Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-02-23 / 224. szám
Hisz épen ez volt főeszköz, hogy az erők súrlódása berrendezési ügyekre vonult. — Hisz ép ezt veti szemére a’ P. Hírlapnak a’ gróf, és egyes osztályok kérdései körül keletkezett a’ viszály. — És Wesselényi és iskolája mikor szólongatták a’ nemzetet kormányelleni harczra? hol mutatkozik illy iskolának csak nyoma is ? — És ezek mind nem illusiók? pedig annál komolyabb következményüek, mert ha még léteznék oda fen némi féltékenység, mi lesz természetesebb, mint hinni, mire a’ nélkül is olly hosszú ideig szoktata a’ képzelet?“ — így az Erdélyi Híradó 12-ik száma , a’ 11-ik pedig ekként szól: „Te érezkeblű polgártárs, kit testi szenvedés hazádtól távol tart — — élted ürömpohara nincs (nem volt) csordultig tele. Nem egy életet vetél oda hazádért, hanem egy élet hosszú kínait, hogy végre megtudd — és ezt barátod szájából — mikép Te és iskolád annyi kárt okozónak a’ honnak ! — Oh, hogy mind ezt meg kelle érnünk 11------De légy vigasztalva , a’ hegyeken belől (és innen is) emléked szent, müveid sziveinkben égnek, ’s jövend egy kor, melly méltóbban ítél, mint a’jelenkor.“ — Ennyit Wesselényi öl, mihez én csak azt adom, hogy valóban bámulom azon mély tacticát, (de czélját fölfogni nem bírom) miszerint a’ nemes gróf azt állítja, hogy Wesselényi a’ kormányban tesz akaratot, gróf Széchenyi ellenben csak tehetetlenséget látott! (merci!) hogy Wesselényi terrorismus által akarna a’ kormánytól valamit kicsikarni, gr. Széchenyi pedig ildommal amúgy szép módjával kicsiklandozni (de mit?) — képzelhetjük, mikint örülend a’ kormány ezen modorkülönbségnek, ’s milly készséggel hagyandja azt a’valamit kicsiklandoztatni. — C’est de la plus haute politiques magas álláspontú politica, ha istentől van! mellyel az ember — mint Nagy Károly mondaná — két pad közt szépen a’ földre csücsül. 2) A’ nemes gróf azt állítja, hogy a’házi adó kérdését a’ Pesti Hírlap rontotta meg. Ezen állítást a’nemes gróf a’ „Virág“-tól tanulta ki, csakhogy írra még a’zágrábi német újság is azt mondá: „schöner gesagt, als gründlich gedacht“; pedig a’ zágrábi német újság bizony nem radical-lap, sem Wesselényi iskolájához nem tartozik. — A’ nemes gróf, midőn Wesselényiről irt, megmutató, hogy Wesselényit nem ismeri; midőn a’ Pesti Hírlap ellen a’házi adó kérdése megrontásának ’s általában az életkérdések csökönyösségre korbácsolásának vádját leírta, megmutató, hogy salonján kivül a hazának állapotját egyáltalában nem ismeri, ’s hogy azt hiszi, mikint az ő keblében van, a’ hazában is akkint van. L’état c’est moi. — Én a’ vád ellen száraz tényeket akarok elsorolni, de kérem a’ nyájas olvasót, méltóztassék azt, ha némi hatást tulajdonítok a’ Hírlapnak, nem személyes kérkedésnek venni, (mert, mint mondám, nekem csak a’ lámpahorog szerepe jutott) hanem olly hatásnak , melly az időszaki sajtónak, ha hozzá a’ közönségnek egy nevezetes része csatlakozik, természetében fekszik. A’ házi terheknek a’ nemesség által is viseléséről szólottak már 1841 előtt sok érdemes urak, könyvben, hírlapban és máskép is; szólott — partialiter legalább — a’ vámok hőse is, gróf Széchenyi. — És elannyira nem lendült a’ dolog, hogy még csak országszertei általános vitatásba sem voltak a’ kérdést vinni képesek ; innen amonnan keletkezett ugyan egy utasitáska, de komolyan, a’ nyomban kivitel erős szándékával sehol sem vitattatott. 1841-ben a’ Pesti Hírlap megkezdette a’ kérdés melletti agitatiót (ha úgy tetszik), a’ többi hírlapok szinkülönbség nélkül férfiasan kezet fogtak a’ kérdés főelveiben , — és------az adó kérdése a’ nemzet életmanifestatiójának főtengelyévé jön. — Menjünk tovább. Az utasítások eddig így állanak. A’házi adó kérdése dicsőségesen keresztülment: Borsod, Baranya, Mosony, Arad, Zólyom megyékben; de a’választmányi javaslatok igen sok megyében kedvezők. Megbukott ellenben: Fejér, Szatmár, Esztergom, Nyitra, Zemplén, Liptó, Nógrád , Veszprém, Szepes, Sopron, Ung megyékben. — Temesben az elv igazságát még az ellenzék is elismerő, a’ nyombani alkalmazás mindennemű kis becsödités mellett is csak egy szótöbbséggel bukott meg. — Menjünk rendre: Fejér kiesik a’ számvetésből, mert e’ személyes veszekedési pártok által szaggatott megyében a’ vagyontalanok harczának emlegetése, már akkor ülte ephemer diadalát, midőn a’ Pesti Hírlap az adó tárgyának fejtegetését még meg sem kezdő. — Szatmárban Ugy, Nyitrában szintúgy tudjuk ki, a’házi adót ólmos botokkal ledorongolták. Azt hiszem, a’nemes gróf maga sem fogja állítani, hogy a’ sem P. Hírlapot sem semmit a’ világon nem olvasó csenger- és tyukodiakat, vagy a’ nyitrai „udri“-kat, a’ P. Hírlap tette a’ házi adó ellenségeivé , sem Ugy urat, a’ liberális párthoz, remélem, soha sem számította. — Nógrádban Bgy ur (ki hogy mellyik párton állott egész életében, igen jól tudjuk), behozta egy pár falu köznemességét, ’s annak értetlenségével visszaélve, a’ megyei intelligentiának hasonlithatlanul legnagyobb részét leszavaztatá. Ezt is a’P. Hírlap okozá? — Vagy talán Liptóban , hol olly nemesség bicskázta agyon a’házi adó kérdését, mellynek még csak azt is tótul kellett tudtára adni, hogy miről van szó?— Vagy tán Veszprémben, hol a’ fölizgatott nyers tömeg ablakon-kidobással fenyegetőzött, ’s ősi szabadságai védelmére fölhivatván, a’ szót még aranyszájú sz. Jánostól is meg vala tagadandó. — Vagy talán fingban ? hol már három hónap óta isznak az adó kérdésének megbuktatásával ugyanazonított követválasztás rovására. — Ezt mind a’ Pesti Hírlap okozá ? ’s az fogja okozni, ha még több helyütt, ha a’ megyék többségében emberek akadandnak, kik e’kérdésben a’ köznemesség együgyűségével visszaélendnek, ’s a’tömegek fölingerlett szenvedélyeit itt magasztos egyéniségek megbuktatására, amott az eladósodott zsebérdekek legyezésére, másutt egy kis követségnyerésre ’stb. eszközül használni nem átalandják ? — És igy csak Esztergom, Zemplén, Sopron és Szepes marad föl. Hogy Sopronban az buktatta meg a’ nemesség házi adóját, ki az adózó érték demarcationalis vonala által mindig infascinálva volt, ’s ki az utóbbi időben is ollyan volt, mint a’minő volt, igen jól tudjuk ; a’ többi három megye egyikéről sem hiszem, hogy akadjon 20 ember a’hazában, a’ki hitte volna, hogy a’ házi adó ezekben is elfogadtatik; különben is Esztergomban a’ házi adó részesülésének elve a’ conservativ párt főnöke által is pártolva volt, ’s a’ sz ü z vá 11 a krai hivatkozás által bukott meg. — Ellenben míg gróf Széchenyi István ur azt mondja, hogy a’ P. Hírlap nemcsak a’ conservativeket tette a’ házi adó ellenségeivé, hanem minden kétkedőket is hozzájok hajtott, addig a’ fontolva haladó conservativek orgánuma, a’Világ, a’P. Hírlapnak handabandázó ellensége , szintolly tűzzel agitál a’ házi adó mellett, mint akárki más, és gr. Sztáray és Andrássy József királyi tanácsnok ’stb. a’ kérdés bajnokainak első soraiban állanak;— és megyék, mint Baranya , Mosony , az adót elvállalják, és általában véve igen kevés kivétellel a’ nemzeti intelligentia a’ kérdést tisztán pártolja, ’s annak már-már más ellene alig van, mint az oligarchiának eladósodott része, a’ boszús nagyravágyás, ’s a’ mellékes czélokra eszközül használt együgyü köznemesség. — Látván az értelmiségnek általános pártolását, elég merész valék az ügynek közel győzelmét hinni, mert többet bíztam a’ nemzet jellemében , mintsem arra számítottam volna, hogy lesznek, kik e’ kérdéssel visszaéljenek. — Ebben csalatkozom. Roszabbak vagyunk , mint gondolám; ’s hogy a’ kérdés megbukandik, mihelyt az ősi szabadság ellentéte gyanánt állittatik a’ fölingerlett köznemességekbe, az igen természetes; de midőn egy kérdés (’s bizony most nem a’nemes gróf által) annyira érett, miszerint már csak nyers erővel lehet az értelmiség szózatát ledorongolni; ekkor azt állítani, hogy a’Pesti Hírlap buktatta meg, melly nélkül tán még csak általános discussióba sem került volna, — ezt állítani valóban képtelenség. — A’ nemes gróf e’ képtelenséget kétségtelenül legjobb meggyőződésből, legtisztább érzelemmel állítja, ’s tévedése onnan jó, hogy azt hiszi, mivel ő ingerülten haragos, *s vannak néhányan körülte, kik minden szavára igent bólintanak, saját keble a’ hon állapotának tüköre. — Boldog isten , hiszen ha valami intellectualis ok képes volt volna a’házi adó kérdésének ártani, bizonynyal csak a’ nemes gróf azon állítása árthatott volna, miszerint nemcsak a’ házi, de a’ hadi adó elvállalására, sőt gyermekeinek katonákká összeírására is nyilatkozott; — ez árthatott volna, nemes grófi — azonban ez sem ártott, ’s egyedül azért nem , mert a’ tisztelt gróf úr újabb időben ezen igéjének kivitelére elannyira semmit sem ten , hogy e’ részbeni radicalismusát a’ közönség rég elfelejté. —káliitvalók és föltételek, a’ folyó 1843—ik évi august. 21-kén Pesten megnyitandó második magyar iparmű kiállítás iránt. (Vége.) 3. A’ beküldendő tárgyak elfogadása ’s a’ kiállítás körüli intézkedés végett 3 tagból álló választmány van megbízva. 4. A’ kiállítás körébe tartoznak minden Magyarországban ’s ahhoz kapcsolt tartományokban és Erdélyben, akár hazai, akár külföldi anyagokból készített közmüvek és gyárkészitmények. — E’ szerint Minden honi iparüzö mesterembereknek, gyárnokoknak ’s iparműveseknek, akár tartozzanak valamelly ezékhez, akár nem, iparműkészítményei kiállításra elfogadtatnak; kivévőn, ha valamelly tárgy olly egészen közönséges kézmű, vagy pedig rész készítmény volna, hogy a’ rendező választmány annak elfogadását az iparműkiállitás czéljával ’s diszével össze nem egyeztethetőnek vélné; melly esetben az illy tárgyat az egyesület kormányzó választmánya által eleve kinevezendő mibiráló bizottmány illető szakosztályához utasitandja, melly a’ föl- vagy nemvehetés iránt határozand. 5. A’ szoros értelemben vett művészet tehát, valamint a’ földművelési nyers anyagok is, az iparműkiállitás körébe nem tartoznak; azonban az egyesület óhajtja, ’s egyenesen kívánatosnak nyilatkoztatja, hogy a’ már tökéletesen kész iparművekhez, úgy mutatványok a’ nyers anyagból, mellyből készültek, valamint az iparművek is, készitésök különböző fokain hozzá mellékeltessenek, miszerint az ipar általi átváltoztatásnak egész menetelét mintegy tükörben látni lehessen. így például, a’ kiállítás czéljának megfelelne, ha a’beküldendő vászonhoz vagy kötélmüvekhez, a’ len ’s illetőleg kender, töretlenül, törve, ecselve, és a’ fonal, — posztóhoz a’ gyapjú, vasöntvényhez a’ nyers vas és a’ vaskő, — finomított czukorhoz a’ répa, czukorliszt, szörp ’stb., —porczellánhoz a’föld használt nemei, és igy tovább hozzá mellékeltetnének; — egyszersmind, a’ mennyiben a’ kiállító érdeke nem akadályozza, vagy írásban vagy legalább szóval a’ bejegyzéskor értesítés adatnék, hogy a’ nyers anyag hol találtatik, vagy hol ’s ki által termesztetett. 6. Minden küldemények bérmentesen beküldendők, ’s Landerer Lajos úrhoz (Pesten hatvani-utcza Horváthoz) intézendök. A’ levélboritékra e’ szavak följegyzése kéretik: ,,a’ magyar iparműkiállitást illető.“— Ha ugyan azon személy több tárgyakat küldene be, akkor hozzájok számokkal ellátott jegyzék melléklendő; minden esetre pedig a’ készítmény malani neve, a’ beküldőnek hasonlókép neve,’s magának és műhelyének vagy gyárának helye , firmája, vagy írásban beküldendő, vagy a’ bejegyzéskor szóval előadandó. 7. Az egyesület ugyanazt, hogy a’kiállítók műveik árát ’s műiparuk terjedelmét és egyéb ismertető adatait a’ beküldéssel együtt okvetlenül közöljék, mulaszthatlan föltételül nem teszi, mivel lehetnek, kik ezeknek fölfedezését érdekökkel ellenkezőnek találhatnák, mivel mindazáltal a’ honi műipar statisticájához adatokkal bírni nagyon kívánatos; más részről egy vagy más műnek, különösen a’ gyári készítményeknek érdemét a’gyártási módszer tökélyének és sükerének ismerete nagyon növelheti, ’s lehetnek gyárművek, mellyek nem jobbak ugyan más hasonnemü készítményeknél, de mégis különös kitüntetést érdemelnek, mivel talán olly uj találmányu módszer útján készíttetnek, melly szerint hasonló mennyiségű ’s minőségű nyers anyagból több ’s olcsóbb iparmű gyártható : az iparegyesület minden esetre igen kedves dolog gyanánt veendi, hahogy a’ kiállító urak, műhelyeikről ’s gyáraikról mind azon adatokat, miket érdekeik sérelme nélkül nyilvánosokká tehetni vélnek, — nemkülönben árjegyzékeiket, úgy azt is, hogy hasonló áron, mennyi hasonló mennyiségű árukra fogadhatnak el megrendeléseket? az iparműkiállítást rendező választmánynyal közleni fogják, ’s különösen kijelölendik: mi az, mit műveik érdemének megbirálásánál a’ műbirák által megvizsgáltatni ’s a’ netaláni jutalmazásnál föképen figyelembe vétetni kívánnának. — Az illy adatoknál azonban a’ csalhatlan igazság annyira megkivántatik, hogy ha netalán az illy adatok a’jutalom-kiosztásnál okul vétettek volna, ha bármikor is későbben bebizonyodnék, hogy a’ kiállító az egyesületet szándékosan homályba vezette, vagy külföldi művet honi gyanánt, avvagy más készítményét magáé gyanánt adta volna fel, a’ nyert jutalom az illető fél előleges kihallgatása után vissza fog vonatni, ’s a’visszavonás minden honi hírlapokban közönségessé tétetni. — A’ kik árjegyzéküket beküldik, az — ha kívánják — kiállított műveikhez fog mellékeltetni. 8. Minden beküldött tárgyról a’ beküldő nyugtatványt kap , mellynek elömutatása mellett saját személyére nézve szabad bejárása van a’ kiállítási teremekbe. 9. Olly tárgyakra nézve, mellyek nagyobb helyet foglalnak el, például: zongorák, kocsik, nagyobbszerü gépek, bútorok ’stb., a’ beküldő megkéretik, ne terheltessék Landerer Lajos urat bérmentesen a’ beküldés idejéről ’s a’ küldemény nagyságáról eleve tudósítani, hogy a’ megkívántak helyről a’ rendezésnél gondoskodhassék. 10. Azon készítmények és gépek, mellyeknél különös felkészítés vagy összeállítás szükséges, vagy a’ beküldők, vagy avatott megbízottjaik által fognak a’ kijelölt helyen felállittatni. 11. Mig az iparműkiállitás tart, abból semmi kiállított tárgyat elvinni nem szabad; ’s igy ha időközben eladatnék is, csak a’ kiállítás berekesztésével fog kiadathatni. 12. A’beküldők, vagy bizományosaik az iparműkiállitás berekesztésével nyolcz nap alatt, a’nyugtatványok viszszaszolgáltatása mellett, kiállított készítményeiket visszaveendik.Különben, minthogy a’ kiállítási teremeknek ki kell ürittetniök, az iparegyesület kénytelen lesz a’ vissza nem vett tárgyakat egy pesti bizományos kereskedőnek átadni, ’s többé róluk nem gondoskodhatik, és nem is felel. 13. Az iparműkiállitási kószobában ’s pénztárnál egy pontos sorsjegyek fognak áruitatni; a’ bejövendő pénzen becses kiállított művek vétetnek, ’s a’ kiállítás utolsó napján sors által kijátszatnak, melly sorsjátéknál legalább minden 25-ik sorsnak nyerni kell. 14. Szigorú részrehajlatlan műbirálat nyomán jutalmazások fognak kiosztatni, mellyek arany, ezüst ’s bronz emlékpénzből és dicsérő oklevelekből állanak; mik —ha lehet — nyomban a’ kiállítás berekesztésével ünnepélyesen átadatnak, vagy legalább a’ jutalomosztás eredménye azonnal közhírré tétetik. 15. E’ végett az igazgató választmány még a’ kiállítás megnyitása előtt műértő férfiakból szakosztályok szerint bírákat választané. Minden szak 3 tagból álland. Ezen műbirák a’ kiállított tárgyaknak úgy belső magánylagos, mint más hasonneműekhez képest viszonylagos érdeméről ítélnek, ’s a’jutalom fokozata iránt is véleményt adnak, ítéletükről a’jutalomhatározó főbizottmánynak okokkal támogatott (motivált) — Írott jelentést teendnek; kívánatos, hogy mindenik szakosztályi tag külön Írott jelentést tegyen ; azonban minden szakosztály 3 tagjai össze is ülhetnek, ’s a’ többség véleménye szerint tehetik Írott motivált jelentésöket; melly esetben azonban a’ kevesebbségben maradott tagnak joga van, külön véleményét szintúgy írásban beadni. 16. Az egyesület igazgató választmánya 11 tagból álló főbizottmányt nevezend, melly a’ mabirák ítéletei nyomán, magasabb statusgazdasági tekintetekre is figyelve, a’ kiosztandó jutalmakat elhatározza. — A’jutalomosztó főbizottmány tagjaivá az igazgató választmányon kívüliek is választathatnak, ’s úgy ezen bizotmány, mint a’mübirák vezérutasitással leendnek ellátva, melly munkálataikat szabályozza; — de a’ mübirói szakosztályok tagjai a’ jutalomosztó föbizottmány tagjaivá nem választathatnak. — Ha ollyaski választatnék akár műbiróul, akár jutalomosztó biztosul, ki maga is a’ kiállítók közt van.