Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-02-26 / 225. szám
dezés alá jövő polgári rend körébeni felosztásnál annak kellj sarkalapul szolgálni, nehogy az angol reformbill második főhibájába essünk, miszerint szavazatot arányosított, ’s mégis a’8 ezer választót számító Manchester és 160-at számító Thetford, a’ 12 ezeres Liverpool ’s a’ 217 -es Chippenham között semmi különbséget nem ten. — Tehát a’ kir. városoknak adandó szavazatszámnak közöttüki felosztásánál a’ viszonylagos népességre annyi tekintet legyen, mennyit csak a’ többi szintúgy nem mellőzhető tekintetek, ’s ezek között a’ topographicus helyzet is megengednek. Mert mi 6-ik alapelvnek tekintjük, hogy a’ ki most, midőn a’ megyék szavazatai változatlanul maradandnak, minden kir. városnak egyenkint egy egész szavazatot adni akar, — az tulajdonkép semmit sem akar; ’s azzal részünkről minden vitatkozás az első betűnél megszűnik. Ezen alapelvek nagy részben a’ tényleges álladalmi szerkezetből, mint adott számból folynak , ’s belölök az következik, hogy a’ negyedik rend szavazata meghatározásában némi discretivus önkényt kikerülni lehetetlen; de pusztán egészen önkényeskedni nem szabad, hanem a’ politicai számtant kell venni segítségül. — Ezek szerint mi három arányosító mértéket vélünk fölveendőnek: 1) a’ kir. városok összes népességét a’ megyék és kerületek népessége irányában; — 2) a’ polgárok számát a’ szavazó nemesség irányában; — 3) a’ porták számát. — Ezen háromféle adatból kijövő középszám fogja adni a’ számtani arányt, mellyet aztán (’s itt áll elő a’discretivus önkény) annyira növeltetni kívánunk, mennyire azon tekintet, hogy a’polgár-qualificatio ’s igy a’ polgárszám is a’ rendezés által növekedni fog, ’s hogy a’ városok által jövendőben az ipart és kereskedést kívánjuk képviseltetni, tanácsosnak mutatja; a’topographicus helyzet nehézségei pedig megengedik. — A’földterületi arányt külön tényezőnek számvetésünkben azért nem veszszük, mivel a’ porták eszméjében már benfoglaltatik, ’s különben is habár vannak egyes városaink, mellyeknek határai roppant terjedelműek (Szabadkáé nagyobb, mint egész Esztergom vármegye), mégis általában véve a’ városiság fogalma és azt foglalja magában, hogy parányi helyen roppant néptömeg ’s roppant érték van egybehalmozva. Elveink részletes alkalmazását ’s a’ szavazat-arányositás egész számvetését a’ jövő számban. Felszólítás a’ Pesten felállítandó protestáns főiskola ügyében. Épen két éve már, hogy a’ dunamelléki reform, egyházkerületnek a’ pesti főiskola tárgyában felhatalmazott választmánya e’ nagy és fontos ügyben felszólítását közrebocsátá, és felszólitá hitsorsosait, nyújtanának áldozatot egy nevelőintézet alkotásához, mellynek talapzata a’ haladott kor igénye legyen, ’s kúp ablakán át végig derítse minden termeit a’ polgárisodás napmelege; alkotásához egy intézetnek, melly az életet és műveltséget a’ tudománynyal közvetíthesse, a’ bizalomnak zálogjel legyen, hogy a’ protestáns magyar a’ nemzetélet közép-tűzpontjából parlagi térre kiszorítva nincs, ’s mintegy külvárosi darabosságra kárhoztatva már többé nem lehet. — És felszólitá minden honpolgárt: nyújtaná segédkezét egy olly intézet alkotásához, melly hatalmas egy tényező leend, hogy Magyarhonnak fővárosa, mint kell és illik, magyarrá legyen; és felhivá segélyre az emberbarátokat, kiknek szívükhöz a’ felekezetesség szűkkeblű érzete nem férkezhetik, kik az emberben a’ testvért szeretik, az emberi nem közös istenét akármelly templomban imádja bár; kik tehát tudják, hogy a’ ki embert nevelni segített, az emberiség isteni czéljának áldozott, ’s dicsőítette a’ mindenhatót. — És a’ főiskola ugyan még nem áll, de a’felszólítás mégsem maradott sükertelenül. — Szép a’ lelkesedés lángmelege. Teremt az, a mig a’ kitörés, méhszorgalommal csak alkotni tud ; de fa nem nőhet, gyümöts nem érhetik egyetlen éjnek álfordulatán, ’s hol a’ czél ollyan, hogy hozzá máról hónapra jutni nem lehet, ott a’ kitüzés szelíd buzgalma talán még biztosabban czélhoz vezet, mint az ellobbanó lelkesedés. — 2438 részint aláírási ív, részint adakozókönyvecske közül (mellyek beküldésének határideje még kitűzve nincs) a’ nyomtatásban szétküldött 2 ív „kimutatás“ szerint önként 293 küldetvén be, ezeken már is 51,952 pft van aláírva, — az azótai beküldések itt még számításba nem jöhetvén. És ha megemlékezünk azon pártfogásra, mellyre ügyünket a’ hatóságok méltaták, ha végigtekintünk az aláírók névsorán, lehetetlen magasztos örömet nem éreznünk, hogy isten kegyelme olly időszakot érnünk engede, midőn a’ vakbuzgóság ideje lejárt, ’s ember embertől, honfi honfitól valláskülömbség miatt testvéri jobbját nem tagadja meg. — És ha már ezek szerint a’ fogalmazott tervhezi hű csatlakozás, az aláírások haladása, ’s az ügyvezető választmány egyéb előkészítő lépései nem hagynak kételkedni,hogy a’szeretet indulata, mellyen ez ügy reménye fenekük, hitünket meg nem hiusítandja: van egy hatalmas eszme, mellyet a’ pesti reform, főiskolának indítványa költe fel, mellynek fölvillanását a’ magyarországi Protestantismus ihletés magasztaltsággal fogadá, ’s a’ sokat hányatott hon, melly annyiszor érezé a’ szakadozás átok-ostorát, őszinte helyesléssel üdvözlé. Értjük a’ protestáns két testvérfelekezet egyesülésének eszméjét, melly — ha férfias akaratunkhoz isten kegyelmes áldása járul — a’ magyarországi protestantismusnak a’ mint régi vágyát teljesítendi, úgy jövendője épületének kőszirt alapul szolgálhatand. És az isteni gondviselés úgy akará, hogy az ige — az unió igéje — mellyet a’ pesti főiskola tervezése kelte fel, legelőször is azon főiskolában lépjen életbe; ’s a’testvér két egyház egybeolvadása, mellyet mindkettöjök egyetemes egyházi gyűlése a’ Szentesitő „legyen“ szóval már megpecsételt, és ezen főiskolában lelje megtestesült magkövét. — Igenis, a’ tervezett főiskola, mellynek létesítése végett hitsorsosink, honfitársaink ’s minden emberbarát részvétét ezennel újra, ’s növekedett reménynyel, erősült bizalommal felhíjuk, nem csak reform, főiskola többé; ’s mi, kik e’ részvétért esdeklő szózatot emelünk, már nem csak a’dunamelléki ref. egyházkerület választmánya vagyunk, hanem egyesült protestáns választmány szól a’ hazához, szól hitsorsosihoz ime’ sorokban, ’s pesti protestáns főiskola az, mellynek ügyében szónkat emeljük. Vannak dolgok, miknek egyszerű neve erősb meggyőződést képes gerjeszteni, ’s hatalmasb ösztön az ép kebelnek, mint az ékes szó minden özöne. Illyennek véljük imez ügyet is. Azt tehát azon szent hittel ajánljuk a’ közrészvét pártfogásába, hogy mind azok, kik már eddig is áldozatkészséget bizonyitanak, áldandják velünk a’ gondviselést , melly eldarabolt erőnk egybeforrásának reggelét immár felhozta reánk; kik pedig az ügyhöz járulni még tartózkodtak, mivel a’ terv kiviteléhez talán erős bizalmuk nem vala, most immár meg nem tagadandják részvétöket; miután ha még volt valamire szükség, mi a’ kivitel reményét bizonyosságra emelje, azt egyesülésünkben még a’ legkétkedőbbek is minden bizonynyal feltalálandják. — Minek bővebb kezességéül örömünkre válik ügyünk barátait egy lényeges állapodásról értesíteni. Kezdetben ugyanis, midőn az első aláírási ívek szétbocsáttatának, a’ pesti főiskola ügyében felhatalmazott választmány az aláírókat biztosítani kívánván, hogy áldozatuk nem leend haszontalan, kijelenté : miképen az alapítványok kamatjai ’s a’ többi aláírások csak akkor lesznek befizetedők, ha a’ tervezett 250,000 pft egészen aláírva ’s a’ főiskola létesítése biztosítva leend. — E’ biztosításnak czélja világos, tudniillik az, hogy mit az emberszeretet nevelésre, még pedig nem másutt, mint pesti főiskolábani nevelésre szánt, az használatlanul nem heverend, hanem valósággal e’ czélra fordíttatandik. Most tehát midőn az egyesülés a’ már aláírások által előbb biztosított erőt annyira növelé, hogy a’ törvényes előzmények kieszközlése után, a’ tervezett főiskolának nem csak elemi, alsóbb ’s középosztályait azonnal létesíthetnék, hanem a’ felsőbb osztályok létesítését is tetlegesen megkezdhetnők: az alulirt választmány abban állapodott meg, hogy mihelyt a’tanítási rendszer iránt bejött derék pályamunkák egybevetéséből a’ főiskola egész szerkezete kidolgoztatván, annak felállítására ő felségének kegy. jóváhagyását a’ törvény értelmében megnyerni szerencsénk leend, már összegyűlt ’s még időközben gyülendőnek remélt erőnkhöz képest a’ pesti protestáns főiskola felállításához ’s fokonkinti megnyitásához azonnal valósággal hozá fogandunk; minélfogva az aláírások eredeti lényeges föltétele, t. i. a’ tervezett főiskola valóságos megindítása teljesülvén, teljes bizodalommal reméljük, hogy tervünk nagylelkű pártfogói között nem csak senki nem akadand, ki ígéretének beváltását, a’ 250,000 pft utólsó fillérének is begyűlésétől felfüggesztené; sőt mindenki sietend aláírásának haladéktalan beváltásával a’ főiskola megindításához, mint nem csak az eredetileg tervezett, hanem azt jóval mégis haladandó pénzalap begyűjtésének legsikerebb eszközéhez hozzájárulni. Azonban, habár szentségtörésnek tartanók is hinni, hogy akadhasson ember, kinek a’ tervezett főiskola iránti jó akaratját az egyesülés magasztos eseménye meghűlhetné , azon egyesülésé, mellyben a’ magyarországi protestantismusra ’s a’ szakadozott hon érdekegységére anynyi áldásnak magva csírázik; sőt erősen meg vagyunk győződve, hogy ez a’ már létező rokonszenvet csak éleszteni képes, hol pedig még nem volt, teremteni fog, mindazáltal sem hozzánk, sem szent czélunkhoz nem illenék, mások akaratját az erkölcsi kényszerítésnek még csak árnyékával is illetni, miután tehát eredetileg nem egyesült, azaz protestáns, hanem csak reform, főiskolára történt a’ fölszántás, ezennel folyó évi június hónap 10-dik napját olly módon tűzzük ki nyilatkozásra határnapul, hogy ha találkoznék az aláírók között, ki a’pesti reform, főiskolának, protestáns főiskolává fejleménye miatt, aláírását visszavonni akarná, azt a’kitett határnapig az alulírt választmányhoz alkalmilag vagy bérmentesen küldendő levél által bátran kijelenthesse; a’ ki azonban a’ kitett módon nem nyilatkozandik, annak mindenkitől alapos reménynyel várt hallgatása törvényes erejű megegyezésnek fog vétetni; ’s úgy általunk minden intézkedés, mint minden további aláírás is a’ pesti protestáns főiskola számára történendik. Emberi értelem ’s a’ dolgok fogalma egy mintára mind nem szorítható, ’s azért lehetnek, kik a’ pesti protestáns főiskolára nem azon rokonszenvvel gondolnak, minőt minden honpolgár keblében tenyészni óhajtanánk: de van mégis egy, miben—reméljük—minden protestáns, ’s ki ez ügyet a’ protestantismus szempontjából tekinti, velünk kétségtelenül egyet ért, ’s ez az , hogy a’ magyarországi protestánsoknak nincs becsesebb kincsök, mint ama’ törvényesített jog, miszerint iskoláikat önmagok rendezik és kormányozzák; — ezen megbecsülhetlen jogot a’ magyarországi protestantismus cserébe semmi engedélyért sem adhatja; ezen jognak — egy protestáns főiskolának épen Pesten, a’ haza szivében felállításával — gyakorlatára állnak fel a’ nevelés igényei, ’s velők a’ hon- és nemzetszerelem; ez viszhangot keltene polgártársaink, hitsorsosaink nemes keblében, ’s az isteni gondviselés, melly napjainkban ép ezen terv által költé fel százados sírjából az egyesülés igéjét, az emberi nagylelkűség bőkezű áldozatiban nyilatkozandik. — Költ Pesten, febr. 19-én 1843. A’ pesti protestáns főiskola létrehozásában munkálkodó választmány, névszerint: Teleki Sámuel gr. elnök, Prónay Albert báró, Ráday Gedeon gr. és Fáy András helyettes elnökök. Ágoston József, Bakos Ambrus, báró Bánffy Pál, Bajkay Endre, Báthory Gábor, Benyovszky Péter, Dobos János, Dobos József, Erdélyi Ferencz, Fáy György, Fényes Elek, Fitos Pál, Fogarasy János, Ilkey Sándor, Kapczy Tamás, Karika János, Keck Dániel, Kossuth Lajos, Madarassy László, Magyary Kossa Sámuel, Markos Pál, Melczer János, Nagy István, Nyáry Pál, Patay József, Polgár Mihály, Rése Ensel Sándor, Sárközy Kázmér, Schedius Lajos, Szabó Károly, Székács József, Szekrényessy Endre, Szeles Sámuel, Szilassy György, Tatay András, Taubner Károly, Török Pál, Vajda Péter, Varga Soma, és Wartensleben Ágoston gr., választmányi tagok. Saterény elaajtás a’ fővárosbani személy-és vagyonbátorság körül. Bármikép zúgjunk is ellene, ’s bármint szeressük is a’ dolgot leppentyűzni, köztudomású tény, hogy nálunk a’ személy- és vagyonbátorság — minden nyugatias műveltségű ember nem ritka botránkozására — rendkívül keleties lábon áll; ’s ha léteznek némi hiánypótló intézetek, ezeknek is elhanyagoltatásuk és közrészvét hiánya miatt utóbb el kell enyészniök. Már 1814 óta létezik Pesten egy magánytársulat, melly a’ boltőröket létesité ’s fentarja. Pest városa tehát a’ közbátorságnak ez egyetlen biztosítékát is, t. i. az utcza- és boltőrséget, magányos vállalkozásnak köszönheti,’s igy e’ társulat jótékonyságában minden bolt— és háztulajdonos , sőt minden pesti lakos részesül; hány veszély, ház- és boltrablás, tűzvész ’stb. hárittatott el, vagy legalább előztetett meg, e’ valóban hasznos vállalat által, mellynek czélszerüségét többek közt emeli az is, hogy ezen éjjeli boltőrök, kik boltbezárás után azonnal helyeiken megjelenni tartoznak, jobbára józan, becsületes és biztos városi adózók közül fogadtatnak, kik e’ szolgálat által létezésöket biztosbíthatják, kényelmesbíthetik, ’s igy önérdeköknél fogva is híven teljesítik tisztöket. Azonban fájdalommal halljuk , hogy e’ valóban jótékony magányvállalat, mellynek fenállása Pest egész közönségének anynyira érdekében fekszik, ha közrészvét hiánya miatt egészen meg nem szűnik is, legalább olly kiterjedést nem nyerhet, minőt annak a’közbátorság érdekében óhajtani kell. — Lehet azonban, hogy ennek oka nagy részben a’ dologgali ismeretlenségben és abban fekszik, hogy nincs ki a’házbirtokosokat, bolttulajdonosokat, ’s utczára lakókat saját érdekökre figyelmeztetve, részvétre ösztönözze; miért is mi valóban igen szükségesnek tartanók, ha néhány lelkes férfiak a’ dolgot felfognák bizotmánynyá, ’s alakulnának, melly magának czélul tűzné ki, minden érdekletteknek kellő felvilágositást nyújtani, ’s a’ közbátorsági derék intézet kifejtésére, terjesztésére ’s biztosítására munkálni. — Fővárosi ujdonságok. A’ budapesti jótékony nőegyesület hathatós emberbaráti tettei már is a’ legszebb eredményeket szülék, minélfogva hazánk e’ czélra frigyesült leányainak, kik női hivatásuk feladatát olly díszesen fejték meg, a’legméltányosabb érdemelismerés hálazálogával adózhatunk. Mindazáltal bizonyos körülmény az egyesület legfényesebb tetteit is, minden igaz magyar előtt, szomoritó homálylyal bobitá el. Mert mig a’ nőegyesület a’ gyöngéd ápolás hő szerelmével enyhitgeté és orvoslá az ügyefogyott árvák és szegények nagy seregének ínségét, nyomorát, édes nemzeti nyelvünket, melly már nem kegykoldulva, de valódi joggal igényelheti magyar hölgyeink pártolását, megfoghatlan hidegséggel számüzé köréből tanácskozásait ’s minden ügyeit egyedül német nyelven vezetvén, sőt még az ápolása alá vett gyermekeknek is kizárólag német nevelést adván, valóban fájdalmasan hatott reánk, ’s az egyesület jótékony színét is fölötte gyengité. Egyes kivételek mit sem tehettek az egész ellenében, mellyre hihetőleg nem kis befolyást gyakorlott az elnöki szék akarata és tekintélye. De ezen körülmény, mint már általunk is örömmel volt közölve, legújabban gróf Károlyi Györgynének elnökké lett megválasztása által, jobbra fordult, ’s jön, hogy a’ nőegyesület legközelebb tartott gyűléseiben az intézet magyarosodásának alapkövét letenni, bár sok bajjal, hosszas küzdéssel, de a’ lelkes vivőnők részéről annál nagyobb dicsőséggel sikerült. Midőn ugyanis a’ jegyzőkönyvek magyarositása szőnyegre került, a’német ajkú hölgyek olly ingerültséggel keltek ki ezen, előttük rémképnek tetsző új szokás behozatala ellen, hogy az egyesület már szinte a’ felbomlás szomorú stádiumához közeledők. Azonban a’ józanul engesztelő szózatok elvégre mégis lecsillapiták a’nemzetiségünk ellen annyira fellázadt női kedélyeket, ’s miután a’ jegyzőkönyvek magyarosítása mellett a’ német fogalmazás meghagyatása is, kiegyenlítési czélból elhatároztatók, a’ kibékült magyar és magyar-német nők egymás nyakába borulva, örömkönyüket hullaténak, az elsők hihetőleg azért, hogy a’ nemzetiség oltárára bár nem teljes , de mégis örvendetes uj virágot hozhattak áldozatul, az utóbbiak pedig azért, mert kedves német nyelvek egy részről birtokukban mégis meghagyaték.— illy jelenetek tarkázzák, a’ ború és derű változatos játékával, hazánk újabb korszakának küzdterét, mellyböl hogy nemzetiség tekintetében legalább a’ sűrűbb, kártékonyabb gyomok és dudvák kiirtva legyenek, ahhoz — úgy hiszszük—egy uj nemzedék tisztább erősebb akaratának hozzájárulása kívántatik. Mert most hazánk különféle 130