Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-04-16 / 239. szám

— úgy szólván — e­­honi is segitni, önhitelét pedig erő­­sitni kétségkívül nem késendik. Veszprém április 7. 1843. — Zsoldos Ignác­z. Egyesületek ’s közintézetek. Az l­)Al’egyesü­let ügyvitelének köre, részint *’ hazsszerte mutatkozó élénk részvét, részint az alapszabá­lyokban kijelölt eszközök fokonkinti alkalmazása , ’s ennélfog­va a’ teendők növekedő sokasága következtében mind inkább nagyobb terjedelemre jutván , az igazg. választmány e’ széle­sebb ügykör kivánatinak megfelelendő, az ország külön vidé­kein kép- és ügyviselőségeket alkotott, miknek hatáskörében leend: a) az aláírási ívek köröztetése;­­ b) a’részvevők éves tartozásainak beszedése, mi végből a’ vidékükön lakó részvevő tagok éves, nyomatott, és az egyesületi pénztárnok által már aláirt nyugtatói hozzájok fognak megküldetni, mik mellett az illető fizetéseket minden ellennyugtatvány nélkül föl­­vehetik; — c) olly pénzek beszedése, mikről az egyesületi pénztárnok még rendes nyugtatványt nem készíthetett, minek az uj aláírások részvény­díjai, az örökítők vagy alapítók által netalán lefizetendő tőkék,­­s az egyszerrel apróbb adakozások. Ezen fizetések szinte nyomatott, az egyesületi igazgató által láttomzott nyugtat­ványok mellett vehetők csak fel,’s róluk a’ be­fizetők is olly ellennyugtatványt adnak , melly a’ nyugtatóval ellen­laposan vala egy levélre nyomtatva, ’s mellytől a’ nyug­­tatvány szeletképen, — coupon-szerűn — metszetett­el; — d)*‘ beszedett pénzeknek az egyesületi pénztárnokhoz pontos és hi­ánytalan beküldése; — e) végre az egyesületi levelezések, szállítások gondviselése, az egyesületi nyomtatványok terjesz­tése , eladása, szóval az egyesületi határozatoknak a' vidéke­ken leendő eszközlése. Az imént előadott teendők a' megbizandóknak hatályos buzgalmát, lankadatlan munkásságát igényelvén, 's ezenfelül a' beszedett pénzek iránt szoros feleleti teherrel is járván , a’ választmány azon t. ez. férfiak közül, kiknél aláírási ívek, kö­­röztetés végett, eddig voltak vagy vannak, csak azokat bá­torkodott az egyesületi képviselet elfogadására megkérni, kik eddig is nemcsak elismerést érdemlő buzgalommal fáradoztak az aláírások szerzésében, hanem a­ pénzek beszedésével és bekül­désével is terhelek magokat önkényt. Ezek a’ következő urak: Asbóth Ferencz Krassóbban , Batthyány Ferdinand Nyitrában, Bodon Abraham Gömörben, Boronkay Lajos Hontban, Czuczor Gergely Győrött, Fehérváry Miklós Hontban, Kosztolányi Péter Barsban, Lukács György Nagy-Váradon , Novák Antal Békés­ben, Schnee László Hevesben, Sebők József Baján, Záborszky Alajos Somogyban, és Zomborcsevics Ferencz Szabadkán. — Azon t.­ez. urak, kik íveiket már beküldötték, vagy talán még most is köröztetik, ha netalán a­ képviselet fönebb elő­adott terheit elvállalni készek , ezennel kéretnek : méltóztassa­­nak ebbeli elhatározásukról minél elébb értesíteni a’ választ­mányt, melly a’ becses ajánlkozás által lekötelezve, szíves örömmel látandja őket el a' szükséges oklevelekkel. Ha azon­ban a’ képviselőséget mostani rendezetében el nem vállalhatnák, mind ők, mind végre azok, kiknél mindjárt az egyesület kelet­­kezte idejében kiadott 538 ív legtöbbjei még jelennen is kün vannak (eddig csak 70 küldetett be), arra szóllittatnak fel: méltóztassanak az íveket akár a’ felebb nevezett képviselő, akár a' tüstént megnevezendő ügyviselő azon uraknak általadni, kik a’ vidékükön, vagy épen lakhelyeiken vannak. Az egyesületi ügyviselőséget a’ cs. kir. szabadalmazott As­­aecurazione generale austro-italiche e’ következő ügyviselői ajánlkoztak elvállalni, ’a az iparegyesület ügyviselőivé a’ vá­lasztmány által ki is neveztettek: Bakos Gábor özvegye Miskol­­czon, Baumgartner testvérek Lovasberényben, Beck Antal Pakson, Durst Leopold Szolnokon, Ecker Mihály II. Károlyban, Epstein S. Zágrábban, Geitner Tódor Selmeczen, Glück Hermann Aszódon, Glück Venczel N. Váradon, Hirsch Leopold Gyön­gyösön, Isti Sándor Marczalon, König Károly Komáromban, Krieshaber Vilmos Kulán, Lay Mihály Eszéken, Móry JáHOS Besztercze-Bányán, Maliter István Jolsván, Neufeld József Esztergomban, Noisser Ernő Győrött, Pap József Eperjesen, Polák Lőrincz Ó-Becsén, Pintér József Márton-Vásáron, Säu­ger Salamon Sz. Miklóson, Schiff Móricz Losonczon, Schwar­­zerfeld és társa Szegeden, Steinhäuser A. Egerben, Stokhof­­fer Rudolf Sz. Gróthon, Temer Antal D. Földváron, Weisz Márton Szatmáron, Vozay Imre Szigetben. Pesten a’ különösen itt mulató vidékiek befizetései köny­­nyitéseül, ezeknek elfogadására az egyesületi pénztárnok Rutt­­kay József uron kívül (lakik a’ Zöldfautczában 306-dik sz. a.) megbizatvák t. ez. Antal Mihály ura­ nemzeti Casinóban, hol naponkint dél előtt föllelhető, és Kunewalder testvér urak, kiknél a’ felduna-soron a’ Wurm udvarban, és az országúton, a’ terménytárban levő irotáikban, a’szokott ügy-órákban na­ponkint tehetni fizetéseket. — Csanády Ferencz, egye­sületi jegyző. Egyesületi hirdetmény. A’pélyi, akosháti, sülyi, kótelki, szent-iványi, beseny-szögi, kürti, úgy szinte jász­­kis-éri, jász-ladányi határokra özönlő Tisza árjának czélszerü töltésekkeli meggátlására, ezen nagy hasznokat ígérő munkának köztanácskozás meletti kivitelére, — mind azokat a’ t. ez. rész­vényes tagokat, kik mind az 1840-ik évi nov. 23-kán, mind az 1841-dik évi sept. 6-kán Heves városában tartott közgyűlé­sekre külön-külön kezembesitett levelek által meghivattak, és az előleges munkálatok megtétele ’s eszközlése végett egyes­­ségre ’s egyesületre léptek , a’ vízmentesítendő földeknek tér­képével, és a’ közelebbi közgyűlésen elhatározott és kivel-ki­­vel tudatott előleges költséggel, folyó évi május 8-kán reggeli 9 órakor ismét Heves mezővárosában , tulajdon házamban el­nökletem alatt tartandó harmadik közgyűlésre tisztelettel meg­hívom. — Költ Ujszászon april. 8-án 1843. Báró Or­czy György. HIXFÖLDI MPLÓ. Rio janeiroi levelek szerint januarius. 31-dikéről nem J a­n­u­a­r i­a hanem dona Franc­isca Joinvi­lie bg jegyese. A’házassági ügy, mint hírlik, már tisztába hozva, ’s a’ kir. hölgy Marseille sorhajón fog Euró­pába evezni. Langsdorf úr franczia követ neje kiséb­rendi őt. A’ londoni missionalis egyesület nincs megelégedve azzal, hogy a’ francziák Tahiti szigetet elfoglalták, ’s nem reméli a’ franczia kormánytól ama’ védelmet, mellyel biz­­tattatik. Egy angol szemtanú levele szerint a’ foglalás sem Pomare királyné önkéntes lemondása következtében történt, hanem e’lemondást Dupetit-Thuars admiral kényszerítő rendszabályai idézék elő. A’Tahitiban kineve­zett ideiglenes franczia főtanács egyik proclamatiojában az mondatik, hogy mindenki számüzetni fog a’ szigetről, ki Tahiti népét a’ franczia kormány ellen ingerelni merész­­tené. E’ záradék által minden angol, ki a’ szigeten tartóz­kodik, veszélyeztetve van. A. M. Herald élénken védi az angol missio ügyét, ’s e’ franczia hóditmányt jelesül a’ chinai kereskedésre nézve sokkal fontosabbnak tartja, mint Peel és Aberdeen gondolják. A’­­,monomanok’ száma Angliában nőt­ön nő. Roches­­terben, Kent grófságban mart. 30-kan a’ rendőrség meg­int vallatott egy 27 éves John Richmond Ellis ne­vű czukrászt, ki egy nappal előbb egy chathani fogadó­ban, mig az utczán egy vándor énekesnő dicsérő dalt éne­kelt a’ királynéra, mind a’ királyné mind Peel ellen ká­romlásokra fakadt, még pedig a’ tanuk vallomása szerint, koránsem mámoros állapotban, ’s azzal fenyegetőzött, hogy mind a’ kettőnek kifúja agya lámpáját. A’ rochesteri hatóság kérdést ten a’belministernél: mit kelljen a’ fo­­golylyal tennie ? — Az őrültség e’ nemeinek szaporodása minden esetre feltűnő jelenet. A’ franczia kormány Brout kapitányt nevezé ki a’ mar­­quesas-szigetek kormányzójául. ÉJSZAKAI AMERIKAI EGYESÜLT ST­AT­UJSOK. Sir Robert Peel köztudasul a’ válaszfölirat fölötti vitat­kozás alkalmával az angol alsóházban kijelenté, hogy An­glia a’ legújabb Ashburton-féle szerződvényben Éjszak­­amerikára nézve csak a’ motozási, nem pedig a’látogatási jogról mondott le, melly abban áll, miszerint az angol kutató hajóknak joguk van amerikai lobogót viselő hajókat megállítani és megvizsgálni, ha jogosan viselik e lobogó­jukat. Peelnek e’ nyilatkozata ellen Tyler elnök február 27-kén nyilatkozványt adott ki, mellyben ünnepélyesen tiltakozik a’ szerződvény illyetén magyarázata ellen. Az elnök e’ jogot csak ott ismeri el, hol tengeri rablás gya­núja forog fen; de különben egy nemzetnek sincs joga bé­ke idején ’s birtokhatóságának határain kivül más nemzet hajóit bármi ürügy alatt is megállítani. „Én — mond az elnök — a’ szerződvény nyolczadik czikkét ollyannak te­kintem, melly minden lehető inditóokot kizár hajóinkat az afrikai partokon pusztán csak kénytelenség és lobogónk idegen rabkereskedők általi bitorlásának ürügye alatt meg­­állitni. Mi magunkra vállalók a’ gondot illy visszaéléseket meggátolni, midőn kötelezők magunkat, olly fegyveres erőt kiállítani, mellyet mind a’ két fél elégnek tart e’czél elérésére. Kormányunknak akaratja is, hatalma is van e’ czélt elérni; szükség esetében nem fog megelégedni 80 ágyúból álló hajóhaddal; sőt mintsem hogy idegen kor­mánynak engedje törvényeink végrehajtását és kötelez­­tetéseinknek mellyek közül legsürgetőbb lobogónknak úgy, visszaélések, mint bántalmak elleni védelme teljesítését, készebb lenne összes tengeri erejét kiállítani.“ — E’ nyi­­latkozvány Londonban igen gonosz benyomást tön, és az angol sajtónak nagy része az egész tárgyat megint függő­nek nyilvánítja. Ashburton lord csudálóira nézve e’hir igen alkalmatlan időben érkezett. — Az egyesült statusok Lon­donba küldendő uj követe még nincsen kinevezve; Web­ster úr, mikint rebesgetik, kétszeri ajánlat után sem aka­­rá a’ követséget elvállalni; úgy hiszik azonban, hogy utóbb csakugyan engedni fog. Egy törvényjavaslat, miszerint az Angliába küldendő ’s a’ még fenforgó kérdések kiegyenlí­tésével megbízandó követ részére külön öszveg volna ki­vetendő , a’ külügyekre kinevezett congressusi választ­mányban heves vita után 6 vokssal 3 ellen félreveh­etett. Everett ur mostani követ Londonban, mint hírlik, Chiná­­ba rendeltetett követül, hova 4—5 hadi hajó, ’s közöttük Pennsylvania sorhajó, fog közelebb evezni. — Florida törvényhozó testülete 22 vokssal 4 ellen a’repudiatio (nem fizetés) rendszeréhez csatlakozott. Michigan senatusa el­lenben késznek nyilatkozott adósságának legalább egy ré­szét elismerni és fizetni. MGYBRITANNIA és OlEAAll. A’ kormány a’ gyárakban dolgozó gyermekek iskolai tanításának javítása körüli törvényjavaslatot elhalasztotta húsvét utánig. A’ különféle vallásfelekezetek, dissenterek, anglicanusok, catholicusok, folyamodást nyújtottak ’s foly­vást nyújtanak be ellene, mi a’ kormányt a’ tárgy elhalasz­tására határozá. A’ mart. végső napjain tartott parliamenti ülések édektelenek valanak. Campell lord a’ felsőházban mart. 31-kén a’ skót egyházi viszályokra vonatkozólag több indítványt tett; de Aberdeen gróf a’ kormány nevé­ben a’ törvényhozásnak e’ kényes tárgybai avatkozását helytelennek nyilvánitá. Campell lord indítványaitól elállott. Az alsóházban sir Robert Blake indítványa, miszerint a’ hódolati esküt kivéven, minden eskü, melly parliamenti tagok által szokott letétetni, töröltessék el, nagy többség­gel félrevettetett. A’ parliamentben jelenleg általában nagy pangás van, ’s e’ közben­­ Connel Dublinban szaka­datlanul folytatja repeal-izgatását. Említve volt már, hogy repeal-palotát akar létesíteni, mellyben mintegy a’jövő 256 S írlandi parliament előjátéka adassék. Pénzben, úgy látszik,­­ nincs fo­gyatkozás, mert az összes cathol, egyházi rend buzgón munkálkodik a’ repeal ügyében. Az egyesült sta­tusokban is nagy részvét mutatkozik az izlandiak sorsa iránt, és Tyler Robert ur, az egyesilt statusok elnökének fia sokat fáradoz e’ czéljai adakozások gyűjtésében, mint­hogy Nagybrittania hatalmának gyengítése körül forog a’ dolog, miért is a’ M. Chonicle által élesen megrovatik an­nyival inkább, minthogy Tyler Robert urnak Trimben az utolsó repealgyülés alkalmával , Connel indítványára kö­szönet szavaztatott. A’ legújabb hírek a’ Jóremény fokáról jan. 24-kéig terjednek. Addig sem a’ boerek részéről az angolok ellen, sem ezek által amazok ellen nem tétettek elhatározó lépé­sek; Grahamstownban kétkedőnek rajta, hogy a’boerek nyilt zendüléssel fogadják az ellenök nyomuló angol hadi­­erőt. Haro ezredes azonban átkelni határozá Oranje fo­lyamán; e’ czélra talpakat készíttetett ’s lovas pattan­tyúságát folyvást gyakorlá a’ tábori szolgálatban. A’ bo­erek mindent elkövettek, hogy a’ gyarmat szélén levő kaffer törzsököket fellázíthassák, ’s e’ végre olly hirt ter­­jesztgetének, mintha ők az ellenök küldött angol hadierőt Nalalban teljesen megverték volna. Ezzel ők a’ kaffereket arra szándékozának bírni, hogy velök egykorulag az an­gol gyarmatot megrohanják, és csakugyan sikerült is ne­hány csapatot a’ ghika törzsökből elcsábítaniuk, kik a’ ha­tár melletti gyarmatosok marháit kezdők elorozni. De a’ marhalapok gyorsan utólérettek, ’s ném­ellyikök azonnal rövid útón megbüntettetett. E’ mozgalmaktól azonban az angolok mit sem tartanak, mert a’ kormányzó távollété­ben Somerset ezredes gondosan őrködött a’széleken a’ közbátorság fölött. Egyébiránt a’ hollandi lakosság elégületlensége még magában a’ sajátlag úgynevezett cap-gyarmatban is, többek közt kitetszik abból, hogy mi­dőn Palembourg hollandi fregatté tisztikara ném­elly cap-városi lakosok által a’ minapóban Van Brada urnák a’ törvényhozótanács elnöklete alatt megvendégeltetek, a’ Victoria királynénak kiáltott áldomásra, csak ingerült „nem, nem“ hallatott, és a’ poharak felfordítva letétettek. FRANKHOZ. A’ franczia kamarák 781 nélkül folytatják napi munkála­taikat. A’ pairok a’ találmányok körüli szabaditékokat tár­­gyazó törvényjavaslatot elfogadák, a’követek pedig vág­tatva mennek át a’ budget különféle rovatain. A’ kamara­ülések tehát ezután, a’választási nyomozásokon kivül, kevés érdekest fognak mutathatni. A’Revue des deux Mondes legalább úgy vélekedik. A’ ministerium azonban látszatos diadalai mellett sem egészen szabad, ’s csak ha Nagybritanniával a’ viszály végkép megszüntetve leend, igér az említett folyóirat a’ Soult- Guizot ministeriumnak tartósságot. Lamartine most a’ nap böse, ’s ámbár a’ bal oppositioból némellyek­, kivált a’lassúbbak, még némi­leg tartózkodnak, a’ jeles szónok teremei mindazáltal szo­kott gyíühelyei kezdenek lenni a’ szabadelmü követ urak­nak. Thiers , ki a’ koczkának illy váratlan fordulata mel­lett áttól fél, hogy a’ két szék közt könnyen pad alá jut­hatna, a’zsoldjában levő hírlapok által mindent elkövet, hogy Lamartine és Odilon Barrot közé az egyenetlenség magvait elszórhassa. — A’ ministerelnök ápril. 3-kán a’ statusministereket tárgyazó törvényjavaslatot terjeszté a’ kamara elébe. E’ törvényjavaslat fővonásait olvasóink már ismerik, ’s itt csak az megjegyzendő még, hogy szerinte minden státustanáncsnok 15000 frank nyugdíjt húzand éven­­kint. — Sokkal fontosabb ennél Odilon Barrot úr javaslata, mellyet nappal előbb nyujta be, miszerint t. i. a’ sajtóvét­ségek fölötti bíráskodás az eskültszékekre szálljon vissza, kivévőn az egyetlen felségsértési merényt, ha siker kö­vetné azt; és igy sem többről sem kevesbröl nincsen szó mint a’ septemberi törvények megváltoztatásáról. A’ kama­ra e’ két javaslatot, úgy szinte Carné­­rét is a’ szabad ok­tatás tárgyában előleges osztály szerinti tanácskozásra uta­­sitá. — A’ czukortörvény hever, ’s a’ kormány maga sem reméli, hogy a’ kamarákban keresztül menjen.­­ Pár­is ápril. 2-kán. Biztos londoni hirek szerint onnan a’ Stambulban levő angol követnek utasítás külde­tett, miszerint a’ szerb ügyek rendezése körül az éjszaki hatalmak szellemében járjon el; világosan fentartván mindazáltal Anglia részére az Oroszország által a’ mos­tani fejedelem elmozdítása, és uj fejedelemválasztás köve­­telhetése iránt igényelt jog el nem ismerését. Nagybri­­tannia tehát támogatandja ugyan békés után Oroszország igényeit, de tagadja, hogy emennek joga lenne a’ portát kívánsága teljesítésére erőtetni; e’ részben Anglia hű maradt régibb nyilatkozataihoz. (Allgem. Zeitung). SPAMIOMION­. A’ spanyol pártok orgánumai csudálatos ellenkezésbe jöttek egymással. A’ Gaceta, valamint a’ többi hírlapok is, mellyek a’kormány mellett szoktak nyilatkozni, dia­dalt látszanak ünnepelni a’ cortesválasztás eredményei miatt, ’s örömüket nyilvánítják a’ fölött, hogy a’ kormány politicája helyeslést talált a’ választóknál. A’ Gaceta kérdi: mit ér e’ helyeslés ellenében az ellenzéki sajtó szószályárkodása ’s légből merített roszaló ujongatása? A’ tények magok igazolják a’ septemberi kormány bel- és külpoliticáját. Az idő egyfelől minden visszahatási félelmet eloszlatott, mellyet olly emberek­ támogattak és ápoltak, kikről legalább is annyit elmondhatni, hogy inkább párt­emberek mint jó polgárok gyanánt láttatják magokat. Más­felől az ország jelen állapotra és a’ szabíró­ alkotmány szi­­lárdulása iránti bizalom majdnem hihetlenkép növekszik. Minden a’ választott ösvény mellett szól: a’ javítások, mellyelben a’ községek részesültei1­e ~ a’ társulati szer-

Next