Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-10-09 / 81. szám
ügyvédeink egyike a’ sujtásos természetből magyarázta ki, miszerint a’magyar nemes a’ megyei hivatalt uraságnak tartja, ’s innen fejtette meg a’ mezei czímtőli iszonyodást is. Már késő délután vala, beszédre beszéd, zajra zaj hágott, mig az elnök-alisp. maga is ellene az elkülönözésnek, kijelenté, hogy 63-an nyilatkoztak, 30 az elkülönzés, 33 az egyenlő hatóság mellett ,’s ő maga is ez utóbbiakhoz járul. És midőn ezen szám szerint a’ határozatot kijelentené , talpra ugrott a’ baloldal, és a’ többséget magáénak követelé, hivatkozván a’ másod aljegyzőre, kinek lajstromában a’ szavazatok többsége az elnöki kijelentéssel ép’ ellenkezőleg áll. Ezt természetesen erős felzúgás követte mindkét részről. A’ baloldal kinyilatkoztatá: mikép az elnök jó szándékában nem kételkedik; de szűkségkép tévednie kellett, mi igy hosszas tanácskozásban könnyen megesik, ’s felszalttá az elnököt jegyzékének fölolvasására. Az elnök érzékenyen panasztá fel a’bizadalmatlanságot, melly a’kívánatban mutatkozik, ’s fennen hirdeté , hogy arra okot nem adott. De midőn a’ tévedés követelése megujittatott, ajánlá a’szólók fölolvasását, olly föltétellel azonban, hogy ha hiba nem lesz, nekie elégtétel adassék; mintha itt alkunak helye volna, mintha az elnök nem tartoznék választóinak számadással minden pillanatban, mellyben arra fölhivatik, és mintha lehetne embernek illy esetben fényesebb elégtétele, mint tisztaságának igazolása. És az elnök, jegyzékét felmutatván, azt ismételtette azon nyilatkozással, hogy a’többség kimondása után nem számol itt a’ közteremben senkinek; fog számolni otthon, a’maga házánál, akárkinek. Utoljára az egész gyűlés fellobbant; szó nem valt érthető e’zajban; tüzelt az egyik oldal is, a’ másik is, némellyek heve még az Hiedelmet is tulhágta , ’s egy főbíró kimondá a’ terem előtt (mert az elnök eredmény nélkül hagyá és hagyata el a’ teremet), mikép ő nem állítja, hogy az elnök nem hibázott; de szemébe lökne, ha számolt volna. Boldog isten! mintha az volna veszélyes, ha a’ tévedés megismertetik , ha a’hiba nyilvánosan helyrehoznák, és nem az, midőn homály borul rá, ’s a’ világosság elnyomatik. — E’ történet okozá , hogy a’ másnapi gyűlésnek, melly sept. 15-kén 9 órakor megnyilt, aggodalommal néztünk elébe. A’ tegnapi határozat jegyzőkönyvének felolvasása után a’baloldal indítványa felette nyugalmasan ismételtetett, hogy az elnök-alispán a’ tegnapi szavazatok többségének kimondása fölött támadt kétséget oszlassa el; ’s ki ezt ismétlé, hozzáadta, hogy — mint magános értesítésből tudja — a’ tévedés abban fekszik, mert az elnök egy pár nyilatkozónak szavazatát, kik a’ baloldali inditványt pártolták, a’jobb oldalhoz sorozta; megnevezte a’ nyilatkozókat is, ’s felszólítá őket, különösen ezek egyikét, R.— I—t, K — Gy.—gróf ügyészét, hogy tegnapi szavazatát jelentse ki. Ezen ügyésznek tegnapi szavazata szokatlan volt, mert mindig az elnök és jobb oldal híve, talán csak tegnap szavazott azok ellen; de épp e’ szokatlanság ad a szavazatának annyi nevezetességet, hogy az auditorium minden tagja előtt tudva volt. Hanem a’ nevezett ügyész a’ helyett, hogy a’ felszólításra őszintén felelt volna , mutogatni kezdé, hogy a’szavazatok illy vallatása helyhatósági rendszerünket veszélyezteti; ’s kijelenté, hogy csak az egész, terem kívánságára fogja tegnapi szavazatát ismételni. Jól sejté, hogy a’terem meg fog osztani. Mert nyilván volt ugyan, hogy a’ dolog semmi fontosságot nem ölt magára, ’s az emberi hiba felvilágosítása az emberi bizodalmát még nevelni fogja; de az elnöki szék pártolói az ő politicai dogmájuknak felhordásával, miszerint az elnökben még a’ hibát is tisztelni kell , (igy volt mondva), nagyon elkeserítették a’ dolgot. És az nem történheték máskép. Mert volt idő, mikor e’megyében csak egry ember élt, ’s az az elnöki széket rettenetessé tette. Ő is egy halott már a’ több halottak között — mint Eötvös mondja — de még sokan vannak közöttünk, kik tiszteletében nőttek fel. Ezek azt hiszik, hogy tisztviselő hibáját közhelyen fölfedezni veszélyes dolog, az elnök tévedéséről szólni pedig ép’ „molimen recto ordini legitimaeque auctoritatali adversans.“ ’S csudáé, ha elnökünk illy pártolóktól körülvéve, végre még maga is elhivé, hogy számolni csakugyan alacsonyság volna. De a’ baloldal annyi követelések után kimondó, hogy ám ne nyújtson az elnök felvilágosítást, de bizodalmat se várjon, mig a’kétségét a’ szívben hagyja. Az elnök hallgatott, hanem miután tiszttársa, kire az elnök , mint jegyzeteinek kisérőjére hivatkozott, kijelenté, hogy ő azon jegyzeteknek ellenére nem volt, és nem valóságot, csak sejtést mond, midőn az elnök tévedésének okát abban is keresi, hogy B. K. ügyvédet is, ki a’ szólók sorába írata magát, de nem nyilatkozott, talán a’jobboldali szavazók közé sorozta: ezen nyilatkozás után az elnök érzékenyen jelente ki magát, hogy a’hibát, mellyet tiszttársa ellene felhozott, el nem követte; mert a’ fölemlített ügyvédet sem egyik sem másik félhez nem számitotta. És történtek éles fölzugások mindenik oldalról, mig egy fiatal ügyvéd, kinek szavazata kérdésben forgott, hogy mellyik oldalhoz soroztatott, kijelenté: mikép ő tegnap kimondó ugyan, hogy a’ szolgabirónak mezeivé tétele meggyőződésével ellenkezik (itt az elnök közbeszólt, hogy tehát e’ szavazatot jól számító feleihez), de — folytató az ügyvéd — mivel a’ baloldal eredeti indítványánál maradva, oda szavazott ő, hogy ezen kérdés ne most, hanem a’ jövő gyűlésen a’ választók által döntessék el, tehát szavazata méltán a’ baloldalhoz sorozható. Ezután R.— I.— is sürgettetett, hogy magát jelentse ki; de ő folyvást csak azt vitatta, hogy a’ municipium forog veszélyben, ha szavazatát ismétli. És hallgatott; de ép’ hallgatván szólott. Utoljára az elnök a’ viták végén nyilatkozott, mikép a’ tegnapi határozat kimondása után arról számolni nem tartoznék: mindazáltal, hogy lelkében senki ne kételkedjék, igazolja magát. ’S elsőben is egy már visszapattantott nyilról emlékezvén (D.— felállót!), mondá, hogy négy szavazat, melly a’ többséget teszi, forog kérdésben , ’s ha R.— I— felei közül kihagyja is, az ügyvédet, ki szavazatát ismétlé, feleihez számitja; oda számitja H.— A.— táblabirót is, ki a’ mai gyűlésben jelen nem volt; T.— L.— táblabirót pedig sem egyik, sem másik félhez nem sorozza. De ha — veté utána — ezen négy szavazatok az Ő feleinek sorából kiesnek is, tagadja, hogy a’ másik félhez számíttathatnának (?), ’s ekkor az egyenlőség állván elő, a’ határozat azon oldalon áll, mellyen ő, az elnök , áll. „Helyesen!“ kiáltó ez az oldal. D.— következett, ’s kinyilatkoztatá, miképen azon megjegyzésével, hogy B. K. figyvéd talán a’ szavazók közé soroztatott, semmi nyilat nem irányzott az elnök ellen, mert nem mondó, hogy malitiát, hanem hogy csak hibát sejt, előre kijelentve, hogy sejtésében tévedhet, mint az elnök is jegyzéseiben. „Emlékezem én —folytató— hogy elnök úrnak főjegyző korában országgyűlési utasításban ejtett toll hibájat) itten közgyűlésben igazittatott meg. Hibázhat tehát, ’s hibázott is akkor tollal: miért ne hibázhatott volna most trónnal?“ — „Igazság!“ mondó a’ baloldal. Végre azon tbiró, ki a’ kétség eloszlatását kivánta a’ gyűlés kezdetén, bezáró a’tárgyat, mondván, hogy az elnök leszámolt, ’s azért nagy ideje, hogy tovább menjünk. És más tárgy vétetett föl. Nyitrából, sept.30.F.h. 6-kán kezdett közgyűlésünknek tárgyai közül még ezek említendők. A’törvényszéki táblabirák jövőre titkos szavazattal fognak választatni, számra 24-en;tisztségük ideje egy év; választható minden nemes, kivéve a’ megyei ’s uradalmi tisztviselőket; az 1842-ik évre jövő közgyűlésünk első napján történendik a’szavazás , mi közhirül adatik. — Egy megürült bodokjárási esküttségre, nyilvános szavazásban szótöbbséget nyert K. J. helyettesítés végett főispán uz ő excellenta -jának ajánlólag fölterjesztetett; azonban a’ gyűlés folyta alatt megérkezett ő nagymaróságának sept. 5. költ levele,melly által a’ fentebbi hivatalra S. B. esküdtet a’ bajmóczi járásból a’ bodokiba, hol lakását tartja, áthelyezni méltóztatott, az ott támadt ürességeket is pótolva. — A’ mostani szolgabiráknak, egyéb bokros foglalatosságaik tekintetéből, a’ rendőrségi törvény sikeresitésében elégtelensége közösen érezhető leven, a’BB. minden egyes járásban egy szolgabirónak, az említett törvény értelmében, rendszeresítését nélkülözhetlennek látták, ’s ehhez járulás végett a’ nm. h. tanács elébe fölterjesztést tettek. — Gömörnek az avatási áldás megtagadása iránti felszólítására, a’ BB. e’ tárgyat a’ vegyes házasságok meg nem áldásával szoros összefüggésben találva, ezek körüli rendelkezéseiket a’ sérelem ez uj nemére nézve is elégtették. — Ugyanannak az esztergomi és egri érsekek főispánságai, Csanádnak az érsek-primás által a’ kir. táblához két birónak kinevezése, Pestnek magyar utilevelek, Hajdúkerületnek a’ keleti anyaszentegyház szertartásaihoz tartozó könyveknek magyarul nyomtatása, pesti kisdedóvó-egyesületnek hasonló intézetek alapítása tárgyában érkezett felszólításai az országgyűlési utasítás tervének kidolgozásával megbízott küldöttséghez tárgyalás és véleményadás végett utasittattak. — Zólyomnak felszólítása Lihay remekműve iránt pártoltatni határoztatok. — Jövő törvényszékeink november 29-kén kezdődnek, közgyűlésünk december 13-kán. — Batthyányi Ferdinánd. Rövid közlés. Megyékből. I. Bács. (Közgy. sept. 20.) Az * A’ tollhibának , mellyről szó vagyon, története ez . Az 1839- iki országgyűlésen a’szabad választási sérelemnek volt egy záradéka, mellyet Vas megye indítványozott, miszerint a’ Ilt. elkészítendő dolgozataikat legfelsőbb helyre nem fognák terjeszteni, mig a’ szabad választási sérelem nem orvosoltatik. Es Szaotiar, melly e' sérelmet pártold, pótlólag utasítja követeit, hogy a’ járadék Hagyassák ki a' felírásból. Ezen utasitás meghitelesitése és elküldése után a’ emnservativek, kik saját magok Tsés/ték a' nevezett pótló utasítást, isten tudja, ki által figyelmeztetve , észrevették, hogy mondván semmit nem mondottak, mivel a’záradék a’felírásban eddig sem valt, hanem csak az üzenetben; és azért nemsokára meg is igazították azt, ’s köteteiknek tudtul adák, hogy a’mi a’felírásról mondatott, az üzenetre értessék. De ez csak tollruha volt. A' közlő. 383 újonnan kinevezett főispán ur a’ megyéhez intézett levelében a’ nemességnek tisztválasztás végetti tszszeirására öt küldöttséget nevezett ki, és, egy középpontit, melly amazoknak munkálatait megbírálva, a’ közönségnek bemutatandja; a’ megye részéről pedig az összeírás elvei és szabályai kidolgozására választmány bízatott meg. A’ választási jog a’ nem egyes, görög és protest, lelkészek és káplánokra is kiterjesztetett. Az úgynevezett diplomaticus egyedeknek indítványba hozatott szavazata jövő országgyűlésen szorgalmaztatni , a’ főispán urnak pedig tiszt választási intézkedéseiért köszönőlevél íratni határoztatott. A’ nm. h.tanácsnak intézményében legfelsőbb helyről érkezett k. rendelet által a’ bajai lakosság jövendőre a’ váltságbérnek pengő pénzbeni pótlására szorittatott. — II. Szépes. (Közgy. sept. 28.) A’ húsárnak jövendőre a'természeti árt megközelítő szabályozhatására nézve javaslatadás végett választmány neveztetett. A’ szőnyegre került, nagymllóságu helytartó-tanácsnak több rendbeli körlevelei egyike a’ megyét oda utasítja, hogy ezután minden személy- ’s egyéb leirások ’s oklevelek, melylyeknek országszertei közültetése kivántatnék , magyarul szerkesztve terjesztessenek föl. — Továbbá élénk figyelmet gerjesztének a’ másodalispán urnák vámróli jelentései, mellyek szerint a’ lublói, gnezdai és podolini vámok ítélet által eltöröltettek. — Ez alkalommal a’XVI városi kerület ellen, melly az említett városokat a’ vám dolgában a’ megyei törvényhatóság ellen izgatta, sőt az e’ tárgyban költ k. leiratnak is ellenszegült, őfelségéhez felírás határoztatok. Egyházkerületi dolgok. Kákád, sept. 21. A’ helv. hitv. érmelléki egyházvidék, Tátiban, sept. 20-kán tartott közgyűlése tanácskozásainak eredményeit ezennel közlöm. — A’ nevelés dolga kerülvén szőnyegre, olvastatott vidékbeli esperes Csécsy János ur e’ részben beadott terve, melly, mint a’ kor kivánatinak mindenben megfelelő, elfogadtatott, ’s falusi iskoláinkba behozatni rendeltetett. Szoros felügyelet fog e’ szerint arra fordittatni, hogy a' szülők gyermekeiket iskoláztassák, mint szinte, hogy a’ tanítók növendékeik közül kötelességüknek pontosan eleget tegyenek; amazok — ha a’ szükség kivánandja— kényszerítő eszközökkel is; ezek, a’ legszigorúbb (minden helyben a’ lelkész és több ekklézsiai elöljárók által gyakorlatoin) felvigyázat ’s őrködés által lesznek köteleztetések betöltésére szorítandók. Ő K jelölteltek az iskolákban tanítandó tudományok, nem csak (mint eddig) az iurulságok, zsoltárok, catechismus, hanem mind azon tudományok, mellyek egy magyarorsági polgár élete boldogítására szükségesek; ezek tanítási rendje ’s módja meghatároztatott; kézikönyv, melly szerint tanítani kell, kitüzetett; végül, a’ tatárok az áltatok tanítandó tudományukból szoros vizsgálat alá vettetni rendeltettek. Kiterjedt a’ gyűlés figyelme az iskolába járó gyermekek testi gyakorlatára is, mi hogy iskoláinkba jó móddal behozathassák, közbirtokos Miskolczy Károly ur indítványozta, hogy a’ hozzánk legközelebbi helyen, névszerint Gyomén, az ottani derék reform, lelkész Dávidházy Samu ur Csüggedetlen szorgalma által felállított kisdedáva-intézetben létező gymnastiai eszközük megvizsgálására bizottmány küldessék Gyoméra, melly az ott megnézett ’s vizsgált testgyakorlóeszközök utánkészítése, ’s iskoláinkba leendő mikinti bevitele felöl tervet készítsen. — Az indítványozó ur indítványát nemeslelküséggel tetézte, 50 vallásbrintnt ajánlván az ezen dologban teendő utazás költségei fedezésére. Az indítvány közakarattal jön elfogadva, ’s küldöttség tagjaivá a’ világiak részéről .Miskolczy Károly és Dobozy István urak, az egyháziak közül kakadi lelkész Nagy László neveztettek. — Néhai b.e. Récsey János, ezen egyházvidék köz.tiszteltben állott esperese, még életében bizonyos alapítványt tett, az ezen egyh.vidékbeli meghalt reform, lelkészeknek szegénységben maradt özvegyei’s árvái fölsegélésére, melly alapítvány az ugyanezen vidékbeli lelkészek önkénytes adakozásából e’ napig — körülbelül — 2200 váltófílra szaporodott. Most a’ gyűlés, ezen tőkepénz szaporítása tekintetebíl, törvénynyé tette, minden, e’ vidékből lelkész, helyheztetéséhez képest, mennyit tartozzék évenkint e’ pénztárba befizetni, melly befizetések ez intézetet 5 év leforgása alatt olly állapotba helyheztelenek, hogy a’ bejövendő kamatokból fizetéseit megkezdheti. Táblabiró Dobozy István úr, magát a’ gyűlés előtt a’ részvényesek sorába íratván, minden, jövendőben rá hárulandó haszon nélkül, öt évi részvény lefizetésére nagylelkűleg kötelezte; gróf Kint Gergely pedig, az intézet gyámolitására, a’ pénztárt 100 váltóforinttal megajándékozni kegyeskedett.— Vitatkozás tárgya lett az unió is. Mind a‘világi, mind az egyházi rémjén levők közül többen lelkesen szólottak ez ügy mellett, — ’s ellene senki sem. — Felhozták: minő fájdalommal érlelték a’ tiszántúli superintendentiának e’ részbeni nyilatkozatát; — felhozták, hogy ezt a’ superintendentia a’tenetu- sok megkérdezése nélkül tette, holott illy életkerlüi.