Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-26 / 233. szám

pet értelmesen képviseljék. — De már a’ mi a’ váro­sokat illeti, itt a’törvényhatóság tekintete a’helyhatóság és községi rendszer tekintetével egyesítve van, itt tehát ép a’ végett, hogy az értelmesek választhatókká legyenek, választási joggal is kell birniok, ha t. i. magokat olly hely­zetbe tevék, hogy a’ városnak adót fizetnek ’s a’ város ér­dekével személyes érdekük azonitva van. Mert jól kérjük megjegyeztetni, hogy midőn városi polgárjogról van szó, nem csak személyszámszerinti képviselet, hanem egy bi­zonyos meghatározott testület közigazgatási ’s gazdasági viszonya is forog kérdésben.­­• Ámde az említett kellé­keknek még az magában meg nem felel, hogy valaki „h­o­­no­r­atior“, azaz: ügyvédi, orvosi, seborvosi avagy mérnöki diploma van zsebében; avagy magát literatornak nevezi, mivelhogy valaha egy-két ív haszontalanságot ösz­­szeirt, vagy arczának verítéke közt egy-két rész rímet összecampingált. — Egy részről ez sokkal több, mint mennyi a’ polgárjog végett szükséges; mert arra, hogy va­laki képviselőt választani tudjon, elég az ép ’s egészséges értelem; prozódiára, Husztyra,Hipocratesre nem nagy szük­ség van; más részről azonban mégsem annyi, mennyi a’ városi polgárjoghoz szükséges; mert ha nem akarjuk ma­gunkat ínystineálni, el kell ismernünk, hogy a’ puszta di­ploma még nem minden diplomaticust tesz olly helyzetbe, miszerint akár némi férfias önállással bírjon, akár adót (ha­csak nem fejadót) fizethessen, akár pedig a’ város ügyei­nél magát érdekeltnek érezhesse.­­ Hozzájárul, hogy egy bizonyos néposztályt kiválólag tisztes rendűnek nevezni, a’ többiekre nézve lealacsonyitás, ’s városok­ban a’ polgárok között olly osztályzati különbséget alkot, mint nem csak az érdekegység ’s várospolgári egyenlőség eszméjével ellenkezik, hanem a’ városiság eszméjével ugyanazonított ipar és kereskedés érdekeit is sérteni látszik; mert szeretnők tudni, mi ajánlhatná egy olly választófal felállítását, melly a’ becsületes élelemkere­setet tisztes és nem­ tisztes rendüekre osztályozná? ’s mi jogosítana fel annak kimondására, hogy a’ műipar, hogy a’ kereskedés nem tisztes foglalatosság? Mi tehát, a’ mint már —in thesi— máskor is mondók, az úgynevezett tisztes­ rendüeket a’ városi polgárjogban részesíteni, azaz választókká ’s választhatókká tenni óhajtjuk; vagyis helyesebben szólva, nagy hibának tarta­nék a’ polgárjogot olly qualificatióra szorítani, miszerint az ügyvéd , az orvos, a’ tudós ’stb., hacsak városi fekvő va­gyont nem bir, a’ polgárjogból kirekesztessék; ’s ezt any­­nyival nagyobb hibának tartanák, minél inkább meg va­gyunk győződve, hogy ép a’ városban állandóan lakó ne­mesek és honoratiorok képezendik a’ városi polgárgyűlé­­sekben azon elemet, melly a’ magyar nemzetiségnek ’s politicai képzettségnek gyűjtő mag körül szolgálhatand; — ezt azonban, nem a’ nemeseknek és honoratioroknak mint különvált, és semmi más qualificatiót nem kívánó osztá­lyoknak rideg felállításával vélnők eszközlendőnek, ha­nem olly categoriák megállapításával, m­ellyekben a’ ne­mesek ’s tisztes rendűek közül mind azok helyt találjanak, kik városi lakásuk által föltételezett becsületes élelemke­resetükkel a’ városi érdekekhez annyira hozzá csatolvák, miszerint méltán ép úgy a’ város tagjainak tekintethesse­nek , mint az önálló iparműves, gyámok vagy kereskedő annak tekintetik. — És pedig négy tekintet van, mellynek a’ várospolgár­jogi qualificatióknál nézetünk szerint nem lehet mellőztet­­ni: 1) hogy a’polgárjog senki kényétől, senki kegyel­métől ne függjön, hanem bizonyos qualificatióknak meg­­tagadhatlan természetes következménye legyen; — 2) hogy születés és cast-ok szerinti osztályzat helyt ne foglaljon, hanem ollyanok legyenek a’ polgári categoriák , miszerint azokba juthatni, mindenkinek születés ’s osztályzati kü­lönbség nélkül szabad tér nyíljék; — 3) hogy a’ ki polgár lenni akar, az a’ városnak okvetlenül adót fizessen, — és a­ polgári qualificatiójánál fogva a’ város érdekeihez csa­tolva legyen. — Ezen tekintetek alkalmazásáról jövő al­kalommal szólandunk. Pesti jóbvetnapi vásár. Ámbár a’jelen pesti vásár , a’ nyitva állott hajózás és kedvező időjárás következtében, több reményekkel kezdetett meg, mint más illy időszaki vásárok, mindazáltal hazai termékekre nézve a’ forgalom mégis akadozott, ’s kiváltkép gyapjú és gabo­na árban csökkent. Eleinte repete és olaj sem kereste­­ték; de később a’ még mindig tartó éjjeli fagyok követ­keztében keletök javult. Gubacs, hamuzsir és viasz fölöt­te magas áron vásároltatott. Műiparczikkekben az adás-ve­tés nagyban középszerű volt, kicsinyben pedig csekély. Jövő számban az árjegyzéket adandjuk. Hangverseny, jótékony czélra. Jövő csütörtökön, azaz f. hó 30-kán. Ruprecht Irma kis­asszony a' csehországi szegények fölsegélésére a’ városi kisebb reboulteremben Petrichevich Horváth Lázár által szerkesztett nagy hangversenyt fog adni. — Beme­neti ár pengőben: a’ körbe 2 ft, zártszék 1 ft, bemenet 40 kr. Jegyeket válthatni Grimm V. és Wagner Jó­zsef műárus urak boltjában. — Kezdete délutáni 5 órakor. Fővárosi ujhottságok. Pest városa ta­nácsa a’ bérkocsisok közönségesen ismert díjkövetelési visszaéléseik m­eggátlásának tekintetéből már régóta hatá­rozattá téve, miszerint az általa megalapított árszabás (ta­­riffe) minden bérkocsiban felfüggesztve álljon, hogy a’ kocsizók tudják magukat valahára mihez tartani; azon­ban , az üdvös határozat még mai napig sincs végre­hajtva, vagy ha volt, már régen felejtve van — ’s a’ pesti bérkocsisok pénzzsarolási mesterségöket még most is olly nagyban űzik, mint ezt egyetlen egy jól rendezett euró­pai városban sem lehet tapasztalni.------József napján ünnepélyesen szentelték föl az úgynevezett Josephinum árva-intézetet, melly Pest városa által ő fensége a’ nádor tiszteletére alapittatott, ’s már is több mint 100,000 fo­rintnyi pénzalappal bír, ’s 12 árva tartása­ és növelé­séről gondoskodik. Árva lelkünkre mondjuk, — ez igen­igen szép dolog.------A’ fővárosunkban tartózkodó mű­lovagtársaság igazgatója — Wolf urnak használt a’ leczke, mellyet számára nem régiben olly igazságosan tartánk, mert a’ magyarságot és a’ magyar pénzt nagy mennyiség­ben összecsödilő pesti vásár kezdete óta nemzeti nyelvün­kön is hirdeti már mutatványainak részleteit, ’s bár azon igen gyönge okkal mentegető magát, hogy ő azért adá ki a’ hirdetményeket egyedül német nyelven , mert itt mű­ködött előde, Guerra is hasonlót tön, azaz: „én is úgy mint komám­ uram“; de mivel hibáját legalább negative mégis elismerő, ’s azt jóvá tenni igyekszik, most már azt kívánjuk neki, hogy megtérése miatt minél több ma­gyar néző részvéte által üdvözüljön, ’s többé sohase mond­hassák felőle, mikint Wolf far­kas kint ólálkodott a’ bárá­nyszelid és ártatlan magyar nemzetiség körül.------­Az egy időre munkálódni megszűnt pesti czukorfinomitó gyárat báró Vay Miklós úr 60.000 p.forintért vette át, ’s hiszszük, hogy a’ nemes báró ez annyira hasznos iparág felvirágoztatását a’ központban, hatékonyan mozdítandja elő. A’ czukor magában véve édes portéka, de azért sok keserűséget okozott a’ pesti czukorgyár előbbi birtokosá­nak, a’ mostani vállalkozás azonban ismét édes reménynyel kecsegtet.-------A’ Honderűben Benza énekes és Sári Francziska fiatal tánczosnő többször nagyon is megdicsér­­tetett; miért történt ez igy, azt P. Horváth Lázár ur leg­jobban tudja, ki igen sok ügyetlenül elpalástolt szerkesz­tői titokkal bir, mellyeknek homályát még a’ Honderű szín­házi páholyának fénye is alig oszlathatná el. Mert tudnunk kell, hogy egy idő óta az arszlánok ezen kalitkája belül­ről illuminálva van, ’s az érdemes szerkesztő úr innét bo­csátja ki a’ derűt, innét terjeszti a’ világot magyar hazánk sötét éjjelére. E’ magaszi fényű bűvös páholyra most már ezt kellene fölírni:„lucus a non lucendo“, avagy: „éljen a’fényűzés!“------A’napokban nyugati láthatárunkon egy rendkívüli széles és hosszú farkú üstökös csillag mutogat­ja magát. Valóban a’ „földiekkel játszó égi tünemények“ megjelenése oda fent igen divatos dolog kezd lenni, hihe­tőleg azért, mivel ide lent földünkön igen kevés nagysze­rű tünemény mutatkozik. ------Most jelent meg gróf Szé­chenyi István legújabb munkája „Üdvlelde“ czím alatt. Üdvleide annyi akar lenni mint Wallhalla, mert a’ gróf egy nemzeti temetőt indítványoz nagy férfiaink hamvainak. A’ könyv czímét illetőleg, szabad legyen megjegyeznünk, miszerint a’ nemes gróf igen nagy előszeretettel látszik viseltetni az uj magyaros da­de suffixum iránt, és so­kan is csodálkoznak azon, hogy uj év óta a’ Jelenkor — ad normám: csolnakda, — illy czímet nem visel: Je­lenkorda (mi annyit is tehetne: a’jelennek kordája) vagy Füg­get­len de (mit azonban valamelly furfangos rabulista könnyen igy csavarhatna el: Független volna de....) Különben most, midőn az adó, ősiség ’s több efféle igen érdekes tárgyak kerültek szőnyegre, gr. Szé­chenyitől igen a propos dolog volt egy „nemzeti temető­ről“ szóló könyvet kapnunk, mert a’ nemes gróf vélemé­nyét az említett ügyek iránt még mindig mély halotti csend környezi.-------Mit sokan olly igen óhajtanak, a’ város erdejébe vezető királyutcza kis idő múlva négyszegű kö­vekkel fog kirakatni. Jó kövezet uraim! mindenfelé jó kövezet! Ez a’ lapis philosophiae, mit lábaink ’s portól iszonyodó tüdeink kedvéért Pest városának elébb-utóbb egészen föl kell találnia. Ha már a’ királyutcza kövezetét javitandják, kívánatos volna egyszersmind, hogy azon igen előretolakodó két ronda házat, melly a’ királyutcza szép egyenes vonalát annyira elferdíti, ’s a’ közlekedést olly rutul akadályozza, rendre igazítsák, belebb vigyék, ’s ezt annyival is inkább igényelhetjük, mert az egyik ház birtokosa választott polgár, kinek tisztében áll a’ város szépítését lehetőleg előmozdítani. — — Mondják, hogy vásárunk alkalmával igen sok lopás történt, de a’ bűntet­ten csak igen kevés éreték utól. Journalisticánk zajos vá­­sárpiaczán is elég orzás történik, tőlünk is gyakran vesz­nek — amúgy czigányosan, azért hát egész tisztelettel szólítjuk fel érdemes kollegáinkat, valahányszor fővárosi újdonságaink közül egyet vagy mást szorul szóra le­ és átírnak, jelöljék ki a’ forrást, mert a’ másét „ne bántsd“­­nak nevezi a’ magyar! — .Megyei dolgok. Festi gyűlés. Örömtől dagadó kebellel hagyák el múlt csütörtökön , mart. 23-án, Pest vármegye gyűlés­­teremét. A’házi adó aránylagos együttviselé­­sét Pest megye évei közegyetértéssel elvál­laló­k. Ellene egyetlen, de csak egyetlenegy szó sem emel­kedett. A’ választmány e’ részbeni javaslata fölolvastat­ván, „maradjon! maradjon“ ,harsogott végig a’ tere­men. Ellene senki sem szólott, mellette szólni szükség nem vala. A’harsogó „mara­djon“­ a’legékesebb szó­noklat volt, melly illy nemes ügynek illy nemes diadalt ví­­hatott ki. — És midőn főispáni helyettesünk b. Prónay Albert, megyénk becsületének férfias hű vezére, kit e’ napok emlékezete a’ közszeretet, hála és tisztelet szent kötelékeivel még (ha lehetett) szorosabban csatolt Pest megye Riei sziveihez,­­ midőn tisztelt elnökünk, kit Pest megye büszkén vall magáénak, megkérdezné a’ren­deket : van e valakinek szólója a’ választmány javaslata ellen ? ’s a’ BB. ismételt „m­a­r­a­d­j­o­n“-nal felelvén, azt­­ közhatározatnak kimondotta: szivünk szivéből fakadó é­l­­jen-íri. másokkal hagyók el a’teremet, azon szent hittel kebelünkben , hogy a’ melly országnak illy aristocratiája van, m­ily igazságos lenni igy tud, igy akar, az megérdemli, hogy az ő ’s nemzete jövendőjét a’ népek is­tene megőrizze minden gonosztól, mellyet reá a’kor kérdései körül ólmos botokkal ’s bicskákkal hősködők pol­gári bűne áraszthatna. Hazánk égboltján sok borús felleg tornyosodik, kevés az örömnap polgárkebelnek, korunk­­’s honunkban; — bocsássanak meg tisztelt olvasóink, hogy a’ gyéren élvezett öröm közlésének ösztöne tudósításunk­ban a’ sortartásnak elibe vágott. ~­ Most rendre a’ dolog­nak fonalán, hol az múlt számunkban megszakadott. — A’ kir. városok be­rendezésének múlt számunkban köz­­lött mód szerinti előrebocsátása mellett Pest megye Rrei valamint egy részről az országgyűlés általános coordina­­tióját törvényhozási intézkedésre még jelenleg éretlen kér­désnek tartják , úgy más részről a’ kir. városok ország­gyűlési állásának elrendezését amaztól fölfüggeszteni, vagy e’ fölfüggesztésre amazt ürügyül használni nem akarják, sőt inkább a’k­ir. vár­os­o­k o­rsz.gyül­ési szava­zata kérdés­ét életkérdésnek tekintik —o­lyannak, mellynek eldöntése, hogy ne halogattassék, igazság, mél­tányosság ’s a’ hon java egyaránt követelik. Kívánják te­hát, hogy a’ kir. városoknak nem individuális, hanem ará­nyos számú szavazat adassék; — kívánják (mikint már lapjaink múlt számában is jelentve volt) , hogy a’ városok orsz.gyűlési követei ne a’ képviselő testület által (indire­­cte), hanem a’ választói minőséggel biró összes polgárság által (directe)választassanak; —végre pedig kívánják azt is, hogy a’ követté-választhatásra nézve a’ bizodalom és sza­bad választás sem azon városi egyénekre, sem semmi más úgynevezett passiv qualificatio által megszorítva ne legyen, mint csupán , hogy követté ollyat lehessen választani, ki az országban alkotmányos jogokra törvény szerint képe­sítve van. — E’ pontra nézve passiv qualificatioul felállit­­tatni inditványoztatott 1) hogy a’ választandó követ ma­gyarul tudjon: 2) hogy városi földbirtokos polgár legyen, mikint a’ megyei követnek is nemesi földbirtokosnak kell lenni; 3) hogy törvénytudó legyen. Feleletül adatott az elsőre, hogy a’ magyarul tudás qualificatiója igen termé­szetes; de már ott ki van mondva, hol utasításba adaték , hogy a’ közdolgoknak mindenütt, úgy az országgyűlésen, mint a’ városok gyűlésein magyarul kelljen vitetniük.­­ A’ földbirtoki qualificatio a’ nemességnél igen helyén le­het , minthogy ez a’ földművelési érdekeket képviseli; de igen fonákul illenék a’ városi követhez, ki az ipar és ke­reskedés érdekeit képviselendi: tehát ép azon érdekeket, mellyeknél a’ földbirtok csak mellékes tekintet; mert alap­­jok egyenesen az ingóság, t. i. munka, pénz és termé­nyek. — A’ mi pedig a’ törvénytudást illeti: ép az a’ baj, hogy a’ magyar törvényhozás ekkorig leginkább csak tör­vénytudókból állott, kik Werbőczyt’s a’ Corpus jurist igen jól tudhaták; de ép ezért a’nemzetgazdaság, ipar, ke­reskedés, pénzügy körül járatlanoknak kellett lenniök. — Azon kell lennünk, hogy országgyűlésünkön minden ér­dek képviselve legyen; pedig a’ városi követséget is a’ törvénytudók sorára szorítani annyit tenne, mint azt akar­ni, hogy ipar és kereskedés jövendőben se legyenek or­szággyűlésünkön képviselve. — Mondatott még az is, hogy a’ polgárság csak a’ maga köréből tartozzék választani or­szággyűlési követét; de úgy látszott, hogy ez csak a’ sza­kadozott particularismust örökítené, az egész nemzet egy testté forrásának, az assimilatiónak ellene volna, ’s az er­kölcsi decentralisatiót öregbítené, minélfogva most is elég baj, hogy a’honnak alig vannak emberei, hanem csak többnyire a’ megyéknek , ’s úgy vagyunk vele , mintha az, ki megyénk határán kívül lakik, már reánk nézve ide­gen volna. Ezen módosítások tehát el nem fogadtatván, csak azon kérdés maradt fen : hány szavazat adassék a’ kir. városok­nak összesen ? ’s mikint osztassák ez fel közöttük ? Hiva­talos statisticai adatok hiányában Fényes Elek statisticá­­ja vétetett segélyül, melly a’ kir. városok népességét 547 ezerre teszi. És vezérelvekül állittaték föl: 1) hogy Pest megye nem akar játékot űzni a’ kir. városok szavazat­rendezésével, hanem valósággal akarja, hogy a’dolog­ból valami legyen; és igy e’ kérdést az országgyűlés általános elrendezésével összekötni vagy attól fölfüggesz­teni nem akarja; — 2) hogy a’ politicai működésnél a’m­e­­gyék szavazatainak száma arányitóul szolgáljon, de a’ megyék egymás között arányitás alá most ne jöjjenek; — 3) hogy minden kir. város, melly már országgyűlésen van, a’ szavazatjogban részesittessék, úgy mindazáltal 4), hogy miután a’ képviseleti rendszer helyes fogalma szerint nem bizonyos térnek, hanem személyeknek kell képviseltetni­ük, nehogy addig is, mig mostani egész szerkezetünk fokonként képviseleti szerkezetté átalakuland, az ország­gyűlési szavazat jogszerű rendezésének jövendő kifejlő­dését megkössük, vagy annak helytelen irányt adjunk, a’ kir. városok polgárainak adandó szavazat alapjául ne csu­pán a’ törvényhatósági tekintet, hanem egyszersmind és főképen a’ személyszám szolgáljon; — és pedig 5) nem­csak a’ polgári és nemesi rend közti szavazatarány egyik tényezőjéül, hanem a’ rendezés alá jövő polgári rend köz­ti szavazat arányitójául is. — Ezek után fölvétetett ará­nyitó mértékül: 1) a’kir. városok népessége, a’megyék ’s kerületek népessége arányában; — 2) a’ polgárok mos­tani száma a’ szavazó nemesség arányában; — 3) a’ por­ták száma. — Ezen három adatból középszám szerint a’ kir. városok egyetemét 82/3 rész szavazat illetné. Mivel azonban rendezés által a’ polgárok száma a’ kijelölt cate- 20.

Next