Pesti Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
II. ÉVFOLYAM 217. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Pestisz Hírlap MEGTÉR VAGY MEGTÖRIK? Útban a függetlenség felé folytatás az 1. oldalról Nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben az elnök szakértői gárdájának neves tagjait, az előző társadalmi struktúrában eljátszott szerepük miatt folyamatosan támadások érték, s talán ennek köszönhetően a frakció folyamatosan egyre jobb pozícióba került, ezért egyre sarkosabban merült fel a kérdés: a tékozló „apa” vagy megtérő fia, azaz a frakció kebelére vagy politikai szempontból kirekeszti önmagát a közéletből, egyúttal magával rántva kampányának szervezőjét, anyagi támogatóját, legszemélyesebb politikai tanácsadóját Kocsis András vállalkozót, illetve a háttérből egyre inkább kikukucskáló ideológust, Varga Csaba ex- Néppártos szociológust? A mindvégig szokatlanul szolid légkörű megbeszélések eredményeként a frakció, az elnökség és az elnök az alábbiakban olvasható nyilatkozatot tettek: NYILATKOZAT „A párt több, mint hat évtizedes politikájának szellemében szükséges tisztázni a képviselőcsoport és a vezetőség közötti viszonyt, messzemenőleg tiszteletben tartva a választott testületek hatáskörét. A képviselőcsoport a pártpolitika alapkérdéseiben az FKGP országos vezetőségével együttműködve kíván tevékenykedni, ugynakkor a parlamenti feladatok terén körültekintően óvja szuverenitását. A napi politika közepette sem feledkezhetünk meg arról, hogy a történelmi Kisgazdapárt múltjához méltó, a kisemberek érdekeit hangsúlyozó választási programja alapján szavazott reánk több, mint fél millió választópolgár. E program szerint az FKGP soha nem válhat a vagyonátmentők pártjává. A velük való kiegyezést sürgetők pártunk alapelveivel kerülnek összeütközésbe. Ezt kell képviselnie a képviselőcsoportnak a koalíción belül. Az országos elnökség, a kormányzati tagjaink és a képviselőcsoport közötti hatékony együttműködés érdekében rendszeres egyeztetéseket kell tartani. Az együttműködés alapja a párt elnöksége és a képviselőcsoport között az, hogy az egykori MSZMP- és KISZ- funkcionáriusoktól mentes szakértői és tanácsadói testületeket működtethetnek csak. Tartozunk ezzel pártunk tagságának éppúgy, mint a demokratikus közvéleménynek.” * * * A sajtótájékoztatón megjelent újságírók hiába faggatóztak, kik lehetnek azon személyek, akiktől a frakció szerint illendő lenne elhatárolódni, Torgyán József, illetve Pásztor Gyula — a személyiségi jogokra való hivatkozással — azonban mindvégig diplomatikusan visszautasították a konkrét válaszadást. A két nap érdekessége egyébként az volt, hogy Kocsis András szombat délelőtt hosszasan várakozott Torgyánra, s az ebédről visszaérkező vezetőségi, s elnökségi tagok közül is csak mindössze Ugrin Emese, valamint kint a Képviselőház előtt az elnök állt vele szóba. A frakció ismét frakcióvezető-helyettessé választotta Oláh Sándort és Böröcz Istvánt, míg a frakciótitkár személyéről többszöri szavazás után sem sikerült megegyezni. A két esélyes —Kocsenda Antal, és Dragon Pál — közül az előbbi visszalépett. A frakció azonban ennek ellenére sem döntött. KISGAZDAGYŰLÉS BERETTYÓÚJFALUBAN Saját képviselőiket bírálták A Független Kisgazdapárt nem lép ki a kormánykoalícióból, de tényleges partnere és nem szekértolója kíván lenni az MDF-nek. Ez a törekvés a közelgő koalíciós tárgyalások sarokpontja lesz — erről Gerbovits Jenő országos alelnök, a Parasztszövetség főtitkára beszélt vasárnap a Berettyóújfaluban rendezett kisgazda nagygyűlésen. Gerbovits szerint a kárpótlási törvény végrehajtása során nagyarányú érdekösszeütközések várhatók, de még ennél is nagyobb csapást jelent majd a parasztságra a készülő szövetkezeti törvény. Hangsúlyozta az érdekvédelem fontosságát, ezért a Parasztszövetségbe való tömörülésre hívta fel a kisgazdákat. Ismertette a szövetség kiáltványát, amely egyebek mellett leszögezi: a parasztság a kormány agrárpolitikájával nem ért egyet, azt nem támogatja, s felszólítja a parlamentet és a kormányt az agrárpolitika felülvizsgálatára. Németh Béla, a kisgazdapárt országos főtitkára a Magyarországra visszatért Varga Béla üzenetét tolmácsolta: „a kisgazdapártot azért hoztuk létre, hogy a megalázott magyar embereknek legyen egy olyan politikai pártja, amelyik az ő érdekeiket védi. A mi pártunk a nép szívéből született, ezért hosszú időn keresztül fennmaradt és fenn fog maradni. Fogjatok össze, tisztuljatok meg és szervezzétek soraitokat, hogy a következő választáson győztes pártként kerüljetek ki”. Szabó Sándor hajdú-bihari kisgazda-főtitkár élesen bírálta pártja azon képviselőit, akik a kormányzati munka támogatását a párt szolgálata elé helyezik. „E 33 képviselőnek — aki az előbb idézett szellemnek megfelelően nyilatkozott — nincs helye a Független Kisgazdapártban. Munkájukkal eddig sem sok hasznot hoztak nekünk, akkor inkább legyen csak 10 tagú, de pártelkötelezett a kisgazda frakció” — fogalmazott, emlékeztetve arra: a kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei szervezetének birtokában 117 ezer aláírást tartalmazó, a parlament feloszlatását és új országgyűlési választások kiírását szorgalmazó gyűjtőív van. A nagygyűlésen — Gerbovits Jenő kifejezett kérése ellenére — a résztvevők kitapsolták Sápi József helyi MDF- es országgyűlési képviselőt. Sápi ugyan elismerte, hogy a kárpótlási törvény rossz, amikor azonban a licitálás előnyeiről is akart beszélni, beléfojtották a szót, mondván: „ez nem MDF-fórum, a licitálásból pedig nem kérünk”. (MTI) Európai adatvédelem Az Európa Tanács adatvédelmi szakértői a Belügyminisztérium meghívására Budapesten tartózkodtak szeptember 12. és 14. között. A külföldi és a magyar szakértők szakmai konferencián vitatták meg a készülő népességnyilvántartási, adatvédelmi és statisztikai törvények tervezeteit. Az Európa Tanács adatvédelmi szakértői tájékoztatást adtak a tagországok jogalkotási, valamint gyakorlati tapasztalatairól és az Európa Tanács adatvédelemmel kapcsolatos ajánlatairól. (MTI) Állítólagos magyar légi határsértés A jugoszláv légierő és légvédelem parancsnokságának közleménye szerint vasárnapra virradóra Baranya körzetében Magyarország területéről bejelentés nélkül az államhatárt átrepülték és visszatértek Magyarországra. A közlemény a gépeket minden valószínűség szerint AN-2 típusúnak mondja. A repüléseket radarral és szabad szemmel észlelték. A repülések szombat este 21 óra és vasárnap reggel 4.30 között történtek. Az ilyen tevékenység veszélyeire — így a közlemény — többször felhívták az illetékes szervek figyelmét. Ezúttal a légierő és a légvédelem tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy az ilyen fellépéssel szemben megfelelő intézkedéseket foganatosít, s a következményekért nem vállalja a felelősséget — olvasható a katonai közleményben. *** A magyar határőr szerveknek nincsenek információik arról, hogy magyar AN-2 típusú gépek szombatról vasárnapra virradó éjjel megsértették volna a jugoszláv légteret — tájékoztatta Krizsán Attila ezredes a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője vasárnap az MTI-t a jugoszláv légierő parancsnokságának állításaira reagálva. A hírrel összefüggésben a szóvivő elmondta, hogy tudomása szerint a magyar AN-2- es, permetező gépek nincsenek felszerelve az éjszakai repüléshez szükséges eszközökkel, így tehát alkalmatlanok éjszakai repülésre. A jugoszláv határ mentén szolgálatot teljesítő járőrök a jelzett időpontban sehol sem jeleztek mozgást, márpedig az esetlegesen átrepülő gépeket észlelniük kellett volna. Az AN-2-esek ugyanis nem tudnak olyan magasan repülni, hogy azokat a földi járőrök ne észleljék, de ha mégis nagyobb magasságban repülnének, a radarrendszer rögzítené a gépek mozgását. A határőrség azonban erről nem kapott értesítést. (MTI) Magyarország a kerülő út MUNKATÁRSUNKTÓL A horvátországi harcok eszkalációját mindezidáig nem érezte meg a MÁV. Az Eszék—Pécs vasútvonalon szünetel a forgalom, a többi átadó-átvevő állomás normális életét éli. A harcok kitörésétől a MÁV hálózatára irányítottak négy, korábban Belgrádból Szlovénián át Bécs felé tartó négy gyorsvonat-párt. Ezek továbbra is Kelebia felé közlekednek, de újabb átterelést még nem jeleztek. A 6000 méter feletti magasságban zajló légi tranzitforgalomban augusztus 31- én volt utoljára nagyobb fennakadás, amikor egyik pillanatról a másikra lezárták a zágrábi repülésirányító központ körzetét és egy óra alatt ötven polgári gépet vett át a magyar távolkörzeti irányítás. A forgalom a nyáron fokozatosan erősödött, de ezt nem lehet közvetlenül a háborús cselekmények számlájára írni. Legutóbb a Balkánra tartó angol repülőgépek üzemeltetői döntöttek úgy, hogy az évtizedek óta használt Bécs—Zágráb irány helyett az alternatív útvonalat, a Bécs—Budapest—Belgrádot választják. A megnövekedett átrepülő forgalom kezelésével a magyar irányítás képes megbirkózni és az átvezetésért beszedett díjak javítják a külkereskedelmi mérleget. A MAHART Rt-nek a vukovári harcok miatt magyar területen vesztegel talatmányával a Kalocsa nevű 2000 lóerős hajója. Az Al-Dunáról felfelé tartó hajói a napokban érik el Vukovár körzetét, továbbhaladásuknak az események adhatnak engedélyt. Üdvözlő táviratok Nemzeti ünnepeik alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Violeta Barrios de Chamorro-nak, a Nicaraguai Köztársaság elnökasszonyának, Rafael Angel Calderon Fournier-nak, Costa Rica elnökének és Carlos Salinas de Gortari-nak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének. (MTI) Csere CSOKNYAY EDIT Immár hivatalos statisztika is készült arról, hogy az elmúlt másfél esztendőben hogyan változott az Országgyűlés összetétele. Messzemenő következtetéseket ebből hiba lenne levonni, az azonban jól érzékelhető, milyen következményekkel jár és járhat az egyes frakciókon belül dúló, elhallgatott, kiszivárogatott, vagy nyilvánosan, figyelemmel kísért vita. A kimutatás szerint az Országgyűlés alakuló ülése óta három képviselő hunyt el, tíz listán és két egyéni választókerületben megválasztott képviselő mondott le mandátumáról. Három listás és nyolc egyéni képviselő választott magának másik képviselőcsoportot. E mozgások eredményeként ma még két képviselői hely betöltetlen; mandátumot vesztett — 4-4-et — az MDF és az SZDSZ, egyet nyert a Független Kisgazdapárt, ötöt a függetlenek csoportja, míg az MSZP és a Fidesz változatlan maradt. Ennek ellenére a Fideszé az egyetlen frakció, ahonnan sehová nem ült át senki. Ezekről a mozgásokról meglehetősen megoszlanak házon belül is a vélemények. A koalíciós pártok úgy ítélik meg: a frakciójukat, netán pártjukat is elhagyó képviselőknek le kellene mondaniuk mandátumukról. Az ellenzék, elsősorban a Fidesz szerint viszont végre megindult egy egészséges folyamat, amelyben mindenki megtalálhatja a maga helyét. A dilemmát alapvetően az okozza, hogy a parlamenten belüli mozgások jogilag nem szabályozottak, sem a választójogi törvény, sem a képviselők jogállásáról szóló törvény, sem a házszabály nem érinti, még hozzávetőlegesen sem. Viszont egyfajta gyakorlat kezd kialakulni. Az alapkérdés az: vajon aki elhagyja frakcióját, azaz széket cserél, köpönyeget is cserél-e? S mi húzódik meg e köpönyegcsere mögött ? Mi motiválhatta Ugrin Emesét, hogy kereszténydemokratából kisgazdává váljék? Mi motiválhatta Balogh Jánost, aki szabaddemokratából magyar demokrata lett, vagy Horváth Tivadart, aki szabaddemokratából kereszténydemokratává avanzsált? Nehéz rá válaszolni, hiszen vajmi kevéssé ismerjük, pontosan milyen folyamatok játszódnak le az SZDSZ, illetve a KDNP berkeiben. Sokkal egyértelműbb az MDF-ből kiválók álláspontja, hiszen ők a frakcióvezetés szemléletével sem, gyakorlatával sem értenek egyet. Úgy ítélik meg, hogy az MDF-frakció eltért a párt eredeti programjától, s a jelenleg választott útján nem kívánnak vele haladni. Persze, vannak sorstársaik, akik tovább vállalják — frakción belül — a harcot. Összességében úgy tűnik, hogy a képviselők egy része a választási kampányok idején olyan pártokhoz csatlakozott, amelyeknek nem volt — nem is lehetett — átgondolt, kiérlelt programjuk, s a gyakorlat formálta irányt és az ahhoz kapcsolódó magatartásformákat már nem érzi magáénak. Ezzel nincs különösebb gond. Az viszont már nem csupán jogi, hanem erkölcsi-etikai kérdés is, hogy ez esetben miért ragaszkodnak képviselői mandátumukhoz ? Ahhoz a mandátumhoz, amelyet más párt színeiben indulva vagy támogatásával nyertek el. Országgyűlési képviselőt visszahívni nem lehet. Ez ma, amikor a hazai demokrácia még igencsak bébicipőben jár, s több a személyeskedés, az indulat, a türelmetlenség, a pártlojalitás előtérbe helyezése, mint a józan megfontolás, helyes is. Hiszen akkor minden sztért-szóért megindulna valamely, a választópolgárok egy csoportjának, egy érdekközösségnek vagy lobbynak nem tetsző honatya, illetve honanya ellen a támadás. (Ahogyan ez zajlik az önkormányzatokban.) S tapasztalataink azt igazolják, hogy könnyű lenne visszahívni egy képviselőt, helyére újat választani azonban szinte lehetetlen. Mi lehet a megoldás a mai helyzetben ? Vállalni tovább, ugyanozt a harcot, vagy dönteni az erkölcs-etika-jog-politika egységében... EGY MAGAS RANGÚ TISZTVISELŐ NYILATKOZATA A puccsról a NATO BARACS DÉNES, BRÜSSZEL folytatás az 1. oldalról A szovjet puccs kudarca megerősítette a birodalom reformerőit. Ez alátámasztja a NATO szándékát, hogy együttműködjön a megújuló Szovjetunióval és a köztársaságokkal, s az új helyzetben szorosabbra fűzze a kapcsolatokat. A bizonytalanság viszont nyugtalanító, és a súlyos gazdasági helyzet is. A Nyugat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy segítsen a Szovjetuniónak. A magasrangú NATO-tisztségviselő szerint bár a gazdaság nem a szövetség közvetlen illetékességi köre, kívánatosnak tartaná, hogy a Nyugat finanszírozná a Szovjetunió, illetve köztársaságai középkelet-európai élelmiszervásárlásait. Maga a NATO egy ideje nem tekinti ellenségének a Szovjetuniót, és immár elenyészett a tömeges, meglepetésszerű, keletről jövő támadás fenyegetése. A puccs azonban figyelmeztetés volt, hogy a kockázat megmarad. Az államcsíny kudarca nyomán kialakult helyzetben a NATO-t erősen foglalkoztatja, mi lesz a hatalmas szovjet nukleáris arzenállal. A szövetség fontosnak tartja, hogy központi ellenőrzés alatt álljon. Az atomarzenál kontrolljáról a NATO kész az egykor a Varsói Szerződéshez tartozott országokkal kialakított különleges kapcsolat keretében konzultálni a szovjetekkel. A magasrangú NATO- funkcionárius megerősítette, hogy továbbra is érvényben van a Gorbacsovnak szóló meghívás. A szovjet elnököt Brüsszelbe, a szövetség székhelyére várják, csak az időpontban kell megállapodni. Ami Jelcint illeti — akivel Manfred Wörner főtitkár telefonon tárgyalt a puccs összeomlása előtt —, a szövetség őt is szívesen látja, ha kifejezi erre irányuló óhaját. A szovjet helyzet bonyolultsága viszont megkívánja — tette hozzá —, hogy a hivatalos tárgyalásokon egyes kérdésekben már ne csak a központi hatóságokkal, hanem a köztársaságok némelyikével is konzultáljanak. Az új helyzetben meggyorsulhat a leszerelési folyamat — mondta a diplomata. Első helyen emelte ki az európai rövid hatótávolságú atomfegyverek, vagyis az atomtüzérség és a rövid hatótávolságú rakéták felszámolását. A szövetség véleménye szerint minden ilyen szárazföldi állomásozású fegyvernek el kell tűnnie a közeljövőben Európából. A NATO stratégiájának átdolgozásáról, az új stratégiai koncepció kialakításáról a szövetség november elején Rómában sorra kerülő csúcsértekezletén fog dönteni. Ezzel kapcsolatban a magasrangú NATO-tisztségviselő elmondta, hogy a NATO alig egy év alatt valósítja meg azt a változtatást, amely nemcsak új katonai doktrína kialakítását jelenti, hanem az erők átszervezését, csökkentését is. Az új stratégia, amely az erő rugalmasságára, mozgékonyságára, válsághelyzetben való gyors használhatóságára helyezi majd a hangsúlyt, soknemzetiségű erőkön, gyors bevetésű egységeken nyugszik. A NATO-ra szükség van, mint az egyedüli hatékony politikai-katonai szövetségi rendszerre, mint az Egyesült Államok európai jelenlétét biztosító transzatlanti kapcsolat megtestesítőjére, mint olyan stabilizáló tényezőre, amely nemcsak a tagállamai elleni támadást akadályozza meg — mondta a magas rangú vezető, aki így folytatta: a NATO nem rendelkezik olyan politikai felhatalmazással, amely a területén kívüli nemzetiségi, kisebbségi és hasonló jellegű konfliktusokban való szerepvállalásra alkalmassá tenné, így a jugoszláviai válságot figyelemmel kíséri ugyan, de a NATO nem avatkozhat be, nem küldhet oda erőket. Erre csak a tizenhat NATO-tagállam ilyen irányú egységes döntése esetén nyílna mód, és ez kizártnak tűnik. A változások azonban felgyorsultak, és bennük változik a NATO is — mondta végül a magasrangú NATO- funkcionárius. KÖZÉLET 3