Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-19 / 301. szám
Országgyűlés. JLXVII. Országos ülés a’ mélt. fö-ilknél. nov. l-kén. Kezdete 10 órakor, vége 2-kor. Tárgy: a’ börtönrendszer. Folytattatván a’ börtönrendszer feletti tanácskozás, mai ülésben először a’ börtönintézeti lelkészek elibe szabott utasítást magokban foglaló §-ok kerültek tárgyalás alá. A’ 261. §-ra, miszerint az illy lelkészek hivatalos állásukra a’ főigazgatótól függnek, egy egyházi személy azon megjegyzést téve, hogy ha a* §. szerkezete így marad, némelly lelkészek azon gondolatra jöhetnek, hogy egyházi illető elöljáróiktól egészen függetlenek, azért hogy ez ne történhessék, ezeket kívánná a’ §. elibe tétetni. „Mint egyházi személyek az illető egyházi hatóság alatt állván, hivatalos állásukra ’stb. mi egyhangúlag elfogadtatott. A’ 262 — 264 §-ig maradt a’ szerkezet; a’ beteg rabok meglátogatásáról szóló 265. §. e’ szóig marad meg: „vigasztalásiban“ a’ mi ezután következik , kimarad, és helyébe ez tétetik: „részeltessék és kötelességüket teljesítsék.“ A’ 266. §. oda módosíttatott, hogy hetenkint nem egyszer, hanem kétszer látogassák meg a’ lelkészek a’ rabokat, minthogy számuk szaporodott. A’ 267 — 272 §-ig maradt a’ szerkezet. A’ börtönorvos- és sebésztanárok elibe szabott utasításról szóló §§ ban a’273—287 §-ig semmi változás nem történt, mint szinte a’ börtönintézet gondnoka elibe szabott utasításról szóló 288 - 301 §§-nál is maradt a’ szerkezet. Ezután következik a’ H., nyolczadik szakasz a’ börtöni szolgálatbeli személyzet (raktári szolga, nő felügyelői segédek, írnok, háziszolga, 34 belső őr, kapus) tagjainak utasitásáró. Itt a’ 302-323 §-ig maradt a’ szerkezet. Az összes börtönrendszerrel felügyelésről szóló XIV. fejezet §-ai a’ 324- 336 §-ig maradnak. A’ 337 §. felett, melly arról szól, hogy a’ helytartósági tanácsos a’ törvényhatósági küldöttekkel együtt vizsgálja meg a’ börtönt, némi vita keletkezett. Egy báró ugyanis azt akará, hogy mivel már most mintabörtön építtetik, a’ törvényhatóságok tapasztalástszerzés végett minden esztendőben küldhessenek oda egyéneket, kik a’ magok megyéjében rabokhoz bebocsáttassanak, ’s ha ott ollyas valamit tapasztalnál,k, mit jónak nem tartanak, annak orvoslása végett a’ helytartó-tanácshoz folyamodhassanak. Ez annyival inkább szükséges, mivel ha ellenőrködés lesz, a’ börtöni tiszti személyzet annál nagyobb pontossággal igyekszik kötelességét teljesíteni. Ezt azonban a’ többség feleslegesnek látá, ’s azért e’ §-ból ,,a’ törvényhatósági küldöttekkel együtt“ kihagyatott. A’ 338—341 §-ig marad a’ szerkezet. A’ 342. §-t a’ főRt. oda módosítók, miszerint a’ helytartó-tanács a’ törvényhatósági és mintabörtöni igazgatóságoktól vett tudósítás ’s számadás nyomán, a’ börtöni pénztárról, rabok állapotjáról, munkabérről, bűntettekről , mellyeket szenvedtek a’ börtönrendszer sikeréről, ne csak a’ felségnek tegyen körülményes jelentést, hanem azt egyszersmind három évről három évre az országgyűlés ebbe is terjeszsze fel. Ezen módosítást egy gróf, ha úgy értik, hogy az országgyűlés ezután is mindig bele avatkozhatik a’ börtönök dolgába, helyben nem hagyhatja , mert ez a’ végrehajtói halomhoz tartozik. A’ mintabörtön körül szerzett tapasztalást azonban szükségesnek látja országgyűlés ekbe terjeszteni, mert az országgyűlés csak ezen tapasztalás nyomán rendelkezhetik továbbra a’ magányrendszerről, de ha egyszer rendelkezett, azt ő nem fogadhatja el elvnek, hogy felette a’ törvényhozás ezután is mindig rendelkezhessék. — Egy báró nem látja át, miért nem kívánja előtte szóló azt a’ törvényhatósági börtönökre nézve is, mit a’ mintabörtönre kíván, mert azt már maga is elismerte, hogy azokat javítani kell, nem ugyan a’ magányrendszer szerint, hanem az 1827—ki e’ tárgybeli országos választmány javaslata nyomán. A’ mintabörtönre a’ költséget talán megajánlja ő felsége, vagy ha nem, legalább előlegezni fog rá. Azt azonban nem kívánhatván, hogy az országban minden börtönt ő felszépíttessen , ki fogja azon törvényhatóságot segíteni, mellynek nincs tehetsége a’ szükséges javítást megtenni ? Az fogja, a’ kinek ez kötelessége t. i. a’ törvényhozás; ennek azonban először meg kell róla győződve tenni, hogy e’ vagy ama’ törvényhatóság erejét meghaladja a’ börtönépítés vagy javítás; miként győződhetik pedig meg, ha jelentést nem tesznek róla? Erre a’ többség oda nyilatkozott, hogy a’ törvényhozás teendői közé tartozik a’ börtönökről rendelkezni, de fem egyszer el vannak rendelve, azt azontúl a’ nélkül nem teheti, hogy a’ végrehajtói hatalom körébe ne vágjon. — Ezután az 1827—ki országos választmány e’ tárgybeli javaslatának felolvasását kivánák, de ez akkorra halászhatott, mikor a’ mélt.főRB. a’ börtönrendszeren átmennek. — A’ 343. §. marad. Ezután a’ XV. fejezet (a’ törvényhatósági börtönök rendszeres építéséről ’s belső rendezéséről) mellőztetett, minthogy rá hivatkozás van a’ XVI. fejezetben. A’ XVI. fejezet (a’ kerületi börtönök felállításáról) annyiban vétetett tárgyalás alá, mennyiben a’mintabörtön felállítására szükséges. A’ 366. §. (hol építendők a’ kerületi börtönök?) kimarad. Ezután a’ 367—371. §-ig marad a’ szerkezet, mint szinte az itt idézett 350—362 §§ nál is. A’ 362. §-ra melly arról szól, hogy az építésben arra is figyelemmel kell lenni, miszerint a’ kath. foglyok a’ mise áldozatot hogy a’ mit hazánk közjavára megindítanunk sikerült, az illető törvényhatóságoknál, ’s egyeseknél kegyes pártfogásra, nem pedig hátráltatásra találand. — Mert az utóbbi valóban szomorú volna. — Sze rk. I ájtatosságukkal kisérhessék, egy egyházi személy, azon megjegyzést téve, hogy a’ katholicust nem elégíti ki az isteni tisztelet, ha a’ lelkészt az oltár előtt nem látja. Azért itt, hol az erkölcsi javítás forog szóban, nincs helyén a’ gazdálkodás. Azon ellenvetés sem áll, hogy falun sem fér be mindenütt a’ nép a’ templomba, még is a’ kán állók szokott módon végzik ájtatosságukat; mert ha egyszer be nem férnek , máskor jókorább mennek, és jelen vannak templomban az isteni tiszteleten. A’ rab azonban soha sem láthatja a’ papot, és igy kevés hatása lehet rá az isteni tiszteletnek. Ez végre ajánlá, hogy legalább a’ mintabörtönben úgy építtessék a’ kápolna, mint nem rég Londonban, hol a’ rab fejére álarezot tesznek, és a’ szék hátulról és oldalról olly magasan van bedeszkázva, hogy a’ reb felette el nem láthat, de elölről a’ papot láthatja, a’ nélkül hogy egymást megláthatnák. — Erre többen azt mondák, hogy ezen londoni kápolna sikeréről, mivel nem rég építtetett, bizonyost nem tudhatni, különben is könynyen gondolhatni, hogy azon arezok nem igen nevelhetik a’ buzgóságot; továbbá még itt azon körülményt sem kell feledni, hogy ezen álarezos rabokat egyenkint kell vezetni a’ kápolnába, arra pedig a’ 24 belső őr nem volna elégséges. Egyébiránt az e’ feletti tanácskozás akkorra halasztatott, mikor az építési terv kerül tárgyalás alá. A’XVII. fejezet a’kerületi börtönök helyeiről, és a’ kerületek kiterjedéséről, minthogy a’ mintabörtön által szükségtelenné vált, egészen kimarad. A’ XVIII. fejezet (382—387 §-ig) a’ törvényhatósági és kerületi börtönök (most csak mintabörtön) első felállítására, és azontúli fentartására szükséges költségekrűl szól. E’ tárgyra nézve abban mindnyájan megegyeztek, hogy a’ költségekről rendelkezni kell, addig azonban,mig a’ költség kivetési aránykulcsra a’ két tábla közt az egyesség meg nem készül, nem kívánják a’ tárgyat e fels.ebbe terjeszteni. A’ 383. §-ban, miszerint a’ kerületi (minta) börtön költségeket a’ királyi pénztár viszi, ezen szó után „bútorozásának“ még ez létetett: „fentartásának, személyzetének“------költségeit. Ennek nyomán a’ 384—386. §. kihagyatott. — ’S e’ szerint a’ börtönrendszer tárgyalása ez úttal berekesztetett. November 12-ikén vasárnapi szünet. SíIIX. Országos ülés a’ mélt. fobstnél, nov. 13-kán. Kezdete 10, vége 2/2 órakor. Tárgy: 1827-iki országos választmány börtönjavitási terve. Az egy mintabörtön elfogadása mellett, szükségesnek látván a’ mélt. főRR., a’ törvényhatósági börtönöknek, az 1827-iki országos választmány e’ tárgybeli munkálata szerinti javítását, mai ülésben az említett munkálat ide tartozó része, a’ rabokkal bánás (tractamentum captivoritas) vétetett tanácskozás alá. E’ munka három részre oszlik: 1-se szól a’ börtönök rendezéséről, 2-ik a’ rabok dolgoztatásáról, 3-ik a’ rabok erkölcsi oktatásáról. — Az 1—18. §-ig maradt a’ szerkezet azon hozzáadással, hogy a’ hol ezen börtönjavitási terv különben nem alkalmazható , ott uj börtön fog építtetni, és hogy az ugyanazon bűntett miatt gyanúsak és vádlottak, egymástól el fognak különöztetni. A’ 19. és 20. §., miszerint a’ tömlöcztartó azon rab iránt, ki jól viseli magát, némi kedvezéssel lehet — kihagyatott. A’21. szakasz felett, miszerint az engedetlen és kihágó rab, a’körülményekhez képest, testi büntetéssel is büntettethetik — hosszas vita keletkezett. Az egyik rész, minthogy szerinte utóbbi vitatkozás tárgya, arról tanácskozni, hogy meg kell e tartani a’ testi büntetést, vagy sem? nem akart annak érdemleges tanácskozásába bocsátkozni , hanem véleményét függőben hagyni addig, mig a’ BR. e’ dologban nézeteiket kinyilatkoztatnák. — A’ másik rész ellenben, részint mivel a’tárgy igen fontos, részint mivel az 1827-iki országos választmány e’ tárgybeli munkálatot magokénak vallották a’ mélt. főRR., minden pontot érdemlegesen akart megvitatni, annyival inkébb, mivel a’ főRR. ollyasmit nem ajánlhatnak a’ t. RR-nek, mit helyesnek , czélszerűnek nem tartanak, és mivel továbbá a’ fegyelmi büntetések elhatárlása, a’börtönrendszerhez tartozik. Egy gróf e’ tárgyban következőkép nyilatkozott: miután a’ RR. az egész büntető-rendszerre nézve részletekbe ereszkedő munkát nyújtottak et, mellynek egyik részét elvetettük, és mást javasoltunk helyébe, igen helyesnek, és a’ dolog természetével csak azt látom egyezőnek, hogy mi is részletes munkával feleljünk. — Én azt nem tudom megfogni, hogy a’BR-nek az 1827-iki börtönrendszert javasoljuk, a’ nehézségnél mégis megállapodunk, és aa- nak elhatárolását a’RR-re akarjuk bízni. Ez tehát egy részről azt teszi, hogy a’ mélt. főRR. javasolnak valamit a’ RR-nek, a’ mi iránt még magokkal sincsenek tisztában, és hogy a’ mélt. főRR. elveket állítanak fel, gondolatokat mondanak ki, ’s a’ RRtól azt kívánják, hogy ők a’ mélt. főRR. elveit ’s gondolatait jobban értsék, mint magok a’ főRR. Miután a* börtönrendszernél annyi részletekbe bocsátkoztunk, miután meghatároztuk, hogy milly kosztot adunk a’ rabnak, mennyi zsebkendőt kapjon a’ fogoly; mest a’ főkérdésnél álljunk meg, most mondjuk , hogy azt mi nem határozhatjuk el, hanem elhatározásét a’ f.RR-re bízzuk, — ezt én semmikép megfogni nem tudom. Mi a’ dolgot illeti, hogy t. i. testi büntetés legyen e , vagy sem; ha erre nézve a’ mélt. főRR. határozni nem akarnak, akkor minden elveknek ellenmonda- nak, mellyeket eddig felállítottak. Miért vették föl először a’ főRR. a’ börtönrendszert? az iránt úgy sorolók elő okaikat, hogy mielőtt elhatároznánk, hogy 2,3,4 évre, 1 vagy néhány hónapra büntetjük a’rabot, tudnunk kell, melly helyen és mint szenvedi ki azon büntetést; — ennél fogva hát beleereszkedtek a’ mélt. főRe. a’ börtönrendszer tárgyalásába, és most a’ leglényegesb dolgot, t. i. hogy t .on fogság testi büntetéssel legyen e összekötve, vagy sem, ki akarják hagyni, ’s ennek részletes tárgyalását más alkalomra akarják halasztani; — pedig ez épen a’ leglényegesebb dolog, és ha volt valami indító ok, mellynél fogva azon indítványt elfogadta a’ többség, hogy a’ börtönrendszerbe kell bocsátkozni, épen azon indító ok az, mellynek, ha nem engednek a’ mélt. főRt., nem tudom átlátni, hogy a’ börtönrendszert mi okoknál fogva vették tanácskozás alá. Ennél fogva, ha mostani lépésünket eddigi tetteinkkel összhangzásba akarjuk hozni, szükség a’ dolog részleteibe bocsátkoznunk, mert a’ fődolgot, a’ dolog lényegét, a’ nélkül későbbre halasztani nem lehet, hogy a’ mélt. főRR. azon elveknek, mellyek mellett eddig fölléptek, egyenesen ellen ne mondjanak. Egy báró következőkép nyilatkozott: Azt hiszem, hogy ezen szakasz megvitatásának elhalasztása a’ mélt. főRR. azon végzésével, miszerint a’ börtönrendszert a’ büntetőtörvénykönyvnél előbb kell tárgyalni, valóságos ellentétben áll. Én azok közé tartozom, kik a’ büntetőtörvénykönyvnek mindenek előtt legalább a’ börtönrendszer előtt való fölvételét indítványozták. Tettem pedig ezt azért, mert a’ büntetések nemeiről csak a’ büntetőtörvénykönyv határozhat; — miután tehát a’ börtönrendszerben szükségkép elő kell fordulni a’ büntetés minden nemeinek, azt véltem, hogy azoknak meghatározása mindenekelőtt és előbb szükséges, mint a’ börtönrendszer tárgyalása. A’ mélt. fő Rt. többsége ellenkező véleményben volt, és azt mondá, hogy a’ bűntetőtörvénykönyvnek mindezek előtt tárgyalása nem szükséges, és hogy büntetőrendszert lehet megállapítani a’ nélkül, hogy a’ büntetőtörvénykönyv meg volna állapítva. Már most kérdem a’ mélt. fölvet: lehet e’ képzelni börtönrendszert, mellyben fegyelmi büntetésre nem volna szükség ? A’ fegyelmi büntetések alkalmazása egyátalában úgy, valamint a’ fegyelmi büntetés különböző neme a’ börtönrendszernek egészéhez tartozik, mit a’ a’ mélt. főRB. elősorolnak akkor, midőn a’ magányrendszernél a’ mintabörtönre nézve bizonyos fegyelmi büntetéseket határoztak meg. Valamint hát a’ mintabörtönben fegyelmi büntetéseket határoztak meg, úgy ezenesetre is meg kell határozni azon fegyelmi büntetéseket, mellyeket e’ rendszer fentartására szükségeseknek tartanak. Én most nem nyilatkozom aziránt: akarok ez testi büntetést felvenni azon fegyelmi büntetések közé, vagy nem; de a’ föRRnek szükséges nyilatkozni aziránt, milly fegyelmi büntetést tartanak szükségesnek az általuk ajánlott börtönrendszer létrehozására. Ha meg vannak győződve a’ főRR., hogy azt az orsz. választmányi munkálat által javaslótt testi büntetés nélkül feltartani nem lehet, akkor ki kell mondaniok azt, hogy azon börtönben a’ testi büntetést mint fegyelmi büntetést meg akarják tartani; ha pedig a’ mélt. főRR. azt hiszik, miszerint a’ testi büntetés a’ börtönrendszer fentartására nézve, mint fegyelmi büntetés nem szükséges, akkor ezt hasonlókép ki kell mondaniok, — de nyilatkozni mindenesetre kell; mert én nem tudok magamnak börtönrendszert képzelni, mellyben a’ fegyelmi büntetés módja ki nincs mondva, miután olly börtönrendszer nincs, mellyben fegyelmi büntetések nem volnának. Egy gróf beszédéből következő helyet emelünk ki: A’ magányrendszer elfogadása által világosan kimondottak, hogy a’ botról lemondunk, mert a’ magányrendszert a’ bottal ezen tábla megegyeztetni nem tudja. Ha tehát a’ sokkal súlyosabb, sokkal terhesebb bűnösökre nézve ki van mondva, hogy a’bot el van törölve, nem látom át, hogy a’ mélt. főRB. miért kívánnak itt ezen kérdésben fenakadni, ’s ezen kérdésnek eldöntését továbbra halasztani, annyival inkább, mert az által, ha kimondatik, hogy fegyelmi tekintetben a’ bot létezni nem fog, még kimondva nincs, hogy a’ bot létezni nem fog. Mert láttam olly börtönöket, hol a’ rabok csupán fegyelmi esetekben verettek, és láttam olly börtönöket, hol fegyelmi esetekben nem verettek, de olly börtönöket nem láttam, hol fegyelmi esetekben nem verettek, de mellette a’ bot fenállott. Itt, mélt. foRB., a magányrendszer elfogadása által ki van mondva, hogy az országnak legsúlyosabb rabja fegyelmi esetben sem fog veretni; ’s ehkép nem látom módját annak, hogy a’ bot mikint maradhasson fen. Egy gróf a’ más részről következőkép nyilatkozott: A’ mélt.ít -R. az 1827-iki javaslatot nem mint ollyast ajánlották , mellyet legtökéletesebbnek tartanak, hanem mint ollyast, melly addig, mig tökéletesebb rendszer biztosan behozathatik, a’ mostani körülmények közt, legalább vélekedésük szerint, a’ legalkalmasabb. —Itt csak arról lehet szó , miilyen legyen a’ bánásmód a’ rabokkal, nem pedig arról, hogy ítélet által miilyen büntetés mondassák ki rajok. Ez természetes, mert az ítélethez, és a’ büntetés meghatározásához tartozik azon vitatkozás: valljon a’testi büntetés fenmaradjon e, vagy megszüntettessék. Szerinte ugyan még nincs a’ maga idejében, hogy a’ testi büntetés hazánkban addig megszüntettessék, mig más büntetés nem léréz — de ez nem ide való — hanem azt szeretné kimondatni , hogy a’ főRB. az önkényes testi büntetésnek ellenségei iőnek, mert más ez ítélet által kimondott testi büntetés , és más az, melly csupán a’ börtönigazgató önkényétől függ. E’ szerint azon szakaszban a’ sötét kamara, böjt, ágyelvételi büntetés megmaradna, de azt kihagyná, hogy a’ rab moderata poena corporali predtatur. Még ezután többen nyilatkoztak, mind az előbbi három szónok, mind ez utolsó gróf értelmében, és a’ többség kihagy' ugyanezen szakaszból a’ „poena corporali“ szót.