Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-13 / 264. szám
egy, többnyire gyümölcsárusokkal telt dereglye ütközik bele, fölfordult, ’s a’mennyire tudni lehet, 20 ember lelte sírját a’ hullámokban, csupán a’ balsors, vagy valakinek hibája miatt, nem tudhatni. Sőt a’ mint hírlik — de erről teljes bizonysággal még nem szólhatunk — következő vasárnap este két összecsatolt dereglye 260 aratóval a’ tétényi malmokhoz csapódván , hasonlóképen elsülyedt, ’s a’ rajta levők közül csak 15 menthető életét. A’ mint az első hír fájdalmas bizonyos, úgy kívánjuk a’ másodiknak és borzasztóbbnak valótlanságát, az első jövőbeni elhárítására rendőrségünktől valamit, a’ gondviseléstől pedig, melly a’Dunát már is apasztja, igen sokat várván. ’S mig a’ vízen illy szerencsétlenségektől iszonyodunk, addig a’ szárazon arszlános botrányoktól kell csömörlenünk. Ugyanis e’ napokban valaki próbát tett a’ hires bunkocratiát városunkba is becsempészni,s ezen valaki — csodálkozni fognak olvasóink, ha mondandjuk — ezen silány valaki nem tartozik azon osztályba, mellyet ő maga betyárokénak tart, ő —legalább maga erősen hiszi— szőnyegtaposó, ’s a’ saloni finomság bajnoka, szóval: valódi arszlán, még pedig eminens. Ezen ember tehát—akarjuk mondani: arszlán — a’ pesti „Ungar“ czímű német folyóirat szerkesztője ellen uszitá sinkoránjait, vagyis ezt az arszlán nyelvből emberire fordítva, az említett szerkesztőt meg akará veretni. És miért ? mert az „Ungar“ elég vakmerő volt kijelenteni, hogy Tadolini olasz énekesnőt első felléptekor a’,Bájital'-ban nemzeti színházunk közönsége—a’ fölléptekori erős üdvözlő tapsot kivéve — az elő felvonáson át nem nagy lelkesedéssel fogadá , a’ virágözön pedig lelkesedést nem szülhet. ’S ezen tény— mellyröl mi különben nem szólottunk volna — tökéletesen igaz, ’s csak az vonhatja kétségbe, ki —mint a’ „Honderű“szerkesztője—még az üres helyeket is télieknek látja, különben nem mondhatta volna Tadolini assz. két első felléptéről, hogy a’színház telisded teli volt; mert a’ valóban szép számú közönség mellett még bele fért volna egy—kétszáz ember. Vagy talán a’hallgatásba merülés miatt fülei árnyékot vetettek szemére, ’s nem láthatott. — ’S ez vala a’szörnyű bűn, mellyért Pestnek felavatandó bunkóczatai veréssel fenyegetőztek, annyira, hogy az említett szerkesztő kénytelen vala a’tervezett gyalázatos demonstratiót nyilatkozással előzni meg, mellyet lapjába iktata,’s emlité a’szólásszabadságot, mellylyért második orsz.gyülésünk harczol, mig fővárosunkban némelly őrültek egy énekesnőről sem engedik kimondani a’nem sértőleg irt igazat. — A’leczke használt, az arszlánok íregjuhászodtak, ’s a’ bunkóczatiai kísérlet, úgy látszik, elmaradt. Azért mi is hallgatunk; de vétkezzék a’ vádlott jövőre legkisebbet, tudatni fogjuk a’ közönséggel ő arszlanságának emberi nevét, úgyhogy tyukadi és csengeri collegáiig terjedend dicsősége. Imádják ők tetszésök szerint bálványaikat, mi is örömest hallók Tadolini énekét, bár, megvalljuk, örömestebb hallottunk volna nemzeti színházban nemzeti nyelvet, de tömjénezésök közt ne bántsák ők azokat, kik ezeket érvekben is megtartják, és példáért nem helyeslik, ha olasz énekesnő tiszteletére Vörösmartynk „Szózat“-a, ezen magyar ,carmen seculare‘, énekeltetik, és Rákóczi induló húzatik. Vagy ha roszalni akarnak valamit, tegyék azt törvényes és illedelmes után , mert szabadon kimondott tény ellen botra kelni szabad nemzet tagjaira szégyen, gyalázat. Szinte ollyan szégyen , mintha magyar lap szerkesztője Hunyady János élettörténetét nem tudja, ’s őt félszázaddal tovább élteti; özvegyét, ezen magyar Hecubát, ismét férjhez adja, mintegy a’ salonilag műveit Honderűben olvasható.-----A’ pesti német színházban minap kezdé vendégszerepei sorát a’ derék Löwe, bécsi udvari szinész, ’s első fölléptekor erős füttyentés hallatszék, — fölösleges mondanunk, hogy ki olly színésznek, mint Löwe, fütyöl, csak magát gyalázza meg; ’s nem is említettük volna meg ezen esetet, hacsak gálád rágalom nem fogta volna minden ok nélkül magyar színészekre ezen botrányt. Mert —nem akarjuk mondani— mióta divattá vált minden német színházi botrányt magyarokra fogni, mint a’ Pesti Hírlapra a’házi adó megbukását. Lövének magyar színészeink nemcsak tisztelői, de személyes barátjai, mit a’ derék művész maga is örömmel bizonyít , ’s annál inkább nem követnek el ellene botrányt, mit jellemöknél fogva sem képzelhetni felölök; — hogy tehát ezen utálatos gyanúsítások megszűnjenek , kérjük a’ rendőrséget, puhatolja ki ezen fütyhösöket és inditóokaikat.------Szombaton, jul. 15-kén 1843. fog adatai bérletszünéssel Laborfalvi Róza jutalomjátékául először: „Sivo“. Eredeti dráma 5 felvonásban Ney Ferencztől. Islegyes dolgok. (■»mórból. Rimaszombat, jul. 6. Remény és kétség, de mindig csüggedetlen küzdés közt folyt le politicai életünkből azon időszak, mióta Gömör e’ lapok hasábjairól , mint bolygó tűz az égről, sebesen letűnt. — A’ követválasztás tegnap itt Rimaszombatban, Andrásy György gróf, sárosi főispán és megyénkbe k. kinevezett kir. biztos elnöklete ’s őrsége alatt véghez ment. Nagy Károly főjegyzőnk és Ragályi Miksa t.kiránk 1340 szavazattal 496 ellen elválasztattak. Jövő alkalommal többet — ha lehet — mindent. — Bodon Ábrahám. Sárosból, junius 12-kén első alispánunk elnöklete alatt tartatott közgyűlésünkben a’ kir. kegyelmes előterjesztvényekre adandó utasítás volt a’ főtárgy. — Első alispánunk gyűlésünket előzőleg a’ már hozott határozat következtében a’ választmányt összehivá, melly minden pontokra elkészített véleményét beadó. — Csak azon pontokat fogom kiemelni, mellyek vitára nyujtanak alkalmat. — A’ választmány az 1. pontban felvétetni kívánt országos munkálatok átvizsgálata utánra hagyá föl véleményét. Azonban a’ választmány a’ gyűlési napok délutáni óráin kitűnő szorgalommal rostálás alá vevén a’ büntető rendszert, 16-kán reggel véleményét be is adta.— A’ választmány az egész munkát mint igen jelest és helyest megdicséri, csak némelly elveit nem oszthatja , nevezetesen a’ halálos, és botozás büntetésének eltörlését, ez utolsót még a’ politialis rend fentarthatása végett a’ tisztviselőknél is meg kívánja hagyatni.— A’ megye rendei ezen véleményhez nem akartak szólani, mivel az egész operatum ’s minden csatolmányainak figyelmes átolvasása nélkül ennek alapos vitatásába bocsátkozni nem is lehet. — A’ vita heves vala, ’s egy kis élesebb szó váltogatás után a’ választmány munkája a’ nemesi pénztár költségén kinyomatni rendeltetett, hogy magános szabad óráiban mindenki átolvashassa jövő közgyűlésig. A’ 2-ik pont felett erősebb és huzamosabb vita volt. — A’ választmány úgy hisz segíthetni a’ tisztválasztási kicsapongásokon : i) ha minél ritkábban adatik reá alkalom, ennél fogva a’ megyei hivatalbelieket hat évre kívánta választatni; 2) A’ kicsapongó birtoktalan nemes veszítse el örökre választási jogát, a’ birtokosak pedig 500 pontig marasztaltassanak el; 3) A’ tisztválasztási kihágások felett a’ fölség által szomszéd megyéből kinevezendő 3 egyed ítéljen; 4) minden lakomák tilosak —’stb.— De ezek nem igy elvileg, hanem apróbb pontokba foglalva mintegy törvényczikki alakban adatának elő. — Először arról folyt a’ vita, hogy csak elvek határoztassanak meg, ’s várjuk be az országos kerületi választmány e’ tárgybeli munkálatait, a’ mikor minden pontra szabályos utasítást adhatunk. — Átláták ennek czélirányosabb voltát igen sokan; de meg eshetnék, hogy akkor az olly szépen kidolgozott választmányi munka , mint haszonvehetetlen a’ nagy közönség — vagy tán az országgyűlése —tudomására nem juthatván, csak a’levéltári poros papir-halmazt szaporítaná. — Győzött a’ szabályos pontonkinti utasítást adók kívánsága, és igy a’szerkezet rostálásába kénytelenitteténk bocsátkozni. — A’ tisztviselők ideje újra visszaszállittatott 3 évre. — A’ birtokos és birtoktalan büntetése közötti különbség eltöröltetvén, a’ tetthez képest fokozatos büntetés lett határozattá. — A’ szomszéd megyei triumvirátusra nézve, megmutattatván, hogy ezek részrehajlatlanoknak épen nem tartathatnak; mert vagy egyik, vagy másik párt embereivel rokonság, barátság, ’s ki tudja minő viszonyoknál fogva öszszeköttetésben lehetnek, — ezek helyett a’ tisztujitás után egy évvel, ’s igy a’ jövendő választás előtt két évvel választatnak a’ megyebeliek közül bírák. A’ lakomák tág értelme szinte szorosabban meghatároztatott — ’stb. Ezen tárgy két napot húzott ki. A’ bírói foglalás javítását illető pontra készített választmányi vélemény fölött szinte vívnunk kellett, mert a’ magát conservativnak nevezett párt, a’ sajátsága miatt elkorhadt roskadozó ősiség töredékeit — az anya utasítás megdönthetetlen szentségét véve fel védő paizsul—teljes erővel conserválni kiváná; — de más részről a’ kegyelmes kir. előterjesztvényeket is pártolni kötelességének érezvén, legjobbnak vélé ama’ közpéldát követni: ,,a’ kecske is jól lakjék, a’káposzta is megmaradjon.“ Inditványoztatott tehát, hogy a' foglalás alá vett javak 6 évig az adós által kiválthatatlan bírói zálog legyen, és ha a’ 6-ik év elteltével ki nem váltatik, 12 évekig kiválthatlan záloggá váljék. Erre feleletül adatott, hogy ha nálunk csak az adóssal vagy egy személylyel volna baj, megállhatna; de tudjuk milly kevés birtokosak azok, kik senki által nem háborgatható örök joggal bírják javaikat, — és milly könnyen megeshetik, hogy egy harmadik fogja a’ vevőt megtámadni, ’s a’ hat év előtt birtokából kivetni; szóval: ha az ösiség el nem töröltetik, ezen kir. k. előterjesztvényre czikket alkotni nem lehet. — A’ tanácskozás folyama közt az ösiség egyik bajnokától azon közvetítő mód ajánltatott, hogy legyen hát 12 évig kiváltható, azon túl pedig sem az adós, sem hozzá bármi jogot tartók által ki ne váltathassák. Ez bár következetlenséget foglal magában, de minthogy az ösiségen ez is hathatós érvágás, a’ haladási rész által pártoltatva végzésül kimondatott. — Az ülés eloszlatával észrevévén a’ conservativ párt, hogy ez az ősiség valóságos eltörlésével vetekedő csapás, bezzeg más nap hatalmasan megtámadá a’ kimondott végzést. De megyei szerkezetünket biztosító azon szabály, hogy mi egy nap végeztetett, azt más nap hitelesítés alkalmával felforgatni nem lehet, megvédé a’ kimondott határozatot. — E’ pontok nem egészen a’ conservativek ínye szerint alakulván, visszatorlásúl a’ nemnemeseket zárak ki a’ birtoknak ezutáni szerzésétől, mi által a’ vételi verseny tetemesen csökkenvén a’ nemesi birtoknak még olly ára sem lesz mint most van.— Ezen pontnál a’ kerületi tábla egyik érdemes ülnöke, Péterffy Károly úr, azon indítványt teve, hogy a’foglalások siettetése tekintetéből a’ kerületi táblák ülnökei semmi esetben ne menjenek ki foglalásra, hanem az átkisérő levelek a’ váltótörvényszéki végrehajtás mintája szerint egyenesen az alispánhoz utasittassanak, ki 3 nap alatt felelet terhe alatt a’ sz.biróhoz tartozzék küldeni, ’s ez 15 nap alatt a’ foglalási végrehajtást szinte felelet terhe alatt köteles legyen befejezni. Ezen indítvány egy pár szó ellenében nagy tetszéssel fogadtatott, a’ felelet terhének sanctiojául 400 p.ft. rögtön megveendő büntetés állapíttatván meg.------A’ telekkönyv behozatala, és a’ bank felállítása, jóllehet az anyautasitás készítésekor a’ conservativ rész által hatalmasan elleneztetett, a’ conservativek által is pártoltatott, de az ösiség megdöntése nélkül. — A’haladási rész jó szerencsét kívánt az ösiség mellett megállható bank felállithatásának reményéhez. — A’ kir. kegy. előterjesztvények több pontjaira az anyautasitás szolgáland zsínerméi tőkül követ uraknak, azon pótlékkal, hogy a’ királyi városokkal együtt a’ káptalanok követeinek is adassák szavazat. — Az utasítás bevégeztével a’ közelebbi tisztujitása kor csatavesztett párt egyik tagja B. R. által következő indítványok létettek: 1) Kérjük meg első alispánunkat, hogy több jeles alispánok példájára készítene minden évnegyedes gyűlésre a’ megye helyzetét körülményesen előadó jelentést, — 2) hogy a’ számtalan határozatok által megállapított scontro már valahára életbe léptettessék, — 3) hogy a’ nemesi lajstrom megvizsgálására ’s rostálására kiküldött választmány munkálatát adja be a’ közgyűlésnek. Elnök első alispánunk — az első pontot mellőzve— a’ scontro mind eddigi életbe nem léptetésének védelmére a’ jegyző hivatal bokros munkával terheltetését hozá fel. Főjegyzőnk azonban kinyilatkoztatá, hogy a’ BB. ezen kívánatot kész teljesíteni, mi köztetszéssel fogadtatott, ’s hiszszük, hogy a’legközelebbi gyűlésünkön már láthatjuk valahára papiroson heverő tömérdek határozatunk halmazát. — A’ nemesi lajstrom rostálására kirendelt választmány elnöke első alispánunk, kinyilatkoztatá, hogy eddig a’ sok munka miatt összze nem ülhetett, elsőbbnek tartván az országgyűlési utasítások készítését; de mihelyt körülményei engedik, öszvehivandja. — Végtére, elnökünk szomorúan tapasztalván, hogy közgyűlésünk utolsó napjaiban rendesen igen csekély számra olvad, ’s tisztviselők is, midőn jelentéseik előkerülnek, távol vannak, ’s sitást felvilágigyé nem adhatnak, inditványozá, hogy határoztassék valamelly büntetés a’ meg nem jelenő, vagy az első alispán engedelme nélkül eltávozó tisztviselőre. — Mire közhelyeslés következvén, határozottá lett, hogy akármelly tisztviselő távozik el az alispán engedelme nélkül a’ gyűlésből, annyiszor a’ mennyiszer 5 p.ft. vonatik lefizetéséből a’ korház számára. — Majd meglátjuk sikerét. — A’ váltótörvényszék egy földes ur elleni perben biztosítási végrehajtást rendelt, melly az adós által erőszakkal meggátoltatott. — A’ váltótörvényszék a’ Vált.törv. II. rész. 10 fejezet 143. §. értelmében hatalomkar-rendelést kért alispánunktól. — Megszokván mi hitetünk ki pótolhatlan kárára adósainkat, bár melly hibások legyenek, mindig legyezni, az illy gyors igazságszolgáltatás törökös procedúrának bélyegeztetik, akadályozása, kivált ha a’törvényesség tág köpenye alatt történhetik, alkotmányos érdemnek tartatik, ’s igy ez esetben is, nem fordulván elő meg illy eset, alispánunk a’ gyűlés elébe terjeszté. — Volt egy pár táblabiró , hisz az 1807: 11 czikk rendelete szerint mindig a’ közgyűlésből kívánták megadatni a’ hatalomkart.— Ezeknek feleletül adatott, hogy a’ váltó t.szék által kért hatalomkar meg -vagy nem adása felett vitatkozni nem lehet, mert a’ törvény határozottan rendeli, hogy az illető polgári hatóság azonnal tartozik megadni, a’ váltó t. szék felelős lévén tetteiért; — de különben is a’ váltó törvény lelke a’gyors igazságszolgáltatásban állván, határozattá lett, hogy úgy a’ jelen mint ez után bár mikor előforduló esetekben a’ váltó t.szék felszólítására az alispán azonnal , felelőség terhe alatt rendelje meg a’ szükséges hatalomkart. — Különben e’ czikket felvilágosittatni is kívánjuk követeink által.—F.— Bácsitól. jun. 24. Évnegyedes közgyűlésünk f. hó 19-kén kezdődvén, elnöklő első alispánnak nyilvánító megnyitó beszédében, mikint ezen gyűlés főtárgyai közül, országgyűlési követeinktől érkezed jelentésre készített választmányi véleményt előlegesen tanácskozás alá terjesztendi; a’ követi jelentés tehát közkívánatra felolvastatván, szőnyegre kerültek a’ kir. előadások is, ’s az ezekbeni korkérdési pontok a’ Kir. és RR. nagyobb részétől közlelkesedéssel hallgattatván, néhány haladást nem kedvelőktől pedig lesütött fővel fontolgattatván. Ezt követé az ezekrei választmányi javaslat, melly követeinknek egy részben pótolólagi utasítás gyanánt vala felküldendő. A’ követi jelentés pontonkint lévén a’ választmányi véleményben taglalva, az anyautasitás 1. pontjának ,,a’ tisztelkedési üdvözlések hű teljesítésének“ megemlítése után, az igazolás — verificatio iránti tudósításukban kifejték követeink, hogy ámbár e’ részben utasítással ellátva nem valának, ’s az idő rövidség miatt ezt nem is kérhették, az igazolási indítványt ők is pártolák; melly jelentésre nézve, miután az igazolás által a’ megyei szabad választás törvényi jogaiban legkevésbbé sem korlátoltatván, különben is a’ hongyűlésre képviselőket nem küldő megyék iránti törvényszerű intézkedhetés hiteles követi névlajstrom készítését szükségeli, e’ körülményekben a’ verificatióhozi hozzájárulás helyeseltetett. Tudósításuk II. pontja a’ kerületi jegyzők választásáról szólt,mellynek kapcsában kijelentetett, hogy a’ megye erősen hiszi ugyan, mikint követ urak az anyautasitás 18 pontjához híven ragaszkodva, a’ kir. városok részérőli két kerületi jegyző választása pártolására nézve, ezek jogai kiterjesztésébe az egész törvényhozó testület elrendezéséig be nem bocsátkoztak, arról még is, valljon mikép járultak e tárgyhoz? tőlük fel világositó jelentés kívántatik; jövendőre oda utasittatván, hogy a’ kir. városok iránti indítványkérdésekben a’ fölhívott anyautasitási pont irányát szorosan kövessék. III. pontban az országos ülési, valamint a’ kerületek naplójának gyorsírók általi vitele, a’nyilvánosság szempontjából „szabad országgyűlési újság“ kiadhatásának eszközlése jelentetik. A’ kerületi napló létrehozása tárgyában, ha annak vezetése magány vállalkozók által is eszközöltethetik, az elrendelő kinyomatás, ’s a’ megye részérel megszerzendés iránt semmi észrevétel sem forog fen, sőt óhajtatik, miszerint különben is azt szerkesztése utál írnokaik által azonnal lemásoltatva követeink jó 470