások betartására vonatkozó intéz­kedéseinek keresztülvitelében segítségére lenni. • 5. Az útban levő úszóművek utasokat (beleértve a hajózási alkalmazottakat is) csakis a menetrendben megállapított állomásokon vehetnek be, vagy szállít­hatnak ki. Áruk ki- vagy berakása csak ott van meg­engedve, ahol a vámhivatal azt írásban megengedi. *• 6. Ha baleset, vagy veszély esetén az úszóműről a partra csónakot kellene küldeni, úgy a kiküldött hajós alkalmazottak személyazonosságukat megfele­lően tartoznak igazolni. A csónak személyzete nappal fehér zászló lengetésével, éjjel fehér lámpa csóválásá­­val köteles a partőrség figyelmét felhívni arra, hogy­­ki akar kötni. Súlyosabb baleset (hajósülyedés) esetén — önként értetődőleg — az igazolás és jelzés elmarad­hat, ilyen esetekben azonban a partőrségek figyelmez­tetésére a hajó vezetője vészjeleket tartozik adni. G) Külföldre menő,, vagy megszállott területet érintő személyszállít­ó ha­jók ellenőrzése. 1. A személyszállító hajókat az indulás előtt négy órával és közvetlenül a kiszállás és az áru­kirakás be­fejezése után is a rendőri, vám- és pénzügyőri közegek átvizsgálják annak megállapítása végett, hogy nincs-e rajtuk olyan egyén, aki nem tartozik a hajó személy­zetéhez, vagy olyan áru, amely nem szabályszerű fuvarokmánnyal szállíttatik. A megtartott vizsgálat után a hajó az elindulásig őrizet alatt tartandó. A rendőri vám- és a pénzügyőri vizsgálat további intéz­kedésig az eddigi módon útközben a hajón végzendő.

Next