Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-01-13 / 108. szám
a’ HU. egy része, ’s köztök különösen B. S., H. K., I M. J., I. J. e’járásbeli fősz.biróval együtt a’ rögtönítélőszék kérésének szükségét látták, ’s véleményük támogatásául a’ theoreticusok ellen elszórt ’s leginkább Sz. B. foszolgabiránk tudósitásába szútt rövid elmélkedésre czélzó humoristicai flosculusok sűrű zápora közt emliték, mikint a’rögtönitélőszék ujdon szabályozott alakjában a’hirtelenkedés veszélyeitől biztosítva emberiebbé lön, mig nevét megtartva , hatását a’ népre nem veszté el ’stb. A’ többség azonban a’ statárium ellen vivők által felhozott fontos okokat méltányolva, annak kérésétől annyival is inkább elállott, mert a’ jelentést tevő négy főszolgabíró közt egyedül az érintett szentpéteri járásbeli volt, ki a’közbátorság tekintetéből annak szükségét véleményezé. De midőn a’ statáriumról lemondottunk, nem feledők el Szentpéter városát. És miután már megyénknek e’ városra nézve tett legszigorúbb rendeletei is süker nélkül maradtak, ’s a’ személy- ’s vagyonbátorság — egyik táblabiránk ’s e’ városban birtokos előadása szerint is— csupán állandó s elegendő örök által tartathatnék fen, mire mind házi, mind nemesi pénztárunk tehetetlen , — a’ Miskolcz városa környékén fekvő katonaságot a’ kérdéses városba rendeltük szállíttatni; a’nm. h.tanácsot pedig megkérendjük, eszközölné ki az illető után, hogy e’ katonaság járásbeli főszolgabiránk mindennemű rendeleteit rögtön teljesítse. Ezen sz.biránk egyébiránt oda utasittatott, hogy Szentpéter városában minden héten legalább kétszer jelenjen meg; a’ gyanúsabb házakat gyakran motozhassa, a'város közelében az útvonalakon állandóul patroliroztasson, ’s ezenkívül a’ környéken lakó birtokosok közt állandó polgári őrök fogadására ’s tartására aláírási ívet nyisson, melly már gyűlésünkben szép sükerrel meg is kezdetett; mindezeknek mikinti teljesítéséről első alispánunkat koronkint tudósítsa.— Ennél szigorúbban rendelkezni—úgy tartom—hatalmunkban nem áll, ’s a’süker bizonynyal remélhetőbb , mint a’ statárium mellett. „De hiába! mind ezek mit érnek, ha ott nincs az oszlop, ’s rajta nincs minek fityegni!“ — rekeszté be egyik táblabiránk.— Ennyit e’ gyűlésről. Engedjen már most kegyed a’ magam ’s e’ hírlap hitelességéért néhány sornak helyi hasábjain. Miskolcz városa főbírája Soltész Nagy János által e’ lapok 100-ik számában múlt közgyűlési közleményem néhány soraiért méltatlan gyanusittatását lobbantja szememre. A’ neheztelt sorok íme ezek: „aggodalomteljesen vártuk mindnyájan e’ napot (mellyre a’ szatmári1-ik pont tárgyalása halasztatott), mert a’ lefolytnak estéjén többektől lehetett hallani, miszerint az elhalasztásnak némellyek csak azért valának baráti, hogy miskolczi ’s a’közel falukból éjjel behozandó cortesek segítségével az ügyet megbuktathassák. ’S valóban többektől hallók, hogy Miskolcz városa birája parancsából tizedesek jártak el a’ városban, minden nemes családot megjelenésre hívók.“—E’ sorok előrebocsátása után a’ tisztelt ur önmaga megvallja, mikint „a’miskolczi nemeseket a’ kérdéses gyűlésbe csakugyan be hivatá ; de ezt tévé kötelességből, a’ rendes úton ’s elveivel egybehangzólag, mellyek szerint tanácsosbnak tartja a’ népet az illy nemű fontos kérdésekkel megismertetni ’s igazságukról meggyőzni, mint mystificatióval monopolizálva, határozatot alkotni, melly szerit, hogy megszakadjon, ’s mellyet egy véletlen kettétör.“ Szentek előttem ez elvek, ’s teljesen egyetértek Miskolcz városa főbírójával abban is, hogy a’nemesi rend egyenlőségére fektetett municipalis szerkezetünk mellett nemestársainkat — kivált a’ nagyobb érdekű és fontosságú reformkérdések tárgyalásánál — különösen is felszólitni ’s meginni mulaszthatlan kötelességünk; de mind e’ mellett is talán nem ok nélküli az aggodalom — kivált adóelvállalási kérdésnél — hogy valljon nem leendő rosszakarat, vagy csak balvélemény is, melly szegényebb sorsú nemestársaink tudatlanságát ’s előítéleteit a’ tárgy, sőt — mint Szatmár legközelebb sajnosan tapasztalá — a’felvilágositni czélzók ellen is lázaszthatja. Igaz, hogy Miskolcz városa számos műveit polgárokkal dicsekszik, kiket ez ügy fontosságáról ’s igazságáról már világosítói sem szükség , de tagadhatlan, hogy vannak itt is szegényebb sorsú nemesek, kiket e’ veszedelmes krisistől csekély műveltségük egyáltalában nem ótalmaz. — Ezeket előrebocsátva — bár magától a’ czáfoló úrtól nem is, de egy-két egyedeink politicai hitétől tartva — lehetetlen vala a’ kérdéses gyűlési naptól ’s a’ tizedesek eljárásától nem tartanunk, magára az adóügyre nézve is. De — mint a’ czáfoló úr szavaimból igen bölcsen következteti — más tárgya is volt nálunk ez aggodalomnak , melly a’ háziadó köpenye alá takarva, csak más napon lépett ki világosságra; ’s ez volt az egri járás egyik alszolgabiráját a’ főbirák közé emelni törekvő szándék. És ha e’ részben gyanúsítottam Miskolcz városa főbiráját, a’ körülmények egybevetése után maga is meg fog győződni, hogy az mégis csak nem minden ok nélkül történt. Mert ha (mint czáfoló állítja) a’ miskolczi nemesek az adó tárgyalására hivattak meg, miért történt az nov. 11-ike estéjén ’s a’ következett nap reggelén? midőn az előbbi gyűlés határozata szerint ennek tárgyalása nov. 11-re, vagyis a’ gyűlés első napjára tűzetett ’s igy hirdettetett ki az egész megyében.— Hiszen csak Szemere Bertalan véletlenül közbejött ügye okozá, hogy a’ tárgy e’ napon be nem végeztethetett. Egyébiránt illy neme a’ közhirrétételnek — mint értesittettem — ez ideig soha szokásban nem volt. Tizedesek járják ugyan el a’ várost, de az összes tanácsnak, nem pedig magának a’ városbirónak rendeletéből, mint ez úttal történt. De akármint szokott légyen is történni e’ kihirdettetés, miután az már a’ kitűzött időn túl esett meg, ünnep utáni éneklés volt, ’s legalább is hivatalos hanyagságot bizonyít. Ha pedig ez buzgóságból ’s népserkentési czélból már másodszori kihirdetés volt (miről mit sem tudunk), miért nem ismételtetett a’ harmadik napon is, midőn a’ fergeteg elvonulva, a’ tárgy valósággal szőnyegre jött ’s be is végeztetett? vagy pedig miért nem történt e’ buzgóság más hasonérdekü tárgyaknál, mint p. o. a’ szatmári felsőbb pontnál ’stb.? Itt már — higye el czáfoló ur— nem segíthet rajtunk sem Montesquieu, sem Hoffman, sem Filangieri. Marmarosi gyűlés folytatása. (3 Sziget, dec. 27. 1841. Nov. 29-kén kezdett közgyűlésünket, ámbár négy héten keresztül folytonosan tartották, a’ tárgyak sokasága miatt be nem végezhetvén, folytatása januar. 24-kére határoztatott. A’ már közlötteken kívül e’ gyűlésünkön még két nevezetesebb tárgy fordult elő. Egyik a’ beállott katonai évben kivetendő adóróli előleges költségvetés, mellyben kimutattatván, hogy a’ most e’ megyében szállásolt 172 főből álló lovas katonaság tartásából hét hónap alatt házi pénztárunkra deperditált fejében 7,600 pontnyi teher háramland; ez évre a’hadi adó, melly tavai 41,309 ft 18 krból állván, a’házi adóval egyenlő volt, egy negyedrészszel felebb emeltetni határoztatott; ’s igy a’ f. évi hadi és házi adó mennyisége közel 93,000 ftot tesz, mihez még a’ majd 80 ezerre rugó restantiák járulnak.Nagyon is átlátták a’ megye Hitei, hogy e’ részben szükséges az orvoslás, ’s azért küldöttséget neveztek, melly javaslatot adjon az iránt, miként lehetne a’ házi pénztár szükségeit minél kevesebbre szállitani ’s apasztani? A’másik tárgyát, melly az előbbivel kapcsolatban áll, a’ számvevői hivatal által a’ tiszti fuvaroknál fölfedezett visszaélések *) képezek; ezek következtében hogy a’ pénztár minden nem-illető fizetésektől megóvassék, a’jelen gyűlésből választmány küldetett ki olly javaslat készitésére, melly jövendőben hasonló visszaélések meggátlására szolgáljon. E’ választmány által beadott javaslat elfogadtatván, foganatba vétetni rendeltetett, ’s röviden ezekben központosul, hogy jövendőre nézve minden tisztviselő minden hivatalos utasításait egy jegyzőkönyvbe iktassa, és pedig egyik rovatba az adózók által kiszolgáltatott vontatókat, a’ másikba pedig az előbbemtől elkülönözve, azon hivatalos utazásokat és az ezekért fizetendő járandóságot, mellyeken a’ tisztviselő saját alkalmatosságát **) használta; ezáltal a’ Hjt. kikerülhetni remélik , hogy a’ pénztár szükségtelen kiadásokkal ne terheltessék. — Egyébiránt megyénkben a’ hivatalos vontatóköltség, a’ menynyire lehetett, eddig is kimérve volt; mert évenkint 700re sem ment, holott Marmaros kiterjedésére nézve harmadik megye; ’s ha összevetem as Torontói vmegyének — mint e’lapokban olvasám— 14 ezerre rugó hasonnemű költségeivel: állításom, úgy hiszem, nem egészen alaptalan. A Szigeten a’ szenvedő emberiség fölsegélésére már több évek előtt alakult és kívánt sükerrel gyümölcsöző jótékony egyesület által e’ szent czélra dec. 26-kán a’ „Nők köztársasága“ czimű színdarab adatván elő, a’ részvét ’s pártfogás az egyesület jótékonyságát méltánylani tudó közönség részéről eléggé kitüntettetett; mert már a’ játék kezdete előtt a’ színház úgy megtelt, hogy sokan visszatérni kénytelenittettek. Az új év első napján hangversenyt, febr. 2-kán pedig tánczvigalmat fog ugyanezen egyesület a’ kitűzött czélra adni, ’s Marmaros hölgyei öröm- ’s készséggel fogadván az egyesület felszólítását, egész buzgósággal készitgetik a’ tánczvigalom alkalmával sorshúzás utján kijátszandó műveiket. Baranyából. Pécs, dec. 17. 1841. Megyénk közgyűléséről pótlékul még arról van szerencsém tudósítani a’ tisztelt közönséget, hogy Loosz Antal ur középponti járásbeli sebészünk beadván jelentését megyei küldetéséről, — ebből örömmel értesültek a’ RR. a’ felől, hogy említett sebészük dr. Schoepff urnak kitűnő szívességéből, ki példás buzgalommal járt mindenben kezére, a’ kisdedgyermek-kórházbani gyakorlati eljárást, ’s a’ kancsal szemek műtételét két hét alatt alaposan megtanulhatta, minek köztizen visszaélések olly egyedek által követtettek el, kik a’ megye szegődöttei, nem pedig tiszti kara közé tartoznak , egyébiránt a’ pénztár káratlanitása elrendeltetett. **) Megyénkben csak az öt városban lehetvén vontatókat kapni, a’ tisztviselő, ha ökrökön vagy lóháton nem akar utazni , kénytelen tulajdon alkalmatosságát használni, mi felsőbb rendelet által is jóváhagyatott.vetkeztében rövid idő óta visszatértével már 14 tökéletesen sikerült műtéteiről szóló bizonyítványokat mutatott elő; egész utazása és ottléte pedig nem került többe, mint 226 prtba;—minthogy azonban ezen pénz a’ házi pénztárból előlegeztetett neki, ezt az emberiségért buzgó RR. azon amúgy is annyira terhelt pénztárnak saját erszényükből szabad ajánlatkép visszaadni határozók; egyszersmind dr. SchoepfF urnak az emberiség nevében hálás köszönetüket örök emlékül a’ jegyzőkönyvbe iktatni elrendelék. Egyszerűek ugyan csak a’ polgári erények jutalmazásai ’s megtiszteltetései, mert még nem szokta meg világunk „Jünner“-eknek olly oszlopokat emelni, mint hires hadvezéreinek. De van egy belső érzet az emberi kebelben, melly sugalja a’jobbaknak, hogy kedvesebb dolog isten és annak választottjai előtt sebeket gyógyitni, mint sebeket vágni, ’s ha nagyobb is hirök azoknak, kik ezreket visznek mészárszékre, melly után csak vérkönyek hullanak, de a’ tiszta öntudat szebb jutalmát leli azon hálafohászokban, mellyeket polgártársai csendes hajlékukban örömkönyekkel kisérve repitnek a’ mindenható trónja felé! — A’ franczia új romanticai iskola nem egy könnyen léphet föl nagyobb contrast példájával, mint mellyet most, az emberszeretet szép példánya után, a’vad kőszültség iszonyatos kitöréséről remegő tollal kell leírnom; ugyanis hegyháti járásunk Cs. falujában egy paraszt polgártársa iránt azon gyanúval viseltetvén, mintha ez egy méhkasát elorzotta volna, a’ megyei tisztviselők mind a’ most tartott törvényszéken lévén, azt M. mezővárosban lévő ordonnance-pandurnak följelentette, ’s tetemes jutalmat ígért neki, ha a’ bűntettet kivallatja; tán egy kissé fel is borozva, az említett helységbe vígan kikocsiznak, ott a’ szegény, az egészről mit sem tudó embert megkötözik , ’s a’ szekér után kötélen sebes vágtatva vissza M. mezővárosba hurczolják; most már az ex abrupto maga magát constituáló criminalis pandur-biró elkezdi a’ sebes commotiótól félholt emberen a’ benevolumot, természetesen egy kis szelid tortúrával, mit spanyol inquisitiói raffinerievel fokonkint nevelt, mig végre a’ szegény emberen több halálos sebet ejtvén, nyelvét kovácsfogóval kirántván, testét égő kanóczczal perzselvén , ez hat órai égbekiáltó kinzás után a’ benevolum alatt kiadó lelkét ’s meghalt! — meghalt egy méhkasért!! ’s mind ez fényes nappal , számos néptömeg jelenlétében történt, melly elég gyáva volt azon felbőszült tigrisnek, ki irgalom nélkül tépte szét embertársa kebelét, azon fenyegetésétől megijedni, hogy mindenkit, ki hozzá közelíteni merészel, áldozatának körmei közüli kiragadásáért, tüstint agyonlő! Most azonban már mind a’ biztató, mind a’ cselekvő a’ megyei fogházban várják a’törvény szigorú ítéletét. Oh! népnevelés, rendezett criminalis codex! hol vagytok?! pedig a’ ti hatástok nem is rögtöni, — ’s még az a’ nép vérébe átszivárog, ’s benne egy morális, átalakulást eszközöl, talán nemzedékek fognak addig kimúlni, ’s ki tudja, nem virad e gúnynyal polgárisodásunkra a’ 20-ik század is?! — A’ P. Hirlap 97. számában nemzeti casinónk közgyűléséről közlött tudósításom *), miszerint az három német lap kiküszöbölésével ugyanannyi magyarnak meghozatalát elrendelte, — a’ Pesther Tageblatt 293. számában azon félreértésre ’s ezen épült rovatos leczkézésre adott alkalmat, mintha ezen egyesület a’ német nemzetiség iránt gyűlölettel, vagy literaturája iránt megvetéssel viseltetnék; mert a’ czikk írója föl sem tehetvén, hogy ez financiális combinatióból eredt, ebben valami politicai túlzást lát, ’s nagy bölcsen arra figyelmeztet, hogy még mennyit tanulhatunk a’ német literaturából. — Erre felvilágosítással tartozunk. — Valamint casinoi egyesületünk hazafiusága ’s minden nemzeti közügy iránti buzgó részvéte és pártoló vonzalma túl vagyon minden kérdésen, ’s ezt nemcsak nem tagadja, sőt inkább méltán büszkélkedhetik benne, úgy ellenben gyűlölettel vagy megvetéssel egy nemzet vagy ennek irodalma ellen sem viseltetik; leginkább pedig nem a’ német ellen,mellyhez a’ polgáriság’s felvilágosodás szent lánczai édesen fűznek , ’s ha volna agitatio, melly ellen visszahatással kellene munkálnunk, ez legfelebb a’ panszlavismus lehetne,mellynek átlyuggatott fekete palástja alól csak torzképek undorilnak elő; ettől azonban körünkben tartani—istennek hála!—nem kell; de azon nemzethez, mellyel egyesülten törtük meg a’ délkeleti barbárnak minden civilisatiót elnyeléssel veszélyeztető rohanásit, együttomlott vérünkkel kövéritők Pannónia téreit, ’s mellyel egyesülten képezhetünk csak áttörhetlen gátat az és keletről fenyegető szintazon vésznek, ’s melly a’ nyugotias polgári tandás első magvait veté földünkre **), mindaddig, mig hazánkban suprematiát gyakorolni nem akar — a’ mire egyébiránt cosmopoliticai szelid természetinél fogva nem is jó *) Ennek végén egy értelemzavaró sajtóhiba van: „pécsi városunk 11 helyett dlv. „pécsi vásárunk.“ •— S ze rk. **) E’ részben tán a’ keleti birodalom ’s Italia is Mr hálánkra némi igénynyel. — Szerk. 7# 29