Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-06-30 / 52. szám

számtalan jótékony és hasznos intézetek­ből szűrik létöket és virágzásukat: példák er­re a’ többi között a’ pozsonyi siketnémák in­tézete ’s az ugyanottani hangászegyesület, melly utóbbi csupán e­ magas pártfogónő alatt nyeré mostani fényes és tisztes állását. Az előadás még jövő nyárhóban nagyszerű pom­pával fog véghez menni. A’ többi szerepek vivői is olly ritka talentumu és elismert fé­nyes tehetségű műkedvelőkből állanak , kik­nek már csak neveik is a’ lehető legjobb és legtökéletesb előadásról kereskednek. Adal­­gisa szerepét Takács Auguszta kisasszony, Pollioneét Korb és Orovestét Röder urak vállalták föl, maga az előadás olasz nyelven fog történni. Nem akarjuk még elárulni, mily­­lyen intézkedések létettek az énekes és ze­nekar és egyéb részletekre nézve, mellyek szinte olly meglepők, valamint érdekekre nézve minden e’ nembeni előadásokat túlha­ladni fognak. — A’ tisztelt közönség, melly már annyiszor bebizonyitá ez intézet iránti rendkívüli pártolását, méltán követelheti azon figyelmet, mellyel ezen daljáték előadásával mind jótékony, mind művészi szellemének tartozunk, ’s ennélfogva bizton remélhetni, hogy valamint az előadást számosan látoga­­tandják, úgy az a’ legkényesebb ízlést is fe­­j­­elelésén kielégíteni fogja. Uraim és asszo-­­­nyaim ! itt az alkalom , hol ismét segíthettek­­ kisded embertársaitokon, 's a’ mellett olly mű- v­éleményben részesülhettek, melly ezen Norma elzengtével valamint azelőtt, úgy ezután sem fog olly hamar ismét kínálkozni! Tanúja valék ablakomból következő ese­­­­ménynek: A’ váczi utczában a’ most épülű gr. Nákó-házban egy mintegy 11 éves dolgozó áll összeczivódván egy vénebb napszámossal, ez utóbbi által úgy oda csapatott a’ kőfalhoz, hogy fejét azonnal vér bob­tá el, e’ fölött a’ nagyobb erejű vén napszámos által összevisz­­sza ütlegeltetek. — Látván, hogy a' fiú vér­zik ’s az alkotványon ácsorgó pallér semmi rendelést sem tesz, álküldöttem juratusomat a’ pallérhoz, hogy a* megsérült gyermekről ’s a’ tettes megfenyittetéséről gondoskodjék, különben a’ dolgot a*­­ város kapitányának fo­gom bejelenteni. — Sőt magam is átmentem, hogy a’ pallérokat, kik gyermekeket kötéllel tudják a’ serény munkálatra korbácsolni, ez nemcsak emberbaráti , de részükről szoros kötelességük teljesítésére minél komolyabban fölszólítsam. — Nem képzelhetni azon garáz­da módot, mellyel az ott felügyelő pallérok­tól fogadtatom , kik még azt is el akarák ta­gadni , hogy valaki megsérült — Kiküldöt­tem tehát jurátusomat a­ városi rendőrhivatal­ba, hogy a’dolog hivatalos megvizsgáltatását és kinyomozását eszközöltessem; ott azonban, minthogy délután 2 óra volt, hajdúkon kívül senkit többé találni nem lehetett. A­zen az esetet délután másodszor is bejelentettem , é s remélem, hogy tisztelt helyettes kapitány úr ismert szigorúsága nemcsak a’tettest megfe­­nyítendi, hanem a' garázda palléroknak is értésekre adandja, mikép nem elég csak a' szegény gyermekeket korbácscsal hajtani munkára, hanem arra is ügyelniük kell, hogy illy vérengetések szemük láttára többé bün­tetlenül ne történjenek. — Egyébiránt a’ rendőrség figyelmébe ajánlom azt is, hogy miután ezen építésnél kitű­nőleg nagy szám­mal alkalmaztatnak, 10 — 15 éves gyerme­kek, bár ezeknek — mint értesítve vagyok, csekélyebb napszámért kell dolgozniok, mint az idősbeknek, mégis gyakran két any­­nyi kő- é s téglateherrel járnak az alkotvá­­nyokon, mint amazok. — Óhajtanám, hogy az 1840: XVII t. ez. 6-ik §-a üdvös és emberbaráti czélzatai ezúttal hathatósan fo­ganatba vétetnének. — Simon Florent. Pesten a’ polgári úszóiskolában folyó hó 26-kán Kubinyi Móricz fiatal ügyvéd víz­be fúlt. A’ szerencsétlenség borzasztó ; ne­hogy azonban ez ollyannyira üdvös intézet használatától a’ közönség elidegenedjék, vagy a’ szülők elrettenjenek, minden oldalról be­szerzett tudósítások nyomán kötelességünk­nek tartjuk kijelenteni, hogy szegény Ku­linyi Móricz szerencsétlensége egyene­sen saját könnyelműségének tulajdonítható. Ő még szabad úszó nem volt; épen leczkéjét végezte, ’s kiszállott a’ vízből, hogy magát kipihenje, ’s mégis úszómestere távollété­­ben szándékosan a’ vizbe bocsátkozott azon hiedelemben, a­­mint látszik, hogy a’ szom­széd lépcsőt egyetlen lökéssel eléri; de e­­zen már magában is gondatlan vakmerőséget halálossá változtatá reá nézve a’ körülmény, hogy ép azon helyen szállt a’ vizbe, hol a’ folyamnak a’ közvetlenül szomszéd tutajok alá erős húzása van; és ennek tulajdonítható, hogy még több napig csak holttestét sem talál­hatják. Annyi bizonyos, hogy ha egy 13 éves férfiú, mind a’ mellett, hogy úszni nem tud, a­ viz legveszélyesebb helyén a’ Dunába megy, és pedig ollyankor, midőn úszómestere köze­lében nincs , annak haláláról senki sem tehet. — A’minthogy az intézet tulajdonosa az il­lető hatóságnál kinyilatkoztatá, ’s ezennel is nyilatkoztatja , hogy akárki legszigorúbb vizsgálatának kész magát alája vetni, ha hi­ányzik e intézetében a* legkisebb dolog, a’ mi illy intézeteknél akárhol is megvan? — Mi részünkről kettőt óhajtunk: t­ől, hogy az úszóiskolának azon szöglete, hol a’ víznek illy veszedelmes húzása van , bárha a’ sym­­metriát sértené is, keresztbe rácscsal elrekesz­­tessék ; 2­or, hogy az úszómesterek személy­zete kettővel megszaporittatván, közülök ket­tő idönkint mások által felváltva, egyebet ne tegyen, hanem úszásra készen fel 's alá jár­jon , azonnali segélyt hozandó, ha valakit saját vakmerő vigyázatlansága (i­ért máské­pen baj nem is eshetik) veszélybe döntene. — E’ kettőt óhajtjuk, 's egyike legalább (mint halljuk) már meg is történt; egyéb­iránt a’ milly bánatos érzéssel sajnálkozunk a' helyrehozhatlan szerencsétlenségen, ép’ úgy sajnálnék ,­­ha az idves intézet haszná­latától valaki elidegenednék. Megyei dolgok. Hont, nyárelő 20. Aratási gyűlésünk nevezetesebb tárgyainak folytatása. 3) Gö­­mör megyének hongyüléseni pártolásra fel­szólító ama’ levele, melly az 1499. 57 t. sz. nyomán teendő indítványról szól, részünkről is pártoltatni fog.( 4) Pest megyének körle­velei biztos elküldetése iránti kérelme egész készséggel fogadtatott: teljesítése az elnöki hivatalnak meghagyatván. — 5) A’ nm­. h.ta­­nácsnak már másod ízben érkezett olly tartal­mú intézvényére, hogy a’ megyénk által szer­zett kősajtó önkényes használatával végkép hagyjunk fel, újabb felirás határoztatott. — 6) Ugyan a' nm. helyt.­tanácsnak olly intéz­­vénye, hogy a’ katonakórházak számára adó­zóink által bizonyos ágyneműk ’stb. eff. szol­gáltassanak ki, — el nem­ fogadtatott. (Most is magokkal vitték a tőlünk távozott katonák a nekik emberiségi nézetből adózóink pén­zén szerzett efféle tárgyakat! Innen van aztán a' ..reactio“ még ott is , hol emberiség van a' kérdésben.) — 7) Szintúgy a' hely­tartó-tanács megkéretni határoztatott köz­hasznú hirdetményeinek időelőtti elküldetésé­­re. — 8) Szentkirályi László stb. indítvá­nyára ő excja, megyénk főispánja, tisztvá­lasztás tartására megkéretni rendeltetett. — 9) A’ közmunkák czélszerű elrendezésire ki­küldött biztosság munkálata felolvastatott ’s elfogadtatott. A' biztosság helyesen azon elv­ből indult ki, hogy a' közmunkák kiszolgál­tatásának kötelessége ugyanazon javak és használatok után jár, mellyekböl a' rendes adó fizetése származik , miért azok , mindez helységre kivetett állandó megyei rovásod szerint, a' helységekre a' rendes adóval ha­sonló arányban osztattak fel. Mintegy 150 ezer gyalog napszámra lévén pedig rendesen évenkint szüksége a’ megyének, leszen égi rovás után kiszolgálandó 15 gyalog, vagyé 3 illy napot egy szekeresbe számítva, 5 sze­keres napszám. A’ személyszerinti felosztást mindig az adó felosztásával az illető tisztvise­lők egyszerre teendik meg­).( 10) A'puszta házhelyek- és országgyűlési költségekért-­ ha­nyag fizetések, kivált az uradalmak részé­ről , ismét hosszas vita­’s időbe került én : mindkét rendbelieknek bizonyos véghatáridő után szóbeli per általi behajtása elrendeltetett. (Coburg­hy uradalmai e’ részben is dicsére­tes kivételt tesznek.) ( 11) Börtöneink uj épületére készült tervek közül a­ lévai építész által készült magány rendszerű terv len elfo­gadva; kiviteléhez szükséges pénz a’ honi pénztár behajtandó bukásaiból kerülend elő **). ( 12) Elnök-alispánunk üdvös és korszerű indítványa: mikint a’ megye táb­la­­biráit, kik személyeink ’s jogaink felett ítél­nek , évenkint önmaga válaszsza meg, 's a’ megválasztottak a’ törvényszékeken mindig jelen lenni tartozzanak, — tetszéssel fogad­tatott, ’s az illy táblabirói titkos szavazattali választásra a’ jövő közgyűlés tűzetett ki. — 13) Portárs elnökünk czélszerű előterjeszté­sére, úgy a’ régi, mint a’ bírói végrehajtás által befejezett újabb pörök, portári lajstrom mellett, a’megyei levéltárba tétetni rendel­tettek. ( 14) Ipoly vizünk malmas gátjainak leszállítása ’s e­ szép folyónak netaláni hasz­nálhatósága megvizsgálására Beszédes mér­nök úr elnökileg m­egkéretni határoztatott. — 15) Meleg részvéttel fogadták a' megye ren­dei a’ pesti gazdasági­ egyesületnek párto­lásra felszólító levelét, ’s jelenleg a'jövő évi ,,Mezei naptáriból helységeik számára 250 példányt rendeltek vétetni nemesi pénz­táruk költségén. — 16) Az adószedés czél­­szerűségére nézve elhatároztatott: törvényes bizonyság jelenlétiben minden hó utolsó nap­ján tartani az adószedést, kivéve, ha ez ün­nep vagy közgyűlés napjára esnék , mikor is az ezt előzőn fog véghezm­enni. Továbbá sza­­bálylyá tétetett, hogy az alszedők a’ besze­dés utáni 4-ik napon a’ bejött pénzt minden­­ haladék nélkül a’ főszedőknek átadni tartoz­zanak. Végre — 17­ évnegyedes közgyűlé­sünk nyárutó 30-kára, törvényszékünk pedig őszelő 6-kára határoztatott. — Még néhány szót e' gyűlésünket megelőzött törvényszé­künkről is. Ennek nevezetesb tárgyait tevék: a) Elrendeltetett, hogy ezentúl minden ki­bocsátott rab helységről helységre kikisértes­­sék a’ megyéből; mi által ismét több száz napszámot veszít a’ földművelő nép ; ’s a’ ki egyszer kiállá büntetését, azt egyes vélemé­nyünk szerint nem lehet jogszerűleg akadá­lyozni menetében. — b) Meghagyatott az il­lető hivataloknak, hogy az illendőség tekin­tetéből arra is figyeljenek, miszerint minden fogoly ruhában’s tisztességesen jelenjen meg a’ törvényszék előtt. (Egy félmeztelen — ingnélküli! — rab is jött elő a’többi ringy­­rongy és piszkos között, mi bizonyára nem történnék, ha a’ rabok önmagoknak és a’ statusnak, melly őket tartja, nem pedig e­­gyes személyeknek dolgoznának, miért is nem lehet örömmel nem nézni az uj börtön é­­pitésének elébe. — c) El nem fogadtatott egy törvényszéki tagnak ama’ máshol már kor­­il­szerű indítványa, hogy rabjaink ne a’ pia­­czon (a’ megyeház előtti tér a’ piacz tere lé­vén), hanem ben a* udvaron büntettessenek.­­ Oka ez indítvány megbuktának egy részről az , hogy törvényszékeinken rendesen meg­jelenni szokott táblabiráink többségének ideá­ja lévén az újabb büntetőjogi eszmékről, — az határozottan a’ záchi idők eszméihez ra­gaszkodik. Azonban ez nem csuda, sőt ter­mészetes és menthető. De soha sem ment­103 *­ ­ *) A’ biztosság eme’ munkálatával bátorkodom ön­­nek ide csatolva kedveskedni. — P. L. (hasz­­nálni fogjuk. — Szerk.) **) Miután a’ magányrendszerről c’ lapokban nyil­vánított vélemény nem elméleti abstractiókon,­­ hanem tényeken, tapasztaláson alapszik, saj­náljuk, hogy figyelemre méltónak nem találta­ !! -tolt. — Szerk. 435

Next