Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-01-22 / 215. szám
Vasárnapi JMS» * Januar. 22. 1843. PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál , hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Kinevezések. Nemesítés. Halálozások. Vezérczikk. (Magyar kereskedelmi társaság.) Nyilatkozat. Báróne- Selényi Miklóstól Énekiskolai vizsgálat. Fővár. usd. Erdélyi országgyűlés. Megyei dolgok: Vas (kisgyűlések eltöröltethetik e ? pénztárkezelés, csempészet miatti ítélet, elégtétel egy szolgabirónak hivatala miatti bántalmakért) Nógrád (követutasító gyűlés, hiteltárgyak, és királyi városok) Fehér felőkészületek a' tisztválasztáshoz, gyámnoki számadások, körlevelek, bitói függetlenség’stb.) Nyilatkozás Ungból. Egyesületek : Gyermekkórház. Takarékpénztár. Kült. napló. Szerbia. Nagybritania. Frank-Spanyolhon. Afghanistán. Értekező: Magyar irodalom és művészet 1842-ben III. Hivat. tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Kinevezések. A cs.’s apost. kir. felsége a’ kalocsai érseki főkáptalannál megürült nagyprépostságra Wagner Ferenci kanonokot, az olvasó-kanonokságra Girk Györgyöt, az éneklő-kanonokságra Rhein Jakabot, az örkanonokságra Nehiba Jánost, a’bácsi sz. Pálról nevezett prépostságra Szathmáry Antalt, az idősb mesterkanonokságra Zombory Jánost, az ifjabb mesterkanonokságra pedig Bedcsula Tamás tisztelt kanonokot előléptetni, az ildai sz. szűz Máriáról nevezett czímzetes apátsággal Wagner János nagy-lángi plébánost fölruházni, és Szobovics József pozsonymegyei aljegyzőt a’am. magyar kir. helytartó- tanácsnál tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni legkegyelmesben méltóztatott. (H.k.) „ Nemesítés, a cs. ’s apost. kir. fels. Szabó József kiskunsági kapitányt magyar nemeslevéllel megadományozni, méltóztatott. (H.k.) Halálozások. Mélt. Belánszky József, beszterczebányai megyés püspök, Sz.-Kereszten jan. 3-án éjilig 8 órakor, élte 73—ik, püspöksége 19-dik évében örök létre szenderült. —Moró Imre, pesti ajtatosrend tanodalombeli oktató, f. hó 6-kán esti 10 órakor este 29-ik évében meghalt. Vezérczikk. (Magyar kereskedelmi társaság.) Tisztelt barátunk Szabó Pál úr lapjaink egyik tavalyi számában három dolgot ajánlt hazánk anyagi jóléte hatalmas tényezőiül: 1) vasutat a’ Dunától Fiúméig; 2) a’ bejárásnak Fiume kikötőjébe szabályozását; 3) egy nemzeti kereskedelmi társaság alapítását, mellynek czéljául nem csak kivitel, hanem Fiumén keresztüli bevitel eszközlése is kitűzve legyen. — Mi pedig áthatva egy illy társaság fölszámithatlan hasznai fogalmától, felszólitókat, dolgozzon tervet, nehogy a’ szó üresen hangozzék el. — És dolgozott. Lapjaink két utóbbi számának Értekezőjét tartalomdúl előszavul veheti az olvasó közönség a’ majdan közrebocsátandó programm ’s alapszabályok javaslatához, melly, ha majd egy ideiglenes bizottmány által előlegesen megvizsgálva, az alakulni remélt társaság által megállapítva , ’s az illy társulatok törvényes létét föltételező kellékekkel ellátva leend, egy olly nemzeti intézetnek szolgálhatand magkörül, mellynek keletkezését unokák unokáinak áldása követendi. Voltak idők e’nemzet életében, midőn a’ vihart látszott kedvelni. És az erőknek nyers duzzadása nyugtát , csupán csak a’ vészben lelé. Búsan panasztá a’ külveszélynek áradozását, de férfiasan megvívott vele, és midőn nem volt , maga teremtett. Mert ép erőnek a’ tétlen nyugalom nem csak nem edző pihenés, sőt inkább rozsda halál; ’s idő és körülmény az ép erőnek más tért nem adtak, mint a’ harezmezőt és a’ pártoknak súrlódásait. — Ez időkben a’ nemzet figyelme a’ béke műveit nem ápolá, ’s ezeknek el kellett hanyagoltatniok, ’s el velők a’ közjólét forrásának is, olly nemzetnél, mellynek választottjai, mint Göröghon harczias respublicái, a’ műipart és kereskedést szabad embert lealacsonyító szolgai munkának tekintették, ’s Romulus törvényeként a’ kardtól legfölebb a’ földműveléshez fordultak. — Azonban az idők megváltoztanak. Kívülről békeben rendezettebb társas viszonyok, elzárták a’ tért, mellyen erőink hajdan, habár nem mindig hasznosan , de nem dicsőségtelen mozogtak. Geographiai helyzet, törvények és institutiók, a’ népjellemnek e’terölékeny elemei, ’s történeti előzmények okozák, hogy midőn az idők változata a’ népek erejét más mezőre, a’ béke műveinek mezejére utaló, nyugat nemzetei az uj mezőre könnyen és hamar átfordultanak, mint a’ csörgeteg, melly oldalt fordulva keres és talál siető vizének lefolyást, midőn egy helyütt útját elfogják. — Minálunk a’ tércserélés illy könnyen nem ment, nem illy hirtelen; megállapodánk, mint lusta folyam a’ gát előtt, mozdulatlanul, miglen a’szükségek árja fejünkre nőtt,— ’s most, midőn a’ késedelem érzete az elmaradást helyrehozni ösztönöz , midőn a’ szelidebb humanitással karöltve járó értelmi fejlettebbség, honunk boldogsága föltételeit ismerni megtanított; úgy a’ törvényhozás, mint az egyesületek, ’s egyéni hazafiság körében jobbról és balról, és mindenfelől annyi tennivaló özönlik reánk, ’s részvét és áldozat annyi oldalról igényeltetik, hogy szinte tartózkodva emeljük a’ részvételért esdó szózatot, mellyet helyzetünk hivatása szerint emelnünk kell, midőn a’ szükség érzete uj meg uj közhasznú egyesületet hoz indítványba; — tartózkodva pedig annyival inkább, mert tapasztalásból tudjuk, hogy Soonnak a’ munkátlanságot vétekké bélyegző törvénye nemzetünk nagy tömegénél rokonszenvet még mindig nem bir , ’s a’ csak végczélban öszpontosuló, de munkatérben és eszközökben mondhatlanul különböző vállalatok egész terhe, fáradságban úgy mint pénzáldozatban, többnyire csak ugyanazon nevek cyclusára hárul. E’ tartózkodás azonban csak olly egyesületekre nézve lehet korszerű, mellyek részvényeseiknek a’ teljesített polgári kötelesség édes öntudatát nyújtják egyedül osztalékul; ’s koránsem ollyanoknál, hol csak saját magános hasznunk után kell látnunk, hogy a’ magány- ’s közügyi dolgok kapcsolatánál fogva, önnyereségünkkel a’ hon közjavát előmozditsuk. —Ilyeneknél már nem áldozatról van szó, hanem csupán csak számításról. — És illyen — istennek hála! — a’Szabó Pál úr által tervezett magyar kereskedelmi társaság; ’s hogy már alapeszmében illyen, arról a’ tervezőnek nem csak a’ kereskedés magasabb régióiban honos tudományi és gyakorlati jártassága kezeskedik , hanem kezeskedik különösen a’ tervezett társaság czéljainak, lapjaink múlt számában olvasható kifejtése, ’s a’ cselekvési példa, miszerint Szabó Pál úr a’ czélzott magyar kereskedelmi társaság felállításához, 500 pengő forintos 100 részvénynyel, tehát 50,000 pengő írttal hozzájárulni ajánlkozik. Nem tehetjük itt magunknak föladatul, hogy valószínűségi mérleget hozzunk a’ tervezett magyar kereskedelmi társaság reményletes nyereségéről, mellyel a’ résztvevőknek magányhaszonal kínálkozik; czélunkra elég volt említenünk , hogy e’ vállalat ép úgy mint a’ vasútépítésre, bank- vagy gyárállitásra ’s hasonló közczélokra szövetkező részvényes társaságok, nem igényel senkitől áldozatot, ’s a’ hazafias érzelmekre csak annyiban támaszkodik, a’ mennyiben minden jólelkű magyarról föltehetni, sőt a’ közjólét érdekében megkívánhatni, hogy olly után szeressen pénzéből jövedelmet húzni, mellyen saját haszna mellett, sőt saját haszna által, a’ szeretett hon fölvirágzását is előmozdítja. — Ilyenre szólítja fel tisztelt barátunk, Szabó Pál úr a’ nemzetet; ’s ámbár 50 év óta országgyűlésen és azon kívül sokkal gyakrabban rezgett keresztül közéletünk alkotmányos orgánumain a’ kereskedés utáni sóvárgás, mintsem hinnünk szabad nem volna , hogy annak erkölcsi ’s anyagi fontosságáról a’ közvélemény axiomakint meg van győződve, nem lesz mégis felesleges a’ tervezett egyesületnek úgy mulaszthatlan szükségéről , mint korszerűségéről egy-két szót szólani, egyszersmind megmutatandót, hogy egyesületi körben, logical „egymásután“ szerint a’teendők sorozatából, most, épen most ez következik. Földművelés, műipar és kereskedés, a’ polgári társaságok anyagi létének legfőbb három categoriája ; de egyszersmind polgárisodásuk fokmérője is; mert az emberi lét szövetékének szellemi és anyagi szálai annyira egymásba forrvak, miszerint nincs, a’ ki megmondhatná, hogy az egyik hol kezdődik, avvagy hol végződik a’második. És az álladalmak sorsát intéző kormányok ’s a’ kormányokat szabályzó törvényhozások, úgy a’ kereskedés, mint műipar és földművelés virágoztatására sokat tehetnek kétségtelenül, sőt tőlük, egyenesen csak tőlük függ, úgy socialis, mint politicai tekintetben lerakni az alapokat, mellyek a’ virágzást föltételezik; — és az is tagadhatlan, hogy valamint szabad nemzeteknél a’ törvényhozás legtöbbnyire csak a’ nemzet erkölcsi létét, szokásait erény- ’s bűneit, szóval jellemét tükrözi vissza, úgy viszont a’ kölcsönhatás erejénél fogva, mellyel a’ nemzet erkölcseire, jellemére bir, a’ törvényhozás, ipart és szorgalmat, ’s hitelt és vállalkozási szellemet képes a’ nemzetben teremteni ; de azért a’ törvényhozás, a’ kormány mindent nem tehet, legkevesbbé teheti pedig az egyéni ’s egyesületi munkásságot fölöslegessé; — ha ez máskép volna, úgy az ember magát népszerű bábbá alacsonyitná, isten áldását pedig röpkedé sült galambbá torzítaná; — holott rég írva van, hogy az istenek áldásaikat árúba csak munkáért bocsátják. — Megvan mindennek saját köre, a’ mellybeni mulasztást fensőbb köröknek cselekvősége soha sem pótolhatja. A’ mi az egyének körébe tartozik, az egyesületek avvagy törvényhozás által pótolva soha sem lesz; a’ mi viszont természet ’s körülmény szerint csak egyesületektől várható, annak megparancsolását törvényhozástól reményleni, vagy kipótolását egyesektől várni, balgaság volna. Nézzük a’földművelés, nézzük a’műipar mezejét, ’s képzeljük magunknak a’ gazdasági- és iparegyesületet köznemzeti részvét által úgy megerősödve, hogy hivatásukat tökéletesben betölthessék , és ugyan mondjuk meg, lehet e törvény, lehet e kormányi kegy, melly azokat haszontalanokká tehetné? lehet e egyéni munka és áldozat , melly pótolhatná ? — így van ez kétségtelenül a kereskedés ügyében is, mert az említett három categória egymást kölcsönösen föltételezi; ’s helyzetek és viszonyok különbsége szerint egyik vagy másik nagyobb kiterjedéssel , túlnyomósággal bírhat ugyan, de a’ más kettő nélkül teljes virágzásra nem fejlődhetik. Kereskedési tekintetben kétségtelenül sok méltó panasz lengett el 50 év óta a’ magyar ajkairól, azonban mennyivel előbbre lehetnénk most, ha ezen panaszok mellett, indolens kezeinket munkátlanul zsebre nem rakjuk, hanem tettünk volna kereskedésünk fölemelésére annyit, menynyit tenni csak magunktól függött! Isten ne akarja, hogzy valamint ezelőtt kereskedésünk hervatag állapotját mindig csak a’ kormánynak tulajdonítottuk, úgy most mindent csak a’ törvényhozástól várjunk. — Azt, mit egyesületek által ’s mit egyénileg tennünk kell, kormány vagy törvényhozás pótolni soha sem fogja. — És van, kétségtelenül van ama’ láthatlan valaminek, a’ mi nov. 27-kén még megvolt országunkban, de azóta valahol elveszett, vagy eltévedett , — van a’ közvéleménynek bizonyos tapintata, miszerint a’ logicai egymásutánt meglehetősen eltalálja. — Anyagi jólétünk fenékalapja a’ mezei gazdaság, — és támadt legelül a’ gazdasági egyesület; műipar nélkül a’ mezei gazdaság csak egy félkarú óriáshoz hasonlít; — és támadt az iparegyesület; kereskedés nélkül sem földművelés, sem műipar nem virágozhatik; — és indítványba hozatik a' magyar kereskedelmi egyesület, mellynek létesülését a’közvélemény pártfogásától olly reményteljesen várjuk, mint a’ minő tagadhatlannak hiszszük, hogy a’ szoros logicai rend az emberi elmét önkénytelenül ezen sorozatra vezeti; ’s az elsőbb két egyesület is jótékony munkásságát csak e’ harmadiknak hozzájárultával fejtheti ki. — Igaz ugyan, hogy a’ kereskedelmi társaság azon mező természeténél fogva, mellyen szükségkép forognia kell, hasonlithatlanul tetemesb pénzeröt kiván, de ép ezért a’ pénzeröt nem is kívánja áldozatul, hanem inkább gyümölcsöző tőkéül. — A’ társaság terve 1 millió psra van számítva; Magyarhonban tömérdek pénz! de hiszen midőn olly társaságról van szó, melly magának czélul tűzi: a’kiviteli kereskedésnek utat nyitni mindenfelé, a’ beviteli kereskedést pedig egyenesen Fiúménak eszközölni, Fiúmét ’s a’ magyar nemzeti tengerhajózást minden lehető módon emelni, a’ magyar iparnak eladási piaczokat keresni, a’ magyar Id’s beviteli kereskedssel a’ nemzeti hajózást a’ Danán és Feketetengeren egész Ázsiáig feléleszteni, gyárakat és földművelőket előlegezések által segíteni, utak, vasutak, csatornák építésére első lépéseket tenni, a midőn illy czélu társaságról van szó, a’ tervezett öszveget sokallani senki sem fogja, sőt inkább keveselleni volna kénytelent, ha tekintetbe nem venné, hogy minden lépés, mellyet a’ társaság a’kitűzött ösvényen jól számítva előre teszen, mondhatni két újabb lépésre ad erőt, ’s ha valamire, épen illy társaságokra illenék jelszaval a’ „crescieundo“ — „menve nő“ jelszó.— A’dolog süketét természetesen a’ czélszerű igazgatás föltételezi; azonban czélszerű igazgatás mellett illy társulatokban olly progressiv erő fejüilt ki, melly az eredetileg számbavett öszveg legnagyobb részét többnyire nélkülözheti. Előttünk fekszik a’ velenczei társaság biztató példája; eredetileg 5 millió tőkére volt számítva , ’s a’ társaság már mintegy öt év óta áll és működik nyereségesen , ’s a részvényesektől 20 pcentnél többet mai napig sem kívánt be. — így az ausztriai nemzeti bank 100,000 darab 1000 ftos részvényre volt számítva; azonban valóságos ezüst pénzben részvényenkint csak 100 ft fizettetett be, ’s nem 100,000 , hanem csak 50,621 részvény adatott el,’s a’ részvények értéke az 1841- ki keserves rázkódtatások után is 1640 p.forinton áll. — Ezen példák Útmutatása szerint a’ tervezett kereskedelmi társaság keletkezése sincs szigorún az egész eggy millió frt aláírásától föltételezve, sőt inkább csak 500,000 frt (1000részvény) legyen aláírva — (a’ minek 10-ed részét már maga a’ tervező aláírta) ’s az egyesület magát azonnal alakultnak nyilatkoztatandja, ’s fokozatos munkálkodásait megkezdendi; de még az is a’ dolog természetében fekszik, hogy a’ részvénytöke csak apróbb , például 20 pcentnyi részletekben, ’s elég tág időköz közbenhagyásával fog, ’s talán — mint Velenczében történt — egészen nem is fog a’ társaság által bekivántatni; — a’ mezei gazdák hozzájárulását pedig, a’ statútumok közrebocsátása után mihamar alakulni remélt ideiglenes bizottmány még az által is könnyithetendi, ha részvények illetékének lerovását termesztményekben is történhetőnek határozandja. — 13