Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-02-23 / 224. szám

Hisz épen ez volt főeszköz, hogy az erők súrlódása ber­­rendezési ügyekre vonult. — Hisz ép ezt veti szemére a’ P. Hírlapnak a’ gróf, és egyes osztályok kérdései körül keletkezett a’ viszály. — És Wesselényi és iskolája mikor szólongatták a’ nemzetet kormányelleni harczra? hol mutatkozik illy iskolának csak nyoma is ? — És ezek mind nem illusiók? pedig annál komolyabb következmé­­nyüek, mert ha még léteznék oda fen némi féltékenység, mi lesz természetesebb, mint hinni, mire a’ nélkül is olly hosszú ideig szoktata a’ képzelet?“ — így az Erdélyi Hír­adó 12-ik száma , a’ 11-ik pedig ekként szól: „Te érez­­keblű polgártárs, kit testi szenvedés hazádtól távol tart — — élted ürömpohara nincs (nem volt) csordultig tele. Nem egy életet vetél oda hazádért, hanem egy élet hosszú kínait, hogy végre megtudd — és ezt barátod szájából — mikép Te és iskolád annyi kárt okozónak a’ honnak ! — Oh, hogy mind ezt meg kelle érnünk 11------De légy vi­gasztalva , a’ hegyeken belől (és innen is) emléked szent, müveid sziveinkben égnek, ’s jövend egy kor, melly mél­tóbban ítél, mint a’j­elenko­r.“ — Ennyit Wesselé­­n­y­­­i öl, mihez én csak azt adom, hogy valóban bá­mulom azon mély tacticát, (de czélját fölfogni nem bírom) miszerint a’ nemes gróf azt állítja, hogy Wesselényi a’ kormányban tesz akaratot, gróf Szé­chenyi ellenben csak tehetetlenséget látott! (mer­­ci!) hogy Wesselényi terrorismus által akarna a’ kor­mánytól valamit kicsikarni, gr. Széchenyi pedig ild­o­m­mal amúgy szép módjával kicsiklandozni (de mit?) — képzelhetjük, mikint örülend a’ kormány ezen modor­különbségnek, ’s milly készséggel hagyandja azt a’vala­mit kicsiklandoztatni. — C’est de la plus haute p­o­l­i­t­i­q­u­e­s magas álláspontú politica, ha istentől van! mellyel az ember — mint Nagy Károly mondaná — két pad közt szépen a’ földre csücsül. 2) A’ nemes gróf azt állítja, hogy a’házi adó kér­dését a’ Pesti Hírlap rontotta meg. Ezen állí­tást a’nemes gróf a’ „Vi­r­ág“-tól tanulta ki, csakhogy írra még a’zágrábi német újság is azt mondá: „schöner gesagt, als gründlich gedacht“; pedig a’ zágrábi német újság bizony nem radical-lap, sem Wesselényi is­kolájához nem tartozik. — A’ nemes gróf, midőn Wes­selényiről irt, megmutató, hogy Wesselényit nem ismeri; midőn a’ Pesti Hírlap ellen a’házi adó kérdése megrontásának ’s általában az életkérdések csökönyös­ségre korbácsolásának vádját leírta, megmutató, hogy sa­­lonján kivül a­ hazának állapotját egyáltalában nem ismeri, ’s hogy azt hiszi, mikint az ő keblében van, a’ hazában is akkint van. L’état c’est moi. — Én a’ vád ellen szá­raz tényeket akarok elsorolni, de kérem a’ nyájas olvasót, méltóztassék azt, ha némi hatást tulajdonítok a’ Hírlapnak, nem személyes kérkedésnek venni, (mert, mint mondám, nekem csak a’ lámpahorog szerepe jutott) hanem olly ha­tásnak , melly az időszaki sajtónak, ha hozzá a’ közönség­nek egy nevezetes része csatlakozik, természetében fekszik. A’ házi terheknek a’ nemesség által is viseléséről szólottak már 1841 előtt sok érdemes urak, könyvben, hírlapban és máskép is; szólott — partialiter legalább — a’ vámok hőse is, gróf Széchenyi. — És elannyira nem lendült a’ dolog, hogy még csak országszertei általános vitatásba sem voltak a’ kérdést vinni képesek ; innen am­­onnan keletkezett ugyan egy utasitáska, de komolyan, a’ nyomban­ kivitel erős szándékával sehol sem vitatta­­tott. 1841-ben a’ Pesti Hírlap megkezdette a’ kérdés mel­letti a­g­i­t­a­t­i­ó­t (ha úgy tetszik), a’ többi hírlapok szin­­különbség nélkül férfiasan kezet fogtak a’ kérdés főelvei­ben , — és------az adó kérdése a’ nemzet életmanifesta­tiójának főtengelyévé jön. — Menjünk tovább. Az utasítá­sok eddig így állanak. A’házi adó kérdése dicsőségesen keresztülment: Borsod, Baranya, Mosony, Arad, Z­ó­l­y­o­m megyékben; de a’választmányi javaslatok igen sok megyében kedvezők. Megbukott ellenben: Fejér, Szatmár, Esztergom, Nyitra, Zemplén, Liptó, Nógrád , Veszprém, Szepes, Sopron, Ung megyékben. — Te­­mesben az elv igazságát még az ellenzék is elismerő, a’ nyombani alkalmazás mindennemű kis becsödités mellett is csak egy szótöbbséggel bukott meg. — Menjünk rendre: Fej­ér kiesik a’ számvetésből, mert e’ személyes vesze­­kedési pártok által szaggatott megyében a’ vagyontalanok harczának emlegetése, már akkor ülte ephemer diadalát, midőn a’ Pesti Hírlap az adó tárgyának fejtegetését még meg sem kezdő. — Szatmár­ban Ugy, Nyitrában szintúgy tudjuk ki, a’házi adót ólmos botokkal ledoron­golták. Azt hiszem, a’nemes gróf maga sem fogja állítani, hogy a’ sem P. Hírlapot sem semmit a’ világon nem olvasó csenger- és tyukodiakat, vagy a’ nyitrai „udri“-kat, a’ P. Hírlap tette a’ házi adó ellenségeivé , sem Ugy urat, a’ liberális párthoz, remélem, soha sem számította. — Nó­grád­ban Bgy ur (ki hogy mellyik párton állott egész életében, igen jól tudjuk), behozta egy pár falu köznemes­ségét, ’s annak értetlenségével visszaélve, a’ megyei intel­­ligentiának hasonlithatlanul legnagyobb részét leszavaztatá. Ezt is a’P. Hírlap okozá? — Vagy talán Liptóban , hol olly nemesség bicskázta agyon a’házi adó kérdését, melly­­nek még csak azt is tótul kellett tudtára adni, hogy miről van szó?— Vagy tán Veszprémben, hol a’ fölizgatott nyers tömeg ablakon-kidobással fenyegetőzött, ’s ősi szabad­ságai­ védelmére fölhivatván, a’ szót még aranyszájú sz. Jánostól is meg vala tagadandó. — Vagy talán fing­ban ? hol már három hónap óta isznak az adó kérdé­sének megbuktatásával ugyanazonított követválasztás ro­vására. — Ezt mind a’ Pesti Hírlap okozá ? ’s az fogja okozni, ha még több helyütt, ha a’ megyék többségében emberek akadandnak, kik e’kérdésben a’ köznemesség együgyűségével visszaélendnek, ’s a’tömegek fölingerlett szenvedélyeit itt magasztos egyéniségek megbuktatására, amott az eladósodott zsebérdekek legyezésére, másutt egy kis követségnyerésre ’stb. eszközül használni nem áta­­landják ? — És igy csak Esztergom, Zemplén, Sopron és Szepes marad föl. Hogy Sopronban az buktatta meg a’ ne­messég házi adóját, ki az adózó érték demarcationalis vonala által mindig infascinálva volt, ’s ki az utóbbi időben is ollyan volt, mint a’minő volt, igen jól tud­juk ; a’ többi három megye egyikéről sem hiszem, hogy akadjon 20 ember a’hazában, a’ki hitte volna, hogy a’ házi adó ezekben is elfogadtatik; különben is Esztergom­ban a’ házi adó részesülésének elve a’ conservativ párt fő­nöke által is pártolva volt, ’s a’ s­z ü z v­á 11 a k­rai hivat­kozás által bukott meg. — Ellenben míg gróf Széchenyi István ur azt mondja, hogy a’ P. Hírlap nemcsak a’ con­­servativeket tette a’ házi adó ellenségeivé, hanem minden kétkedőket is hozzájok hajtott, addig a’ fontolva haladó conservativek orgánuma, a’Világ, a’P. Hírlapnak han­­dabandázó ellensége , szintolly tűzzel agitál a’ házi adó mellett, mint akárki más, és gr. S­z­tár­ay és Andr­ás­­s­y József királyi tanácsnok ’stb. a’ kérdés bajnokai­nak első soraiban állanak;— és megyék, mint Bara­nya , Mosony , az adót elvállalják, és általában véve igen kevés kivétellel a’ nemzeti intelligentia a’ kérdést tisztán pártolja, ’s annak már-már más ellene alig van, mint az oligarchiának eladósodott része, a’ boszús nagyravágyás, ’s a’ mellékes czélokra eszközül használt együgyü közne­messég. — Látván az értelmiségnek általános pártolását, elég merész valék az ügynek közel győzelmét hinni, mert többet bíztam a’ nemzet jellemében , mintsem arra szá­mítottam volna, hogy lesznek, kik e’ kérdéssel visszaél­jenek. — Ebben csalatkozom. Roszabbak vagyunk , mint gondolám; ’s hogy a’ kérdés megbukandik, mihelyt az ősi szabadság ellentéte gyanánt állittatik a’ fölingerlett közne­messég­ek­be, az igen természetes; de midőn egy kérdés (’s bizony most nem a’nemes gróf által) annyira érett, mi­szerint már csak nyers erővel lehet az értelmiség szóza­tát ledorongolni; ekkor azt állítani, hogy a’Pesti Hírlap buktatta meg, melly nélkül tán még csak általános discus­­sióba sem került volna, — ezt állítani valóban képtelen­ség. — A’ nemes gróf e’ képtelenséget kétségtelenül leg­jobb meggyőződésből, legtisztább érzelemmel állítja, ’s tévedése onnan jó, hogy azt hiszi, mivel ő ingerülten haragos, *s vannak néhányan körülte, kik minden szavá­ra igent bólintanak, saját keble a’ hon állapotának tükö­­­­re. — Boldog isten , hiszen ha valami intellectualis ok ké­pes volt volna a’házi adó kérdésének ártani, bizonynyal csak a’ nemes gróf azon állítása árthatott volna, miszerint nemcsak a’ házi, de a’ hadi adó elvállalására, sőt gyer­mekeinek katonákká összeírására is nyilatkozott; — ez árthatott volna, nemes grófi — azonban ez sem ártott, ’s egyedül azért nem , mert a’ tisztelt gróf úr újabb időben ezen igéjének kivitelére elannyira semmit sem ten , hogy e’ részbeni radicalismusát a’ közönség rég elfelejté. —­­k­áliitvalók és föltételek, a’ folyó 1843—ik évi august. 21-kén Pesten megnyitandó második magyar iparmű kiállít­ás iránt. (Vége.) 3. A’ beküldendő tárgyak elfogadása ’s a’ kiállítás körüli intézkedés végett 3 tagból álló választmány van megbízva. 4. A’ kiállítás körébe tartoznak minden Magyarország­ban ’s ahhoz kapcsolt tartományokban és Erdélyben, akár hazai, akár külföldi anyagokból készített közmüvek és gyárkészitmények. — E’ szerint Minden honi iparüzö mesterembereknek, gyárnokok­­nak ’s iparműveseknek, akár tartozzanak valamelly ezék­­hez, akár nem, iparműkészítményei kiállításra elfogadtat­nak; kivévőn, ha valamelly tárgy olly egészen közönsé­ges kézmű, vagy pedig rész készítmény volna, hogy a’ rendező választmány annak elfogadását az iparműkiállitás czéljával ’s diszével össze nem egyeztethetőnek vélné; melly esetben az illy tárgyat az egyesület kormányzó vá­lasztmánya által eleve kinevezendő mi­biráló bizottmány il­lető szakosztályához utasitandja, melly a’ föl- vagy nem­­vehetés iránt határozand. 5. A’ szoros­ értelemben vett művészet tehát, vala­mint a’ földművelési nyers anyagok is, az iparműkiállitás körébe nem tartoznak; azonban az egyesület óhajtja, ’s egyenesen kívánatosnak nyilatkoztatja, hogy a’ már töké­letesen kész iparművekhez, úgy mutatványok a’ nyers anyagból, mellyből készültek, valamint az iparművek is, készitésök különböző fokain hozzá mellékeltessenek, mi­szerint az ipar általi átváltoztatásnak egész menetelét mintegy tükörben látni lehessen. így például, a’ kiállítás czéljának megfelelne, ha a’beküldendő vászonhoz vagy kötélmüvekhez, a’ len ’s illetőleg kender, töretlenül, törve, ecselve, és a’ fonal, — posztóhoz a’ gyapjú, vas­öntvényhez a’ nyers vas és a’ vaskő, — finomított czukor­­hoz a’ répa, czukorliszt, szörp ’stb., —porczellánhoz a’föld használt nemei, és igy tovább hozzá mellékeltetnének; — egyszersmind, a’ mennyiben a’ kiállító érdeke nem akadá­lyozza, vagy írásban vagy legalább szóval a’ bejegyzéskor értesítés adatnék, hogy a’ nyers anyag hol találtatik, vagy hol ’s ki által termesztetett. 6. Minden küldemények bérmentesen beküldendők, ’s Landerer Lajos úrhoz (Pesten hatvani-utcza Horvát­­hoz) intézendök. A’ levélboritékra e’ szavak följegyzé­se kéretik: ,,a’ magyar iparműkiállitást ille­tő.“— Ha ugyan azon személy több tárgyakat küldene be, akkor hozzájok számokkal ellátott jegyzék melléklendő; minden esetre pedig a’ készítmény malani neve, a’ bekül­dőnek hasonlókép neve,’s magának és műhelyének vagy gyárának helye , firmája, vagy írásban beküldendő, vagy a’ bejegyzéskor szóval előadandó. 7. Az egyesület ugyanazt, hogy a’kiállítók műveik árát ’s műiparuk terjedelmét és egyéb ismertető adatait a’ beküldéssel együtt okvetlenül közöljék, mulaszthatlan föltételül nem teszi, mivel lehetnek, kik ezeknek fölfede­zését érdekökkel ellenkezőnek találhatnák, mivel mind­­azáltal a’ honi műipar statisticájához adatokkal bírni na­gyon kívánatos; más részről egy vagy más műnek, külö­nösen a’ gyári készítményeknek érdemét a’gyártási mód­szer tökélyének és sükerének ismerete nagyon növelheti, ’s lehetnek gyárművek, mellyek nem jobbak ugyan más hasonnemü készítményeknél, de mégis különös kitünte­tést érdemelnek, mivel talán olly uj találmányu módszer útján készíttetnek, melly szerint hasonló mennyiségű ’s minőségű nyers anyagból több ’s olcsóbb iparmű gyárt­ható : az iparegyesület minden esetre igen kedves dolog gyanánt veendi, hahogy a’ kiállító urak, műhelyeikről ’s gyáraikról mind azon adatokat, miket érdekeik sérelme nélkül nyilvánosokká tehetni vélnek, — nemkülönben ár­jegyzékeiket, úgy azt is, hogy hasonló áron, mennyi hasonló mennyiségű árukra fogadhatnak el megrendelése­ket? az iparműkiállítást rendező választmánynyal közleni fogják, ’s különösen kijelölendik: mi az, mit műveik ér­demének megbirálásánál a’ műbirák által megvizsgáltat­ni ’s a’ netaláni jutalmazásnál föképen figyelembe vétetni kívánnának. — Az illy adatoknál azonban a’ csalhatlan igazság annyira megkivántatik, hogy ha netalán az illy adatok a’jutalom-kiosztásnál okul vétettek volna, ha bár­mikor is későbben bebizonyodnék, hogy a’ kiállító az egyesületet szándékosan homályba vezette, vagy külföldi művet honi gyanánt, avvagy más készítményét magáé gyanánt adta volna fel, a’ nyert jutalom az illető fél elő­­leges kihallgatása után vissza fog vonatni, ’s a’visszavo­nás minden honi hírlapokban közönségessé tétetni. — A’ kik árjegyzéküket beküldik, az — ha kívánják — kiállított műveikhez fog mellékeltetni. 8. Minden beküldött tárgyról a’ beküldő nyugtatványt kap , mellynek elömutatása mellett saját személyére nézve szabad bejárása van a’ kiállítási teremekbe. 9. Olly tárgyakra nézve, mellyek nagyobb helyet fog­lalnak el, például: zongorák, kocsik, nagyobbszerü gé­pek, bútorok ’stb., a’ beküldő megkéretik, ne terheltessék Landerer Lajos urat bérmentesen a’ beküldés idejéről ’s a’ küldemény nagyságáról eleve tudósítani, hogy a’ meg­kívántak­ helyről a’ rendezésnél gondoskodhassék. 10. Azon készítmények és gépek, mellyeknél különös felkészítés vagy összeállítás szükséges, vagy a’ bekül­dők, vagy avatott megbízottjaik által fognak a’ kijelölt he­lyen felállittatni. 11. Mig az iparműkiállitás tart, abból semmi kiállított tárgyat elvinni nem szabad; ’s igy ha időközben eladat­nék is, csak a’ kiállítás berekesztésével fog kiadat­hatni. 12. A’beküldők, vagy bizományosaik az iparműkiálli­tás berekesztésével nyolcz nap alatt, a’nyugtatványok visz­­szaszolgáltatása mellett, kiállított készítményeiket vissza­­veendik.­­Különben, minthogy a’ kiállítási teremeknek ki kell ürittetniök, az iparegyesület kénytelen lesz a’ vissza nem vett tárgyakat egy pesti bizományos kereskedőnek átadni, ’s többé róluk nem gondoskodhatik, és nem is felel. 13. Az iparműkiállitási k­ószobában ’s pénztárnál egy pontos sorsjegyek fognak áruitatni; a’ bejövendő pénzen becses kiállított művek vétetnek, ’s a’ kiállítás utolsó nap­ján sors által kijátszatnak, melly sorsjátéknál legalább minden 25-ik sorsnak nyerni kell. 14. Szigorú részrehajlatlan műbirálat nyomán jutal­mazások fognak kiosztatni, mellyek arany, ezüst ’s bronz emlékpénzből és dicsérő oklevelekből állanak; mik —ha le­het — nyomban a’ kiállítás berekesztésével ünnepélyesen átadatnak, vagy legalább a’ jutalomosztás eredménye azonnal közhírré tétetik. 15. E’ végett az igazgató választmány még a’ kiállítás megnyitása előtt műértő férfiakból szakosztályok szerint bírákat választané. Minden szak 3 tagból álland. Ezen műbirák a’ kiállított tárgyaknak úgy belső magánylagos, mint más hasonneműekhez képest viszonylagos érdeméről ítélnek, ’s a’jutalom fokozata iránt is véleményt adnak, ítéletükről a’jutalomhatározó főbizottmánynak okokkal tá­mogatott (motivált) — Írott jelentést teendnek; kívánatos, hogy mindenik szakosztályi tag külön Írott jelentést te­gyen ; azonban minden szakosztály 3 tagjai össze is ül­hetnek, ’s a’ többség véleménye szerint tehetik Írott mo­tivált jelentésöket; melly esetben azonban a’ kevesebb­­ségben maradott tagnak joga van, külön véleményét szint­úgy írásban beadni. 16. Az egyesület igazgató választmánya 11 tagból álló főbizottmányt nevezend, melly a’ mabirák ítéletei nyomán, magasabb statusgazdasági tekintetekre is figyel­ve, a’ kiosztandó jutalmakat elhatározza. — A’jutalom­osztó főbizottmány tagjaivá az igazgató választmányon kívüliek is választathatnak, ’s úgy ezen bizotmány, mint a’mübirák vezérutasitással leendnek ellátva, melly mun­kálataikat szabályozza; — de a’ mübirói szakosztályok tagjai a’ jutalomosztó föbizottmány tagjaivá nem válasz­tathatnak. — Ha ollyaski választatnék akár műbiróul, akár jutalomosztó biztosul, ki maga is a’ kiállítók közt van.

Next