Pesti Hirlap, 1842. augusztus (166-173. szám)
1842-08-04 / 166. szám
nyék, mellyek egy hosszú jövendő forró kívánatot ébresztik minden kebelben! A’a tunamelléki ref. egyházkerületi gyűlés. Ki az időszaki sajtó minden szinti orgánumaiban ezen egyházkerület superintendensi választása ügyében történt majd igazoló majd czáfoló nyilatkozatokat, az olly különböző szempontokból indultakat, figyelemmel kisérte, jóslói tapintat nélkül előre látható, mikép e’ kérdés csomója nem fog megoldatni a’ nélkül, hogy személy- és pártérdekek nyílt harczra ki ne törjenek, annyival inkább, minthogy a’ vidéken történt izgatások ’s gondosan terjeszgetett gyanusitgatások következtében az egyházvidékek küldöttei a’ középponti kormány tagjai ellenében bizonyos féltékenységgel jelentek meg, mintha ezek amazok jogainak korlátozásán törekednének, ’s befolyásukat a’kerületi ügyek elintézésébe csökkenteni szándékoznának. Illy ingerült állapotban lesé julius 16-ka, mint ezen egyházkerületi gyűlés megnyitásának napja, a’ kedélyeket, mellyek feszült várakozással néztek a’ superintendens-választási ügy catastrophe-jának elébe; mert ez vala a’ gyűlés főtárgya, ez a’ vetélyalma. — Mielőtt azonban az e’ tárgy körüli, helylyel-közzel egy kissé keserű gyűlés részleteinek leírásába ereszkednénk, tájékozás végett szükségesnek látjuk, tisztelt olvasóinkat azon előzményekre figyelmeztetni, mellyekből a’ később történtek következtének. Ugyanis említve volt lapjaink 147-dik számában, mikép a’ Báthory Gábor superintendens halálával ezen egyházkerületben megürült főpapi hivatalra beküldött szavazatoknak többfelé oszlása miatt, általános többséget vagyis az összes 238 szavazat felénél többet nyertnek egy sem mondatott;mert—a’mint lapjainkban később kifejtetett— Polgár Mihály úr részén a’ szavazattal biró kerületbeli 238 egyház közül 120-an állottak ugyan, de mivel ezeknek szavazatai közül kettő felfüggesztetett, egy pedig érvénytelennek nyilatkoztatott, a’ maradék általános többségnek nem számittaték; minek következtében aztán uj szavazás rendeltetett, ’s a’ választásra csak a’ legtöbb szavazattal biró két egyed, u. m. Polgár Mihály és Szeles Sámuel urak (ez utóbbi első szavazáskor 106 szavazattal birt), jelöltettek ki; a’ szavazatok pedig a’ jelen gyűlésre határoztattak beküldetni. — A’ gyűlést főgondnok Teleki Sámuel gróf ő maga azon jelentéssel nyitá meg, miszerint több egyházvidékek által a’ másod alkalmi szavazatok be nem küldettek; mi hátráltató körülménynek nem tekintetvén, többek által sürgettetett, hogy az eddigi eljárás nyomán az újabb szavazatok felbontassanak, ’s ezzel meg lön kezdve az annyi szenvedélyességgel és személyeskedéssel két napig folytatott ingerült vita, mellynek busító jeleneteiből okulva, minden jobb érzésű kebel világosan meggyőződhetett arról, mikép a’ ref. egyházi szerkezetre nézve egy gyökeres reform mulhatlanul szükséges, ’s mikép az e’ körül teendőket már sokára nem is lehet halasztani a’ nélkül, hogy az e’ hitvallást követőknek ügyeik elintézésébeni törvény biztosította függetlenségök, ezen egyetlenegy palládiumok , koczkára ne tétessék; mert bizony-bizony ha a’ dolgok még sokáig igy folynának, a’ felsőbb beavatkozás nehezen fogna elmaradni, mire márig is némellyek hivatkozni nem átallották. — A’ szavazatok felbontását különösen azon vidékek követei ellen tették, kik illető egyházaik szavazatait be nem adák, ’s küldőik nevében az újabb szavazatszedést rendelt kerületi kisgyűlés határozata ellen óvást téve követelék, hogy a’bizottsági eljárásról jelentés tétessék, ’s az első alkalommal beküldött szavazatok előterjesztessenek, főkép azon okból, mert azon szavazatok feletti bírálat, mellyek ellen kifogás létetett, a’ nagy gyűlést illeti, annyival is inkább, mivel —úgy mond—a’ kisgyűlési jegyzőkönyv szerint a’ superintendensi hivatal arra ruházandó , ki a’ beküldött szavazatok felénél nyert többet. — Amazok ellenben, kik t. i. a’ másod alkalommal beküldött szavazatok felbontását sürgeték, a’ kisgyűlési rendelkezést ’s az ennek nyomán történt választmányi eljárás helyességét azzal védelmezék, ’s vizsgálat alá már csak annyiból sem vehetőnek nyilatkoztaták, mivelhogy magok a’ tiltakozó vidékek annak eljárását akkor, midőn a’ főgondnoki körlevél folytában szavazatot szedtek, tettleg helyesnek elismerék; ’s hogy a’ kánon a’ püspökválasztásban a’ nép részvétét rendeli; hogy pedig a’jegyzőkönyv az általános szótöbbséget értette, azon részéből is kitetszik, melly minden egyházat szavazni rendelt. ’S ezzel megszakadt az első napi tanácskozások folyama. — Másnap ezen egyházkerület nyolcz megyéi közül a’ baranyai, külsősomogyi, kecskeméti, tolnai ’s vértesaljai egyházmegyék küldöttei ’s a’ dabasi és halasi egyes egyházak által beadott óvások olvastattak fel, mellyekben kijelentetett: mikép a’ kisgyűlés akkor, midőn a’ szavazatjogot, a’ ref. egyházi szerkezet presbyteri rendszerének ellenére, az egész népre kiterjeszté, ’s a’ szavazatbontást, az egyháziak mellőzésével, csupán világiakra bizta, hatósági körén túlterjeszkedett, ’s olly lényeges újításokat ten, mellyek iránt egyedül csak synodus hozhat rendelkezést; mikép ők azon egyházak ujraszavaztatását, mellyeknek szavazatai ellen kifogás nem létetett, erkölcsi kényszerítésnek nyilvánítják, é s mikép ők, mielőtt az újabban beküldött szavazatok felbontatnának, megkívánják, hogy az első szavazás eredményei e’ gyűlés elébe terjesztessenek. Az imént említetteken felül ezen óvások közül némelylyekben még az is kereken kijelentetett, hogy, miután az első alkalommal beküldött szavazatok többsége, sőt ha a felfüggesztettek is tekintetbe vétetnek, még az általános többség is Polgár Mihály úr mellett áll, csak őt ismerendik püspöküknek és senkit mást; továbbá, hogy ők csupán az elnökség iránti tisztelet és engedelmesség tekintetéből határozták el magukat a’ második szavazatszedésre; de minden ebből netalán jövendőre vonható következtetés ’s a' most történtek ellen is előre ünnepélyes óvást tesznek. — Nem akarván itt ismét fölmelegíteni azon határt nem ismerő személyeskedéseket, mellyek a’ hely szentségét, hol a’ tanácskozások tartattak, nem tekintve a’ szintolly terjedelmes mint keserű vitatkozásokat, bélyegzék, röviden csak azon eredményt emeljük ki, melly annyi súrlódás után bekövetkezett, ’s oda ütött ki, miszerint mind az első, mind a’ második szavazás törvénytelennek nyilatkoztatván, megsemmisittetett, ’s ennek következtében uj szavazás rendeltetett, melly — nehogy ellene ismét uj kifogások tétethessenek — különösen e’ czélra kidolgozandó ’s meghagyás végett előbb közgyűlés elébe terjesztendő utasítás szabályai szerint történjék, ’s ezzel a’ másodnapi ülés eloszlott. — A’ többség hozta határozat tehát, midőn a’ harmadnapi ülés megnyittatott, már ott állt a’jegyzőkönyvben; de nagyon csalatkoznék, ki azt hinné, hogy általa a’ kedélyek már megnyugtatva, a’ tárgy pedig befejezve vagyon; mert íme újra szőnyegre hozatik, ’s öt egyházmegye küldöttei által óvás nyuttatik be a’ kerületi gyűléshez az előbbi napon hozott határozat ellen; de az óvástevők ez úttal czért nem értek, mert óvásaik kereken visszautasittattak, annak kijelentése mellett, mikép többség hozta határzat ellen óvás el nem fogadtathatik. *) — A’ gyűlés többi tárgyai közül még kettőt kívánunk érinteni; egyike az, hogy a’ lapjaink 164 számában említett ’s másod jutalmat nyert jeles pályamunka szerzői Tatay András és Karika János urak, a’ kecskeméti r. főiskola oktatói, férfias őszinteséggel előterjesztvén, mikép a’ kecskeméti főiskolában divatozó tanítási rendszer a’ mostani kor kivánatinak meg nem felel, a’kerületi gyűlést az iránti kérték meg, nevezne ki kebléből egy küldöttséget, melly szem előtt tartva az újabb kor szükségeit’s kivánatait, tervet készítsen e’ főiskola czélszerűbb elrendezése tárgyában; a’ korszerű kívánat kellő méltánylásra talált. Másika az annyira elhanyagolt népnevelést tárgyazza, ’s annyival örvendetesebb, minthogy épen azoknak hivatalbeli buzgóságából indul ki, kiknek ama’ szintolly nemes mint elég sajnosan még eddig nálunk felette háladatlan néptanítói hivatás jutott, ’s kiknek bizony meg kellene bocsátni, ha rögös pályájukon a’mindennapi szükséggel küzdve, minden magas röptét szárnyaszegetten néznének. Ugyanis a’ pesti ref. egyházvidék néptanítói (rectorok) önmagok közt a’ népnevelés előmozdítására egyesületet alakítani szándékozván, azon kérelemmel járultak a’ kerületi gyűlés elébe, miszerint ez küldöttséget nevezne, melly az e’ szent ügynek előmozdítása tárgyában sikert biztosító egyesületi tervet kidolgozná. — A’ lelkes kérelem teljesittetett **). Megyei dolgok f. Dobokából, julius 18. Közgyűlésről akarom önt értesíteni, m olly közgyűlésről, minővel a’ szomszéd testvérhazában is csak Szatmár et compagnie dicsekhetik. E’ megyei gyűlések — mellyek , mikint ön egykor igen helyesen megjegyzé, hajdani ősnépgyűléseink typusát viselik — tagadhatlanul nagy áldásai a’ polgári társaságnak; bennök a’ sza? Ez ugyan erdélyies modor is volna, hol a’ kevesebbség, végetlen óvásaival szokta a’ többséget paralyzálni, ne mondjuk tyrannizálni. — De kérdjük: illy jeleneteknél nem érzik e az egyházvidékek, hogy önromlásukon dolgoztak , midőn aprócska érdekek miatt az egység közérdekét szem elől vesztve, az egyetemes conventet,hol mint egyházi felsőbb hatóságnál, a’ többségtől sérelmet szenvedni vélt kevesebbség törvényes utalmat kereshetne, hatóságtalan conferentiácska vonalára sűlyeszteni törekedtenek?— Szerk. **) Nekünk pedig e’czivakodásokkal telt gyűlés sajnos jelenete fölött lehetetlen föl nem sóhajtanunk: tehát ismét egy újabb szakadás, ismét erőt vesz fölöttünk kisebb nagyobb körben a’ régi átok, hogy ne legyen egység soha közöttünk? Seregeknek ura! légy velünk, mert esteledik! — Szerk. 1) Átnézvén a’gyűlési határnapok jegyzékét, úgy találjuk, hogy voltak még jul. első felében is honunkban közgyűlések, melylyekről tisztelt levelezőink tudósítása hozzánk maiglan sem érkezett. Ha ennek postai rendetlenség oka (minőnek jelét most is tapasztalok, mert pozsegai levelezőnk jul. elsejétöli levelét csak augustus 2-án vettük), úgy a’ dologról természetesen senki sem tehet; de ha máskint van, engedjék tisztelt munkatársaink közül azok, kiket illet a’ szerény figyelmeztetés , hogy journalisticában, a’ hitelesség mellett a’ gyorsaság is élet-föltétel. Azért ha valaki, bármennyire méltányolja is az időszaki sajtó szép hivatását, legyőzhetlen körülmények miatt, a’gyorsaságnak meg nem felelhet: kérjük alázattal, méltóztassék minket akadályozottságáról értesíteni, mi * szerint hivatásunk érdekében intézkedhessünk. — Szerk.tus és nemzeti szabadság ingadozó körülményekben legbiztosb támaszát, viharokban legerősb védpajzsát szokta találni, és teljesen osztozom önnel ama’ meggyőződésben , hogy —ha a’ magyarnak e’ száz tűzben próbált és edzett institutiója a’ szabad kifejlődésnek kellő fokozatait elérendezte— nem lesz e’ földön állomány vagy nép, melly biztosabban pihenhetne alkotmánya dús tölgyének árnyékában, mint a’ magyar. De kétségkívül egyetért velem ön, ha azt mondom, hogy egy hatalmas és a’ buta tömeg előítéleteit ravaszul használni tudó, állásánál és külön érdekeinél fogva minden közhasznú és közszükségű javításnak vak dühhel ellenszegülő párt egyfelől , másfelől pedig az élet mindennapi szükségeivel küzdő ’s ennélfogva minden ügyes lélekvásárlónak, kótyavetyézők közt pedig a’ többet ígérőnek könnyű zsákmányul eső szegény tömeg, csekély értelmi súly és számos előítéletek amott, általános tudatlanság és ebből eredő lélekmeredtség emitt — hogy mindezek nem azon elemek, mellyekből jó municipalis szerkezet készül *). Oh! e’ municipalis élet olly dicső volna, ha azt a’ sötétség mogorva szellemei nem háborgatnák, ha oligarchiái önkény és erőszak és a’ fölizgatott tömeg butasága annak csendes medrétől egyaránt távol maradnának. És én meg vagyok győződve, hogy a’ hatósági rendszer kifejlődését és erőebülését semmi más a’ világon nem gátolja, mint e’ két nemleges erő reactiója: önzés és önkény fent, balitélet és butaság alant. Irtsuk ki e’ konkolyt, és hatósági rendszerünk mentve lesz. Remélem, nem veszi ön rész néven e’ kis bevezetést , mellynek egyszerű kihagyása önnek raszónjától függ **). ’S most a’ dologra. Közgyűlésünk f. hó 12-kén nyittaték meg a’ főispáni helytartó által. A’ megnyitó beszéd után a’ középponti választmány urbérjavaslata olvastaték ***), ’s ezzel vége is jön a’ rend és nyugalomnak. Mert a’ gyűlési helyen bőszült kortes-tömeg jelent meg gróf B.— L.— vezérlete alatt, kinek nem vala csekélyebb czélja, mint megyénk lelkes két követét báró Wesselényi Ferenczet és Zeyk Józsefet a’ követségből elmozdítani és ellenök megyeileg bizodalmatlanságot határoztatni. Alig végződék az urbérjavaslat olvasása, azonnal fölszólalt gr. B— L— elővesz egy irgalmatlan papírtekercset, ’s „tanquam e rostris“ perorálni kezd egy philippicát a’ követek ellen per „mi“ (mert mikint kijelenté, kortesei nevében is szólott) , és a’ hányszor ezen „mi“ vagy „nos“ előfordult, a’ háta megett álló ’s botokkal fölfegyverkezett Senatus Populusque Rouimnus mindanynyiszor unisono utána mondá: „mi!“ És mondatának a’ követek ellen vádak, jelesül, hogy egy az adó tárgyában országgyűlésen tett indítvány ellen nem tiltakoztak , a’ magyarországgali uniót pótlékutasításuk daczára pártolták, és mit tudom én, még mik. Summa summarum: a’ szólónak a’ követekhez nincs bizodalma (’s természetesen korteseinek sem), minélfogva ő (valamint a’ kortesek is) új követeket kíván választani. De kettőt hármat és a’ botos hősöket kivevén , az egész közönség a’ követek mellett nyilatkozott. Erre zaj, vegyes kiabálás, botemelés és hasonló fontolva haladási demonstratiók , minőknek apológiáját a’ civilizált Európában sehol másutt nem láthatni, mint egyedül csak a’ demoralizált * és *-ben és ennek hasonszagú magyarországi pályatársában. Nagy nehezen sikerült végre Zeyk József követnek szóhoz juthatni, és a’ vádak alaptalanságát megmutathatni; mert hiszen mikor az említett indítvány az adó tárgyában szőnyegre hozaték, akkor ő és követtársa a’ BB. parancsából épen a’ megye közgyűlésén valának; az unió pártolása pedig az anyautasitás nyomán a’ pótlék utasítás kelése előtt történt. Egyébiránt a’ szóló a’ többség (a’ kortes csapatot nem kell kifeledni) bizodalmatlanságát látván, a’ követségről lemondott, ’s e’ példát követtársa l. Wesselényi Ferencz is követé. Az értelmes rész mindent elkövete , hogy a’ lemondókat szándékuktól elmozdítsa, és a’ gyűlés szent helyét a’ durva erőszak gyáva merényeitől megóvja; de sem ez, sem amaz nem sikerült. Végre a’ vádak alaptalansága határozatilag el lön ismerve; de egyszersmind a’ lemondás is elfogadva, és a’ megye évei f. hó 15-kére követválasztásra rögtön összehivatni határoztattak , a’ közgyűlés addig is az urbérjavaslat tárgyalásával és e’ részbeni pótlékutasitás készítésével foglalkozván. — Másnap csak a’ múlt napi tragicomoedia folytatása adatok: kortesek és botok. Jegyzőkönyvhitelesités vala szőnyegen. A’ kortesvezér vádpontjait jegyzőkönyvbe kívánván iktattatni, a’ követek védbeszédeik számára hasonlót igénylének, ’s most vita keletkezek aziránt, ha mind a’ két fél beszédei és óvásai az első napi jegyzőkönyvbe iktatandók e '. A’ nadrágtalan tens rendek természetesen nem láták helyesnek, hogy mind a’ két félnek egyenlő igazság szolgáltassák , és azt határo z) Ezért mondok csak a’ múltkor is: magyar nemzetet a’ magyar népből, urak! nemzetet, mert a’ mit cselekszetek, öngyilkolás. — Szerk. **) Álljon, mert jókor ’s jó helyütt áll. — Szerk. ***) Ezt fővonalaiban majd közölni fogjuk. —Szerk. 123* 549