Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-13 / 4. szám
26 fiba kerülő darabot önhatalmával színre hozhasson; ki még csak a’ cselédek változtatására nézve is másoknál tartozik jelentést tenni, a’ színészek elbocsátásából pedig, ’s igy abból, a’ mivel minden kitelhető felelőség mellett bár, de birnia kell, ha állásának tekintetet ’s hatást óhajtunk, egészen kizáratott, ’s a’ t. egy illy igazgató, lehet hogy igazgatónak neveztethetik, de csekély véleményünk szerint minden lesz inkább, csak igazgató nem ; ollyan legalább bizonyosan nem, kinek a’ csődhirdetés szavai szerint „ügyességétől ’s buzgóságától váratik tekint e’ nemzeti intézet föl virágzása.“—Nekünk úgy látszik, az országos választmányi biztosság lesz a’ tulajdonképi igazgató. — Tehát collegialis igazgatás, mellynek czélszeríűtlenségére nem egy okot lehetne felhozni. Meglehet, csalatkozunk, de mi úgy hisszük: ki kellene tűzni az irányt, és szabályokat határozni általában, mik szerint az igazgató hivataloskodjék, ’s például félévenkint mind az irány mind a’ szabályok tekintetében tőle szorosan számot venni, ’s minden lépésére nézve felelőssé tenni; de számadás és felelőség mellett, a’ gyakorlati működésre szabad kezet engedni, ’s minden collegialis avatkozás alól fölmenteni. Végezetül még megjegyezzük: miképen, ha a’ fentebbi útmutatás azon szavai, mellyek a’ színészeket polgári állásukhoz képesti törvényhatóság alá tartozandóknak vallják; ha színész és színész között törvényhatósági tekintetben különbséget tenni, közfalat vonni akarnak, úgy tömérdek gyakorlati nehézségekre adtak okot ’s alkalmat. (Váltó t.-szék.) A’ pesti váltótörvényszék nem hétfőn, hanem kedden (Télhó 12.) nyitá meg üléseit. A’ megnyitó elnöki beszédet mai Feuilletonunk közli. A’ váltófeltörvényszék még nem kezdhette meg munkálkodását. — A’ pesti keresk. testület ülnöki választásán a’ választottak, azon sorban, a’ mint közlöttük: 68, 57, 46 és 28 szót nyertek. A’ szavazás nem történt külön mindenik ülnöki helyre, hanem mind a’ négyre együtt, tehát csak viszonlagos szótöbbség határozott. A’ választott ülnökök egyike Appiano József úr lemondott; mint halljuk, Liedernann ur szólittaték fel előlegesen, de az elfogadásra hajlandónak nem mutatkozott. Még egy nevezetes körülményt kell említenünk. A’ választó kereskedői testületből a’ helybeli zsidó vallásu kereskedők kirekesztettek. Ha uj törvényhozásról lenne szó, mi is fölemelnők gyönge szózatunkat azon elv védelmére , hogy vallása miatt polgári jogokban megszorítást senki se szenvedjen, és nem szűkölködnénk okokban úgy az igazság, mint a’ politica mezején. De midőn nem új tör-I vényszerzésröl, hanem a’már fenálló törvény végrehajtásáról van szó, az egész kérdésnek csupán a' körül kell forogni, mit rendelnek a’ törvények? És itt e’ szempontból nyíltan kimondjuk , miképen az említett kizárást törvénybe ütközőnek véljük. Ugyanis az 1840: 29-ik törvény a’ zsidókat biztosítja, hogy gyárakat állíthatnak, kereskedést űzhetnek ; e’ szóval tehát mindennemű kereskedői jogban részesekké, osztályosokká tétettek, hacsak egyből másból (például a’ bányavárosokból) világos törvény által ki nem záratvák ; ugyde a’ váltótörvénykönyv jóvoltai valláskülönbség nélkül reájok is kiterjesztetvék, a’ XVI-ik t. ez. ismét valláskülönbség nélkül kereskedőnek tartjatóképességgel ruház föl ; az 5-dik fejezet még a’ zsidó vallásuakról, ünnepeik tekintetében különösen is gondoskodik; a’ Ildik rész 1-ső fejezetének 5- és 10-ike a’ kereskedői ülnökökre nézve ismét valláskülönbség nélkül parancsolják, hogy az illető város kereskedői által választassanak. Mindezekből tehát kétségtelenül világos, hogy a’ kinek törvény szerint kereskedőnek lenni szabad, ’s a’ ki e’ szabadság következésében valósággal kereskedő is, azt a’ kereskedőt illető jogokból kizárni nem szabad, kizárni nem lehet ; mert polgári társaságban és alkotmányos országban élünk, hol a’ törvény mindnyájunk felett áll; hol annak szentségét sem kizárogató szűkkeblűségnek, sem vallásos szeretetlenségnek, sem politicai józan vagy nem józan combinatióknak alárendelni nem engedtetik. — „Igen—mondja tán valaki — de ha részvéti joggal bírnak a’ zsidók az ülnökválasztásnál, majd az következnék belőle , hogy ülnökökké is választathatnak.“ — Igenis, uraim, kétségtelenül. A’ törvény azt mondja, hogy az illető város kereskedői az ülnököket magok közül válasszák, a’ ki tehát a’ törvény értelmében kereskedő, annak a’ törvény értelmében joga van ülnököt választani, joga van ülnökül választatni. — Itt ismét a’ törvény szólt, ’s habár jól tudjuk is , mikint az évezredes balitéletek hasonlitnak Milton ördögeihez , kik bár a’ szeraphok aczél-fegyverétől derékban kettészeletve rogytak is össze, mindig épségben , mindig uj erővel keltek uj harezra; de tudjuk azt is , hogy a’ törvénynek erősbnek kell lenni, mint az évezredes balitéletek. A’ pozsonyi váltótörvényszékhez a’ polgárság részéről ülnökökké választattak: Weisz László és Jiringer József urak. (Hírnök.) (Magyar tudós társaság ülései.) Tétele21. Jerney János rt. a’ IV. Béla király alatt honunkat pusztította mogolok egyik vezérének Kadannak, Jankovich Miklós acad. rt. gyűjteményében fönlévő, eddig élő ismeretlen ’s olvashatlannak tartott, azonban chemiai szerekkel újra felélesztett, a’ kolosvári, dési és beszterczei várnagyokhoz intézett parancslevelét mutatta elő eredetiben ’s réznyomatú képmásokban, melly történetünkre, valamint a’ mogolokéra is, nem kevés fényt vet; minek elolvasása után, előadó, annak criticai taglalgatása ’s magyarázatába ereszkedvén, többi közt az oklevél saját szavaiból azt igyekezett megmutatni, miképen a X IV. Béla király ismeretes rézpénzeivel együtt honunk fövényeiben nagy számmal találtatni szokott, az óságbuvári és keleti nyelvtudósok által ismeretlennek vallott rézpénznemek mogolok által hozattak forgásba, ez oklevélben „keser chumich tatar pensa“ nevén előfordulók. Ez után Schöpff Auguszt K. a’ kancsalság természetét és Dieffenbach által legújabban ajánlott műtételét ismertette meg, egy úttal több, maga által, a’ legjobb sikerrel operált, részint még operálandó egyedeket mutatott be, hogy, midőn ezeken is véghez leszen víve a’műtétéi, annak foganatjáról a’ társaság bővebben meggyőződhessék. — Ugyanezen ülésben Tarczy Lajos rt. értekezése a’ dráma hatásáról ’s literaturánk drámákbani szegénysége okairól, Szilassy János rt. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetett. (Egyesületek.) Hangász egyesületi énekiskola. A’ pestbudai hangászegyesületi nyilványos énekiskolába a’ lefolyt évben felvétetett 131 nevendék, kik közül 57 ifjú, 74 leány. A’ múlt évi iskolamind azt, ki kereskedői czimét szabályszeri folyamatban elmaradt 21 ifjú, 16 leány. — A’ i. e. Télhó 7-kén tartatott félévi nyilványos vizsgálat alkalmával még vizsgálatra bocsátható kijelölve volt 36 ifjú, 58 leány. (Törvényszéki Statistica.) A’ n. m. magyar kir. curián 1735-dik évtől innen bejegyeztette, ’s kereskedéseiről rendes könyvet vezet; a’váltótörvénykönyv I-ső részének 2-ik fejezete, minden bejegyzett teljeskörú kereskedőt ismét valláskülönbség nélkül saját váltókra nézve is szenvedő vál(mert illyen is van egy, a’ kir. fiscusé Csákyak ellen) jelenleg folyamatban levő perek összes száma — ide nem értvén a’ fenyitő pereket — 4897. Ezek között 2719 táblai folyamatban levő, — 2712 felebbhozott polgári, — 106 ügyészi, 21 váló, 340 a’ hétszemtábla vizsgálatától függő per. — 1840-dik mártoni törvényszakasz alatt felvétetett 25 táblai, 94 felebbhozott polgári, 9 ügyészi, és 12 váló per. A’ fenyitő perek összes száma 1840-dik szentistváni törvényszakasz végéig volt 507 ,s ezek közül 264 az 1840-ik év három első törvényfolyama alatt hozatott fel. — 1835-től 1840-dik szentistváni törvényszakaszig felebbhozatott 2953 fenyitő per, — befejeztetett 2689. — A’ királyi uscusnak magának követelő (activ) táblai pere 224 van. Múlt évi szentistváni törvényfolyam alatt a’ tek. kir. ítélő táblán 55 fenyitő, 74 polgári,’s ezek közt 16 táblai, 58 felebbvitt, és ugyan 4 csődületi, 9 váló, ’s 1 közügyészi, összesen 139 per; a’ nagymélt. hétszemélyes táblán pedig 7 fenyitő, 46 polgári (’s ezek közt 2 táblai , 44 feljebbvitt, 4 csődületi, 8 váló , ’s 6 közügyészi öszszesen 67 per vétetett vizsgálat alá. — A’ szentmártoni törvényfolyam alatt pedig a’ tek. kir. ítélő táblán 25 fenyitő, 52 polgári (’s ezek közt 10 táblai, 42 felebbvitt, 2 csődületi) 9 váló , 1 közügyészi, összesen 87; a’ nagyin, hétszemélyes táblán pedig 49 fenyitő, 39 polgári (mind felebbvitt ’s köztük 3 csődületi) 10 váló, 2 közügyészi, összesen 100 per vizsgáltatott meg. A’ szentistváni törvényfolyam alatt 183, a’ szentmártoni alatt pedig 233 kir. táblai jegyző esküdt fel ügyvéddé. Azon kir. táblai jegyzők, kik még 1837-ben esküdvén jegyzőkké, az ügyvédi vizsgálatot mindekkorig nem végezték, a’ sorból, felsőbb rendeletnél fogva, kiterültetnek. — A’ váltó feltörvényszék a’ Derra házban (Ujpiacz), az első folyamodásu törvényszék pedig a’ marczibányi házban (Bálványutcza) tartamtja üléseit. (Megyei hirek.) A’ szathmármegyei Telelő havi közgyűlésben egyéb fontos tárgy közt végzéssé lön, hogy ezentúl a’ táblabirák, törvényszéki bíráskodásra, titkos szavazás által választassanak, ’s e’ választás, a’ kinevezett táblabirákon kivül másokra is terjedhet. (Jelenkor.) (Vidéki hirek.) Miskolcz , Télelő 31-bén 1840. Itt is beharapódzott azon veszélyes szokás, miszerint a’ szolgálni kívánók előlegesen lakomákat adnak , ’s embereket vadásznak , noha némi 80 éves szerződésnél fogva a’ tanácsnoki fizetés nem több 24 pengő forintnál. Télelő 30 ’s 31-kén tartatott a’ városi tisztépitő szék, melly első napon, azon botrány daczára is, hogy a’ küldöttség a’ város korcsmájában szedte a’ szavazati golyókat , tűrhető renddel folyt, második napon pedig a’ felpálinkázott gubás pórnép vad lármája közt végeztetett be , nem lévén senkinek gondja a’ részeg ’s szilaj néptömeg rendreigazitására. — Főbíró lett Soltész Nagy János táblabiró; albíró Gáspár Imre hites ügyvéd; rendőrkapitány Dudinszky József tb; főjegyző Éles László h. ügyv.; aljegyző Bojtos Mihály h. ügyv.; tiszti ügyész Csabai József; tanácsnokok: Szép József, Kocsis Sámuel, Pintér Ferencz, Zár János , Hodiczius Ferencz , Nagy Gábor, Bendik Mátyás, Csapó József, Tisza Antal, Dóna Ödön, Kirr Antal, Gantzberger Antal; gazdasági felügyelő: Csorba István; adós pénztárnok: Kovács György; jóléti pénztárnok: Réti Sámuel. A’ nemzet megújított sürgetésére diadalmasan kivívott ’s az 1840-iki 7-ik törvény 9-ik §-ában ezerek örömriadási között kimondott teljes és örökös úrbéri megváltásnak első igen jeles ’s a' hazaszerte melegen tisz-