Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-05-28 / 251. szám

mel még, hogy H.-ország követe szavazván; a’ turopo­­lyai gróf ez ellen óvást tett, mivelhogy úgy mond nem­ lé­vén törvényesen választva, Horvátországnak itt követe nincs. Pozsony, május 22. II-ik kerületi ülés. Elnökség Ny­it­r­a (Bossányi)és Zemplén (Lónyai Gábor.) A’ke­rületi jegyzőválasztás eredménye tudtul adatik. Választot­tak pedig szótöbbség szerint a’ megyék részéről :­Szent­királyi Móricz, Szemere Bertalan, Ghiczy Kálmán és Vukovics Szabbás; a’ városok részéről: Zombor­­csevics Ferencz és Demeczky Lajos. A’ megyei vá­lasztottak köszönetét mondván, Szem­ere szerényen le­mondott, különös­ okut adván, hogy követtársa is jegyző lévén, mindkettejöktől több időt elvenne a’ jegyzői fogla­latosság , semmint hogy­­ a’ küldői által reá bízottakban voltakép eljárhatna; de lemondását a’ BB. el nem foga­­dák. — Azon kerületi választmányba, mellynek a’ meg­bízó-levelek bemutatandók, tagokul választattak: B­e­­z­er­édj István, Beöthy Ödön, Lónyai Gábor, Gé­­czy Péter, gr. Ráday Gedeon, Somsich Pál, Al­­másy Pál, Her­telendy Miksa; a’ városok részéről: Szilber Antal (Szeged) és Sáy Ferencz (Fejérvár). — Pa­lóczy az e’ tárgyat illető végzést fölolvasá. Közle­iratra bocsáttatott. A’ kerületek részéről előbb a’ Jász­kun, majd Haj­du, végül pedig Fiume kér. kö­vetei minden jogokban, mikkel a’ megyeiekéinek, név­­szerint a’ kér. elnökségben részeltetéseket kértek. A’ BR. e’ tárgyat már múltkor bevégzettnek tekintették. — Egy megyei követ előadó, mikint a’ szólás szabadságán kívül, a’ jó rend ’s nyilvánosság a’ köztanácskozá­sok legfőbb kelléke; a’ rend iránt követtársa tön elő­terjesztést,­­ a’ nyilvánosságról kíván szólani, azon nyilvánosságról, mellynek a’ diplomatákon kívül csak azok ellenségei, kiknek valami elpalástolni, vagy épen titkolni valójuk van. A’ követek nem meghatalmazottai küldőinknek. Jobb e, hogy ez igy van, mint volna, ha meghatalmazottak volnának? vitatott kérdés: mert a’ta­pasztalás mutatá egy részről, hogy voltak egyéni jelle­mek, mellyek szilárdabb garantiát nyújtottak, mint bármi testületek utasítása; voltak ellenben mások, kik a’ dicső­en kezdett pályán megtántorodtak. Elég, hogy a’ követek felelősök küldőik iránt, ’s hogy az utasítási rendszernél fogva az itt vitatott tárgyakról küldőik otthon is tanács­koznak; mind kettő pedig minél tökéletesebben szerkesz­tett naplót tesz szükségessé annyival inkább, mivel a’nem­zet a’ discussio stádiumában van. Ennél fogva az országos naplónak gyorsírók általi szerkesztését indítványozza. A’ költségeket akadálynak nem tekintheti, mert ha a’ fő RR. naplójának illy módoni szerkesztése az országos pénztár­ból fizettethetik, ahhoz a’ RRnek bizonynyal is ha­sonló joguk van. Azonban bárki mit beszéljen is a’ kér­­ülések nem diplomatikai állásáról, annyi bizonyos, hogy az indítványozás itt gyakoroltatik , ’s az első tárgyalás itt történik, hátha az indítvány országos ülésben történt vol­na is; hol egyébiránt a’ végzés igen gyakran egy hangos maradjonnal alakul,’s a’ discussiók folyama a’ küldőkre a’ közönségre nézve egészen elvész. Kívánja tehát, hogy a’ BR. minél tökéletesb kér, napló iránt is, vagy ha ez nem történhetnék, legalább az iránt, a’ mi kivihető, gondoskod­janak. — De küldői az országgy. tanácskozásoknak még nagyobb nyilvánosságot, nagyobb közönséget óhajta­nak. Bánatos érzelemmel veszik, hogy ekkorig hamarabb’s bővebben olvashaták a­ hírlapokban az amerikai praesi­­dens beszédét, mint saját törvényhozásuk cselekvényeit, mellyekröl rendesen hírlapok utján csak az ülések rendét ’s ünnepélyeket tudhaták meg. Felemlíti a’ sajtónak ’s könyvbirálatnak törvény ’s tény szerinti állását; kijelenti, miként akarják, hogy az országgyűlési dolgok hírlapok utjáni közlésének a’ nem törvényszerű censurátóli függé­sét a’ RR. meg­egyezésökkel szentesítenék; de ha magá­nyos vállalkozás utján a’ RR. hozzájárulása nélkül a’ hazai hírlapok közlendik a’ vitatkozásokat és pedig a’ szólók megnevezésével, csak azoknak birálgatásába ne eresz­kedjenek a’ szerkesztők, küldői megelégszenek, csak hogy az illy közlések szabadsága a'szabadságnak gúnyjává ne váljék; — különben kívánja, hogy az országgy. újság­­lapok fonala ott, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadott, erőteljesen felfogassék. — Az országos naplóra nézve az elnökség jelenté, mikint kir. személynök ö es cellen­­tiájától értesítést von, hogy Hajnik Károly uráinak szerkesztése iránt szerződni nem vonakodnék. — A’ RR. országos naplójuknak gyorsírás utjáni szerkesztését elv­ben elfogadák ’s az elnökséget megbízták, hogy előleges egyezkedésre kir. személynek ö­nmalgát kérjek fel ’s az eredmény iránt jelentést tegyenek. Ennek csupán egy másik követ mondott ellene, minthogy az országos pénz­tár üres, a’ költség tehát végül is a’ megyékre hárulna, pedig ő küldőtt, kiknek az ős osztályból csekély rész ju­tott, illy mellékes költségekkel is terhelni nem akarja. — a’ két. napló iránt az elnökség szintúgy megbizatott, hogy értekezvén annak hasonló módoni szerkesztéséről ’s nyom­tatásáról, továbbá határozat végett jelentést tegyen, mi­szerint a’ BR. elláthassák, valljon terjedelmes naplót, vagy pedig az idő szerint csak az indítványt, mellette ’s ellene szóló okokat, ’s a’ szavazatok rendét ’s eredményét ma­gában foglalandó jegyzőkönyvet vitessenek el — Az or­­szággy. hírlap mellett számos felszólalások történtek; csak egy követ volt, ki annak a’ fejedelem által az országgyűlési tagokból kinevezendő előleges bírálókat kívánt; ennél még a’ Jász-kun követ is kevesebbet óhaj­tott , mert a’ fejedelem általi kinevezést mellőzni, azt azonban becsülete biztossága végett kívánta, hogy a’RR. úgy a’ nem hivatalos hírlapoknak is, mint a' hivatalos naplónak hitelességéről bírálók által gondoskodjanak. — Emlékezetbe hozatván, hogy az orsz.gyűlés szabad, azaz praeventiv censura nélküli, de repressiv törvény alatt ál­ló hírlapok iránt múlt orsz gyűlésről már törvényjavaslat van készen, melly a’ föRR. ellenzése miatt forrásba nem mehetett; a’ RR. és RR. annak köziratra bocsátását elren­delek , arról következő napon tanácskozandók. — Szá­mos kijelentések történtek a’ törvénybe becsúszott könyv­­vizsgáló collegium elnöki czíme ellen óvakodók; de Bihar indítványára annak, a’ mi törvényben van , megerőtleni­­tésére a’ még jegyzőkönyvet sem tartó kerületi ülés óvá­sa elégtelennek találtatván, a’dolog majdan a’sajtó kér­désénél külön szenetbe foglalandó tárgynak fog vétetni. — Oda utasittaték Hontnak kösajló iránti sérelme is. — Egyébkint az irományok nyomtatása iránti egyezkedés ’s a’naplóbirálóknak választása elrendeltetvén, a’ 10 órakor kezdett ülés 12 órakor eloszlott. — Május 23. Hl­ík kerületi ülés. Elnökség: Zemplén és Ny­it­r­a. Pál­ó­czy fölolvasá a’megbízó leveleknek kerületi választmány általi megtekintése iránt hozott kerü­leti végzést, mellynek tartalma úgy, a’mint egy pontra nézve szavazatig vitt rostállat után Csongrád módosítá­sának elfogadásával megállapittaték, itt következik: „Mi­után a’ KK. és RR. több tekinteteknél fogva sem elegendő­nek, sem czélirányosnak nem tarthatják, hogy a’képvi­selői testület tagjainak küldőiktől nyert megbízó leveleik (mint eddig szokásban volt) csupán a’ kir. személynöknek, mint a’ KK. és Rt. táblája elnökének mutattassanak be, hanem mind illendőnek, mind szükségesnek találják azt, hogy hiteles adatokból voltaképeni tudást szerezzenek ma­guknak arról, hogy kik szók, kik az országyűlésre szokott módon meghivó képviselőik által, valósággal megjelentek ? képviselőik is név szerint kik legyenek ? ’s kik azok , kik­nek részökről képviselők nem jelenvén meg , reájuk néz­ve további intézkedések szükségesek? ezennel meghatá­rozzák , hogy keblükből titkos szavazattal egybeszerke­­zendő olly választmány rendeltessék, melly a’ KK. és RR. táblájához tartozó képviselők által eleikbe terjesztendő megbízóleveleket, a’nélkül, hogy ezúttal a’küldök vá­lasztási joga és annak gyakorlatmódja törvényességének vizsgálatába ereszkednének, egyedül a’fentebb kifejtett czélzatokból tekintse meg , annak eredményéről jelentést tegyen, ’s e’fölött a’ KK. és RR. táblája tagjainak azon megbízó levelek nyomán készítendő hiteles névjegyzékét (hogy az országos ülésben is fölvéve, naplókönyvbe ik­­tattathassák) nyújtsa be.“ E’tárgynak nem épen kis időbe került vitatása után az elnökség jelentést ten, mikint az országos naplónak gyors írók általi szerkesztése felől a’ kir. személynök ő exójával értekezvén, hivatalos tudomást szerzett a’ felöl, hogy Hajnik Károly ur, kivel a’ föRR. naplójának szerkesztői díj és mindennemű szerkesztési (nem nyomtatási) költsé­gek fejében az országos pénztárból fizetendő havonkinti 600 pft jutalom melletti szerkesztése iránt a’ fölig nádor által már szerződés is köttetett, a’ RR. országos naplójá­nak is hasonló módon ’s hasonló föltételek melletti szer­kesztésére ajánlkozott. A’ RR. azt, hogy az országos napló gyorsírók által szerkesztessék, elvben csaknem közakarattal elfogadák; ha jól értettük, csupán egy követnyilatkozék némileg elté­rő véleményben; nem mintha a’ gyorsírók általi szerkesz­tést nem akarná, hanem mivel a’ többnyire nem sok vita­tással járó orsz. ülésnek csak jegyzőkönyvet, ellenben naplót a’ kerületi üléseknek kívánt. — Azonban a’ milly egyetemes volt e’ részben a’ megállapodás, olly annyira ki­tűnt a’pénz nem léte miatti kétes helyezet, melly nem­csak nagyobb, habár még olly szükséges vállalatokat is gátolni képes, de még illy kisebb kellékeknél is felakadást okozhat. Az elnökség emlékezetbe hozá, mikint a’ KR. naplóját ekkorig a’ kir. tábla tagjai szerkeszték, kik egyéb foglalatosság miatt is az országgyűlésen jelenlenni tartoz­ván, napi díjaikat a’ kir. kincstárból veszik; ’s megkér­­dék a’RRet, kívánják e, hogy a’gyorsírók alkuszerinti díját is a’ kincstár fizesse? vagy pedig mivel a’ föRR. nap­­lójáérti díj az országos pénztárból fizettetik, a’ RRké is onnan fizettessék, minthogy ahoz a’ RRnek is legalább hasonló joguk van ? A’ kir. kincstárral utalás nem igen talált elfogadásra. A’ követek egyike kijelenté, mikép inkább maga erszényéből akarna fizetni, mintsem hogy a’ kincstárral utalással a’ Bének saját naplójuk iránti rendelkezését a’ kincstártól fűri­gövé tegye. Mire egy másik nem a’ jelen esetre al­kalmaztatva, hanem csak in­thesi azon megjegyzést téve, miként soha sem fogja elismerni, hogy a’ kincstár ollyan lény, mellyhez az orsz.gyűlésnek semmi esetben szólója nem lehetne, sőt inkább azt a’ közálladalom jövedelmének tekinti, mellynek kútforrásait megvizsgálni az ország jo­gaihoz tartozik. Egyébiránt a’ kérdéses költséget az or­szágos pénztárból kívánta fedeztetni. — Erre azonban megjegyezteték, hogy nemcsak a’ királyi előadásokból, de a’ megyékkel közlött nádori kimutatásból is tudva van, mikint az országos pénztárban nemcsak semmi sincs, de még félmillió fttal adós; ha tehát a’ BB. oda utalnák, a’do­log végtére is csak a’nemesség erszényéből kerülhetne ki. — És jön habozás és tartózkodás; nemcsak azon megyék részéről, mellyek kereken kijelenték , hogy küldőik min­den fizetésnek határozott nem barátai, ’s mint bizonyos megye, melly a’ szerkesztést ugyan nem bánja, de a’ mi a’fizetést illeti, arra már teljességgel nem hajlandó; hanem még az ollyan megyék is, mellyek a’ házi adónak minden terheit a’nemesség által aránylag együtt­ viseltetni ajánlko­zónak, és ezért határozottan kijelenték,hogy a’ nemességet semminemű illy mellesleg költségekkel terhelni nem akar­ják, ’s azért biztosítást kívántak, hogy ha az orsz.pénztárból fizettetik, annak visszafizetése kivántatni nem fog. — De hangzók sok oldalról, hogy az országos pénztárból kell fizetni, és kéré egy más szónok a’rendek emlékezze­nek a’ nemzet méltóságára; nem csak üres, de sőt adósság terhelt pénztárra utalványozni annyit tesz, mint azt mon­dani, hogy újabb kölcsönt kívánnak, ámbár még azt sem tudják, mit fognak a’réginek visszafizetéséről mondani; — és mivel a’ só felemelt ára is emlitteték, szüksé­gesnek látta a’RRet figyelmeztetni, mikint annak más ren­deltetése van, névszerint, utcsinálás, folyó-szabályozás, ’s az egész nem megy évenkint többre körül—belül 275.000 - nál; ott van pedig a’kir. előadásokban, ’s a’ megyék utasításaiban az ut, vasút’stb. biz erre, az „auctum sál­is p­r­etium‘‘-mal a’RR. nem sokra mennek; — de a’ megyék házi pénztárából sem lehetne a’ napló költségét fedezni, habár ahoz a’ nemesség hozzá járulna is, mert já­rulna minden esetre a’ parasztság is, mellynek itt követe nincs, kire tehát illy terhet joggal róni nem lehet. Me­gyék követeit csak nemesség küldi, ’s igy a’költség is csak őt illetheti, miért is megyéje nemessége részéről kész azt megajánlani. Az utána szóló azonban az or­szágos pénztárra utalt, azt tartván, hogy ha a’fő Rt. számára van benne pénz, kell lenni a’ BR. számára is. — Ezen intézkedés módot fog szolgáltatni, a’ dol­got a’ megyékkel közölni, ’s nekik határozatra alkalmat szolgáltatni. — És végzéssé lön: A’naplót Hajnik Ká­roly úr szerkeszszetházi díj’s költség fejében kapjon ha­­vankint 600 p ftot, ’s az országos pénztárból fizettessék. Jött a’ kerületi napló kérdése, mellynek a’ Bt. különös fontosságot tulajdonítottak azon oknál fogva, mivel, kerületi ülésben történnek az indítványok, ott esik meg az első vi­tatás, ott hányatik meg minden oldalról, még országos ülés­ben gyakran csak a’ maradjon hangzik. — Azonban az elnökség jelenté, hogy nincs ember, ki a’ kerületi naplóink bár mi árért is szerkesztésére ajánlkoznék, ’s igy bár igen sok megye volt, melly a’ kerül, naplót folyvást sürgeté, ezen egy körülményt, más egyéb akadályokon, kívül mint Borsod mondá, magában 32 oknak lehetett venni; ’s vég­tére is a’BR. azon eszmében állapodtak meg, hogy már­­ ön magát kifejtendő első lépésül kerületi jegyzőkönyv vi­tessék, mellybe a’ tárgy, a’mellette’s ellene felhozandó okok summázata, (minthogy az izeneteke­k mindig csak a’ többség okait lehet visszasugározniok) a’ szóllók nevei; ’s a’végzés, miként vagy felkiáltással, vagy szavazattal alakult, ez utólsó esetben a’ szavazatok individuális fel­jegyzésével, lesznek iktatandók. — Erre nézve az elnök­ség jelentést tön, hogy illy néma jegyzőkönyv vitelére, havonkint 200 p.ft díj mellett történt ajánlkozás. — Ámde honnan venni a’ 200 ftot?,.aláírás utján,“ — mondalék nem megyen, 1832-ben tapasztalok,’ volt a’felelet, — és lőnek ajánlkozások, de óvakodások is, mint már föntebb; és a’ szólók egyike az országos pénztárra hivatkozók,a’ miben nehézséget nem vélt fenforoghatni, miután a’ fő RR. múlt országgyűlésen szinte a’ RR. megegyezésének kikérése nélkül naplójuk költségét onnan fedezék. —És ismét óvako­­dások a’visszafizetés iránt. Mire egy vmegyei követ tekint­vén az ország elszegényedett állapotát, a’ vonakodáson nem csudálkozék; ’s azt hiszi, ezen kérelmetlenség érzete ösz­tönűl szolgáland, hogy a’ BR. az ország elszegényedésén segíteni a’ jelen országgyűlés egyik fő feladatának ismer­jék; a’ mi pedig a’ közszükségek fedezésének eddigi rendszerét, a’ subsidiaris rendszert illeti, figyelmezteti a’ BRet, hogy azon isten áldása nincs, sőt rajta egy bi­zonyos átok fekszik, melly semmit nem enged sikerül­ni , mi azon után megkisértetett; azonban ha az ország­­gyűlés tömérdek költségeit a’ nemzet csakugyan fedezni kész, kérdő: nem volna e a’ legroszabb számolás attól ta­gadni meg a’ fedezést, mi aránylag csekélységbe kerül, de erköltsileg kimondhatom fontosságú; nemcsak a’két. naplóra mondott ’s kisebb mértékben ide is alkalmazható okoknál fogva, hanem azért is, mert a’ nemzet képvise­lőinek testületi tekintetét emeli, ’s megadja a’ kerül. RR­nek azt, a’mivel a’legkisebb testület is bir. Ne sza­­laszszák el tehát a’RR. az alkalmat, melly első lépésül ajánlkozik , ’s rendeljék el a’ magában csekély költséget az országos pénztárból.— Azonban a’ pénz kiteremtés ne­hézségei közt miután megjegyzés létetett, hogy jegyző­könyvet csak a’ BB. körébéli tag vihet, Abau­j felszólí­totta Veszprém érdemes követét, ki a’ tárgy­ban indítványt ten , hogy ismeretes fáradhatlan szorgal­mánál fogva vállalná el a’ kér. jegyzőkönyv szerkesz­tését; — két követ magános értesittetésök követ­keztében reményiek, hogy lesznek több követ urak is , kik e’ fáradságban megosztozandnak; mire Zsoldos veszprémi, Botka barsi, Zákó bácsi és Ma­j­l­át­h ba­ranyai , nemkülönben E­­­sch­e­­ Fejérvár városi és Ko­rd­­ó­sy debreczeni követ urak fölkiáltássali felszólítások kö­vetkeztében a’ jegyzőkönyv heti­ sor szerinti szerkesztését elvállalák. E’ szerint a’ fizetés nehézsége elenyészett. — A’ kér. jegyzőkönyv szintúgy mint az országos napló, bí­rálók által hitelesíttetni fog ; mind kettőnek hitelesítésére 24 megyei ’s 8 városi követ censorokul választása elren­deltetvén; az elnökség pedig oda utasittatván, hogy ezen jegyzőkönyv nyomtatása iránt lépéseket tegyen. Orszájíjgy. rövid közlés. Szerdán május 24. előbb kerületi utóbb országos ülés tartalék. Amott az országgyűlési szabad hírlapok iránt 1836-ban indítványozott törvényjavaslat újra felvétetvén, az iránti felirat és izenet ’s ennek a* sajtó általános kérdé- 87* 355

Next