Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-20 / 266. szám
rtet; ezt szóló tagadja, mert erre több példák léteznek , nevezetesen az 1825. év, midőn mindjárt a’ felírás után választmányt neveztek ki a’ főRe.. Mi jelen viszonyainkat illeti, törvényhozásunk mint minden nagyobb testület, nagy hiával lévén az egyeztető szellemnek — melly pedig minden komoly tanácskozások főkelléke — ezt keresi, ’s ezért oszlik kisebb körökre, hol kevesebbek a’ személyes ingerültségek; ’s igy készíti a’ nemzet életéből merített törvényeket. Egyébiránt az indítványt pártolná, ha azt nem tartaná, hogy a’ kölcsönös capacitatio ideje lejárt, mit minden tud , ki figyelemmel kisérte az országgyűléseket. Egy mód van csak, véleményeként, melly szerint a’ felső ház tekintélye fentartási czálját elérhetjük: várjuk meg t.i. mig a’ tárgyak a’ KK. és RR. tábláján keresztül menve hozzánk jutnak, ’s akkor meggyőződésünket követve, szóljunk hozzá,’s fejtsük ki azokróli elveinket’s nézeteinket, és soha ne engedjük meg, hogy e’ tábla a’ másiknak csak revisora legyen, ’s a’kívánt czélt elértük. — Majd egy főispán ’s báró kezdetében nem ellenzette volna az indítványt, mert igaz hasznot benne nem látott, de kárt sem, ’s a’ priori ismeri az indítványozó tiszta szándékát, mi egyedül a’ közjó előmozdítására van irányozva; de most másképen van a’dolog, ’s kénytelen, nehogy félremagyaráztassék, terjedelmesebben szólani. Károsnak látja az indítványt jelen stádiumában, mert ez olly jogkövetelés, mellynek elérése által a’ másik ház jogai csonkittatnának. Ha arról lenne szó, hogy a’ választmány ebbe mint egyes ember véleményt adhatna bár ki, ’s ezen véleményadással a’ törvényhozásra mintegy befolyna, nem ellenzené; de most jogkivivásról lévén szó, kénytelen ellenvéleményét kinyilatkoztatni. Az indítványban érintett időnyereségi thesis kivihetősége kétséges; nem akar most a szóló annak taglalásába bocsátkozni: egy vagy két házrendszert lehet e honunkra inkább alkalmazni, hogy eredetében országgyűlésünknek régibb történetében mellyik föllelhető; — csak azt állítja, hogy mikint jelenleg a’ törvényhozó test két házra eszük, ’s mind a’ két háznak saját jogokat adott az idő. Ha a’ heterogen elemű két ház most, midőn a’ felső háznak tagjai nem felelősök, önállásuak, mig az alsóház számadással és felelettel tartozik, utasításokkal köttetik, ’s most, midőn ezen utasítások készítésébe a’ felsöház egyénei befolynak, ’s ott is képviseltetnek, jogai összekevertetnek, félő , hogy ez által előbb-utóbb zavar idéztetik elő. Igen! ha a’ vetői joggal biró főRR. kezdeményi jogokat is nyerendnek, akkor a’ KR. és RR. táblája erejéből kivétetik , akkor a’ birtokképviselők fölröpítik a’ mérő-serpenyőben a’ nemzet képviselőit. Jogokat akarnak némelylyek, mellyeknek következtében a’ m. főRR. tettleg befolyhassanak a’ közmunkálatra, hogy igy a’ hon vágyát elháríthassák; — ezek vigasztaláséul elég legyen megjegyeznie , hogy minden észrevételeiket feltehetik, midőn a’ tárgy hozzájok felkerül. Mi a’ megitéléstöli félelmüket illeti, arra azt válaszolja, mikint a’ helyzeteket ismerő honfiak, hatáskörükben kötelességük teljesítése szerint fogják megítélni, a’ kik ezt nem ismerik ’s mégis ítélni akarnak, azoknak ítéletére mitsem hajt. Végül kijelenti, mikint inkább kívánná , ha már csakugyan küldöttségeket akarnak a’ főRe. nevezni, ezt némelly korszerű kérdésekben tennék, minek a’ papi javak secularisatioja, adó elvállalása, városok rendezése, ösiség eltörlése ’s e’ választmány elnökéül a’ tiszt. grófot kívánná. — A’ mi jelen ildomos indítványát illeti: fél szóló, hogy a’ BB. azt még csak negativ válaszra sem méltatva, busongó és gyászhalotti zenével kisérendik az üdvleldébe. Egy főhivatalnok pártolta az indítványt azon hozzáadással, tétessék ki az izenetben, hogy a’ főRB. a’ küldöttségekben! részvételt az eddigi törvényes szokás értelmében kívánják; ’s ez alkalommal az 1807-iki országgyűlés naplója 187. lapjára hivatkozott. Végül cs. kir. fölbsége csodálatát jelentve, mikép a’ vallás nagy kérdésénél nyugottan maradt kedélyek, ez igen sokkal kisebb jelentésű tárgy által annyira felingerülének egymás ellen, az indítványt a’ többség által elfogadottnak lenni kimondja. — Ezek után nádor Ő cs. kir. fölgsége, a’ többször emlitett két tárgyban (országgyüki száll, és sérelm. összesz.) választmányi tagokat nevezett ki. Szükség még érintenünk , mikép az országgyűlésnek Pestre leendő áttétele emlittetvén, e’ tárgyban egy szóló ekkép fejezé ki magát: igen, ő felségének szabad országgyűlést tartani ott a’ hol akar, az országgyűlés ellenben akarja fizetni a’ neki nyújtott kényelmet, mit Pesten föllelhet; — ha ő fels, másutt akarja tartani, saját kényelme okáért, tessék fizetni a’ szállásbért; — fel kell szólitni a’ KKat és RRket, hogy más föltétel alatt ők se fizessék. A’ tanáczkozás befejeztetvén , az ülések augustus 1-jéig elhalasztottak. Méreteit. Épen most, midőn az országgyűlés közbe jötte—mint legfontosabb rovat—annyi helyt igényel, hogy nem csak az Értekező úgy szólván egészen, ’s a’ Vezérczikkek is sokszor kiszorulnak, de még a’ megyei dolgokra is alig maradna hely, ha mindjárt sokkal rövidebbek volnának is, mint a’ minőknek tárgybőség miatt nem lenniök lehetetlen; épen most érkeznek hozzánk tömérdek ’s igen hoszu czáfolatok azon fonákságok ellen, mik a’ Világban ’s Jelenkorban eléggé sűrűk. — Mi örömest tennénk mindenkinek eleget; de Isten látja lelkűnket, illy körülmények közt lehetetlen, ’s azért bocsánatot kérünk, hogy igen soknak kell tovább késni mint szeretnők. — Sz e rk. Megyei dolgok. Molnáromlról, juhi 6.- hó 3-án első alispánunk elnöklete alatt tartott évnegyedes közgyűlésünk leginkább magán ügyekkel foglalatoskodott.—A’ májusi nevezetes nap óta, úgy látszik, minden figyelem e’ hon képviselő testülete felé fordult részekben a’ vér lassabban kering, a’ roppant testnek egyes részei, fáradalmas csaták után pihenni látszanak. Ah mi édes fáradság után a’ pihenés mennyivel lenne az édesb , ha a’ bunkocsaták vad csordája, nemtelen vezéreik bősz indulat szülte hazug szavai által rútul megcsalatva , nem vetett volna szikrázó tiszköt a’ szentek szentjére, nem rombolt volna szentségiben kezekkel egyetlenegy kincsünkben— hatósági rendszerünkben! Bősz indulat felülről, felbőszített indulat alulról játszottak veszélyes catastropháknál szerepeket; amaz tényező volt, emez tény; — amaz ész, ez kéz; — amaz forrás, ez mindent eltemető hullája; amaz belvalóság, ez külszin, mellybe amaz mint burokba rejtezik a’ nyilvánosság elől. — Azonban ne tagadjuk, ne ámítsuk magunkat; mint most úgy ez előtt is, helyijei közzel tévesztett vezérszerepek is szültek veszélyeket. Látunk megyéket, hol páni ijedségből e, vagy rósz szándékból idegen elem dúlta fel az életet, és a’ háladatlan egyenruhába bujtatott nép keze, véres jogát pártolni jött nemes tűz lelkesítette testület vérétől párolgott. — De hagyjuk ezen siralmas eseteket, mert hiszen a’ vezérek, kik hivatásukat nem értették, eléggé jutalmazva vágynak azon köztudat által, hogy ők vezérségre alkalmatlanok. — A’ fentebbieket pedig csak azért emlitem, mert sok vádakat hallottunk már miveletlen tömegekről, hallottunk vezérekről, de még is eddig ezek, úgy látszik, mindig csak másod szerepeket játszottak; ’s továbbá azért, mert megyém több lelkes fiai, azon megyéé, melly a’ veszélyes játékban szerepvivő soha sem volt, mindkét oldalát figyelemre méltaták a’ dolognak, és csak e’ szempontból kívánnak ’s várnak a’ hongyüléstől törvényeket; — és e’ szempontból indulva ki fog választmányunk ezen tárgy iránt tervet készíteni!— Olvastattak követeink jelentései, ’s a’ BB által készített válaszfeliratot tökéletesen méltányoljuk, ’s e’ non nagy fiának kipótolhatlan közremunkálása elmaradásából támadott országgyűlési aggodalom tökéletesen méltányoltatott; és méltán, mert ki a’ múlt hongyülés históriáját kissé figyelemmel megtekinti — átláthatja, hogy az ok korántsem túlfeszített; mert Deák nélkül nehezen örvendhetnénk most annyira a’ béke mulasztóinak ! —követeinknek a’ vallás tárgyában szavazataikat, mellyeknél fogva mindig a’ többség véleményét pártolák, helyeseltük, ’s másod alispánunk indítványa után kimondtuk azt, hogy e’ tárgyban azon felírásokat is, mellyekre eddig utasításuk nem volt, ezennel világos utasításaik kijelentése mellett pártoljuk. — A’ magyar nyelv tárgyában Pozsega, Verőcze, Szeréna ez előtt alsó tótországi nevű megyék azon kivonatát, hogy még darab ideig, addig t. i. mig a’ magyar nyelvet sajátokká tehetik, latin nyelvvel élhessenek közdolgaikban, az eretetés színét is kerülni akarva akkép fogadtuk el, hogy közdolgaikat még nyolcz évig latinul folytassák ugyan, országgyűlésen azonban az eddigi gyakorlatnál fogva, csak magyar nyelven tanácskozhassanak; úgy szinte a’ többi törvényhatóságokkal, a’ törvény világos értelme szerint, köteleztessenek magyar nyelven levelezni, mert hiszen ha az nékik törvény ellenére elnézetnék , egy főtiszt, lelkész szerint a’ felső vidéki megyéknek is megengedhető lenne.— Voltak, kik a’törvény rendeletét a’ felnevezett három megyére nem vélték kiterjeszthetőnek, ’s kérdést tenek, ha azon megyék valósággal Magyarországhoz tartoznak e ’ de erre az 1832-ki t. czikkelyek hozattak fel, mellyekböl kisül, hogy azok a’ magyar megyék közé vagynak sorozva. — ’S ezen vita következtében Verőcze vármegye deák szerkezetű levele iránt is történtek kifogások; mondatott, hogy ezen megyék nem igen iparkodnak leveleik által bizodalmát gerjeszteni, volt szó pedig sok, melly a’visszaküldetést sürgeté; de a’ többség méltányos kívánván maradni, nehogy ingerültség következzék, a’ nevezett megyét magyar nyelveni levelezésre még egyszer felszólittatni rendelő, ’s a’ levelet érdemére nézve a’ Duna-szávai csatorna iránt választmányhoz utasitá. — Volt szó továbbá a’ katonaság magyarosításáról is; e’ közben főügyvédünk viszonosság tekintetéből említve, hogy a’ magyar ezredek külhazákban a’ polgári hatóságokkal a’ nép nyelvén levelezzenek , szükséges lene hát sürgetni, hogy az itt szál- !rásoló idegen ezredek a’ megyékkel szinte magyar nyelven levelezzenek. — De erre M. Zs. f.sz.biránk ’s másod alispánunk azt felelvén, hogy honi törvények lévén, mellyek idegen ezredek beszállásolását tiltják,fájdalmukat kívánták kijelenteni az iránt, hogy ezen törvények meg nem tartatnak, ’s ez okból, hogy az idegen ezredek beszállásolását törvényesnek ne ismerjék,— fő ügyvéd ur indítványát velünk együtt a’ többség nem pártolta.—P. Zs. táblabiró a’ herczegkisasszonyok magyar nyelvbeni oktatása iránti kívánatot nem látá czélravezetőnek, mert —úgymond— ha ez törvénynyé válnék, garantiát adni még sem lehetne. — De elnök alispánunk által a’ szóló táblabiró figyelmeztetett, hogy ez már mindkét tábla határozata lévén, benne meg lehet nyugodni. — Voltak még ezentúl indítványok e’ tárgyban, mellyek részint utasításunkban vannak, részint már a’ BB. táblája által is elfogadtattak — azért ide iktatni nem tartom szükségesnek. — A’ Fehér megyei nemesek folyamodása a’ legközelebbi tiszt és követválasztási kicsapongások iránt, az erre feleletül beadatott főrendü tag nyilatkozatával együtt felolvastatott. — Itt is helyeseknek és magunkénak fogadtattuk követeink e’ tárgykörüli szavazatát, a’ petitio jogát az országgyűlésen fentartatni óhajtjuk. — Sokan szólottak csipős szavakkal, említek, hogy olly egyéneket biztosoknak nevezni, kik magok is biztosság alatt voltak, nem tanácsos, kiterjeszkedtek egy némellyek a’ mostani Fehér megyei követekre is; nem tudák azon követ urak loyalitásával egyeztetni azt, hogy mikép maradhatnak nyugodtan azon állásban, melylyet egy illy nevezetes fractió törvénytelenül rájuk ruházottnak állít. — Egyébiránt követeinknek eljárását ebben is úgy mint minden újabb tárgyaknál helyeseltük és magunkkévá tettük.— Felolvastatván a’ követjelentések, másodalispánunk az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányt azon okból, ne hogy az oda utasított tárgyak felvétetvén követeink utasítás nélkül szavazzanak, mi hamarébb öszvehivatni kiváná. — Mellynek rövid időn leendő öszvehivását elnök alispánunk megígérvén — felvétettek a’ megyei levelek, mellyek közül a’ közérdekűek választmányhoz tétettek át, mellyek pedig már utasításunkban kimeritvék, tudomásul vétettek. — Győr megye a’ czímek szüntetése iránt nem pártoltatott. — Honté pedig Matuska lelkész ur szeder-tenyésztés körüli munkájára köszönettel fogadtatott, ’s az átküldött munka, a’ szederfa-tenyésztés tárgyában kiküldött választmányunkhoz utasíttatott.— Két indítvány létetett e’ gyűlésen. — Egyik M. A. táblabiránk által — a’ futó homok meggátlását, melly csak ez évben is tömérdek károkat okozott megyénkben— czélozó törvényt nem látva kielégítőnek azért,mert az rendeli ugyan az illy nemű homokos részek fákkali beültetését, de ha a’ beültetés valamellyik birtokos által elmulasztatnék, nem határozza meg, hogy mi történjék; azért oda terjed az indítványozó véleménye, hogy az illy töbszöri bírói intés után is be nem ültetett részt bár ki beültethesse, ’s bizonyos ideig használhassa. —N. K. aljegyzőnk felhívá a’ RPt. figyelmét azon esetre, hogy ha futó homok szomszéd határból ömlik be, akkor mi történjék? —Továbbá H. F. főszolgabírónk, a’ mezei rendőrség egyik ágának tartván a’ cseléd-rendszert is, de szükségesnek látván ezt az okból is, hogy a’ cselédek szolgálati idejökre nézve létező különbözőség, melly a’ gazdasági rendszerre felette káros befolyással van, elhárittassék— egy cseléd-rendszert kívánt kidolgoztatni, ’s ezt követeink által inditványoztatni. — Ezen két indítvány tehát a’ többség által, megfontolás végett, választmányhoz utasíttatott.—Heves megye levele Parravicini Alajos honosítása iránt, ámbár a’ nevezett egyén megyénkben lakozó egyik tisztelt családdal rokonságban van, csak utasításunk szellemében, minden esetre pedig — csak díj fizetés mellett fog pártoltatni.— A’hús ára 11. 12. v. krba határoztatott, az arató rész pedig, jelenleg is múlt évi közgyűlésünk határozata szellemében, minden kényszerítés nélkül az őszi gabnára nézve 11, a’ tavaszira 12 állapíttatott meg.— Felhozatott továbbá főügyvédünk által az is, hogy országgyűlés alatt, más megyék példájára is, minden hónap elején tartatni szokott kisgyűlések helyett közgyűlések tartassanak, ezt a’ betáblázások kedvéért is felette czélszerűnek állitván. P. Zs. táblabiró pártoló az indítványt úgy, ha minden közgyűlés alkalmával tiszti jelentések is kévetnek, mert igy szerinte az öszvehalmozódni szokott tárgyak megoszolván, az évnegyedes közgyűlések tartása, mellyekben, fájdalom harmad negyed napon igen kevesen vagynak sokkal czélirányosabban eszközöltethetik. — De a’ többség épen azon elvből, mivel most is igen kevés számmal jelennek meg a’ tek. RR. nehogy még kevesebb számmal jelenjenek meg, ha gyűlések többször tartatnak, a’régi gyakorlat mellett maradott. Jövő közgyűlésünk October 9-én leend. — T. — n. — Csömörből* Mihályfalva, jul. 10. — Az apr. 12-ei események — mellyekröl én körülményes tudósításomat beküldöttem, első alispánunk által fölterjesztetvén, ő felsége gróf Andrásy György sárosmegyei főispán ő asgát ,,a’ történetek nyomozására, továbbá a’ követválasztás körüli jogaink védelmére (pro tutela jurium) kir. biztosi tekintetben, főispáni hatalommal kiküldötte, ő maga a’ nyomozást megkezdte,egyszersmind alispánunkkal egyetértöleg julius 5-kére, egy részről az engedelmességi parancs kihirdetése, más részről a’ KK. és RR. belátása szerint teendők végett Rimaszombatba közgyűlést hirdettetett, világosan kitétetvén a’ körlevelekben, mikép a’ megye azon határozatának, mellynélfogva brotok behozatala tiltatik, sikeresitésére nézve a’ szükséges rendelést megtette. A’ szorosan kimért 15 napok alatt a’ követválasztásra nézve élénk mozgalmak voltak. Természetesen csak a’ régi modorban, éorteskedés, izgatás. Egyik rész a’ szívre, másik a’ kedélyekre kívánt hatni. — Lelkes S. — lelépése által dolgaink uj fordultot vőnek, ő ugyanis általánosan értesítve lévén a’felől,hogy a’ markusi határozat fentartása többé, a’ nemességnek illy ingerült állapotában lehetetlen, és hogy nincs más választás , mint vagy az elvért és mellette nemes resignatióval mindent, különösen megyénknek jelen consistentiáját is koczkáztatni, vagy most a’ körülményeknek kényszerítve engedvén, megyénket a’ felbomlástól megóvni, s egy nagy összejövetelünk alkalmával, szívrázó szavakkal előterjesztő, mikép úgy érzi, hogy politikai pályájának végpontján áll, mellyel eddig még semmi szenny nem bélyegez, ez az egy lenne, mit szemére vethetnének, hogy szavát megszegte , midőn kijelenté, hogy követséget csak úgy kíván vállalni, ha az adó kérdése keresztülmegyen, melly tettének helyes, vagy helytelen voltát a’ közvélemény ítéletére bízza, — a’ bizodalmát, melly őt a’ követségre kitűzte, megköszönte. Eltökélett szándékától erős kérésünkre sem állván el, szívszakadva kellett egyszerre mind magáról az elvről, mind annak lelkesítőjéről ’s e’ kint törekvéseink egyedüli tárgyairól kényszerítve lemondanunk. HZ* 435