Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-05-28 / 251. szám
mel még, hogy H.-ország követe szavazván; a’ turopolyai gróf ez ellen óvást tett, mivelhogy úgy mond nem lévén törvényesen választva, Horvátországnak itt követe nincs. Pozsony, május 22. II-ik kerületi ülés. Elnökség Nyitra (Bossányi)és Zemplén (Lónyai Gábor.) A’kerületi jegyzőválasztás eredménye tudtul adatik. Választottak pedig szótöbbség szerint a’ megyék részéről :Szentkirályi Móricz, Szemere Bertalan, Ghiczy Kálmán és Vukovics Szabbás; a’ városok részéről: Zomborcsevics Ferencz és Demeczky Lajos. A’ megyei választottak köszönetét mondván, Szemere szerényen lemondott, különös okut adván, hogy követtársa is jegyző lévén, mindkettejöktől több időt elvenne a’ jegyzői foglalatosság , semmint hogy a’ küldői által reá bízottakban voltakép eljárhatna; de lemondását a’ BB. el nem fogadák. — Azon kerületi választmányba, mellynek a’ megbízó-levelek bemutatandók, tagokul választattak: Bezerédj István, Beöthy Ödön, Lónyai Gábor, Géczy Péter, gr. Ráday Gedeon, Somsich Pál, Almásy Pál, Hertelendy Miksa; a’ városok részéről: Szilber Antal (Szeged) és Sáy Ferencz (Fejérvár). — Palóczy az e’ tárgyat illető végzést fölolvasá. Közleiratra bocsáttatott. A’ kerületek részéről előbb a’ Jászkun, majd Hajdu, végül pedig Fiume kér. követei minden jogokban, mikkel a’ megyeiekéinek, névszerint a’ kér. elnökségben részeltetéseket kértek. A’ BR. e’ tárgyat már múltkor bevégzettnek tekintették. — Egy megyei követ előadó, mikint a’ szólás szabadságán kívül, a’ jó rend ’s nyilvánosság a’ köztanácskozások legfőbb kelléke; a’ rend iránt követtársa tön előterjesztést, a’ nyilvánosságról kíván szólani, azon nyilvánosságról, mellynek a’ diplomatákon kívül csak azok ellenségei, kiknek valami elpalástolni, vagy épen titkolni valójuk van. A’ követek nem meghatalmazottai küldőinknek. Jobb e, hogy ez igy van, mint volna, ha meghatalmazottak volnának? vitatott kérdés: mert a’tapasztalás mutatá egy részről, hogy voltak egyéni jellemek, mellyek szilárdabb garantiát nyújtottak, mint bármi testületek utasítása; voltak ellenben mások, kik a’ dicsően kezdett pályán megtántorodtak. Elég, hogy a’ követek felelősök küldőik iránt, ’s hogy az utasítási rendszernél fogva az itt vitatott tárgyakról küldőik otthon is tanácskoznak; mind kettő pedig minél tökéletesebben szerkesztett naplót tesz szükségessé annyival inkább, mivel a’nemzet a’ discussio stádiumában van. Ennél fogva az országos naplónak gyorsírók általi szerkesztését indítványozza. A’ költségeket akadálynak nem tekintheti, mert ha a’ fő RR. naplójának illy módoni szerkesztése az országos pénztárból fizettethetik, ahhoz a’ RRnek bizonynyal is hasonló joguk van. Azonban bárki mit beszéljen is a’ kérülések nem diplomatikai állásáról, annyi bizonyos, hogy az indítványozás itt gyakoroltatik , ’s az első tárgyalás itt történik, hátha az indítvány országos ülésben történt volna is; hol egyébiránt a’ végzés igen gyakran egy hangos maradjonnal alakul,’s a’ discussiók folyama a’ küldőkre a’ közönségre nézve egészen elvész. Kívánja tehát, hogy a’ BR. minél tökéletesb kér, napló iránt is, vagy ha ez nem történhetnék, legalább az iránt, a’ mi kivihető, gondoskodjanak. — De küldői az országgy. tanácskozásoknak még nagyobb nyilvánosságot, nagyobb közönséget óhajtanak. Bánatos érzelemmel veszik, hogy ekkorig hamarabb’s bővebben olvashaták a hírlapokban az amerikai praesidens beszédét, mint saját törvényhozásuk cselekvényeit, mellyekröl rendesen hírlapok utján csak az ülések rendét ’s ünnepélyeket tudhaták meg. Felemlíti a’ sajtónak ’s könyvbirálatnak törvény ’s tény szerinti állását; kijelenti, miként akarják, hogy az országgyűlési dolgok hírlapok utjáni közlésének a’ nem törvényszerű censurátóli függését a’ RR. megegyezésökkel szentesítenék; de ha magányos vállalkozás utján a’ RR. hozzájárulása nélkül a’ hazai hírlapok közlendik a’ vitatkozásokat és pedig a’ szólók megnevezésével, csak azoknak birálgatásába ne ereszkedjenek a’ szerkesztők, küldői megelégszenek, csak hogy az illy közlések szabadsága a'szabadságnak gúnyjává ne váljék; — különben kívánja, hogy az országgy. újságlapok fonala ott, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadott, erőteljesen felfogassék. — Az országos naplóra nézve az elnökség jelenté, mikint kir. személynök ö es cellentiájától értesítést von, hogy Hajnik Károly uráinak szerkesztése iránt szerződni nem vonakodnék. — A’ RR. országos naplójuknak gyorsírás utjáni szerkesztését elvben elfogadák ’s az elnökséget megbízták, hogy előleges egyezkedésre kir. személynek önmalgát kérjek fel ’s az eredmény iránt jelentést tegyenek. Ennek csupán egy másik követ mondott ellene, minthogy az országos pénztár üres, a’ költség tehát végül is a’ megyékre hárulna, pedig ő küldőtt, kiknek az ős osztályból csekély rész jutott, illy mellékes költségekkel is terhelni nem akarja. — a’ két. napló iránt az elnökség szintúgy megbizatott, hogy értekezvén annak hasonló módoni szerkesztéséről ’s nyomtatásáról, továbbá határozat végett jelentést tegyen, miszerint a’ BR. elláthassák, valljon terjedelmes naplót, vagy pedig az idő szerint csak az indítványt, mellette ’s ellene szóló okokat, ’s a’ szavazatok rendét ’s eredményét magában foglalandó jegyzőkönyvet vitessenek el — Az országgy. hírlap mellett számos felszólalások történtek; csak egy követ volt, ki annak a’ fejedelem által az országgyűlési tagokból kinevezendő előleges bírálókat kívánt; ennél még a’ Jász-kun követ is kevesebbet óhajtott , mert a’ fejedelem általi kinevezést mellőzni, azt azonban becsülete biztossága végett kívánta, hogy a’RR. úgy a’ nem hivatalos hírlapoknak is, mint a' hivatalos naplónak hitelességéről bírálók által gondoskodjanak. — Emlékezetbe hozatván, hogy az orsz.gyűlés szabad, azaz praeventiv censura nélküli, de repressiv törvény alatt álló hírlapok iránt múlt orsz gyűlésről már törvényjavaslat van készen, melly a’ föRR. ellenzése miatt forrásba nem mehetett; a’ RR. és RR. annak köziratra bocsátását elrendelek , arról következő napon tanácskozandók. — Számos kijelentések történtek a’ törvénybe becsúszott könyvvizsgáló collegium elnöki czíme ellen óvakodók; de Bihar indítványára annak, a’ mi törvényben van , megerőtlenitésére a’ még jegyzőkönyvet sem tartó kerületi ülés óvása elégtelennek találtatván, a’dolog majdan a’sajtó kérdésénél külön szenetbe foglalandó tárgynak fog vétetni. — Oda utasittaték Hontnak kösajló iránti sérelme is. — Egyébkint az irományok nyomtatása iránti egyezkedés ’s a’naplóbirálóknak választása elrendeltetvén, a’ 10 órakor kezdett ülés 12 órakor eloszlott. — Május 23. Hlík kerületi ülés. Elnökség: Zemplén és Nyitra. Pálóczy fölolvasá a’megbízó leveleknek kerületi választmány általi megtekintése iránt hozott kerületi végzést, mellynek tartalma úgy, a’mint egy pontra nézve szavazatig vitt rostállat után Csongrád módosításának elfogadásával megállapittaték, itt következik: „Miután a’ KK. és RR. több tekinteteknél fogva sem elegendőnek, sem czélirányosnak nem tarthatják, hogy a’képviselői testület tagjainak küldőiktől nyert megbízó leveleik (mint eddig szokásban volt) csupán a’ kir. személynöknek, mint a’ KK. és Rt. táblája elnökének mutattassanak be, hanem mind illendőnek, mind szükségesnek találják azt, hogy hiteles adatokból voltaképeni tudást szerezzenek maguknak arról, hogy kik szók, kik az országyűlésre szokott módon meghivó képviselőik által, valósággal megjelentek ? képviselőik is név szerint kik legyenek ? ’s kik azok , kiknek részökről képviselők nem jelenvén meg , reájuk nézve további intézkedések szükségesek? ezennel meghatározzák , hogy keblükből titkos szavazattal egybeszerkezendő olly választmány rendeltessék, melly a’ KK. és RR. táblájához tartozó képviselők által eleikbe terjesztendő megbízóleveleket, a’nélkül, hogy ezúttal a’küldök választási joga és annak gyakorlatmódja törvényességének vizsgálatába ereszkednének, egyedül a’fentebb kifejtett czélzatokból tekintse meg , annak eredményéről jelentést tegyen, ’s e’fölött a’ KK. és RR. táblája tagjainak azon megbízó levelek nyomán készítendő hiteles névjegyzékét (hogy az országos ülésben is fölvéve, naplókönyvbe iktattathassák) nyújtsa be.“ E’tárgynak nem épen kis időbe került vitatása után az elnökség jelentést ten, mikint az országos naplónak gyors írók általi szerkesztése felől a’ kir. személynök ő exójával értekezvén, hivatalos tudomást szerzett a’ felöl, hogy Hajnik Károly ur, kivel a’ föRR. naplójának szerkesztői díj és mindennemű szerkesztési (nem nyomtatási) költségek fejében az országos pénztárból fizetendő havonkinti 600 pft jutalom melletti szerkesztése iránt a’ fölig nádor által már szerződés is köttetett, a’ RR. országos naplójának is hasonló módon ’s hasonló föltételek melletti szerkesztésére ajánlkozott. A’ RR. azt, hogy az országos napló gyorsírók által szerkesztessék, elvben csaknem közakarattal elfogadák; ha jól értettük, csupán egy követnyilatkozék némileg eltérő véleményben; nem mintha a’ gyorsírók általi szerkesztést nem akarná, hanem mivel a’ többnyire nem sok vitatással járó orsz. ülésnek csak jegyzőkönyvet, ellenben naplót a’ kerületi üléseknek kívánt. — Azonban a’ milly egyetemes volt e’ részben a’ megállapodás, olly annyira kitűnt a’pénz nem léte miatti kétes helyezet, melly nemcsak nagyobb, habár még olly szükséges vállalatokat is gátolni képes, de még illy kisebb kellékeknél is felakadást okozhat. Az elnökség emlékezetbe hozá, mikint a’ KR. naplóját ekkorig a’ kir. tábla tagjai szerkeszték, kik egyéb foglalatosság miatt is az országgyűlésen jelenlenni tartozván, napi díjaikat a’ kir. kincstárból veszik; ’s megkérdék a’RRet, kívánják e, hogy a’gyorsírók alkuszerinti díját is a’ kincstár fizesse? vagy pedig mivel a’ föRR. naplójáérti díj az országos pénztárból fizettetik, a’ RRké is onnan fizettessék, minthogy ahoz a’ RRnek is legalább hasonló joguk van ? A’ kir. kincstárral utalás nem igen talált elfogadásra. A’ követek egyike kijelenté, mikép inkább maga erszényéből akarna fizetni, mintsem hogy a’ kincstárral utalással a’ Bének saját naplójuk iránti rendelkezését a’ kincstártól fűrigövé tegye. Mire egy másik nem a’ jelen esetre alkalmaztatva, hanem csak inthesi azon megjegyzést téve, miként soha sem fogja elismerni, hogy a’ kincstár ollyan lény, mellyhez az orsz.gyűlésnek semmi esetben szólója nem lehetne, sőt inkább azt a’ közálladalom jövedelmének tekinti, mellynek kútforrásait megvizsgálni az ország jogaihoz tartozik. Egyébiránt a’ kérdéses költséget az országos pénztárból kívánta fedeztetni. — Erre azonban megjegyezteték, hogy nemcsak a’ királyi előadásokból, de a’ megyékkel közlött nádori kimutatásból is tudva van, mikint az országos pénztárban nemcsak semmi sincs, de még félmillió fttal adós; ha tehát a’ BB. oda utalnák, a’dolog végtére is csak a’nemesség erszényéből kerülhetne ki. — És jön habozás és tartózkodás; nemcsak azon megyék részéről, mellyek kereken kijelenték , hogy küldőik minden fizetésnek határozott nem barátai, ’s mint bizonyos megye, melly a’ szerkesztést ugyan nem bánja, de a’ mi a’fizetést illeti, arra már teljességgel nem hajlandó; hanem még az ollyan megyék is, mellyek a’ házi adónak minden terheit a’nemesség által aránylag együtt viseltetni ajánlkozónak, és ezért határozottan kijelenték,hogy a’ nemességet semminemű illy mellesleg költségekkel terhelni nem akarják, ’s azért biztosítást kívántak, hogy ha az orsz.pénztárból fizettetik, annak visszafizetése kivántatni nem fog. — De hangzók sok oldalról, hogy az országos pénztárból kell fizetni, és kéré egy más szónok a’rendek emlékezzenek a’ nemzet méltóságára; nem csak üres, de sőt adósság terhelt pénztárra utalványozni annyit tesz, mint azt mondani, hogy újabb kölcsönt kívánnak, ámbár még azt sem tudják, mit fognak a’réginek visszafizetéséről mondani; — és mivel a’ só felemelt ára is emlitteték, szükségesnek látta a’RRet figyelmeztetni, mikint annak más rendeltetése van, névszerint, utcsinálás, folyó-szabályozás, ’s az egész nem megy évenkint többre körül—belül 275.000 - nál; ott van pedig a’kir. előadásokban, ’s a’ megyék utasításaiban az ut, vasút’stb. biz erre, az „auctum sális pretium‘‘-mal a’RR. nem sokra mennek; — de a’ megyék házi pénztárából sem lehetne a’ napló költségét fedezni, habár ahoz a’ nemesség hozzá járulna is, mert járulna minden esetre a’ parasztság is, mellynek itt követe nincs, kire tehát illy terhet joggal róni nem lehet. Megyék követeit csak nemesség küldi, ’s igy a’költség is csak őt illetheti, miért is megyéje nemessége részéről kész azt megajánlani. Az utána szóló azonban az országos pénztárra utalt, azt tartván, hogy ha a’fő Rt. számára van benne pénz, kell lenni a’ BR. számára is. — Ezen intézkedés módot fog szolgáltatni, a’ dolgot a’ megyékkel közölni, ’s nekik határozatra alkalmat szolgáltatni. — És végzéssé lön: A’naplót Hajnik Károly úr szerkeszszetházi díj’s költség fejében kapjon havankint 600 p ftot, ’s az országos pénztárból fizettessék. Jött a’ kerületi napló kérdése, mellynek a’ Bt. különös fontosságot tulajdonítottak azon oknál fogva, mivel, kerületi ülésben történnek az indítványok, ott esik meg az első vitatás, ott hányatik meg minden oldalról, még országos ülésben gyakran csak a’ maradjon hangzik. — Azonban az elnökség jelenté, hogy nincs ember, ki a’ kerületi naplóink bár mi árért is szerkesztésére ajánlkoznék, ’s igy bár igen sok megye volt, melly a’ kerül, naplót folyvást sürgeté, ezen egy körülményt, más egyéb akadályokon, kívül mint Borsod mondá, magában 32 oknak lehetett venni; ’s végtére is a’BR. azon eszmében állapodtak meg, hogy már ön magát kifejtendő első lépésül kerületi jegyzőkönyv vitessék, mellybe a’ tárgy, a’mellette’s ellene felhozandó okok summázata, (minthogy az izenetekek mindig csak a’ többség okait lehet visszasugározniok) a’ szóllók nevei; ’s a’végzés, miként vagy felkiáltással, vagy szavazattal alakult, ez utólsó esetben a’ szavazatok individuális feljegyzésével, lesznek iktatandók. — Erre nézve az elnökség jelentést tön, hogy illy néma jegyzőkönyv vitelére, havonkint 200 p.ft díj mellett történt ajánlkozás. — Ámde honnan venni a’ 200 ftot?,.aláírás utján,“ — mondalék nem megyen, 1832-ben tapasztalok,’ volt a’felelet, — és lőnek ajánlkozások, de óvakodások is, mint már föntebb; és a’ szólók egyike az országos pénztárra hivatkozók,a’ miben nehézséget nem vélt fenforoghatni, miután a’ fő RR. múlt országgyűlésen szinte a’ RR. megegyezésének kikérése nélkül naplójuk költségét onnan fedezék. —És ismét óvakodások a’visszafizetés iránt. Mire egy vmegyei követ tekintvén az ország elszegényedett állapotát, a’ vonakodáson nem csudálkozék; ’s azt hiszi, ezen kérelmetlenség érzete ösztönűl szolgáland, hogy a’ BR. az ország elszegényedésén segíteni a’ jelen országgyűlés egyik fő feladatának ismerjék; a’ mi pedig a’ közszükségek fedezésének eddigi rendszerét, a’ subsidiaris rendszert illeti, figyelmezteti a’ BRet, hogy azon isten áldása nincs, sőt rajta egy bizonyos átok fekszik, melly semmit nem enged sikerülni , mi azon után megkisértetett; azonban ha az országgyűlés tömérdek költségeit a’ nemzet csakugyan fedezni kész, kérdő: nem volna e a’ legroszabb számolás attól tagadni meg a’ fedezést, mi aránylag csekélységbe kerül, de erköltsileg kimondhatom fontosságú; nemcsak a’két. naplóra mondott ’s kisebb mértékben ide is alkalmazható okoknál fogva, hanem azért is, mert a’ nemzet képviselőinek testületi tekintetét emeli, ’s megadja a’ kerül. RRnek azt, a’mivel a’legkisebb testület is bir. Ne szalaszszák el tehát a’RR. az alkalmat, melly első lépésül ajánlkozik , ’s rendeljék el a’ magában csekély költséget az országos pénztárból.— Azonban a’ pénz kiteremtés nehézségei közt miután megjegyzés létetett, hogy jegyzőkönyvet csak a’ BB. körébéli tag vihet, Abauj felszólította Veszprém érdemes követét, ki a’ tárgyban indítványt ten , hogy ismeretes fáradhatlan szorgalmánál fogva vállalná el a’ kér. jegyzőkönyv szerkesztését; — két követ magános értesittetésök következtében reményiek, hogy lesznek több követ urak is , kik e’ fáradságban megosztozandnak; mire Zsoldos veszprémi, Botka barsi, Zákó bácsi és Majláth baranyai , nemkülönben Esche Fejérvár városi és Kordósy debreczeni követ urak fölkiáltássali felszólítások következtében a’ jegyzőkönyv heti sor szerinti szerkesztését elvállalák. E’ szerint a’ fizetés nehézsége elenyészett. — A’ kér. jegyzőkönyv szintúgy mint az országos napló, bírálók által hitelesíttetni fog ; mind kettőnek hitelesítésére 24 megyei ’s 8 városi követ censorokul választása elrendeltetvén; az elnökség pedig oda utasittatván, hogy ezen jegyzőkönyv nyomtatása iránt lépéseket tegyen. Orszájíjgy. rövid közlés. Szerdán május 24. előbb kerületi utóbb országos ülés tartalék. Amott az országgyűlési szabad hírlapok iránt 1836-ban indítványozott törvényjavaslat újra felvétetvén, az iránti felirat és izenet ’s ennek a* sajtó általános kérdé- 87* 355