Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-04-16 / 239. szám
— úgy szólván — ehoni is segitni, önhitelét pedig erősitni kétségkívül nem késendik. Veszprém április 7. 1843. — Zsoldos Ignácz. Egyesületek ’s közintézetek. Az l)Al’egyesület ügyvitelének köre, részint *’ hazsszerte mutatkozó élénk részvét, részint az alapszabályokban kijelölt eszközök fokonkinti alkalmazása , ’s ennélfogva a’ teendők növekedő sokasága következtében mind inkább nagyobb terjedelemre jutván , az igazg. választmány e’ szélesebb ügykör kivánatinak megfelelendő, az ország külön vidékein kép- és ügyviselőségeket alkotott, miknek hatáskörében leend: a) az aláírási ívek köröztetése; b) a’részvevők éves tartozásainak beszedése, mi végből a’ vidékükön lakó részvevő tagok éves, nyomatott, és az egyesületi pénztárnok által már aláirt nyugtatói hozzájok fognak megküldetni, mik mellett az illető fizetéseket minden ellennyugtatvány nélkül fölvehetik; — c) olly pénzek beszedése, mikről az egyesületi pénztárnok még rendes nyugtatványt nem készíthetett, minek az uj aláírások részvénydíjai, az örökítők vagy alapítók által netalán lefizetendő tőkék,s az egyszerrel apróbb adakozások. Ezen fizetések szinte nyomatott, az egyesületi igazgató által láttomzott nyugtatványok mellett vehetők csak fel,’s róluk a’ befizetők is olly ellennyugtatványt adnak , melly a’ nyugtatóval ellenlaposan vala egy levélre nyomtatva, ’s mellytől a’ nyugtatvány szeletképen, — coupon-szerűn — metszetettel; — d)*‘ beszedett pénzeknek az egyesületi pénztárnokhoz pontos és hiánytalan beküldése; — e) végre az egyesületi levelezések, szállítások gondviselése, az egyesületi nyomtatványok terjesztése , eladása, szóval az egyesületi határozatoknak a' vidékeken leendő eszközlése. Az imént előadott teendők a' megbizandóknak hatályos buzgalmát, lankadatlan munkásságát igényelvén, 's ezenfelül a' beszedett pénzek iránt szoros feleleti teherrel is járván , a’ választmány azon t. ez. férfiak közül, kiknél aláírási ívek, köröztetés végett, eddig voltak vagy vannak, csak azokat bátorkodott az egyesületi képviselet elfogadására megkérni, kik eddig is nemcsak elismerést érdemlő buzgalommal fáradoztak az aláírások szerzésében, hanem a pénzek beszedésével és beküldésével is terhelek magokat önkényt. Ezek a’ következő urak: Asbóth Ferencz Krassóbban , Batthyány Ferdinand Nyitrában, Bodon Abraham Gömörben, Boronkay Lajos Hontban, Czuczor Gergely Győrött, Fehérváry Miklós Hontban, Kosztolányi Péter Barsban, Lukács György Nagy-Váradon , Novák Antal Békésben, Schnee László Hevesben, Sebők József Baján, Záborszky Alajos Somogyban, és Zomborcsevics Ferencz Szabadkán. — Azon t.ez. urak, kik íveiket már beküldötték, vagy talán még most is köröztetik, ha netalán a képviselet fönebb előadott terheit elvállalni készek , ezennel kéretnek : méltóztassanak ebbeli elhatározásukról minél elébb értesíteni a’ választmányt, melly a’ becses ajánlkozás által lekötelezve, szíves örömmel látandja őket el a' szükséges oklevelekkel. Ha azonban a’ képviselőséget mostani rendezetében el nem vállalhatnák, mind ők, mind végre azok, kiknél mindjárt az egyesület keletkezte idejében kiadott 538 ív legtöbbjei még jelennen is kün vannak (eddig csak 70 küldetett be), arra szóllittatnak fel: méltóztassanak az íveket akár a’ felebb nevezett képviselő, akár a' tüstént megnevezendő ügyviselő azon uraknak általadni, kik a’ vidékükön, vagy épen lakhelyeiken vannak. Az egyesületi ügyviselőséget a’ cs. kir. szabadalmazott Asaecurazione generale austro-italiche e’ következő ügyviselői ajánlkoztak elvállalni, ’a az iparegyesület ügyviselőivé a’ választmány által ki is neveztettek: Bakos Gábor özvegye Miskolczon, Baumgartner testvérek Lovasberényben, Beck Antal Pakson, Durst Leopold Szolnokon, Ecker Mihály II. Károlyban, Epstein S. Zágrábban, Geitner Tódor Selmeczen, Glück Hermann Aszódon, Glück Venczel N. Váradon, Hirsch Leopold Gyöngyösön, Isti Sándor Marczalon, König Károly Komáromban, Krieshaber Vilmos Kulán, Lay Mihály Eszéken, Móry JáHOS Besztercze-Bányán, Maliter István Jolsván, Neufeld József Esztergomban, Noisser Ernő Győrött, Pap József Eperjesen, Polák Lőrincz Ó-Becsén, Pintér József Márton-Vásáron, Säuger Salamon Sz. Miklóson, Schiff Móricz Losonczon, Schwarzerfeld és társa Szegeden, Steinhäuser A. Egerben, Stokhoffer Rudolf Sz. Gróthon, Temer Antal D. Földváron, Weisz Márton Szatmáron, Vozay Imre Szigetben. Pesten a’ különösen itt mulató vidékiek befizetései könynyitéseül, ezeknek elfogadására az egyesületi pénztárnok Ruttkay József uron kívül (lakik a’ Zöldfautczában 306-dik sz. a.) megbizatvák t. ez. Antal Mihály ura nemzeti Casinóban, hol naponkint dél előtt föllelhető, és Kunewalder testvér urak, kiknél a’ felduna-soron a’ Wurm udvarban, és az országúton, a’ terménytárban levő irotáikban, a’szokott ügy-órákban naponkint tehetni fizetéseket. — Csanády Ferencz, egyesületi jegyző. Egyesületi hirdetmény. A’pélyi, akosháti, sülyi, kótelki, szent-iványi, beseny-szögi, kürti, úgy szinte jászkis-éri, jász-ladányi határokra özönlő Tisza árjának czélszerü töltésekkeli meggátlására, ezen nagy hasznokat ígérő munkának köztanácskozás meletti kivitelére, — mind azokat a’ t. ez. részvényes tagokat, kik mind az 1840-ik évi nov. 23-kán, mind az 1841-dik évi sept. 6-kán Heves városában tartott közgyűlésekre külön-külön kezembesitett levelek által meghivattak, és az előleges munkálatok megtétele ’s eszközlése végett egyességre ’s egyesületre léptek , a’ vízmentesítendő földeknek térképével, és a’ közelebbi közgyűlésen elhatározott és kivel-kivel tudatott előleges költséggel, folyó évi május 8-kán reggeli 9 órakor ismét Heves mezővárosában , tulajdon házamban elnökletem alatt tartandó harmadik közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Költ Ujszászon april. 8-án 1843. Báró Orczy György. HIXFÖLDI MPLÓ. Rio janeiroi levelek szerint januarius. 31-dikéről nem J anuar ia hanem dona Francisca Joinvilie bg jegyese. A’házassági ügy, mint hírlik, már tisztába hozva, ’s a’ kir. hölgy Marseille sorhajón fog Európába evezni. Langsdorf úr franczia követ neje kisébrendi őt. A’ londoni missionalis egyesület nincs megelégedve azzal, hogy a’ francziák Tahiti szigetet elfoglalták, ’s nem reméli a’ franczia kormánytól ama’ védelmet, mellyel biztattatik. Egy angol szemtanú levele szerint a’ foglalás sem Pomare királyné önkéntes lemondása következtében történt, hanem e’lemondást Dupetit-Thuars admiral kényszerítő rendszabályai idézék elő. A’Tahitiban kinevezett ideiglenes franczia főtanács egyik proclamatiojában az mondatik, hogy mindenki számüzetni fog a’ szigetről, ki Tahiti népét a’ franczia kormány ellen ingerelni merésztené. E’ záradék által minden angol, ki a’ szigeten tartózkodik, veszélyeztetve van. A. M. Herald élénken védi az angol missio ügyét, ’s e’ franczia hóditmányt jelesül a’ chinai kereskedésre nézve sokkal fontosabbnak tartja, mint Peel és Aberdeen gondolják. A’,monomanok’ száma Angliában nőtön nő. Rochesterben, Kent grófságban mart. 30-kan a’ rendőrség megint vallatott egy 27 éves John Richmond Ellis nevű czukrászt, ki egy nappal előbb egy chathani fogadóban, mig az utczán egy vándor énekesnő dicsérő dalt énekelt a’ királynéra, mind a’ királyné mind Peel ellen káromlásokra fakadt, még pedig a’ tanuk vallomása szerint, koránsem mámoros állapotban, ’s azzal fenyegetőzött, hogy mind a’ kettőnek kifúja agya lámpáját. A’ rochesteri hatóság kérdést ten a’belministernél: mit kelljen a’ fogolylyal tennie ? — Az őrültség e’ nemeinek szaporodása minden esetre feltűnő jelenet. A’ franczia kormány Brout kapitányt nevezé ki a’ marquesas-szigetek kormányzójául. ÉJSZAKAI AMERIKAI EGYESÜLT STATUJSOK. Sir Robert Peel köztudasul a’ válaszfölirat fölötti vitatkozás alkalmával az angol alsóházban kijelenté, hogy Anglia a’ legújabb Ashburton-féle szerződvényben Éjszakamerikára nézve csak a’ motozási, nem pedig a’látogatási jogról mondott le, melly abban áll, miszerint az angol kutató hajóknak joguk van amerikai lobogót viselő hajókat megállítani és megvizsgálni, ha jogosan viselik e lobogójukat. Peelnek e’ nyilatkozata ellen Tyler elnök február 27-kén nyilatkozványt adott ki, mellyben ünnepélyesen tiltakozik a’ szerződvény illyetén magyarázata ellen. Az elnök e’ jogot csak ott ismeri el, hol tengeri rablás gyanúja forog fen; de különben egy nemzetnek sincs joga béke idején ’s birtokhatóságának határain kivül más nemzet hajóit bármi ürügy alatt is megállítani. „Én — mond az elnök — a’ szerződvény nyolczadik czikkét ollyannak tekintem, melly minden lehető inditóokot kizár hajóinkat az afrikai partokon pusztán csak kénytelenség és lobogónk idegen rabkereskedők általi bitorlásának ürügye alatt megállitni. Mi magunkra vállalók a’ gondot illy visszaéléseket meggátolni, midőn kötelezők magunkat, olly fegyveres erőt kiállítani, mellyet mind a’ két fél elégnek tart e’czél elérésére. Kormányunknak akaratja is, hatalma is van e’ czélt elérni; szükség esetében nem fog megelégedni 80 ágyúból álló hajóhaddal; sőt mintsem hogy idegen kormánynak engedje törvényeink végrehajtását és köteleztetéseinknek mellyek közül legsürgetőbb lobogónknak úgy, visszaélések, mint bántalmak elleni védelme teljesítését, készebb lenne összes tengeri erejét kiállítani.“ — E’ nyilatkozvány Londonban igen gonosz benyomást tön, és az angol sajtónak nagy része az egész tárgyat megint függőnek nyilvánítja. Ashburton lord csudálóira nézve e’hir igen alkalmatlan időben érkezett. — Az egyesült statusok Londonba küldendő uj követe még nincsen kinevezve; Webster úr, mikint rebesgetik, kétszeri ajánlat után sem akará a’ követséget elvállalni; úgy hiszik azonban, hogy utóbb csakugyan engedni fog. Egy törvényjavaslat, miszerint az Angliába küldendő ’s a’ még fenforgó kérdések kiegyenlítésével megbízandó követ részére külön öszveg volna kivetendő , a’ külügyekre kinevezett congressusi választmányban heves vita után 6 vokssal 3 ellen félrevehetett. Everett ur mostani követ Londonban, mint hírlik, Chinába rendeltetett követül, hova 4—5 hadi hajó, ’s közöttük Pennsylvania sorhajó, fog közelebb evezni. — Florida törvényhozó testülete 22 vokssal 4 ellen a’repudiatio (nem fizetés) rendszeréhez csatlakozott. Michigan senatusa ellenben késznek nyilatkozott adósságának legalább egy részét elismerni és fizetni. MGYBRITANNIA és OlEAAll. A’ kormány a’ gyárakban dolgozó gyermekek iskolai tanításának javítása körüli törvényjavaslatot elhalasztotta húsvét utánig. A’ különféle vallásfelekezetek, dissenterek, anglicanusok, catholicusok, folyamodást nyújtottak ’s folyvást nyújtanak be ellene, mi a’ kormányt a’ tárgy elhalasztására határozá. A’ mart. végső napjain tartott parliamenti ülések édektelenek valanak. Campell lord a’ felsőházban mart. 31-kén a’ skót egyházi viszályokra vonatkozólag több indítványt tett; de Aberdeen gróf a’ kormány nevében a’ törvényhozásnak e’ kényes tárgybai avatkozását helytelennek nyilvánitá. Campell lord indítványaitól elállott. Az alsóházban sir Robert Blake indítványa, miszerint a’ hódolati esküt kivéven, minden eskü, melly parliamenti tagok által szokott letétetni, töröltessék el, nagy többséggel félrevettetett. A’ parliamentben jelenleg általában nagy pangás van, ’s e’ közben Connel Dublinban szakadatlanul folytatja repeal-izgatását. Említve volt már, hogy repeal-palotát akar létesíteni, mellyben mintegy a’jövő 256 S írlandi parliament előjátéka adassék. Pénzben, úgy látszik, nincs fogyatkozás, mert az összes cathol, egyházi rend buzgón munkálkodik a’ repeal ügyében. Az egyesült statusokban is nagy részvét mutatkozik az izlandiak sorsa iránt, és Tyler Robert ur, az egyesilt statusok elnökének fia sokat fáradoz e’ czéljai adakozások gyűjtésében, minthogy Nagybrittania hatalmának gyengítése körül forog a’ dolog, miért is a’ M. Chonicle által élesen megrovatik annyival inkább, minthogy Tyler Robert urnak Trimben az utolsó repealgyülés alkalmával , Connel indítványára köszönet szavaztatott. A’ legújabb hírek a’ Jóremény fokáról jan. 24-kéig terjednek. Addig sem a’ boerek részéről az angolok ellen, sem ezek által amazok ellen nem tétettek elhatározó lépések; Grahamstownban kétkedőnek rajta, hogy a’boerek nyilt zendüléssel fogadják az ellenök nyomuló angol hadierőt. Haro ezredes azonban átkelni határozá Oranje folyamán; e’ czélra talpakat készíttetett ’s lovas pattantyúságát folyvást gyakorlá a’ tábori szolgálatban. A’ boerek mindent elkövettek, hogy a’ gyarmat szélén levő kaffer törzsököket fellázíthassák, ’s e’ végre olly hirt terjesztgetének, mintha ők az ellenök küldött angol hadierőt Nalalban teljesen megverték volna. Ezzel ők a’ kaffereket arra szándékozának bírni, hogy velök egykorulag az angol gyarmatot megrohanják, és csakugyan sikerült is nehány csapatot a’ ghika törzsökből elcsábítaniuk, kik a’ határ melletti gyarmatosok marháit kezdők elorozni. De a’ marhalapok gyorsan utólérettek, ’s némellyikök azonnal rövid útón megbüntettetett. E’ mozgalmaktól azonban az angolok mit sem tartanak, mert a’ kormányzó távollétében Somerset ezredes gondosan őrködött a’széleken a’ közbátorság fölött. Egyébiránt a’ hollandi lakosság elégületlensége még magában a’ sajátlag úgynevezett cap-gyarmatban is, többek közt kitetszik abból, hogy midőn Palembourg hollandi fregatté tisztikara némelly cap-városi lakosok által a’ minapóban Van Brada urnák a’ törvényhozótanács elnöklete alatt megvendégeltetek, a’ Victoria királynénak kiáltott áldomásra, csak ingerült „nem, nem“ hallatott, és a’ poharak felfordítva letétettek. FRANKHOZ. A’ franczia kamarák 781 nélkül folytatják napi munkálataikat. A’ pairok a’ találmányok körüli szabaditékokat tárgyazó törvényjavaslatot elfogadák, a’követek pedig vágtatva mennek át a’ budget különféle rovatain. A’ kamaraülések tehát ezután, a’választási nyomozásokon kivül, kevés érdekest fognak mutathatni. A’Revue des deux Mondes legalább úgy vélekedik. A’ ministerium azonban látszatos diadalai mellett sem egészen szabad, ’s csak ha Nagybritanniával a’ viszály végkép megszüntetve leend, igér az említett folyóirat a’ Soult- Guizot ministeriumnak tartósságot. Lamartine most a’ nap böse, ’s ámbár a’ bal oppositioból némellyek, kivált a’lassúbbak, még némileg tartózkodnak, a’ jeles szónok teremei mindazáltal szokott gyíühelyei kezdenek lenni a’ szabadelmü követ uraknak. Thiers , ki a’ koczkának illy váratlan fordulata mellett áttól fél, hogy a’ két szék közt könnyen pad alá juthatna, a’zsoldjában levő hírlapok által mindent elkövet, hogy Lamartine és Odilon Barrot közé az egyenetlenség magvait elszórhassa. — A’ ministerelnök ápril. 3-kán a’ statusministereket tárgyazó törvényjavaslatot terjeszté a’ kamara elébe. E’ törvényjavaslat fővonásait olvasóink már ismerik, ’s itt csak az megjegyzendő még, hogy szerinte minden státustanáncsnok 15000 frank nyugdíjt húzand évenkint. — Sokkal fontosabb ennél Odilon Barrot úr javaslata, mellyet nappal előbb nyujta be, miszerint t. i. a’ sajtóvétségek fölötti bíráskodás az eskültszékekre szálljon vissza, kivévőn az egyetlen felségsértési merényt, ha siker követné azt; és igy sem többről sem kevesbröl nincsen szó mint a’ septemberi törvények megváltoztatásáról. A’ kamara e’ két javaslatot, úgy szinte Carnérét is a’ szabad oktatás tárgyában előleges osztály szerinti tanácskozásra utasitá. — A’ czukortörvény hever, ’s a’ kormány maga sem reméli, hogy a’ kamarákban keresztül menjen. Páris ápril. 2-kán. Biztos londoni hirek szerint onnan a’ Stambulban levő angol követnek utasítás küldetett, miszerint a’ szerb ügyek rendezése körül az éjszaki hatalmak szellemében járjon el; világosan fentartván mindazáltal Anglia részére az Oroszország által a’ mostani fejedelem elmozdítása, és uj fejedelemválasztás követelhetése iránt igényelt jog el nem ismerését. Nagybritannia tehát támogatandja ugyan békés után Oroszország igényeit, de tagadja, hogy emennek joga lenne a’ portát kívánsága teljesítésére erőtetni; e’ részben Anglia hű maradt régibb nyilatkozataihoz. (Allgem. Zeitung). SPAMIOMION. A’ spanyol pártok orgánumai csudálatos ellenkezésbe jöttek egymással. A’ Gaceta, valamint a’ többi hírlapok is, mellyek a’kormány mellett szoktak nyilatkozni, diadalt látszanak ünnepelni a’ cortesválasztás eredményei miatt, ’s örömüket nyilvánítják a’ fölött, hogy a’ kormány politicája helyeslést talált a’ választóknál. A’ Gaceta kérdi: mit ér e’ helyeslés ellenében az ellenzéki sajtó szószályárkodása ’s légből merített roszaló ujongatása? A’ tények magok igazolják a’ septemberi kormány bel- és külpoliticáját. Az idő egyfelől minden visszahatási félelmet eloszlatott, mellyet olly emberek támogattak és ápoltak, kikről legalább is annyit elmondhatni, hogy inkább pártemberek mint jó polgárok gyanánt láttatják magokat. Másfelől az ország jelen állapotra és a’ szabíró alkotmány szilárdulása iránti bizalom majdnem hihetlenkép növekszik. Minden a’ választott ösvény mellett szól: a’ javítások, mellyelben a’ községek részesültei1e ~ a’ társulati szer-