Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-12-03 / 305. szám
küldök által a’ lehető legnagyobb szabadsággal és ollyenynyira gyakoroltatik, hogy talán példákat mondhatnék, hol a’követek nem bizonyos tényért, hanem, csak azért hivattak vissza, mert illetőleg a’ közbizodalmát elvesztették, kötelességünk a’ követeknek módot nyújtani, hogy magokat küldőik előtt igazolhassák, hogy a’ birodalmat küldőiknél megtarthassák. Már kérdem, hogy miután az első táblai tanácskozás leglényegesebb része kerületi ülésekben foly, valljon megtagadhatjuk e a’ követektől azon lehetőséget, hogy küldőik előtt magokat eljárásaikról igazolhassák? megtagadhatjuk e ennél fogva a’ két napló felnyomatását? Mondatott ugyan, hogy erre most szükség nincs, mivel az újságok elég részletes közléseket tesznek a’ tanácskozásokról. Igaz, hogy a’ sajtó által elég terjedelmesen közöltetnek az országgyűlési tanácskozások, de valami mégis kimarad, ez a’ valami — a’ szónokok nevei. Ez fontos dolog, mert a’ név kihagyatván, a’ küldők nem tudhatják, mint nyilatkozott követjük, ’s a’követek nem igazolhatják magokat küldőik előtt. — Mi egy főispánihelyettes azon módosítását illeti, hogy a’ kér üléseknek a’ napló kinyomatása által nem akar nagyobb diplomatikai jelentőséget adni, arra azt válaszolom , hogy ha kér ülések nem léteznének, e’ főtábla conservativ részének volna feladása illy nemű institutiót indítványba hozni. Tekintsünk körül a’ világ minden alkotmányos országában, mindenütt van gondoskodva óvószerekröl a’ rögtönzések ellen, mert miután a’ legnemesebb érzelmek és a’ legszentebb szenvedelmek tévutakra vezethetik a’ törvényhozást, igen czélszerü, hasznos és üdvös, ha a’törvényhozás akkor, midőn először tanácskozik, mindjárt definitive nem határoz, hanem mód engedtetik neki, hogy ha talán egy pillanatban elragadtatnék, előbbi véleményétől elállhasson a’ nélkül, hogy magával ellenkezésbe jöjön. Én tehát a’ kér ülések fontosságát meginkább növelni szeretném, a’ kér üléseket méginkább rendszeresítni akarom. A’ kormány képviselésére csak azt jegyzem meg, hogy azon kormány, mellynek elvei csak azok által képviseltetnek, kiket ő küld, vagy küldhet országgyűlésre, azon kormány alkotmányos országban elvesztette hatását. Azon kormánynak, melly alkotmányos úton akar kormányozni, nem különös küldöttekre, hanem többségre van szüksége, melly vele egy értelemben áll. A’ kormányt nem a’ személynök, nem a’ más oldalon ülő urak képviselik, hanem bizonyos kérdésekben én, és mások, és mindnyájan, kik az alkotmányhoz ragaszkodunk, kik erős kormányt azért kívánunk, hogy erős legyen a* szabadság. Mindezeknél fogva a’ HR. üzenetét egész kiterjedésében pártolom. Erre nádor ő fensége észrevételt ten, mellynek értelme mintegy következőkben öszpontosul: Ha a’t. HR. a’ kér üléseket úgy akarják szabályozni, mint szabályozva vannak az országgyűlések, és a’törvényhatósági utasításoknak azokra is olly nagy befolyást adnak, és még a’ naplót is kinyomatni kívánják, úgy surrogatumokról kell gondoskodni, hogy tanácskozásaik a’ közjó tekintetéből ne akadályoztassanak, és akkor mi fog történni? akkor nemcsak országos üléseink, mellyek valóságos törvényeken alapulnak , hanem a’ kér ülések is minden jelentőség őket elvesztendik, mert azokban minden dolgok mar adjon által fognak elintéztetni, és a’ törvényhozás kénytelen lesz conferentiákról, és a’ tanácskozásoknak olly módjáról gondoskodni, melly által a’ kölcsönös capacitatiónak lehetősége eszközöltessék. Egy gróf e’ tárgyban következően nyilatkozott: Minden szabad ország polgára méltán követelheti, hogy hazája viszonyaival, és a’ törvényhozó test munkálataival, pedig minden önkény szabta korlátok elmellőzésivel, teljesen megismerkedhessék , különösen ott, hol a’ követek utasításokkal vannak ellátva. Ennek következtében azokat, bárcsak némi részben is eltitkolni akarni, könnyen azon gyanút szülheti, hogy vagy a’ nemzet képviselői a’ haza ellen alattomban veszélyt koholnak, vagy hogy a’ kormány tanácsosnak nem találja, a’ polgárokat jogaik felöl felvilágosítani. Az elsőt íve öleg,örökös hálával kell elismernünk a’ t. R. azon buzgó lelkesedését, mellyel honunk jólétén, boldogsága gyarapulásán folyton törekednek; a’másodikra réssé pedig távol legyen kormányunk felől illy szerencsétlen vészteljes mellékesést föltenni. De nehogy ezt csak sejdithesse is valaki, fogjunk kezet a’t. R- kel, és terjesszük a’ felírási javaslatot, mellyel ezennel pártolok, minél előbb a' fölségekibe. Egy más gróf beszéde következően hangzik: Elmtlletöm a’ kérdés törvényes szempontját. Ez eléggé ki van fejtve az esen ’s több rokontárgyak megpenditése alkalmával. Kérdés csak arról van: alkotmányos ország ea’ mi hazánk vagy nem, ’s valljon maradjon e annak vagy nem? — Mi ezen eltiltás politicáját illeti, abban egyik maradványát látom azon szűkkeblű’s félénk kormányrendszernek, melly eddig divatozott, ’s melly a’nyilvánosságnak árnyékától is visszaijedt, 's a’ sajtóban nem Faust vagy Guttenberg, hanem Mephistopheles találmányát látta. A’ kormány védői azt állítják, hogy a’ kormány ezen eddigi rendszer hibásságáról meggyőződve lévén, azonnal alkotmányos ’s haladási úton szándékozik járni. —íme egyik induló pont. Csupán a’ m.földtől függ ez utat megnyitni. Azt gondoltam, hogy a’köz ügyek mostani stádiumában a’ főtábla minden tagjai már átlátták, hogy ha valakinek , bizonyosan az ő érdekükben fekszik, bő ’s hiteles kútforrást kezökben tartani azon tanácskozásoktól, mellyekben hazáink közérdekeinek csirája rejlik, ’s melylyekről most csak igen tökéletlen értesítést kaphatunk részint a’ csonkult hírlapi czikkekben, részint a’ — meg kell vallani — igen egyoldalú írásbeli tudósításokban. De a’ mindennapi tapasztalás mutatja , mi nagy akadályul ’s tömérdek gátul áll ezen főtábla, minden ollyféle haladásnak, melly annak többsége véleményével öszhangzásban nincs. Nem remélhetem csekély tehetségemnél fogva azt megnyerhetni, mit a’ követi táblával együtt itt több jeles szónok fontos ’s erőteljes okokkal kivívni nem tudott. Tehát szavazatomat röviden kimondván, a’ BR. üzenetét pártolom. Egy gróf, miután már rég nem hallatta szavát, e’ tárgyban következően nyilatkozott: Azt hallom sokszor, hogy nincsen ollyan tárgy , melly a’ lehető legnagyobb nyilvánossággal nem volna vihető; én részemről némelly esetekben félek a’ nagy világosságról, ’s most azért szólalok fel, mivel keveren vagyunk, és nem látok semmi külföldi stenographot,ki a’ szót innen elvinné Europa minden széleibe és határaiba. — Ugyanis gr. T. L. barátom K. M. L.-nak válaszul adta, hogy az angliai példa ide épen nem alkalmazható , mert Angliában sincs a’ kormánynak valami direct befolyása, de tud magának szerezni befolyást, és hogy helyes volna, ha ezt a’ kormány nálunk utánozná. Már mélt. JöBB, ha igazán meg akarjuk vallani, mi tanácskozásainkban a’ magyarországi megyék állapotját igen-igen egészséges állapotnak gondoljuk , de már most vegyük, hogy ha igazán volna egy kormány — és közbevetőleg legyen mondva itt igen tisztelt barátom Mephistophelest hozta elő — bizony ne igen sokat emlegessük, mert meg talál jelenni — ha teszem a’ kormány egészen befolyást akarna szerezni, mint azt egy előtte szólott gróf jónak hiszi, a’ megyéknél — hol, valljuk meg igazán, pénz, bor, pálinka, szinte mindent eldönt, — midőn illy állapotban vagyunk, az illyeseket, mint a’ franczia mondja, én família szeretném előhozni, és ugyancsak a’ franczia közmondás szerint, a’ szennyest igen jó a’ családi körben mosogatni , és nem úgy mint sokan, kik egyik tulságból a’ másikba mennek át, és mindent minden lehető legnagyobb publicitással de mindenütt dobra vernek. És ez állásunk abból is látszik, hogy mindnyájan és mindenki más után becsületes felfogása szerint iparkodik valami jobb helyzetre vergődni; ez bizonyítja, micsoda nyavalyás állapotban vagyunk. Méltóztassanak felvenni, itt annyi anomalia van, ha mind azokat felbolygatjuk, bizony nehéz lesz a’ dolgot elrendezni. A’ kérdés csak az, hogy mit kívánunk ? Vannak emberek, kik talán természeti hajlamuk, vagy isten tudja micsoda okok miatt szeretik a’ dolgokat mozdulatlanságra korbácsolni; megvallom, noha nincs köszönet benne, én mégis a’ conciliatio embere vagyok, és ha nem tudom azt elérni, mi után vagyok, elég morális erőt érzek magamban, mint nyilvános státuspolgár, ’s e’ helyen némileg státusember, elfogadni azt, mi körülményeinkben kívánatos, és mit elérni lehet. Már mélt. foBB, vegyük fel azt, hogy ha most nem sokára innen az országgyűlésről eloszolnánk, vagy pedig 5 — 6 hónap elforgása alatt — és lehet mondani, hogy a’ nemzeti életben úgy vagyunk mint a’ privát életben, noha a’ lehető legjobb akarat mellett — egy kissé hevesebb vér — felhevitve a’ dolgot máskint látjuk , és azután midőn kialussszuk, ’s a’ tükörben megnézzük magunkat, azt mondjuk: bizony kár volt némi tekintetben a’ dolgokat egyenesen csökönösségre és mozdulatlanságra hajtani. Méltóztassanak megengedni, a’ fődolog Ítéletem szerint az , hogy a’ jelen kérdést tekintve, megvallom hogy ha a’ sajtószabadságnak valaki barátja , bizonyosan én vagyok, ezt többször több helyen mondottam. In thesi a’ sajtószabadságot lehető legnagyobb jónak tartom, és csak azt bánom, hogy nem minden nemzet, és talán a’ magyar sem érett meg igazán a’ sajtószabadságra, de bizonyosan meg fog érni maga a’ sajtószabadság által, — ezt más terrénumra szeretném átvinni; de kérem a’ m. főRRket, hogy a’ t. RRket szólitnák fel, hogy ettől álljanak el, és miért ? — azért, mert épen e’ tárgy a*, melly az utasitás természete szerint mozdulatlanságra hajtja az országgyűlést. De most az utasítás hasznát, talán szükségét vizsgálni nem akarom, csak midőn az utasítások rendszeresebben ki vannak dolgozva, azon csudálkozom, hogy itt annyi idő fecsérlésével olly hosszú dictiókat hallgatunk, és az emberek beszéljenek bár 10 népig, ott hol az utasítás egyenesen köt, vége a’ capacitatiónak. Ha követ volnék azt mondanám: az istenért, mégis csak valamivel menjünk haza; — ezelőtt 50—100 évvel olly körülmények közt volt Magyarország, hogy egy-két lépéssel előre, egygyel hátra ment. Ez a’ haladás neményem szerinti, de mégis jobb szeretem mint a’ pangást. Ha követ ember vagyok , azt mondom: itt utasításom nem olly világos és szoros, azt itt mint becsületes ember el fogom olvasni; de már most, ha igaz, hogy miután sokkal többen avatkoznak a’ publicumba mint azelőtt — és ez életnek jele — az utasítások által a’ követek úgy meg lesznek kötve, hogy a’ deliberatio még nehezebb lesz, és minden ember úgy is fogja tudni a’ publicitás által, hogy mi történik, és itt több szakad egy hajszálnyit sem lehet engedni — mondom, ekkor ha követ ember vagyok, mit teszek? azt mondom, hogy talán kötelességemet abban teljesitném, hogy éjjelnappal haza írnék, — mert látjuk hogy némi kisebb kérdések miatt sokszor nagy bajba esünk, és midőn kialusztzuk magunkat, megbánjuk. — Néha az utasításnak jó oldala is van, t. i. az, hogy mindenkinek befolyása van a’ tanácskozásokba, vagyis inkább a’ hazai dolgokba, de azért mégis igen-igen rosz oldala van, t. i. a* nyilvános capecilationak egyenesen útját állja az utasítás. Szólítsuk fel hát a’ Réket, hogy álljanak el ezen kívánságtól. Egyik tisztelt barátom monda , miszerint az neki fáj, hogy ez most itt keresztül nem megy. Kérem az istent, hogy ha nemcsak Pozsony megyében, de a’Tisza-háton is jár, neki soha semmi jobban ne fájjon, mint az, hogy erre ezen tábla rá nem áll. Ha valaki nemzetünk kifejlődését kiséri, ez nem olly igen-igen aggasztó dolog, ez magamagától fog elintéztetni, melly, és adja isten, hogy ezen lejális kormány mindig megmaradjon, mivel akkor, ha gr. T. L. úgyszólván felszólítása, vagy idézgetési szellemében megtörténnék, hogy magának a’ kormány az alsó táblánál csakugyan többséget akarna szerezni, akkor megvallom , azt mondanám: fáj lelkem, és rettegek az alkotmányért és nemzetiségemért, és azért inkább köszönjük addig mig idő van, hogy olly leyális kormánynyal van dolgunk, melly olly kir. előadásokat terjessze az országgyűlés elibe , és mellyel még sokat végbe lehet vinni, és egyességre lépni, mit talán a’ magyar , mellynek az volt nyavalyája, hogy vagy aludt, vagy elszökött, vagy pangott , vagy találomba esett, hogy egyszer meg ne bánja, hogy a’ jó alkalmat el hagytuk szalasztani. Egyébiránt tisztelt barátim higgyék el, hogy mind azon ébredési jelenet, mind az, hogy köztünk mindenki iparkodik kis mákszemével az épülethez egy téglácskát oda vinni — gyönyörű jelenet, de más részről vannak olly dolgok, melylyeket nagy általánosságban és inthen igen-igen szépen elő lehet adni, de applicatio szerint — mert bizony kinek egy kissé több idő forgott szerencsétlenségére hátán le, átlátja, hogy szép kivánatok, de nem lehet egy lépéssel mindent elérni. Egyébiránt megvallom, hogy ha valami, bizony az idő drága. Azt látom, hogy itt költünk sokan, de olly féltékenységgel vannak, hogy azt vélik, hogy hátuk bőre meg van karcsolva, hanem az övék az utolsó szó. Én részemről a’ közjóért sokat eltűrök, az időt becsülöm, és azért czáfoljanak bár, a’ discussiót viszonczáfolatokkal tölteni nem fogom , és ha mint eddig, czáfolgatjuk egymást, bizony mondhatom, el fog perdülni felettünk a’ drága idő, és eredménye bizony less — semmi, vagy igen félek, igen-igen piczi. Ezzel nádor ő fens. gr. Sz. A. indítványa szerint mondá ki a’ végzést, t. i. a’ mélt. főRR. ragaszkodván más országgyűlésen az e’ tárgyban kifejtett nézeteikhez, a’ kér. napló kinyomatásának akadályozását, minthogy a’ kér. ülés nem diplomaticai erejű, sérelemnek el nem ismerhetik, és azért a’ RR. kívánságához nem járulhatnak. X VII. kerületi ülés , november 23-kán. Elnökök, jegyző, naplóvivő , mint tegnap. Tárgy: Szatmár-Németi, Breznóbánya és Nagybánya országgyűlési szavazata. A’ tegnap bevégzett, ’s elnökileg kimondott végzés által eldöntött tárgy újólag fölmdegittetvén, a’ megújult vita egész napot kihúzta. Z . követe ugyanis, Besztercze és Breznóbánya követeitől, a’ kör.jegyzőtől’s néhány megyétől pártoltatva, előadván, hogy a’ tegnap kimondatni állított végzést nem hallotta, de különben is illy rendszeres munkák vizsgálatánál a’ változtatás mindenkor megtörténhető, a’ Breznóbányától tegnap Nagybánya részére elvett fél szavazatot visszakövetelé; kívánsága támogatására , ő és véleménytársai, bőven előadván, hogy Breznóbánya 10 ezer lakossal ’s igen nagy határral bir, ipar- ’s kereskedésben napról napra halad, már is dúsgazdag kereskedők lakhelye, kik évenkint százezreket forgatnak, az e’ hazában olly fontos bányászatot roppant áldozatokkal, különösen nagy mennyiségű fával segíti elő; azért, hogy 1651-ben az országgyűlésen helyet nyert, a’ kincstárnak akkori időkben tetemes öszveget (12000 forintot) fizetett, ’s 3 nagy házat engedett át, mellyeket későbben Wesselényi családtól, mellynek conferáltattak, ismét drága pénzen váltott vissza; a’ hazánk felső részeiben mutatkozó pánszláv irány ellenében leginkább bizonyított magyar nemzeti érzelmeket, és igy a’ kisebb Nagybánya előtt elsőséget érdemel. — Ellenben Szatmár-Németi és Nagybánya városok, szinte többektől pártoltatva, erősen vívtak a’ tegnapi végzés fentartása mellett, előadván, hogyha egy egész szavazat básisaul 12000 lakos vétetett föl, úgy Szatmárnak egy egész szavazat jár, sokkal inkább mint Zágrábnak ’s Kassának; hogy Nagybánya érdeke Szatmárétól egészen különböző lévén, e’ két városnak együtt maradni nem lehet, mert Szatmár, mint nagyobb, a’ kisebb Nagybányát egészen elnyomná ’s megsemmisitné, bányászati érdekével, mellyel pedig azon bányászi kerületre nézve, mellynek középpontja ’s főhelye Nagybánya , okvetlenül képviselni kell; hogy a’ tiszai városok úgy is kevesebbségben vannak a’ dunaiak ellenében; hogy olly tiszta magyar elem ’s szabad szellem alig- alig van a’ hazának valamellyik városában, mint épen Szatmáron ’s Nagybányán, mire a’ városok mostani állapotában, melylyektöl haladási tekintetben sok jót, de nemzetiségiben keveset lehet várni, szinte figyelemmel szükség lenni. — Breznóbánya ellen felhozatott, hogy annak 10 ezer lakosa vagy épen helytelen adat, vagy leginkább szerte széjjel a’ hegyekben lakó ’s részint kamarai hatóság alatt levő emberekből áll; hogy továbbá Besztercze- ’s Libettel egy érdeket közösen képviselhetnek, hasonló természetű helyek lévén.— Ez utóbbi a’más részről tagadtatott, minthogy Breznó nem bányaváros. — Nagybánya ellen fő okul hozatott fel, hogy a’ félszavazatos városok közt egy sincs, mellynek 8000 lakosa ne lenne, Nagybányának pedig enynyi nincs, ’s ennek fél szóval felruházása által az egész szavazatosztás alapja feldöntetnék. — Némellyek úgy kívánták e’ bajt orvosolni ’s mind két részt kielégíteni, hogy a’ 16 szavazaton felül még egy fél voks adaszék a’ városoknak; ’s igy mind Nagybánya, mind Breznó megtartsa a’ maga fél szavazatát, de ez ellen fölkeltek azon követek, kiknek utasítása szorosan 16, vagy még kevesebb szavazatot enged csak, valamint azok is, kik anomáliát láttak abban, ha a’ kerek 16 számon felül még fél szó adatnék, 1970 - 827