Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1921 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-13 / 2. szám
PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 19 Minthogy az állategészségügyi teendőknek pontos és részrehajlatlan ellátása elsősorban a községeknek érdeke, felhívom a községek képviselőtestületeit, hogy az állatorvosok részére eddig megállapított állátalányoknak felemelését vegyék tárgyalás alá és a jelenlegi súlyos megélhetési viszonyok között a méltányosság követelményeinek immár meg nem felelő utiátalányoknak a viszonyok figyelembevételével leendő felemelése iránt az 1888: VII. h. 129. §-a értelmében tegyenek előterjesztést a törvényhatósághoz. A javaslatoknak megtételénél arra kell ügyelni, hogy a megállapítandó utiátalányból módjában legyen az állatorvosnak a megszabott kiszállásokat teljesíteni. A képviselőtestületek oly irányban is határozhatnak, hogy a községek kötelezik magukat utiátalány helyett természetbeni fuvarnak szolgáltatására, vagy pedig hogy a tényleg kifizetett fuvardíjat az állatorvosnak megtérítik. Az állategészségügyi körhöz tartozó közegek részéről követendő eljárást illetőleg legcélszerűbbnek találnám, ha a községek elöljáróságainak kiküldöttei a kör székhelyén összeülnének közös megállapodás céljából, amely megállapodás nemcsak az átiátalánynak felemelésére, hanem amennyiben a változott viszonyok indokolttá tennék, az eddigi hozzájárulási aránynak megváltoztatására is kiterjedhetik. A létrejött megállapodás azután letárgyalandó a képviselőtestületek részéről és a hozott határozatok, illetve az azokban foglalt javaslatok a főszolgabíróhoz felterjesztendők. A főszolgabíró urakat pedig felhívom, hogy a képviselőtestületi határozatokat a saját javaslataikkal terjesszék fel, amely alkalommal, amennyiben szükségesnek tartják, az állatorvosok időszaki látogatásának újabb megállapítása iránt is tehetnek javaslatot. Remélem, hogy a községek a mai nyomasztó drágaság mellett az állatalány felemelésének szükségességét maguk is teljes mértékben átérzik. Budapest, 1921. január 10-én. Agorasztó, alispán. 483—1921. kig. szám. Határidő : február 28. Gazdasági munkásházak építésének állami támogatása. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnak (Újpest kivételével), továbbá községi elöljáróságoknak. Utalással a V. H. L. múlt évi 117. oldalán 15861— 1920. sz. alatt közölt 40350—1920. F. M. sz. rendeletre, kihirdetem a m. kir. földmivelésügyi miniszter urnak fenti tárgyú 1920. évi 40700. sz. rendeletét azzal, hogy főszolgabíró urak különösen azokban a községekben hívják fel rá a közönség figyelmét, ahol a lakásirány a legégetőbb és ahol azt tapasztalták, hogy munkásházak építésére a hajlandóság leginkább megvan. Eljárásuknak eredményéről a községek elöljáróságai az illetékes főszolgabíró úrhoz folyó évi február 10-ig, főszolgabíró és polgármester urak pedig hozzám legkésőbb február hó végéig jelentést tenni tartoznak. Végül nyomatékosan is utasítom az összes hatóságokat, hogy a vármegyei gazdasági egyesületet a rendelet utolsó pontja értelmében is e téren kifejtendő tevékenykedésében támogassák.»A folyó évi április hó 17-én 40350. sz. alatt kelt körrendeletemben közöltem, hogy a gazdasági munkásházak állami támogatással való létesítésére irányuló akciót az ahhoz fűződő fontos szociális érdekekre való tekintettel újból megindítani kívánom. Az említett körrendeletben már rámutattam arra, hogy a megindítandó akciót részemről a lehetőséghez képest a legmesszebbmenő támogatásban óhajtom részesíteni. Az 1907. évi XLVI. t.-c. 8. §-a módot nyújt arra, hogy az országos gazdasági munkásházépítési alap terhére a gazdasági munkásházak építését indokolt esetben segélyek engedélyezésével is előmozdítsam, azonban az e címen rendelkezésre álló hitel korlátolt voltára való tekintettel más módokról is kell gondoskodni, hogy a munkásházak létesítéséhez szükséges tőkeerő az állam nagyobb megterhelése nélkül is előteremthető legyen. E téren a törvényhatóság vagy a község megértése is sokat segíthet a kitűzött cél elérésében, ha a szükséges ingatlant esetleg közalap igénybevételével megszerzi, vagy arra kölcsönt vesz fel, illetőleg meglévő ingatlanából e célra megfelelő területet enged át. Itt szükségesnek tartom rámutatni, hogy az 1911. évi XV. t.c. értelmében alapított Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének üzletkörét alkotja többek közt törvényhatóságoknak és községeknek gazdasági munkásházak építése céljából kölcsönök nyújtása, illetőleg szerzése. Felhívom Címed figyelmét ezzel kapcsolatban még azon áldásos munkálkodásra is, amelyet önsegélyezés útján munkásházépítő szövetkezetek létesítésével el lehet érni. A múltban e téren ily szövetkezetek létesítésével Németország mutatott fel szép eredményeket. Addig is, míg a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény végrehajtása után maguk az érdekeltek ily szövetkezetek megvalósításáról gondoskodhatnak. Címnek esetleg módjában van odahatni, hogy ott, ahol az ily házépítő szövetkezetek létesítésével lehetséges volna, a kisemberek részére ily után biztosíttassák az otthon megteremtése. E téren különösen sokat tehet a közigazgatási hatóság az érdekeltek figyelmének felhívásával oly községekben, hol az 1898. évi XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezet már működik, mellyel parallel vagy ahol ilyen szövetkezet nincsen, a fent idézett törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXX. t.-c. 36. §-a alapján — ilyen házépítő szövetkezet megalakítása nehézségbe nem ütközik. Minthogy az utóbb említett törvénycikk értelmében szövetkezetek alapítása csakis az Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködése mellett lehetséges, e téren a közigazgatási hatóságok érdeklődése és szociális érzéke ezen akció sikerét azáltal mozdíthatja elő, hogy az érdekeltek figyelmét a szervezkedés előnyeire felhívja és őket házépítő szövetkezetek megalapításának elhatározására bírja rá. Felhívom tehát a címet, hogy a szóbanforgó akciónak ez irányban való megindítása iránt szükséges